Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-04 / 128. szám

2002. Június 4., kedd Katonai lélektani műveletek ______ Szolnok A katonai lélektani műve­letek történetéről, alapjai­ról, módszereiről és techni­káiról szól a Magyar Hon­védség katonáinak szerve­zett, hétfőn kezdődött kö­zös magyar—amerikai gya­korlat Szolnokon. A Honvédelmi Minisztérium saj­tófőosztályának közleménye szerint a fórumon hat amerikai szakértő és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem okta­tói tartanak előadásokat. Az öt­napos gyakorlat fő célja a lélek­tani műveletekkel való elméleti ismerkedés, különös tekintettel az alkalmazott módszerekre, fo­lyamatokra és eszközökre. A gyakorlat résztvevői látogatást tesznek a helyi médiumoknál is. Az ismertetés szerint a lélekta- { ni műveletek elsősorban arra irá- j nyúlnak, hogy egy esetleges éles helyzet — például egy béketámo- | gató művelet - során az egymás- | sál szembenálló, valamint a sem­leges feleket meggyőzzék a poli­tikai és a katonai döntések he­lyességéről, hogy ezzel segítsék azok végrehajtását. A gyakorlatot Mráz István ve­zérőrnagy, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke nyi- totta meg hétfőn. _______imti) Vi sszautasított pályázatok? (Folytatás az 1. oldalról) Az információk szerint az EU- ban éveken át várták, hogy a fő­város szennyvíz-beruházási tá­mogatási igényét elküldjék. Ez — válaszadónk szerint — politi­kai okok miatt nem történt meg idáig. Reakcióul a késlekedésre, az összes magyarországi hason­ló igényt visszadobták. — Ha az új kormány kiküldi a budapesti pályázatot, még min­dig kérdéses, hogy ezt követően a kistérségi, köztük a jászsági igényt befogadják-e - mutatott rá Magyar Levente. A polgár- mester információi szerint a szi­lárd lerakók támogatása egyér- j telmű elsőbbséget élvez már Brüsszelben, s az ottani döntés­hozók inkább azt támogatnák, hogy a szennyvízprogramokat hazánkban az unió strukturális alapjából támogassák csatlako­zásunk után. - A megalakult kormány egyik feladata lehet, hogy az EU álláspontját megvál­toztassák, ha ez még lehetséges — tette hozzá a polgármester. A hallottakból kiderült, hogy ha mindez nem történik meg, akkor csak a remélt 2004. január 1-ji csatlakozásunkat követően pályázhat a kistérség ismét eséllyel a program uniós finan- [ szírozására. BANKA CSABA Szolnok _______ A szakmában adható legna­gyobb díjak egyikét, a Tesse- dik Sámuel-díjat adta át mi­niszteri működésének szin­te utolsó aktusaként Pálin­kás József leköszönt oktatá­si miniszter Jusztin László­nak, a Városi Kollégium igazgatójának. Asztalán egyre gyűlnek a dísz­táviratok, ami azt bizonyítja, hogy Jusztin Lászlót sokan is­merik, népszerű a megyében. — Különösen az hatott meg - mondta -, hogy egykori diákjaim közül is jó néhányan gratuláltak. — A Tessedik Sámuel-díj egy harmincéves pálya fontos állomá­sa. Hogyan kezdődött? — Szegeden elvégeztem a főis­kola matematika-fizika szakát, majd az akkori 633-as Szakmun­kásképző Intézetben kezdtem dolgozni. Később az egyetemen .... 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR_________________________________________________________________ Bo rús hangulatú telephelyavató Új helyen, de korántsem reménykeltő kilátá­sokkal nyitja meg ismét kapuit a szolnoki Ka­masz-Tanya. A Széchenyi-városrész hátrányos helyzetű gyermekeinek hasznos délutáni idő­töltését segítő civil kezdeményezés ugyanis nemkívánatos „vendég” a környékbeli lakók többsége számára — derült ki tegnap a Malom úti telephely átadásának alkalmából szerve­zett beszélgetésen.