Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-09 / 158. szám
I 2002. Júuus 9., KEDD TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI SVÉD CSERKÉSZEK. Svéd cserkészek jártak Horváth György I. kunkapitány kisújszállási tanyáján. A svédországi cserkészszövetség lovasturisztikai szövetsége kiajánlása alapján jutalomból érkeztek a cserkészek Kisújra. A 14 középiskolás diák közül többen először itt ültek lovon. A másfél napos felkészítés után nyolc lóval és egy ek- hós szekérrel a Hortobágyra ment a csapat, ahol a Teleki-tanyán ismerkedtek a pusztával, s kipróbálták a szabad ég alatti alvást is. Másnap Berekfürdőbe érkeztek, majd egy jó fürdés után visszaindultak Kisújszállásra, ahol a házigazda lovasíjász-be- mutatót tartott részükre. Az esti tábortűznél pedig dr. Bartha Júlia néprajzkutató a kunokról és kultúrájukról beszélt a diákoknak, akik megígérték, visszajönnek Kisújra. de JÓL SPÓROLTAK. A martfűi intézmények meglehetősen takarékosan gazdálkodtak az elmúlt évben. Ennek köszönhetően a város költségvetését 16,8 millió forinttal emelték meg. pe JÁTSZÓTÉR. Pályázati úton szerette volna a kunmadarasi ön- kormányzat megépíteni a játszóteret a központi parkba, ám nem nyertek támogatást, így az 1,2- 1,5 milliós beruházást önerőből valósítják meg. de POLGÁRŐRSÉG. Hamarosan Martfűn is lesz polgárőrség. A szervezési munkálatok heteken belül megkezdődnek, s várhatóan szeptembertől végre a cipővárosban is megalakulhat a civil szervezet, pe ERŐS FALVAK. Július 13-án, szombaton Kenderesen rendezik meg a Magyarország legerősebb faluja vetélkedő területi elődöntőjét. A verseny 10 órakor kezdődik, és 17 órakor dől el, hogy ki- nek sikerült a továbbjutás, de ■ Szabálytalan halértékesítés (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenőrzést kiegészítették a friss hal és halkonzervek vizsgálatával is. Megállapították, hogy a 100 ellenőrzött minta 62 százaléka nem felel meg az előírt követelményeknek. A fokozódó környezetszennyezés miatt élelmiszer-biztonsági szempontból a fémtartalom meghatározása kiemelt fontosságot kapott. A vizsgált minták 13 százaléka (mind importból származott) esett kifogás alá, mert arzéntartalmuk magasabb volt a rendeletben megengedett maximum határértéknél. ta MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK. Megnőtt a kereslet a műanyag ajtók és ablakok iránt, ezért a Bánfa Kitinéi is kialakítottak egy munkacsarnokot, ahol a műanyag nyílászárókat készítik. FOTÓ! MÉSZÁROS JÁNOS „Zárkózott” közgyűlés Szolnok Soron kívüli ülést tart 11-én a városi közgyűlés, amelyen nyílt ülés keretében egyetlen napirendi pontról tárgyalnak a képviselők. Zárt ülésen viszont tíz téma kerül terítékre. A nyílt ülés elé kerülő egyetlen előterjesztés az idei költségvetésről szóló rendelet módosítása, amelynek mostani napirendre tűzéséről a június 25-i ülésen egyeztek meg a képviselők. Akkor ugyanis hosszas vita után sem született megegyezés. A módosítás az eredeti rendelet két paragrafusát érinti. Az egyiknek az a lényege, hogy az átmeneti finanszírozási gondok áthidalását célzó folyószámlahitel felső határát éves szinten a közgyűlés az eddigi ötszázmillió forintról egymilliárdra emeli. Ez, mint ahogy az előző ülésről szóló tudósításban írtuk, nem egy- milliárd forintos hitel fölvételét jelenti, hanem azt, hogy a már eddig fölvett és visszafizetett öt- százmillión túl újabb hitelt vehet föl a város, hogy a bevételek éven belüli kedvezőtlen alakulása ellenére is megőrizze fizetőképességét. Ez az úgynevezett likvidhitel a bevételek tervszerű alakulása mellett nem növeli