Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-04 / 128. szám
2002. Június 4., kedd Katonai lélektani műveletek ______ Szolnok A katonai lélektani műveletek történetéről, alapjairól, módszereiről és technikáiról szól a Magyar Honvédség katonáinak szervezett, hétfőn kezdődött közös magyar—amerikai gyakorlat Szolnokon. A Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztályának közleménye szerint a fórumon hat amerikai szakértő és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói tartanak előadásokat. Az ötnapos gyakorlat fő célja a lélektani műveletekkel való elméleti ismerkedés, különös tekintettel az alkalmazott módszerekre, folyamatokra és eszközökre. A gyakorlat résztvevői látogatást tesznek a helyi médiumoknál is. Az ismertetés szerint a lélekta- { ni műveletek elsősorban arra irá- j nyúlnak, hogy egy esetleges éles helyzet — például egy béketámo- | gató művelet - során az egymás- | sál szembenálló, valamint a semleges feleket meggyőzzék a politikai és a katonai döntések helyességéről, hogy ezzel segítsék azok végrehajtását. A gyakorlatot Mráz István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar hadműveleti csoportfőnöke nyi- totta meg hétfőn. _______imti) Vi sszautasított pályázatok? (Folytatás az 1. oldalról) Az információk szerint az EU- ban éveken át várták, hogy a főváros szennyvíz-beruházási támogatási igényét elküldjék. Ez — válaszadónk szerint — politikai okok miatt nem történt meg idáig. Reakcióul a késlekedésre, az összes magyarországi hasonló igényt visszadobták. — Ha az új kormány kiküldi a budapesti pályázatot, még mindig kérdéses, hogy ezt követően a kistérségi, köztük a jászsági igényt befogadják-e - mutatott rá Magyar Levente. A polgár- mester információi szerint a szilárd lerakók támogatása egyér- j telmű elsőbbséget élvez már Brüsszelben, s az ottani döntéshozók inkább azt támogatnák, hogy a szennyvízprogramokat hazánkban az unió strukturális alapjából támogassák csatlakozásunk után. - A megalakult kormány egyik feladata lehet, hogy az EU álláspontját megváltoztassák, ha ez még lehetséges — tette hozzá a polgármester. A hallottakból kiderült, hogy ha mindez nem történik meg, akkor csak a remélt 2004. január 1-ji csatlakozásunkat követően pályázhat a kistérség ismét eséllyel a program uniós finan- [ szírozására. BANKA CSABA Szolnok _______ A szakmában adható legnagyobb díjak egyikét, a Tesse- dik Sámuel-díjat adta át miniszteri működésének szinte utolsó aktusaként Pálinkás József leköszönt oktatási miniszter Jusztin Lászlónak, a Városi Kollégium igazgatójának. Asztalán egyre gyűlnek a dísztáviratok, ami azt bizonyítja, hogy Jusztin Lászlót sokan ismerik, népszerű a megyében. — Különösen az hatott meg - mondta -, hogy egykori diákjaim közül is jó néhányan gratuláltak. — A Tessedik Sámuel-díj egy harmincéves pálya fontos állomása. Hogyan kezdődött? — Szegeden elvégeztem a főiskola matematika-fizika szakát, majd az akkori 633-as Szakmunkásképző Intézetben kezdtem dolgozni. Később az egyetemen .... 5. OLDAL MEGYEI TŰKOR_________________________________________________________________ Bo rús hangulatú telephelyavató Új helyen, de korántsem reménykeltő kilátásokkal nyitja meg ismét kapuit a szolnoki Kamasz-Tanya. A Széchenyi-városrész hátrányos helyzetű gyermekeinek hasznos délutáni időtöltését segítő civil kezdeményezés ugyanis nemkívánatos „vendég” a környékbeli lakók többsége számára — derült ki tegnap a Malom úti telephely átadásának alkalmából szervezett beszélgetésen.