- Évek óta próbáltunk alkalmasabb, lehetőleg önálló, a korábbinál nagyobb helyiséget keresni, de mindhiába - panaszolta Tóth Ferencné. - Már többször is úgy tűnt, sikerül megoldanunk a problémát, de sem a Zöld Házba, sem az egykori városi könyvtár épületébe nem fogadtak be ben­nünket. Végül, amikor már tapétázni lehetett vol­na a lakók feljelentéseivel, az önkormányzat se­gítségével ráakadtunk erre az ingatlanra, amely­SZOLNOK Megalakulása, azaz 1995 óta fo­lyamatosan a létéért küzd a Ka­masz-Tanya, a lakótelep egyet­len gyermek- és ifjúsági egyesü­letének civil kezdeményezése — mondta el a Malom út 22. szám alatt ma nyíló új telephely átadása alkalmából az intéz­mény vezetője. Tóth Ferencné- től megtudtuk: bár azt sokan el­ismerik, a gyerekeknek jobb helyük van itt, mintha az utcán csellengenének, ám a környék lakóinak jelentős részéből még­is ellenérzést vált ki a létesít­mény közelsége.- Mindezt kizárólag az előíté­let szüli. Nagy az ellenállás, mert ezek a gyerekek senkinek sem kellenek — fogalma­zott a vezető, aki állította: igenis szükség van a szervezet által nyújtott nonprofit szolgáltatásokra. Az elmúlt hét év adatai ezt igazolják, hiszen korábbi, Aranyi Sándor úti székhelyükön előfor­dultak olyan délutánok, amikor több mint száz - nem ritkán egész nap éhező, vagy éppen a szülői gondoskodás hiányától szenvedő - fiatal fordult meg a Kamasz-Tanyán. Ráadásul munkájukat a szaktárca is elismeri. Mégsem múlt el hét az utóbbi időben, hogy nyugodtan működhetett volna az intézmény. FOTÓ: CSABAI nek átalakításához szintén a hivataltól kaptunk másfél millió forintot. A működtetők öröme azonban nem lehet fel­hőtlen, hiszen az új telephely hasznosítható te­rülete közel 20 négyzetméterrel kevesebb az előzőnél. Ráadásul a Malom úti ház lakóközös­sége ugyanolyan visszautasítóan fogadta őket, mint az a másik helyen történt. Márpedig az egyesület tagjai attól tartanak, aligha találnak új otthont a Kamasz-Tanyának, ha innen is tovább kell állniuk. BUGÁNY Utolsó simítások a Malom út 22-ben a ma délutáni nyitás előtt A galambok és a sport szerelmese Farkas Béla egykoron a ringben állta, adta a pofonokat, hi­szen ökölvívásban súlycsoportjában fiatalon Budapest-, majd később országos vasutasbajnokságot nyert. Az öccse meg az édesapja is vitézkedett a kötelek között, így családi indítta­tásként is felfogható, amiért ezt a sportot választotta. Szolnok Azért a sport szereteté- vel, a versenyek izgalmá­val ma sem szakított, hi­szen a kisebbik lányuk, Krisztina korábban aero- bikban, most meg fit- neszben jeleskedik: a ti­zennégy éves kisasszony korosztályának többszö­rös országos helyezettje, döntőse. Béla pedig azóta a fit- neszen kívül csendesebb hobbinak hódol: díszga- lambtenyésztő. Igaz, tol­las kedvencei iránti sze- retetét még gyermekko­rából hozta magával. Most is van jó néhány féltve őr­zött galambja, sőt a messze föl­dön nevezetes szolnoki keringőt nemesíti, tenyészti. Fajtagyőztes­ként ezek a tollasok rengeteg ver­seny, bemutató nyertesei, díja­zottjai. Végtelenül időigényes e hobbi, sok-sok türelem, szakis­meret kell hozzá, hogy a legmuta- tósabb, legszebb, legösszeillőbb egyedeket nemesítse ki. Ezen a szinten már sok apróság számít: az ajkak, a szín, az állás, a fej, a csőr, a szem, a tollazat dísze. Bé­la azt