Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám
6. OLDAL APEH ILEUM 2002. Június 29., szombat Tizenöt éves az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tizenöt esztendő egy ember életében sem rövid idő, hiszen a magatehetetlen csecsemő ennyi év alatt értelmes kamasszá cseperedik, aki hovatovább tisztában van tudásával, képességeivel, és kész arra, hogy kijelölje életpályájának első szakaszát. Egy szervezet életében azonban 15 év bizony igen hosszú időszak, és alkalmat ad a visszatekintésre, a mérlegkészítésre. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal éppen 15 éve, július elején jött létre. A megyei adóhatóság igazgatóját — Tamásné Czinege Csillát —, valamint korábbi vezetőit — sorrendben Harangozó Károlyt, dr. Tóth Imrét és Söllei Jánost — ennek apropóján kérdeztük.- Hogyan ítéli meg az Adóhivatal és az adózók kapcsolatát ? Harangozó Károly: - Személytelenebbé vált ugyan a kapcsolat a korábbiakhoz képest, viszont ezt megkövetelte a nagyszámú adóalany, kiket már nem lehet hagyományos módon kezelni. Dr. Tóth Imre: - Javuló tendenciát tapasztalok, korrektebb, körültekintőbb és megalapozottabb az adóapparátus szakmai munkája. Visszaélésekről nem tudok. Mindezek következménye, hogy a hivatal dolgozói megbecsültebbek, elismertebbek, és az adóhivatali pálya vonzóbbá vált. Söllei János: - A kapcsolat- rendszer jellege az évek során sokat változott, hiszen erre hatással volt az adózói környezet, illetve a gazdaság általános állapota, továbbá a hivatal aktuális működési stratégiája is. Az utóbbi évtizedben hol az adóhatóság különféle kényszerintézkedései (az ellenőrzés, a behajtás, újabban az adónyomozás) kerültek előtérbe, hol pedig a szolgáltatói hivatali modell elemei erősödtek meg. Úgy gondolom, a jövőben meg kell szilárdítani az adóhivatallal szembeni közbizalmat. A hivatal, ha nem is kényelmessé, de legalább egyszerűbbé tudja tenni az adóztatást. így javulhat az adózók és adóhatóság kapcsolata. Tamásné Czinege Csilla: - Az elmúlt évtizedekben rengeteget változott az adórendszer főszereplőinek viszonya: a korábbi időszakokban az ellenőrzésé volt a fő szerep, ma már tudjuk, hogy kiváló színvonalon kell kiszolgálnunk az ügyfélként megjelenő adózókat annak érdekében, hogy adókötelezettségüknek a lehető legmegfelelőbben tegyenek eleget. — Mit tudott megvalósítani a saját maga elé kitűzött célok közül és mit nem? H. K.: - A megyei hivatalban főként pályakezdők felvételével és betanításával biztosítottuk az akcióképességet. A nyolcvanas évek elejére már jól képzett, gyakorlott revizori gárdával dolgoztunk. T.I.: — Valójában nem volt időm nagy célok megvalósítására szűk egy év alatt, így arra törekedtem, hogy az apparátus szakmai munkájában addig elért eredményt szinten tartsam, a megye rangsorban elért helyezése ne romoljon és a kollektíva együtt maradjon. S. J.\—Az egyik kiemelt célom a megyei adóhivatal vezetőjeként az volt, hogy egy olyan ütőképes csapatot építsek ki, amellyel eredményesen valósítottuk meg a korábbi ellenőrcentrikus hatóság modem adóbeszedő szervezetté történő átalakítását. Megerősítettük a szervezet szolgáltatói jellegét, az adóigazgatás korszerűsítésének országos folyamatát is aktívan tudtuk segíteni. Az adónyomozati tevékenység megszervezésével, irányításával kapcsolatos céljaim viszont csak részleges eredményeket hozhattak, ezzel kapcsolatos akkori meglátásaim helyességét a valóság visz- szaigazolta. Tamásné: — Szerencsésnek érzem magam, olyan csapat élén állok, mely döntő többségében hivatásának elkötelezett munkatársakból áll, akiknek szaktudása záloga — Mi az a legkedvesebb munkahelyi története, amit akár baráti társaságban is szívesen elmesél? H. K.: - A megyei hivatalok kettős felügyelet alatt működtek (Bevételi Főigazgatóság, megyei tanács vb.), amely néha igen ellentmondásos szituációkat váltott ki. A hetvenes évek elején a megyei tanácselnök megbízása alapján részt kellett vennem a költség- vetési bevételek központi és helyi megosztásának döntés-előkészítését végző megbeszélésén a Minisztertanács Tanácsszervek Főfőigazgató szakértője egy megbeszélésen. T. L: — Az az összetartó erő, amelyet a 19 megyei igazgatóság kereskedelmi osztályvezetői képviseltek, miután az 1991. évtől kezdődően évente, rendszeresen Luca napján baráti találkozót szerveztek, ahol alkalom volt