Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám

4. OLDAL SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL A 2002. Június 27., csütörtök MB Ellenőrzés helyett utak kellenek A közelmúlt közlekedési tragédiái között hallottuk, hogy ismét kerékpárosokat gázol­tak el a megyében. Sajnos nem először, és vélhetően nem is utoljára. A megye közlekedési helyzetét értékelő rendőrségi tájékoztatóban visszatérően el­hangzik, hogy sok a kerékpáros baleset, ezért a rendőrség fokozottabban ellenőrzi őket. Mit ellenőriznek? Azt, hogy fog-e a fék, van-e lámpa, megivott-e egy nagyfröccsöt a biciklis? Ez volna az oka a kerékpáros bal­eseteknek? Semmiképpen sem! A valódi ok az, hogy nincs elegendő és megfelelő minő­ségű kerékpárút. Körforgalmú kereszteződéseket, négysá­vos utakat, településeket elkerülő útszaka­szokat építenek a gépjárműforgalom bizton­ságosabbá tételére, milliárdokat áldoznak rá (nagyon helyesen), de kellene gondolni a kerékpárosokra is. A milliárdokból kellene, hogy jusson kerékpárutak építésére is. Jász-Nagykun-Szolnok megye — mint az alföldi megyék általában — kerékpáros me­gye. Nagyon sokan járnak kerékpárral dol­gozni, bevásárolni, a kertbe, viszik a gyere­ket óvodába, iskolába (esetleg a gyerekek önállóan is kerékpároznak). A kerékpárutak hiánya nemcsak a város­ban jelent problémát, hanem a települések között is. Egyre többen bicikliznek a szom­szédos településekről is Szolnokra, de így van ez más városok — Jászberény, Karcag, Mezőtúr stb. - környezetében is. Számuk egyre nő, mert az autóbusz, az autózás egy­re drágább, és a parkolásért is fizetni kell. Egyre több azoknak a száma is, akik nemcsak közlekedésre, de sportolásra is használják a járművet. A megye természet- barát szakosztályai számos, évente ismétlő­dő túrát szerveznek. Ilyen „A kerékpáros­barát Jász-Nagykun-Szolnok megyéért”, a „100 km Szolnok körül” vagy a „Szent István túraútvonal”, de érintik megyénket az alföl­di és országos kerékpártúra útvonalak is. Áthalad megyénkén az egész Európát be­hálózó „Eurovelo” kerékpárostúra 11. szá­mú útvonala is. A kerékpáros turizmus is egyre népszerűbb. A Tisza-tavat és a megye gyógy- és termálfürdőit látogatók, az ott üdülők is szívesen keresik fel a környék ne­vezetességeit biciklivel. Kerékpárút viszont alig van a megyében. Ezt bizonyítja a megye nemrégen megjelent idegenforgalmi és öko­turisztikai térképe is. A meglévő utak nin­csenek megfelelően gondozva, karbantart­va. A régi 4-es út mellett Szajol felé haladva az Evezős csárdánál véget ér a kerékpárút. Tovább menve, az új 4-esbe való betorkollás előtt egy tábla jelzi, hogy kerékpárút jobbra, Alcsi felé. Néhány tíz méter után döcögős, sáros útra jutunk, majd átérve a 4-es főút alatt, már aszfaltozott kerékpárúton mehe­tünk, már ha a belőle kinőtt fűtől tudunk... A kerékpárosok biztonsága, az autósok nyugalma érdekében kerékpárutakat kell építeni. Be kell hálózni az egész megyét. Ez egyaránt szolgálja a lakosság és a turizmus fellendítésének érdekét. Az autóutakra szánt összeg meghatáro­zott százalékát kerékpárutak építésére kell fordítani. A felújítandó vagy építendő utak mellett — azoktól erdősávval elválasztva — tegyék kötelezővé kerékpárutak építését. A balesetek csökkenése ettől és nem a bünte­tésektől várható. PAP SÁNDOR, SZOLNOK ____MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG Év folyam-találkozó születésnapokkal A szolnoki Újvárosi Általános Iskolában 1956- ban végzett két nyolcadik osztály tanulói Deák Jánosáé Csontos Mária, Raskó Ilona Éva és Rontó László szervezésében rendhagyó találkozót tar­tottak. Meglepetésként érkezett az alkalomra fogszakorvos osz­tálytársnőnk, akivel több mint negyven éven át nem ta­lálkoztunk. Diákköri arcvonásait kutatva, nevét találgat­va próbáltuk őt felismerni. A találkozón levetítettük a korábbi, 1993-as, 1996-os összejöveteleken készült videofelvételeket, majd dr. Bá­rányé György egykori évfolyamtársunk kezdeményezé­sére megünnepeltük a születésnapokat pezsgős koccin­tással, dísztortával, virággal. Az egész napos találkozón, ünnepi ebéden két arany­diplomás tanárunk, Madarász Tibomé és Hargitai Tibor is velünk volt. „Veletek, jövőre, és amíg lehet, ugyanígy” - köszön­tek el egymástól alkonyattájban az öregdiákok. ____________ ___________O. J.-NÉ. SZOLNOK Az osztálytalálkozó résztvevői A cipőtoalett nyáron különösen fontos Sokan azt gondolják, a gombásodás nem veszélyes betegség, hisz legtöbbször nem fáj. Ez a gondolkodás téves, a betegség szövődményei ugyanis nagyon súlyosak lehetnek. A gombák mindenütt jelen vannak környezetünkben, szervezetünk bel­ső flórájának is fontos összetevői, tehát az egészséges műkö­déshez szükségünk van a jelenlétükre. Különböző hatásokra azonban a gombák kórokozóként viselkednek, és bajt okoz­hatnak. Az egyébként teljesen egészséges embereken is bekövetkezhet a gombásodás. Vannak hajlamosító tényezők, melyek fokozzák a fer- tőzöttség megjelenésének való­színűségét. Hajlamosító tényező lehet az egyéni érzékenység, külső trau­ma, antibiotikum szedése, anyag­csere-betegség (például cukorbe­tegség, immunhiányos állapot). Igen gyakori a kellően nem szellő­ző, zárt cipők állandó viselése mi­att kialakult lábgomba. A gombásodás fertőző beteg­ség. Ha a fertőzés látható helyen van, az megnehezíti mindennapi életünket, nem szívesen közeled­nek felénk, s ez lelkűnkben is tö­rést okozhat. Ezen túlmenően a gombásodás talaján kialakulhat­nak bakteriális gyulladások, ame­lyek lázas állapothoz, munkaki­eséshez vezethetnek. A külső szervi gombásodásnak jellemző tünetei vannak: a köröm elszíneződése, megvastagodása, felrostozódása; fehér foltok, hám- lások a bőrön, az adott hely visz­ketése, gyulladása; a száj fehér le- pedéke. Ezen tünetek alapján ér­demes orvoshoz fordulni. A gombásodás szövődményei lehetnek súlyosak, így a kezelése mindenképpen szükséges. Cu­korbetegségben szenvedőknél a gombásodásból kiindulhatnak gennyedések, trombózisok, ame­lyet a végtag elvesztése is követ­het. A megelőzésben fontos a vér- cukorszint stabilizálása, de a ki­alakult gombát gyógyszeres keze­lésnek is alá kell vetni. Egészségünk megőrzése érde­kében kerüljük a feltételezhetően fertőzött területeket, illetve törőd­jünk a személyes dolgaink tiszta­ságával. Fontos a rendszeres cipő­toalett, amely a gombák spórái­nak elpusztítására szolgál: 24 órá­ra zárt zacskóba helyezzük lábbe­linket egy formalinos vattával, majd ezt követően 72 órán át friss levegőn szellőztetjük. De kerü­lendő a személyes holmik közös használata is. Szervezetünk általános véde­kezőképességének erősítését mi­nőségi táplálkozással, egészséges életvitellel érhetjük el. DR. SZABÓ ANDRÁS Még van egy hónap A június 13-ai lapszám első olda­lon