- Évek óta próbáltunk alkalmasabb, lehetőleg önálló, a korábbinál nagyobb helyiséget keresni, de mindhiába - panaszolta Tóth Ferencné. - Már többször is úgy tűnt, sikerül megoldanunk a problémát, de sem a Zöld Házba, sem az egykori városi könyvtár épületébe nem fogadtak be bennünket. Végül, amikor már tapétázni lehetett volna a lakók feljelentéseivel, az önkormányzat segítségével ráakadtunk erre az ingatlanra, amelySZOLNOK Megalakulása, azaz 1995 óta folyamatosan a létéért küzd a Kamasz-Tanya, a lakótelep egyetlen gyermek- és ifjúsági egyesületének civil kezdeményezése — mondta el a Malom út 22. szám alatt ma nyíló új telephely átadása alkalmából az intézmény vezetője. Tóth Ferencné- től megtudtuk: bár azt sokan elismerik, a gyerekeknek jobb helyük van itt, mintha az utcán csellengenének, ám a környék lakóinak jelentős részéből mégis ellenérzést vált ki a létesítmény közelsége.- Mindezt kizárólag az előítélet szüli. Nagy az ellenállás, mert ezek a gyerekek senkinek sem kellenek — fogalmazott a vezető, aki állította: igenis szükség van a szervezet által nyújtott nonprofit szolgáltatásokra. Az elmúlt hét év adatai ezt igazolják, hiszen korábbi, Aranyi Sándor úti székhelyükön előfordultak olyan délutánok, amikor több mint száz - nem ritkán egész nap éhező, vagy éppen a szülői gondoskodás hiányától szenvedő - fiatal fordult meg a Kamasz-Tanyán. Ráadásul munkájukat a szaktárca is elismeri. Mégsem múlt el hét az utóbbi időben, hogy nyugodtan működhetett volna az intézmény. FOTÓ: CSABAI nek átalakításához szintén a hivataltól kaptunk másfél millió forintot. A működtetők öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen az új telephely hasznosítható területe közel 20 négyzetméterrel kevesebb az előzőnél. Ráadásul a Malom úti ház lakóközössége ugyanolyan visszautasítóan fogadta őket, mint az a másik helyen történt. Márpedig az egyesület tagjai attól tartanak, aligha találnak új otthont a Kamasz-Tanyának, ha innen is tovább kell állniuk. BUGÁNY Utolsó simítások a Malom út 22-ben a ma délutáni nyitás előtt A galambok és a sport szerelmese Farkas Béla egykoron a ringben állta, adta a pofonokat, hiszen ökölvívásban súlycsoportjában fiatalon Budapest-, majd később országos vasutasbajnokságot nyert. Az öccse meg az édesapja is vitézkedett a kötelek között, így családi indíttatásként is felfogható, amiért ezt a sportot választotta. Szolnok Azért a sport szereteté- vel, a versenyek izgalmával ma sem szakított, hiszen a kisebbik lányuk, Krisztina korábban aero- bikban, most meg fit- neszben jeleskedik: a tizennégy éves kisasszony korosztályának többszörös országos helyezettje, döntőse. Béla pedig azóta a fit- neszen kívül csendesebb hobbinak hódol: díszga- lambtenyésztő. Igaz, tollas kedvencei iránti sze- retetét még gyermekkorából hozta magával. Most is van jó néhány féltve őrzött galambja, sőt a messze földön nevezetes szolnoki keringőt nemesíti, tenyészti. Fajtagyőztesként ezek a tollasok rengeteg verseny, bemutató nyertesei, díjazottjai. Végtelenül időigényes e hobbi, sok-sok türelem, szakismeret kell hozzá, hogy a legmuta- tósabb, legszebb, legösszeillőbb egyedeket nemesítse ki. Ezen a szinten már sok apróság számít: az ajkak, a szín, az állás, a fej, a csőr, a szem, a tollazat dísze. Béla azt