állítja, akkor szép egy pél­dány, ha virul a szeme. Arra is ügyel, hogy a szolnoki keringő védett is, ami kizárja, hogy ez a fajta szakzsargonban fogal­mazva lekoppintható legyen. Már most készül a soron következő nagy megméretésre, az amszterdami galamb­világkiállításra, mely egyben minősítést je­lent. Érthető, ezen sze­retne tisztességesen, jól szerepelni, bár az ott bemutatott kecses vé­dencei számáról még nem döntött. Korábbi sikerei, eredményei arra sarkallják, hogy a szép példányok közül is a legszebb, legaranyosabb, legmutatósabb egyedekkel vegyen részt ezen a gálán. VÉLEMÉNY ZSOLDOS GYÖRGY Kesergő Valószínű, azon kevés eretnekek közé tarto­zom, akit nem hoz lázba a foci-vb. Unottan bil­lentem tovább a távkapcsolót, ha netán vala­mely meccset közvetítő adóra keveredek. Vala­mi keserű lemondás munkál bennem, mert em­lékszem még a daliás időkre, amikor még fényesebb betűkkel je­gyezték a magyar tizenegyet. Sokan megénekelték már Marseille-t, amikor jöttek a csehszlovákok, azóta jobbára csak szánalmas ver­gődés szemtanúja vagyok, ha magyar focistákat látok. Márpedig én szeretek magyar sportolóknak szurkolni, de pisla remény sincs rá, hogy nemzeti tizenegyünk amúgy igazában va­laha is labdába rúghat, teszem azt egy vébén. Esetleg partjelző zászlót lengethetünk a pálya szélén, sípmestert is delegálhatunk, ebben még jók va­gyunk. Ha már gömbölyű, akkor in­kább kézilabda... Tudom, a focivébé- nek még így is meg­van a maga varázsa, csodás gólokban gyönyörködhetünk, brillíro­zó zsenik kötnek masnit az ellenfél védelmére. Sőt tanúja voltam a szenegáliak sámántáncának, midőn a francia válogatottat bla- málták a nyitómeccsen. De ha mindezt magyarok csináhatnák! Pedig nekünk is volt mágusunk. Ám a honi focitudósítások zöme már nem is a futball- ról szól, hanem a járulékokról, vandalizmusról, rendőrattakról. Persze nekik is lehet szurkolni, netán előbb-utóbb a tippmixen is lehet rájuk fogadni... Tessék? Hogy vérmes szurkolók Angliában vagy Brazíliában is vannak? No igen. De ott foci is van. Ezért nem jelentettem beteget, nem vettem ki szabadságot, ezért nem oroztam el az asszony elől a távirányítót, nem növesz­tem ládányi sörrel a hasamat a tévé előtt, térdig süppedve a ropi- morzsába. Pedig hát vannak jó magyar futballisták. De a csapat­munka... Duzzogva nézem hát hitvesemmel inkább a Vészhelyze­tet, amint az orvosi team matat a műtőasztalon fekvő páciensen. Mert az csapatmunkának tűnik... Nem oroztam el az asszony elől a távirányítót Ki lesz a világbajnok? Körkérdés Szombat óta tart a nagyüzem a labdarúgó-világbajnokság helyszínein. Bár a résztvevők közül még nem minden csa­pat lépett pályára, a nemzeti tizenegyek mérkőzései közül már eddig is akadt olyan, amely meglepő eredményt hozott. Lapunk ennek apro­póján tegnap arról kérdezett járókelőket: vajon melyik gárdát tartják a legesélye­sebbnek a végső győzelemre. Horváth István, 40 éves igazgató: — Bár minden mérkőzést nem volt alkalmam végignézni, az eddig látottak alapján szá­momra Ar­gentína nyúj­totta a leg­meggyőzőbb teljesítményt. Igaz, nem ők aratták a legnagyobb arányú győ­zelmet, de látszott, hogy ebben taktikai szempontok is közreját­szottak. Egyébként viszont korai még erről beszélni, hiszen négy éve a döntőre a franciák is feltá­madtak. Debreczeni László, 72 eszten­dős nyugdíjas: - Kedvelem a la­tin futballt, de nem csak ez az oka, hogy az argentinok győzelmére tippelek. Úgy