egymást tájékoztatni az életpályáról, a változásokról. S.J.: — Egyik pénteken egy parlamenti képviselő ügyféli minőségében kereste fel a központi ügyfélszolgálatunkat. Tekintettel arra, hogy akkor az ügyfélszolgálat Harangozó Károly 1978-tól 1991-ig állt az megyei APEH élén Tamásné Czinege Csilla 1999 májusától igazgatja az adóhatóságot a jó színvonalú munkavégzésnek. Ez az igazgatóság hagyományosan mindig élen járt az adóhatósági folyamatok megújítása terén. Azt hiszem, ezt sikerült tovább folytatnunk, így például az informatikailag támogatott hátralékkezelési rendszer megvalósítása során. Természetesen mindig van olyan, ami nem, vagy nem pont úgy valósul meg, ahogy az ember szeretné. Tenni kell még azért, hogy az adóhatóság csak azok számára legyen mumus, akik igyekeznek elkerülni az adófizetést. osztályán. A regisztrációnál értetlenül fogadták személyemet: „Hogyan kerül ön ide?”. Miután telefonon lekontrolláltak, küldetésemet tudomásul vették, de felkértek, hogy lehetőleg csak részletkérdésekben nyilvánítsak véleményt. A program második része a Bevételi Főigazgatóság vezetőjénél folytatódott, aki vitatott kérdéseknél rendre felkért, mint gyakorlati szakembert, véleményem kifejtésére. A vázoltak szerint így lettem én - a kettős felügyelet e sajátos esetéből következően — a bevételi szünetelt, a nyugdíjas Klári néni, a portás - a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó törvény alapelveihez hűen - egy régi magyar mondóka kíséretében szépen eltanácsolta ügyfelünket. Tamásné: - Ez a történet még revizori időkhöz kapcsolódik. Munkába lépésem első napjaiban történt, hogy az egyik nagyvállalkozásnál a készletek ellenőrzése jutott számomra vizsgálati témának. Korábbi munkahelyemen szerzett tapasztalataim alapján fogtam hozzá és kikértem a fogyóeszközkartonokat. Jött egy kolléganő, megrakodva a kartonokkal, utána még egy kolléga, és csak hordták, míg egy nagy szekrény meg nem telt. így tettem le a tételes átvizsgálás módszeréről.- Mit üzen az igazgatóság dolgozóinak1 H. K.:- A rendszerváltást követően az adóigazgatási feladatokat ellátó szervezet végre elfoglalta jogos helyét az államigazgatási hierarchiában. Ennek megfelelően magasabb igényeket kielégítő anyagi és személyi feltételeket biztosított a kormányzat. Ebből következően a működés magasabb színvonala joggal elvárható az apparátustól, a teljesítmények fokoz- hatók mint az adózókkal alakítandó kapcsolatban, mind az adóigazgatás jogi megalapozottságában. T. /.: — Előítélet nélkül végezzék munkájukat. Éljenek a méltányosság és a mérlegelés elvével. Kívánom, hogy legyen egyre kevesebb „adókikerülő”, hogy csökkenhessen az átlagos közteher mértéke. S. J— Az apparátus minden jelenlegi vezetőjét és a beosztott körből a törzsgárda gerincét már közel két évtizede ismerem, és többségükkel személyes baráti kapcsolat is összeköt, így mindig büszkeséggel tölt el a megyei igazgatóság egy-egy országosan is kiemelkedő teljesítménye. Azt kívánom, hogy a továbbiakban is járják a maguk sajátos szakmai útját, amelyhez jó egészséget és személyes boldogságot kívánok minden munkatársnak. Tamásné: - Giordano Bruno gondolatát szeretném idézni: „...az a fontos, hogy mindenki tegye meg, amit megtehet...” Nagy csapat lettünk A mindennapok ezernyi arca A család és az otthon után a munkahelyünk az, ahol a legtöbb időt töltjük el, dolgozunk, igyekszünk hasznos tagjai lenni a társadalomnak. A mi munkahelyünk — az ismert mozaikszóval jelezve — az APEH. Mit jelent nekünk, itt dolgozóknak ez a szó, ez a hely? Benne van az itt töltött első munkanapot megelőző szorongás, a belépésünk utáni, világot megváltó termi akarásunk sutaságai, a munkatársak első mosolya és segítőkészsége, de benne vannak a közös majálisok, tatai sportnapok, bulik, a cinkos kacsintások, szövődött barátságok, szerelmek, és még sorolni lehetne ezernyi arcát a mindennapoknak, melyek közepette egyszer csak észrevesz- szük, hogy eltelt 1-2 év, majd 10- 15 esztendő. Az 1987-es év több szempontból emlékezetes maradt, tekintettel arra, hogy az addig külön szervezet, az Adófelügyelőség akkor került az APEH berkeibe. Ebben az időszakban egy-egy szervezeti egység még univerzális volt: a bevallások átvételétől kezdve a folyószámla-egyeztetésen át az ellenőrzésig, mindenki csinált mindent. Ismerkedtünk a kisvállalkozások (akkor