állítja, akkor szép egy példány, ha virul a szeme. Arra is ügyel, hogy a szolnoki keringő védett is, ami kizárja, hogy ez a fajta szakzsargonban fogalmazva lekoppintható legyen. Már most készül a soron következő nagy megméretésre, az amszterdami galambvilágkiállításra, mely egyben minősítést jelent. Érthető, ezen szeretne tisztességesen, jól szerepelni, bár az ott bemutatott kecses védencei számáról még nem döntött. Korábbi sikerei, eredményei arra sarkallják, hogy a szép példányok közül is a legszebb, legaranyosabb, legmutatósabb egyedekkel vegyen részt ezen a gálán. VÉLEMÉNY ZSOLDOS GYÖRGY Kesergő Valószínű, azon kevés eretnekek közé tartozom, akit nem hoz lázba a foci-vb. Unottan billentem tovább a távkapcsolót, ha netán valamely meccset közvetítő adóra keveredek. Valami keserű lemondás munkál bennem, mert emlékszem még a daliás időkre, amikor még fényesebb betűkkel jegyezték a magyar tizenegyet. Sokan megénekelték már Marseille-t, amikor jöttek a csehszlovákok, azóta jobbára csak szánalmas vergődés szemtanúja vagyok, ha magyar focistákat látok. Márpedig én szeretek magyar sportolóknak szurkolni, de pisla remény sincs rá, hogy nemzeti tizenegyünk amúgy igazában valaha is labdába rúghat, teszem azt egy vébén. Esetleg partjelző zászlót lengethetünk a pálya szélén, sípmestert is delegálhatunk, ebben még jók vagyunk. Ha már gömbölyű, akkor inkább kézilabda... Tudom, a focivébé- nek még így is megvan a maga varázsa, csodás gólokban gyönyörködhetünk, brillírozó zsenik kötnek masnit az ellenfél védelmére. Sőt tanúja voltam a szenegáliak sámántáncának, midőn a francia válogatottat bla- málták a nyitómeccsen. De ha mindezt magyarok csináhatnák! Pedig nekünk is volt mágusunk. Ám a honi focitudósítások zöme már nem is a futball- ról szól, hanem a járulékokról, vandalizmusról, rendőrattakról. Persze nekik is lehet szurkolni, netán előbb-utóbb a tippmixen is lehet rájuk fogadni... Tessék? Hogy vérmes szurkolók Angliában vagy Brazíliában is vannak? No igen. De ott foci is van. Ezért nem jelentettem beteget, nem vettem ki szabadságot, ezért nem oroztam el az asszony elől a távirányítót, nem növesztem ládányi sörrel a hasamat a tévé előtt, térdig süppedve a ropi- morzsába. Pedig hát vannak jó magyar futballisták. De a csapatmunka... Duzzogva nézem hát hitvesemmel inkább a Vészhelyzetet, amint az orvosi team matat a műtőasztalon fekvő páciensen. Mert az csapatmunkának tűnik... Nem oroztam el az asszony elől a távirányítót Ki lesz a világbajnok? Körkérdés Szombat óta tart a nagyüzem a labdarúgó-világbajnokság helyszínein. Bár a résztvevők közül még nem minden csapat lépett pályára, a nemzeti tizenegyek mérkőzései közül már eddig is akadt olyan, amely meglepő eredményt hozott. Lapunk ennek apropóján tegnap arról kérdezett járókelőket: vajon melyik gárdát tartják a legesélyesebbnek a végső győzelemre. Horváth István, 40 éves igazgató: — Bár minden mérkőzést nem volt alkalmam végignézni, az eddig látottak alapján számomra Argentína nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt. Igaz, nem ők aratták a legnagyobb arányú győzelmet, de látszott, hogy ebben taktikai szempontok is közrejátszottak. Egyébként viszont korai még erről beszélni, hiszen négy éve a döntőre a franciák is feltámadtak. Debreczeni László, 72 esztendős nyugdíjas: - Kedvelem a latin futballt, de nem csak ez az oka, hogy az argentinok győzelmére