a város hosz- szú távú adósságállományát. A másik módosítás felhatalmazza a polgármestert a gázköz- művagyon kompenzációjaként kapott államkötvények hasznosításából származó bevétel beszedésével kapcsolatos intézkedések megtételére. Az önkormányzat tulajdonában lévő ilyen államkötvény névértéke 295 millió 750 ezer forint. A közgyűlés zárt ülésén kerül napirendre többek között a Belvárosi Általános Iskola és a Körösi Csorna Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának megbízása, közbeszerzési eljárásban beérkezett ajánlatok elbírálása, az Alfa- Nova Kft. által befizetett koncessziós díj terhére az idén végzendő beruházások meghatározása. Most tárgyalják meg a képviselők az egyes forgalomképes vagyontárgyak hasznosításából származó bevételek alakulásáról, és ehhez kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló előterjesztést. TEMETKEZÉS. Augusztus 1-jétől a szolnoki temetőben egy sírhely megváltási és újraváltási díja 25 évre 25 000 forint. Egy kolum- báriumi hely 10 évre virágtartóval 89 600, anélkül 67 200 forint. A ravatalozói díjak egy halottra vonatkozóan: az előravatalozó terem és búcsúztató használata esetén 11 848 forint, a ravatalozó használati díja előravatalozó esetén 2948 forint. A díjakat a közgyűlés a június 27-i ülésen fogadta el. ba Egyre pontosabb bevallások Kígyófogó tűzoltók Törökszentmiklós Mint az alábbi eset is bizonyítja, a tűzoltóknak a tűzoltáson kívül még sok mindenhez kell érteniük. Őket hívják ugyanis, ha egy nagy esőzést követően vizet kell szivattyúzni, rájuk számítanak akkor is, ha egy folyóból, tóból kell egy vízbe fulladt embert kiemelni, de nekik telefonálnak, ha egy elszabadult méhrajt kell begyűjteni, vagy ha egy fa csúcsán rekedt macskát kell biztonságos körülmények között a földre visszajuttatni. Szombaton délután Török- szentmiklósra hívták a szolnoki tűzoltókat segítségül, mivel a helybeliek úgy vélték, veszélyes kígyóra bukkantak lakókörnyezetükben. A tűzoltók ezúttal sem hagyták cserben a „bajbajutottakat”. Közreműködésükkel ugyanis sem az embereket, sem a voltaképpen teljesen ártalmatlan hüllőt nem érte bántódás. A lakók megnyugodtak, miután megtudták, hogy az általuk oly veszélyesnek tartott csúszómászó állat nem más, mint egy közönséges sikló. Az eset főszereplőjét a tűzoltók befogták, és egy erdős területen szabadon engedték. Mint megtudtuk, már nem ez volt az első eset, amikor egy kígyó okozta riadalom felszámolásában vettek részt tűzoltók. Egy alkalommal Szolnokon, a Holt- Tisza partján egy épület vízóraaknájában találtak a lakók egy kígyót, amit nem tudtak azonosítani. Bár a hüllő valóban különlegesnek tűnt, arról is megállapították, hogy az is a vízisiklók egyik fajtája. Sorokban VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Ahol árnyék van, ott fénynek is kell lennie Kihullunk a rostán? A minap tették közzé hivatalosan a 2002-es romániai népszámlálás első részeredményeit. Az utóbbi tíz évben 4,2 százalékkal csökkent a soknemzetiségű ország lélekszáma, az adatfelvétel időpontjában 21 millió 698 ezer 181 állampolgára volt Romániának, s ez - 1992-höz képest - egymilliós veszteséget jelent. A romániai magyarság lélekszáma a két utóbbi népszámlálás között 1 millió 625 ezerről 1 millió 435 ezerre fogyatkozott. A 190 ezres csökkenés 11,7 százalékot jelent! Tíz évvel ezelőtt ezer román állampolgárból 71 volt magyar nemzetiségű, ma már csupán 66. Az okokat kutatva hamar megtaláljuk a kulcsszavakat: asszimiláció, kivándorlás, elöregedés. A két utóbbi határainkon belül is sújtja a magyarságot, az asz- szimiláció