Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

ir fl 2002. Július 10., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Heroin a szatyorban (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor végérvényesen kitil­tották hazánk területéről. A vád­lott felmenté­se érdekében fellebbezett, mondván, té­vedésből vit­te magával a kábítószeres szatyrot. Er­ről azonban még az első­fokú bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy nem így van: nagyon is jól tudta, mire vállalkozik, tisztában volt azzal, hogy kábítószert pró­bál Görögországba csempészni. Igaz, azzal próbálta enyhíteni a felelősségét, hogy úgy tudta, csak „gyenge” heroint rejtett a szatyor. A megyei bíróság nem változta­tott a korábbi ítéleten, így maradt a két és fél év börtön. hgy VÉLEMÉNY SZATHMÁRY ISTVÁN Fejenállás A közelmúltban elhangzott egy mondat, ami már régen lógott a levegőben. A magyar kultu­rális élet egyik, hivatalából leköszönő szerep­lője idézte, mint megdöbbentő és jellemző adalékot napjaink kórképéhez. Többek között azért is fölemlítette, mert távozásának okai kö­zött az előcitált szövegben megnyilvánuló szemlélet is szerepet játszott. Az idézet forrása sem akárki, a honi művészet emblema- tikus alakjáról van szó, akinek filmjei jelentették egykor - leg­alábbis híveinek tábora szerint - a nyugati értelmiség számára Magyarországot. Kijelentését, amely így hangzik: „A másság az élet igazi arca”, hosszú évek alapos csapatmunkája előzte meg. Nem lehetett egyszerre berobbanni ezzel Itt a tanácstalanság is: hogyan tovább? az újsütetű bölcsességgel a köztudatba anélkül, hogy a tisztelt közönség ne kiáltson rögtön orvosért. Meg kellett hozzá puhítani előbb az ügyfeleket. Ezen azután dolgoztak elegen, pénzt, energiát nem kímélve, szépen, lépésről lépésre haladva. Először csíc szeré­nyen, az elfogadásért szót emelve, ami ellen senki, épeszű em­ber nem tiltakozhatott, a másságot gyűlölők pedig valójában nin­csenek olyan számosán, és nem olyan hangosak, mint ellenfele­ik azt szeretnék. A társadalom elsöprő többségének nem ez a fő problémája, van elég gondja anélkül is. Azután eljött az idő, és a másság és a deviancia dicsérete kezdett zengeni szárazon és ví­zen, betöltve az étert, elfoglalva a képernyőt, megkérdőjelezve mindazt, amiről addig azt hihette a szélesebb plénum, hogy ter­mészetes. Most itt állnak - az idézet tanúsága szerint — a köte­lezővé tétel határán. Diadalmas tekintettel, a jól végzett munka örömével. Velük azért itt a tanácstalanság is: hogyan tovább? Ugyanis nyilvánvaló, hogy ez a kijelentés a való világot a feje te­tejére állítja. A fejenállás mibenlétét pedig az a szó világítja meg legjobban, amit a görögök alkottak rá: katasztrófa. Diákok a kánikulában A módosított tervek már elkészültek Javában tombol a nyár, árnyékban is 30 Celsius-fok feletti a hőmérséklet. Vajon mit csinálnak ebben a meleg hetekben, hónapokban főiskolás, egyetemista diákjaink? Körkérdés A húszéves Berczeli Marianna a Debreceni Egyetemen harmad­éves, és történelmet hallgat: - A vizsgaidőszak után nem pihen­hettem rögtön, mert beadtam a jelentkezési kérelmemet latin szakra. így a felvételire kellett ké­szülnöm. A nyár nagy részét a barátaim­mal fogom tölteni. Jövő héten a tokaji fesztiválra megyünk, au­gusztus elején pedig Tiszafüre­den sátorozunk. Emellett dolgo­zok is, Jászberényben egy áru­házban parfümöket reklámozok és árulok. Augusztus végén van egy elhalasztott vizsgám, de an­nak letétele után, iskolakezdésig még két hét szünetem marad. A 19 esztendős Varga Edit a Szolnoki Főiskolán másodéves: - Szerettem volna dolgozni, de nem találtam munkát. Ezért úgy gondoltam, hasznosan töltöm a nyarat, és megtanulok főzni. A szünidő közepén elkezdtem ta­nulni az angolt, mert szeretném letenni a kereskedelmi nyelvvizs­gát. A barátaimmal egy-egy napra elmegyünk a nagyobb városokba (Pest, Debrecen), moziba vagy esténként bulizni. Utazni a nagy­mamámhoz fogok Nagykanizsá­ra és az unokatestvéreimhez Pestre. A húszéves Ballók Katalin a Jászberényi Főiskolán a harma­dik évet kezdi szeptemberben könyvtár-művelődésszervező szakon: — Rögtön a vizsgák leté­tele után elkezdtem az autóveze­tési tanfolyamot és az eladói munkát egy élelmiszerboltban. Ezek szinte teljesen kitöltik a napjaimat, és nagyon igénybe vesznek. Ha van időm, a baráta­immal bulizok, és „kerti partikat” szervezünk a szüleimmel. Nyár vége felé szeretnénk Erdélybe ki­rándulni a barátommal és az is­merősökkel. Ezenkívül a testvére­met is meglátogatom Békéscsa­bán. Augusztus végén tanulni fo­gok, készülök a nyelvvizsgára. NÉGYESI ILDIKÓ Tájékozódás a lakásokról Elbírálásra váró pályázatok Karcag A helyi képviselő-testület legutóbb 1999-ben tekintet­te át az önkormányzat tulaj­donában maradt bérlakások és a lakáskoncepció időará­nyos helyzetét. Akkor két­százöt lakása és férőhelye volt a városnak. Május végén ez a szám százki­lencvenhét volt. Az önkormány­zat az eltelt időszakban növelte lakásállományát, 1999-ben és 2000-ben a belvíz miatt megsem­misült személyi és önkormány­zati tulajdonú lakások kiváltásá­ra központi támogatással tizen­három lakást vásárolt, tavaly pe­dig a Széchenyi-terv keretében elnyert támogatással a Nagyvén- kertben kétszer hat új önkor­mányzati bérlakást is felépített. Idén újabb tizenöt bérlakás építésére nyújtotta be a város pá­lyázatát, melynek elbírálása fo­lyamatban van. A korábbi bérla­kásállományt csökkentette, de egyben a lakásgazdálkodás ész- szerűsítését jelentette, hogy az alacsony komfortfokozatú laká­sok elidegenítéséről döntöttek az önkormányzati képviselők. A nagykun város eredményes pályázatának köszönhetően a Cédulaházi két lakást ezentúl tu­risztikai célra hasznosítják majd. Az aszály elvitte a pénzt A minisztertől várnak segítséget (Folytatás az 1. oldalról) A megyében az öntözést gyorsí­tott vízügyi engedélyezési eljá­rás, illetékmentesség és mini­málisan köbméterenként 20 fo­rintos vízdíjtámogatással kelle­ne inspirálni az elnökség sze­rint. Erre azért is nagy szükség len­ne, mivel a kapásnövényeket és kertészeti kultúrákat szintén fe­nyegeti az aszály. A kamara elnöksége azt sze­retné, ha a minisztérium a fagy­károk enyhítéséhez hasonló mó­don, előleggel segítené az aszály sújtotta termelőket, majd teljes körű felmérést követően hosz- szabb távú megoldást kínálna a bajbajutottaknak. __________lz. BALATONI NYÁ R. A jászapáti cigány kisebbségi önkormány­zat megkülönböztetett figyel­met fordít az oktatásra. Ezt jel­zi, hogy idén tízen végezték el a dolgozók általános iskoláját, és tizenöten szereztek parkgon­dozói képesítést. De a gyerme­kekről sem feledkeznek el. A ci­gány kisebbségi önkormányzat hozzájárulásának köszönhető­en tizenöt általános iskolás tölt­het el egy hetet Balatonszeme- sen. tj ÁLL A CSATORNÁZÁS. Már csak két-három utcában tudják kiépíteni Kunszentmártonban a csatornahálózatot. Az ok egy­szerű: megtelt a tisztítómű, így amíg több százmillió forintért nem bővítik, addig nem enge­délyeznek újabb rácsatlako­zást. A költségek fedezésére pályázik a városi önkormány­zat. PE EMELETES HÁZAK. Minden második martfűi lakás több­szintes, lakótelepi épületben található. Az elmúlt négy esz­tendőben összesen ötvenkét la­kás épült a városban — derül ki egy önkormányzati felmérés­ből. PE TEMETKEZÉS. Tegnapi szá­munkban ugyanilyen címmel közölt hírünkhöz kiegészítésül közöljük, hogy az ott szereplő sírhelymegváltási árak a római katolikus temetőben kijelölt ön- kormányzati köztemetőrészre vonatkoznak. A kolumbáriu- mok és a ravatalozás közölt árai pedig a megyeszékhely önkor­mányzatának tulajdonában lé­vő és a Borostyánkért Kft. által üzemeltetett ravatalozó terüle­tén elhelyezett kolumbáriu- mokra, illetve a ravatalozás dí­jaira értendők. Az egyházi