tippelek. Úgy látom, rendkívül szervezett, egységes csapattal érkeztek a világbajnokságra. Igaz, a többi esélyes közül még nem láttunk mindenkit, ám arról már most is meg vagyok győződve, hogy ők ott lesznek a legjobb négy válogatott között. Pásztor Róbert, 28 éves vállalkozó: - Véleményem szerint Anglia vagy Spanyolország nemzeti tizenegye állhat majd a dobogó legfelső fokára. „Szakértő” barátaimtól legalábbis mostanában ilyen feltételezéseket hallottam. Márpedig én hiszek nekik. Egyebet nem is igen tehetnék, a labdarúgáshoz ugyanis még csak nem is konyltok. BUGÁNY Javuljanak a vidéki diákok esélyei pedagógia szakos diplomát szereztem. Már ott érdekelt a kollégiumi nevelőmunka, a szakdolgozatomat is abból írtam. Úgy láttam, a pedagógiában méltatlanul háttérbe szorult a kollégiumi nevelés és a nevelő. A szakmunkás- képző intézet kollégiumában is dolgoztam, igyekeztem alkalmazni a modern nevelési módszereket. Kollégiumi újságot, rádiót, programokat szerveztünk. Mindez akkoriban még kuriózumnak számított. A gyerekek élvezték, sok tehetséges fiatal volt közöttük, többen tovább tanultak. Jó néhányan még most is megkeresnek időnként.- Milyen út vezetett a Városi Kollégium igazgatói szobájáig? — Voltam nevelőtanár, pedagógiai igazgatóhelyettes, kollégiumi Jusztin László vezető, majd megbíztak a Városi Kollégium megszervezésével és az igazgatásával. Az ember életében jó, ha egyszer adódik olyan lehetőség, hogy bábáskodhat egy új intézmény születésénél. Az ön- kormányzat volt az alapító, de egy kollektívával mi dolgoztuk ki működési rendjét, és büszke vagyok erre. A szisztéma országosan ismertté vált, máshol is alkalmazzák. — Megfogalmazható röviden ennek a lényege?- A Szolnok középiskoláiban tanulni vágyó fiataloknak igényes, személyre szabott szolgáltatást kell nyújtania, úgy, hogy megfeleljen a fenntartó, az iskolák és a szülők igényeinek. El kell érnie, hogy a vidéki fiatalok esélyei javuljanak, boldoguljanak jobban az életben, álljanak helyt a továbbtanulásban és a munkaerő- piacon. Mindehhez értelmes, nem erőltetett programokat kell adni nekik, törődni kell személyiségük fejlesztésével. Ez kevésbé látványos eredményeket hoz, mint az iskolai oktatómunka, viszont tény, hogy a kollégisták esélyei mérhetően jobbak például a bejárókénál.- Úgy tudom, korábban jelentek meg publikációi a kollégiumi nevelés témakörében.- Később erre, a Városi Kollégium létrehozása körüli évektől, 1995—96-tól már nem nagyon volt időm. Most olyan munkát végzek, amelyben az elméletet a gyakorlattal lehet inkább szembesíteni: tanügy-igazgatási szakértőként dolgozom, ebben a munkában sok kollégiumpedagógiai kérdés is fölmerül, és az Országos Kollégiumi Szakmai Érdek-képviseleti Szövetség megyei elnöke vagyok. Részt vettem rendeletek előkészítésében, amelyek megváltoztatták a kollégiumi munkát az utóbbi években.- A középiskolai kollégiumok között a szolnoki milyen helyet foglal el? Van erre valamiféle mérce?- Említettem, hogy a mi munkánk eredménye még az iskolai oktatómunkánál is nehezei ben mérhető. Az azonban mégis mutat valamit, hogy harmincadma- gunkkal tagjai vagyunk az önfejlesztő kollégiumi hálózatnak, ott vagyunk a húsz kollégium között, amelyik részt vesz az Arany János tehetséggondozó programban. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon mintegy 450 középiskolai kollégium van, nem állunk rossz helyen. t É 1