pedig éppúgy fenyegeti a velünk együtt élő nemzetiségeket, mint a kisebbségi sorsra jutott magyarokat; a romániai adatok túlmutatnak önmagukon. Lehetetlen megrendültség nélkül tudomásul venni, hogy tíz év alatt Arad megyében 61 ezerről 49 ezerre, Nagyváradon 73 ezerről 55 ezerre, Nagyszalontán pedig 12 ezerről 10 ezerre csökkent a magyarok száma. De hát itthon is fogyatkozik a magyarság, az elöregedéstől, az el- és a kivándorlástól mi is szenvedünk, a gyepükön szinte mindenütt! Persze ahol árnyék van, ott fénynek is kell lennie. Ahol fogyatkozás van, ott a növekedés is természetes. Romániában például országos tendencia a roma lakosság számának növekedése, de a korábbinál többen vannak a török, a görög, a horvát és az olasz nemzetiségű lakosok is. Arany Nagyszalontáján, Sütő Pusztakamarásán vagy Ady Érmindszentjén idegen szó járja. Keserű vigasz, hogy az Idő rostájáról szóló Ady-prófécia („... kik nem magvak a Jövőnek, / Mindig azok, akik kihullanak”) bármely nyelven időszerű. Téma a huszárlaktanya Két héten belül kész a kormány-előterjesztés JÁSZBERÉNY Rövidesen döntést hozhat a kormány arról, hogy ingyenesen adja-e át Jászberény önkormányzatának az egykori huszárlaktanya épületét. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal Koordinációs Államtitkárságáról kapott értesítést dr. Magyar Levente polgármester. A város vezetője tegnap sajtótájékoztatón adott hírt a Jászteleki úton lévő, egykori huszárlaktanya átadási folyamatának újabb állomását jelentő levélváltásról. A régóta húzódó ügyben a kormánynak kell kimondania a végső döntést. Egy 1871-ben született ajándékozási szerződés alapján az egyértelmű - s ezt minden érintett elismerte már korábban -, hogy a laktanya épülete és területének nagy része a várost illeti attól a pillanattól, hogy a Honvédelmi Minisztérium hivatalosan is döntött róla, hogy nem kívánja a továbbiakban katonai célokra felhasználni az ingatlant. Az immár százharmincegy éve létrejött ajándékozást követően a terület bővült. Jászberény önkormányzata kérte, hogy a nö- vekményi területet ingyenesen adják át a városnak. Az átadásról mindeddig nem született döntés. A tájékoztatón az újságírók megtudhatták, hogy Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs politikai államtitkára levélben tájékoztatta a polgármestert arról, hogy „az elkövetkező két hét folyamán elkészül az az előterjesztés, mely lehetőséget nyújt arra, hogy Jászberény város igénye kormányrendeletben szabályozva, pozitív elbírálásban részesüljön. Ezáltal Jászberény város igényének megfelelően, az ingatlanok térítésmentes átadás útján az önkormányzat tulajdonába kerülhetnek”. Az ingatlan hasznosításának kérdésével Jászberényben egy ad hoc bizottság foglalkozik, a laktanya fejlesztésének konkrétumairól pedig végső soron az önkormányzat dönt majd. Magyar Levente beszámolt arról is, hogy a hét végén a szabad demokrata polgármesterek kezdeményezésére tartandó megbeszélésen találkozik a gazdasági, informatikai, oktatási, illetve környezetvédelmi tárcák vezetőivel, akikkel térségi városi kérdésekről tárgyal. BCS Mennyit füstöl az emelés után? (Folytatás az 1. oldalról) A revizorok több mint hatszáz magánszemély adóbevallásába és ehhez tartozó bizonylataiba tekintettek bele, ennek kapcsán 113 adóvizsgálatot folytattak le. Ezek eredményeként 6,5 millió forint összegű jogosulatlan adó visszaigénylést és 500 ezer forint befizetendő adóhiányt tártak fel. Az adóhiteleknél néhány esetben előfordult, hogy az adózók nem az előző évi bevallásban szereplő adóhitel alapját állították be a jelenlegi