foglalkozott az évenként visz- szatérő témával, a parlagfűvel. A cikkíró hivatkozik a szakembe­rekre, akik azt mondták, bő egy hét — tehát hozzávetőlegesen jú­nius 17-23. közötti napok — állt rendelkezésre ahhoz, hogy a vi­rágzás kezdete előtt lekaszálhas­sák a telektulajdonosok az aller­giát okozó parlagfüvet. Ekkortájt országos parlagfű-mentesítési hetet is hirdettek. Mint tudjuk, sok olyan terület van a megyében, amit, sajnos senki nem gondoz, és olyan föld­területek is vannak bőven, ame­lyek gondozása nem kellő odafi­gyeléssel történik, sok szenve­dést, bosszúságot előidézve a parlagfűre érzékenyeknél. A cikkben jelzett június 17-23. közötü időpont így nem egészen pontos, ugyanis a parlagfű virág­zása — és persze a pollen megje­lenése — sokéves megfigyelés alapján csak július végén várha­tó, eltérés az időjárástól függően legfeljebb öt nap. Ez azt jelend, hogy körülbelül július 20-ig a parlagfű biztonsággal irtható. Az viszont igaz, hogy kaszálni a jú­nius 15-22. közötti időszak a leg­optimálisabb, mert később a megmaradt tő elágazik és a kis, 5-8 centiméteres hajtások is hoz­nak virágot. Mindenesetre az ir­tást július 20-ig semmiképpen sem szabad abbahagyni. Az a feltételezés, hogy a par­lagfű irtása a virágzás előtt bárki­re is ártalmas lenne, nem állja meg a helyét. Ha ebben az idő­szakban valakinek panasza van, azt nem a parlagfű, hanem vala­mi más okozza. GODA ZOLTÁN, JÁSZBERÉNY Ez a hetedik nyár A jászjákóhalmi Varjasi-tanyavi- lágból elszármazottak 1995 óta minden évben összejönnek egy baráti találkozóra. Maga a tanya­világ - mely az anyaközségtől 6- 12 kilométerre található — az 1960-as évek végére teljesen el­néptelenedett, lakói beköltöztek a községbe, a közeli Jászapátira, Jásztelekre vagy távolabbra ke­rültek. Idén éppen 75 éve, hogy meg­épült ott is a Klébelsberg-iskola, melynek egy része 1961-ben le­égett, de 1964-ig még volt ott ta­nítás. Ma már csak a mellette álló kereszt és a hajdani nagy vadkör­tefa sarjadékai emlékeztetnek a több évtizedes oktatásra. Az elszármazottak a már emlí­tett helyek mellett Budapestről, Gyálról, Szolnokról, Szentmár- tonkátáról érkeztek, de még négy egykori tanítót is köszönthet­tünk. Szécsényi Erzsébet az 1940-es évek elején, több mint 60 éve ta­nított itt. Toró Zoltánná — aki ké­sőbb a túrkevei tanyavilágba is elkerült — is ennek az évtízednek a végén nevelte a gyerekeket. Papp Ilona és Tihanyi Károly az ’50-es években, közel egy évtize­den át oktattak itt. Mindannyian örömmel jöttek, úgy, mint az egykori diákok. Mivel a helyszínen már nincs hol összejönni, a község templo­mában emlékeztünk az elhunyt varjasiakra, majd a gazdakörben baráti beszélgetésen emlékez­tünk a múltra. A legidősebb ven­dég 88 éves volt. Ami biztos: jö­vőre ismét találkozunk! FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA „Ahol a papok táncolnak” Aki nem ismerné a címbéli szó­lást, annak elmondom, hogy az még abból az időből való, amikor a családoknál egyházi szertartá­sokat is végeztek. Arra a trehány asszonyra utaltak a megszégye­nítő mondással, aki szutykos volt, aki nem szeretett takarítani, s ha mégis kezébe vette söprűt, csak ott tolta össze a szemetet, „ahol a papok táncolnak”, azaz, csak a szoba közepén, a látható helyen. Ez a szólás mindig eszembe jut, ha a virágos szolnoki belvá­rosból kimegyek a temetőbe. Az ugyanis a város