látom, rendkí­vül szervezett, egységes csa­pattal érkeztek a világbajnokságra. Igaz, a többi esélyes közül még nem láttunk mindenkit, ám arról már most is meg vagyok győződve, hogy ők ott lesznek a legjobb négy válo­gatott között. Pásztor Róbert, 28 éves vállal­kozó: - Véleményem szerint Anglia vagy Spanyolország nem­zeti tizenegye állhat majd a dobo­gó legfelső fo­kára. „Szakér­tő” barátaimtól legalábbis mos­tanában ilyen feltételezéseket hallottam. Már­pedig én hiszek nekik. Egyebet nem is igen te­hetnék, a labdarúgáshoz ugyanis még csak nem is konyltok. BUGÁNY Javuljanak a vidéki diákok esélyei pedagógia szakos diplomát sze­reztem. Már ott érdekelt a kollégi­umi nevelőmunka, a szakdolgo­zatomat is abból írtam. Úgy lát­tam, a pedagógiában méltatlanul háttérbe szorult a kollégiumi ne­velés és a nevelő. A szakmunkás- képző intézet kollégiumában is dolgoztam, igyekeztem alkalmaz­ni a modern nevelési módszere­ket. Kollégiumi újságot, rádiót, programokat szerveztünk. Mind­ez akkoriban még kuriózumnak számított. A gyerekek élvezték, sok tehetséges fiatal volt közöt­tük, többen tovább tanultak. Jó néhányan még most is megkeres­nek időnként.- Milyen út vezetett a Városi Kollégium igazgatói szobájáig? — Voltam nevelőtanár, pedagó­giai igazgatóhelyettes, kollégiumi Jusztin László vezető, majd megbíztak a Városi Kollégium megszervezésével és az igazgatásával. Az ember életé­ben jó, ha egyszer adódik olyan lehetőség, hogy bábáskodhat egy új intézmény születésénél. Az ön- kormányzat volt az alapító, de egy kollektívával mi dolgoztuk ki működési rendjét, és büszke va­gyok erre. A szisztéma országo­san ismertté vált, máshol is alkal­mazzák. — Megfogalmazható röviden ennek a lényege?- A Szolnok középiskoláiban tanulni vágyó fiataloknak igé­nyes, személyre szabott szolgálta­tást kell nyújtania, úgy, hogy megfeleljen a fenntartó, az isko­lák és a szülők igényeinek. El kell érnie, hogy a vidéki fiatalok esé­lyei javuljanak, boldoguljanak jobban az életben, álljanak helyt a továbbtanulásban és a munkaerő- piacon. Mindehhez értelmes, nem erőltetett programokat kell adni nekik, törődni kell személyi­ségük fejlesztésével. Ez kevésbé látványos eredményeket hoz, mint az iskolai oktatómunka, vi­szont tény, hogy a kollégisták esé­lyei mérhetően jobbak például a bejárókénál.- Úgy tudom, korábban jelen­tek meg publikációi a kollégiumi nevelés témakörében.- Később erre, a Városi Kollégi­um létrehozása körüli évektől, 1995—96-tól már nem nagyon volt időm. Most olyan munkát végzek, amelyben az elméletet a gyakor­lattal lehet inkább szembesíteni: tanügy-igazgatási szakértőként dolgozom, ebben a munkában sok kollégiumpedagógiai kérdés is fölmerül, és az Országos Kollé­giumi Szakmai Érdek-képviseleti Szövetség megyei elnöke vagyok. Részt vettem rendeletek előkészí­tésében, amelyek megváltoztatták a kollégiumi munkát az utóbbi években.- A középiskolai kollégiumok között a szolnoki milyen helyet foglal el? Van erre valamiféle mér­ce?- Említettem, hogy a mi mun­kánk eredménye még az iskolai oktatómunkánál is nehezei ben mérhető. Az azonban mégis mu­tat valamit, hogy harmincadma- gunkkal tagjai vagyunk az önfej­lesztő kollégiumi hálózatnak, ott vagyunk a húsz kollégium között, amelyik részt vesz az Arany János tehetséggondozó programban. Ha figyelembe vesszük, hogy Ma­gyarországon mintegy 450 közép­iskolai kollégium van, nem állunk rossz helyen. t É 1

Next

/
Thumbnails
Contents