tulaj­donban lévő temetőben az árak ettől eltérőek, ba Sportcsarnokra várva... Kétszáztízmillió forintba kerülne az épület Kunszentmárton Megyénk egyetlen térség­központja a Körös-parti vá­ros, amely nem rendelkezik sportcsarnokkal. Ezen a hiá­nyon szeretne enyhíteni az önkormányzat. Bár régi igény egy sportcsarnok felépítése, ám komolyan, a ter­veztetés szintjén 1998 előtt nem foglalkozott vele a város önkor­mányzata. Aztán 1999-ben elké­szült végre az első engedélyes terv, ami még egy többfunkciójú épületről szólt. Az akkori elkép­zelések szerint kulturális és sportcélokat szolgált volna a léte­sítmény, ám ezt az állam anyagi­lag nem támogatta. A sikertelen pályáztatás átgondoltatta a tervet az illetékesekkel, és dr. Czuczi Mi­hály polgármester javaslatára a képviselők átterveztették az épü­letet, amely most már kizárólag a sport szolgálatában állna. — Anyagilag mindenképpen megoldhatóbb ez az új elképze­lés - mondta dr. Czuczi Mihály - , mert így egy pályázathoz az ön­erőt egy Kunszentmárton nagysá­gú város is ki tudja gazdálkodni. A város sportélete is megsíny­lette a csarnoknélküliséget, a ké­zilabda és a kosárlabda sok fiatalt vonzana.- Nagy szükségünk lenne erre a csarnokra, hiszen rendezvé­nyeknek, sporteseményeknek ad­hatna otthont, ami az egész tér­ség érdekeit szolgálhatná. A kö­zépiskolánkba kilencszáz gyerek jár, számukra például ez egy ki­váló sportbázis lehetne. Jövőre mi rendezzük meg a nagykun vi­adalt, de ugyancsak 2003-ban ün­nepli megalakulásának 50. évfor­dulóját a gimnázium is. Ez csu­pán két rendezvény, ahol nagy hasznát vennénk a létesítmény­nek - hangsúlyozta a polgármes­ter. Az Erzsébet-ligetbe, a középis­kolával szembe megálmodott épület 210 millió forintba kerül­ne. A módosított tervek már elké­szültek, így hamarosan benyújtja Kunszentmárton újabb pályáza­tát, amit reményeik szerint talán kedvezően bírálnak el az illetéke­sek. __________ PE VA SUTASDÍJ. A Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő-egyesület rendezésében tegnap átad­ták a Vasutas Kultúráért Díjakat a szolnoki Csomóponti Művelődési Központ és Könyvtárban. Képünkön Bakiné Ba Ilona, az intézmény munkatársa veszi át a kitüntetést.___________________fotó: csabai istván Ve ndégek az adóhatóságnál ________Szolnok_________ A romániai Máramaros me­gyéből érkezett pénzügyi szakembereket lát vendégül a napokban az APEH megyei igazgatósága. A fejlemé­nyekről tegnap tájékoztatót tartottak. Még 1999-ben kötött együttmű­ködési megállapodást a megyei és a Máramaros megyei adóhatóság — tudtuk meg Tamásné Czinege Csillától, az APEH megyei igazga­tójától. A romániai vendégek már másodjára járnak Szolnokon, míg a magyar fél szintén tett már láto­gatást Máramarosban. Minthogy a romániai megye székhelye Nagybánya, Szolnok testvérváro­sa, ez jó alapul szolgált az adó­szervezetek kapcsolatának felvé­teléhez, bővítéséhez. A romániai partnerek — Libo- tean Stefan, a Máramaros Megyei Közpénzügyi és Állami Pénzügyi Ellenőrzési Vezérigazgatóság ve­zérigazgatója vezetésével - a ma­gyar adóbeszedési rendszerről, a bevallások feldolgozásáról, rögzí­téséről, az ellenőrzési tapasztala­tokról szerezhettek bővebb isme­reteket. A szakmai találkozókon túl a vendégeket megismertették Szolnok nevezetességeivel is. Tamásné Czinege Csilla hozzá­tette, az együttműködést min­denképpen szeretnék tovább­folytatni, sőt, a romániai mellett azon megyék adóhatóságaival is szeretnének kiépíteni kapcsola­tokat, ahol Szolnok testvérváro­sai találhatók. A romániai fél nagyra értékel­te a magyarok munkáját. Külön kiemelték a kiváló számítógépe­sítettséget, az ugyancsak kiváló nyilvántartást, a különböző cso­portok közötti jó együttműkö­dést és az ügyek gyors elintézé­sét. A most szerzett tapasztala­tok közül amit lehet, máris hasz­nosítani fognak hazaérkezésüket követően. TA Sorokban A iá

Next

/
Thumbnails
Contents