még csak: gmk-k) rejtelmeivel, és be kell vallani: nem sokkal jártunk előbb, mint az „őskori” vállalkozók. Úgy voltunk néha, mint az egyszeri nyelvtanár: egy leckével járt előbb, mint a diákok. Egymástól tanultunk - nem szégyelltük! Jelentős változást jelentett az 1991— 92-es év fordulója: az Adófelügyelőség teljesen „beolvadt”, és egységes irányítással, új szervezeti felállással kezdtük meg az 1992- es évet, immár több mint kétszázan. Alig-alig ismertük egymást, és ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy gyakorlatilag mintegy öt épületben helyezkedtünk el. Uj feladatokkal birkóztunk, a szervezeti felépítést a vállalkozások nagyságrendje és az ellenőrzések fajtái szerint próbáltuk kialakítani. Néha csak méregettük egymást, és a még ismeretlen feladatokat: nyugtaellenőrzés, kiutalás előtti vizsgálatok, egyéni vállalkozók, a „kofa” és a „müfa” különbsége, hogy tovább ne is soroljuk. Az igazgatóság és az Adófelügyelőség 1992. évi házasságából született az Operatív Osztály, melyet olyan ellenőrzésekre szemeltek ki, ami honi előzmény nélküli. Az itt dolgozó ellenőrök nemcsak hét közben, reggel fél nyolctól délután négyig dolgoznak a hivatali helyiségben, hanem munkaidőn kívül, elsősorban kint, terepen. Már nyitáskor (reggel hatkor) ott toporognak - illő öltözékben, a többi szomjassal együtt — a megye valamelyik csücskében lévő csapszékben, vagy éjfélkor a diszkóban kérnek belépőt (kapják csuklójukra a bélyegzőt), vagy szombaton a piacon (lengyel piacon) téblábolnak nyugtaadás-kapás ügyben. (Érdekes, hogy van, aki már rég nem itt dolgozik, de még mindig bőségesen kapja a nyugtát.) Egyre gyakrabban kellett szembesülni azzal a jelenséggel, amelyik olyan egyszerű, kézzelfogható tényt is tudott hosszan tartó (bíróságig érő) filozofikus vitává alakítani, hogy az illető adta-e azt a fránya nyugtát, vagy sem (vagy csak úgy gondolta). Néhány új ellenőrzési típus jogszabályba és tervbe iktatása borzolta fel 2000-től a revizorok és adózók idegeit egyaránt. Az árueredet vizsgálata mellett a foglalkoztatottak ellenőrzése „kalandok” sorát idézte elő. Az ellenőrzés elől kerítésen át menekülő vagy ajtó mögé bújó „fekete foglalkoztatottak” és a revizorok bú- jócskajátékában néha a revizornak sikerült bemondani előbb az „ipi-apacs” jelszót. Komoly gonddal küzdöttünk időnként a megfelelő szakmai végzettségű munkatársak „elvándorlása” miatt, de megoldottuk ezt is. Lett átképzős tanárunk, tervezőnk, kereskedőnk, és sorolhatnám, akik többségében ma is legjobbjaink törzsgárdájába tartoznak. Újabbnál-újabb módszerekkel, eszközökkel végeztük munkánkat, és nem adtuk fel, amikor a fiktív számlázások, fel nem lelhető adózók „újdonságával” találtuk szembe magunkat. És észrevettük, hogy valami más, mint az elején: jó bejönni dolgozni, megismertük egymást - nagy csapat lettünk! Újabb átszervezésről hallottunk 1998-ban: jön a tb. Hogy ez mit jelent, akkor még nem tudtuk, amióta pedig itt van, megszoktuk, és úgy tűnik: mintha mindig együtt lettünk volna! Igaz, a feladat is megint tovább bővült, de sok jó kollégával is gazdagabbak lettünk. Munkánk eredményét jelzi, hogy az adóellenőrzések nagyságrendje már meghaladja a tízezret évenként, az utólagos adó- ellenőrzések területén a feltárások összege közelíti a kétmilliárd forintot, emellett mintegy 500 millió forintot tesz ki a jogosulatlan igénylés megállapítása. GÁLL ESZTER ELLENŐRZÉSI IGAZGATÓHELYETTES ÉS MUNKATÁRSAI Tareasápt adó sí Általános forgalmi adó sí Személyi jövedelemadó CSALÁDI NAP. Mint minden évben, a megyei adóhatóság idén is megszervezte a hagyományos családi napot a tiszaligeti strandon. Május 25-én szórakoztató programok sora várta a dolgozókat és családtagjaikat. A felnőttek többek között evezősversenyben, petanque- ban, horgászatban, no és persze különféle labdajátékokban mérhették össze erejüket és ügyességüket, míg a gyerekeket légvár és sorverseny mozgatta meg. Nettó adóbevételek alakulása (Millió Ft) ■15 «XH----------------19 89 Társ adó 1 ■ Ált. forg. adó 1 m Szem. jöv. adó 2 1992 548 538 4 464 1995 2 356 418 8 644 1998 4 218 -6 964 12 919 2001 4 273 -14 531 20 893 Az oldal a hivatal és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a hivatal viseli. Dr. Tóth Imre 1991-ben irányítói ta a szervezetet Söllei János 1991 végétől 1999 tavaszáig vezette a hivatalt