bevallásba, hanem a ténylegesen igénybe vett adóhitel összegét. Tucatnyi esetben észlelték, hogy a lakáscélú hiteltörlesztésre vonatkozó adótörvény- módosítás megtévesztette az adózókat, és régi építésű lakáshitel törlesztésre is igénybe vették a 40 százalékra, illetőleg 240 ezer forintra emelt adókedvezményt, holott a múlt évben ez csak az új lakásokra járt. Többen azon személyek után is igénybe vették a családi adókedvezményt, akik után már nem részesültek családi pótlékban (egyetemisták, főiskolások), mások az ellenőrzés során tudták meg, hogy szociális járadékban részesülő vagy rokkantnyugdíjas szülők, testvér, nagyszülők után sem jár ez az adókedvezmény. A magas összegű visszaigénylések jó része abból adódott, hogy az egyéni vállalkozók végleges jövedelmük utáni adókötelezettségüknél akár 300-500 ezer forinttal is több adóelőleget fizettek be év közben. Előfordult, hogy adózó igazolás nélkül a felsőoktatási tandíj 30 százalékának megfelelő adókedvezményt vett igénybe. Ezt az érdekelt azzal indokolta, hogy számításai szerint olyan magas adóbefizetési kötelezettsége keletkezett, hogy erre nem volt pénze, így inkább vállalta a csalás ódiumát. A munkáltatói végkielégítés bevallásával, a korábbi éveknél sokkal kisebb arányban ugyan, de most is voltak gondok. Előfordult, hogy a jövedelemigazolásban szereplő adatokat tévesen értelmezve, az adózó a levont adóelőleget duplán vette figyelembe, és emiatt keletkezett viszonylag nagy összegű, jogosulatlan adóvisszaigénylése. Tóta János György közölte: gyakran tapasztalták azt, hogy az adózásban járatlan emberek náluk alig hozzáértőbbet bíztak meg a bevallás helyes elkészítésével, és az adóhatóságnál meglepődve ébredtek rá, hogy emiatt jogtalan adó visszaigénylés keletkezett. Az osztályvezető végezetül megjegyezte, tucatnyi esetben fogalmazódott meg az adó-visszaigénylés jogosulatlansága mellett csalás bűncselekmény elkövetése miatt alapos gyanú. Ezekben az esetekben a büntetőeljárás kezdeményezésére is szükséges intézkedéseket megtették. LZ. Körkérdés Akár már a jövő hónapban magasabb lehet a cigaretta ára, a kormány ugyanis az üzemanyagárak után — a korábban tervezettnél hamarabb, augusztus közepétől — a dohányáruk jövedéki adóját is emeli. Lapunk ennek apropóján arról kérdezett járókelőket, kevesebbet füstölnek-e majd a drágulást követően. Magyar Zoltán, 56 esztendős operátor: - Ahogyan a többi, ez a drágulás is legfeljebb az alkalmi do- hányosokat befolyásolja majd. Én közel negyven éve cigarettázom, túl vagyok már egy-két hasonló áremelkedésen, úgyhogy valószínűleg ezután sem gyújtok rá ritkábban, mint eddig. A komoly bagósok szerintem mind így vannak ezzel, legfeljebb ha már nem bírják anyagilag, akkor választanak maguknak egy olcsóbb fajtát. Pataky Andrea, 35 éves pultos: - Azt hiszem, kevesebbet fogok rágyújtani a jövőben. Nem feltétlenül az áremelkedés miatt, hanem azért, mert már legalább fél éve tervezem. A drágulás tehát inkább csak ürügyet szolgáltat számomra ehhez. Legjobb volna végleg lemondani a cigiről, de az nem lesz egyszerű feladat. A kísértés ugyanis meglehetősen nagy, mivel a környezetemben sokan dohányoznak. Kerepeszki István, 51 esztendős logisztikai tanácsadó:- Engem ez a változás hál’ istennek már nem érint. Úgy tizenhét évesen gyújtottam rá először, és 41 éves koromig dohányoztam. Lassan kilenc éve, egészen pontosan 1993. október 4-én nyomtam el az utolsó szálat. Azóta azt sem tudom, hogy mennyibe kerül, pedig mielőtt abbahagytam, szinte ettem a cigarettát: három dobozzal is el- szívtam naponta. ________bugány a i I A <