szégyene. Ilyen gazos, elhanyagolt temető aligha van még egy. A gondozott sírokat is csak nehezen lehet megközelí­teni, amit nehezít az a sajnálatos helyzet is, hogy a temető egyes területein tanyázó kóbor kutyák támadó viselkedése miatt igen nagy bátorságra van szükség. Ha már szólással kezdtem, az­zal is fejezném be. Soraimat an­nak reményében írtam, hogy „akinek nem inge, ne vegye ma­gára”, de akinek inge...! TÓTH G. ERIKA, SZOLNOK A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájáru­lása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség á lláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük.Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cik­keket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin (e mail: kacsork@ajneplap.hu) Megismételhetetlen élmény A besenyszögi Chiovini Ferenc Általános Iskola felső tagoza­tos énekkarosainak és pedagógusainak fantasztikus élmény­ben volt részük: harmincnyolc gyermek és tizenkét pedagó­gus részt vehetett Csehországban, Olmouc városában a 30. Nemzetközi Festa Musicale fesztivál meghívásos versenyén, ahol 190 kórus hétezer tagja mutatta meg tudását. A versenyen a pedagógusok kó­rusa Molnár Melinda vezetésé­vel „női kar” kategóriában 4. he­lyezést ért el és dicsérő oklevelet kapott. Diákjaink, szintén Mol­nár Melinda tanárnő vezényleté­vel a „Gyermekkórus 16 éves ko­rig” kategóriában - a 29 induló kórus közül 7 magyar énekkar részvétele mellett - a 3. helyen végeztek, ezzel bronzérmet sze­rezve. A rendezvényt feledhetetlenné tette a Japántól Törökországon át Norvégiáig képviselt nemzetek kórusaival való találkozás, neves előadók, többek között a Török Operaház kórusának, a Santo Thomas Egyetem (Manila) ve­gyes karának, a Campanella Brno kórusának lenyűgöző, mesteri előadása. Az élményhez, a nívós helye­zéshez természetesen anyagi ál­dozat is társult. Itthon sokan se­gítettek, hogy utazásunk gondta­lan legyen. Köszönjük Beseny- szög önkormányzatának, Boros Imréné Terikének, az „Érezd ma­gad jól a besenyszögi iskolában” Alapítványnak, dr. Elbakour Afif háziorvosnak és feleségének Ma­rikának, Gazdag Lászlóné Tusi­nak, a művelődési háznak és könyvtárnak, Strommer Ferenc­nek, Törőcsik Ferencnek és Za- jacz Istvánnak, a Transcenter Műtrágyagyár Kft. ügyvezető igazgatójának, hogy a gyerekek utazási költségeihez és nevezési, részvételi díjához hozzájárulva a szülők anyagi terheit csökkentet­ték Hálásan köszönjük Postás Já­nos autóbuszvezetőnek, hogy a gyerekekről szinte szülőként gondoskodott, és maximálisan segítette, kiszolgálta a két fellépő kórust. Köszönet Molnár Melinda ta­nárnőnek, hogy a gyerekeket tö­kéletesen felkészítette a megmé­rettetésre - s nem utolsósorban köszönet illeti az iskola vezetését és tanárait, hogy lehetővé tették a részvételt e világhírű, magas színvonalú versenyen. AZ ISKOLA DIÁKJAI ÉS SZÜLEIK Egészséget, boldogságot, gyé- nár Margitnak az 50. házassági A boldog családi ünnep hely­mán tlakodalmat kívánt Zsinór Jó- évforduló napján, egyben gyér- színe Tószegen a Vadászházban zsef vőfély a 404. lakodalmi cere- mekiiknek is, Margitnak és férjé- volt, ahol népes vendégsereg kö- móniájában Kozák Ferenc vőfély nek, Sáji Lászlónak a 25. házassá- szöntötte a jubiláló házaspárokat, kollégájának és feleségének, Mól- gi évfordulójukon. _________________________S

Next

/
Thumbnails
Contents