Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám

2002. Június 26., szerda R 0 KOR KE P 7. OLDAL PHARE-támogatás a felzárkózásra Roma közösségi ház, foglalkoztató kiala­kítása és számos, a felzárkóztatást szol­gáló oktatási program kezdődhet el PHA- RE-támogatással Tiszabőn. A többségé­ben cigányok lakta település két, hason­ló problémákkal küzdő szomszédos falu­val, Tiszaroffal és Tiszaburával pályázott az uniós hozzájárulásra. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal közre­működésével négy, a romák felzárkóztatását szolgáló PHARE-program indult el. A jóléti innovációs projektre mintegy kétmillió euró, azaz mintegy ötszázmillió forint áll rendelkezésre, amelyből három, legalább negyedrészben romák lakta kistérségekben a cigány lakosság életminőségének javítását szolgáló infrastrukturális beruházások, in­tézményfejlesztések valósulhatnak meg. A kiválasztott kistérségek között van Tisza- roff-Tiszabő-Tiszabura konzorciuma is. Uniós segítséggel mindhárom települé­sen, a helyi igényekhez igazodó, de a romák integrációját szolgáló beruházások valósul­hatnak meg. A program révén Tiszabőre összesen várhatóan 67 millió forint érkezik - tudtuk meg a település alpolgármesterétől. Ulviczki László érdeklődésünkre elmondta, az infrastrukturális beruházások már várha­tóan szeptemberben megkezdődnek. Az er­re a célra elnyert 48 millió forintból korsze­rűsítik és roma közösségházzá alakítják át a művelődési házat, valamint létrehoznak egy foglalkoztatót. Ez utóbbi a néhány évvel ez­előtt épült, ám a jogszabályváltozások miatt soha be nem rendezett húsüzemben kapna helyet. A „PHARE-forintokból” ugyanakkor jutna a két évvel ezelőtti ár- és belvíz okozta „sebek” eltüntetésére is. Az akkor megrongá­lódott, és lakhatatlanná vált házak lebontá­sára ötmillió forintot szán az önkormányzat. Mindezekkel párhuzamosan két, roma modellprogram is elindulna faluban. Az egyik a foglalkoztatási helyzeten javítana, míg a másik az iskolás diákok szabadidős te­vékenységét szolgálná. A feltételes mód azért indokolt, mert a tervek megvalósításá­hoz szükséges 19 mülió forintot még nem ítélte meg a pályázatokról döntő bizottság - tudtuk meg az alpolgármestertől. A civil szervezetek pályázatainak kedvező elbírálá­sa esetén hétmillió jutna a foglalkoztatásra és 12 millió forint kerülne az iskolához. Az oktatási intézmény igazgatója, Antoni Judit érdeklődésünkre elmondta, a pénzből szeretnék beindítani a művészeti nevelést, így a vizuális alapismeretek, valamint zene oktatása is elkezdődne az iskolában. Az utóbbi a törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola kihelyezett tagozataként mű­ködne. Ugyancsak egy törökszentmiklósi oktatási intézménnyel - a Székács középis­kolával - közösen indítanának el egy 120 órás számítógépes képzést, de szeretnének létrehozni egy színjátszó kört is, mely a ro­ma közösségi házban találhatna otthonra. A tervekben szerepel egy kismesterségek há­zának kialakítása is, ahol a diákok a népi mesterségekkel — az agyagozással, a neme­zeléssel, a gyöngyfűzéssel - ismerkedhet­nének meg. Ugyanakkor különböző a kör­nyezet- és természetvédelmi ismeretek át­adását célzó kirándulások is szerepelnek a programban, illetve egy, mindezeket lehető­vé tevő kisbusz vásárlása. ■ Mit ér a föld, ha szociális? Tiszaburán a települési és a cigány kisebbségi önkor­mányzat (CKÖ) együttmű­ködésével 1995-ben indult be a szociális földprogram. Az Esély Szociális Alap tá­mogatásával működő prog­ramban évente összességé­ben százhatvan család vesz részt. Farkas László, a CKÖ helyi vezető­je elmondta, a 17 hektáros terüle­ten a gazdálkodást egy pályázati támogatásból beszerzett traktor segíti. Az elmúlt években kukori­cát, burgonyát és olajtököt termel­tek, illetve az ingyenesen biztosí­tott vetőmagok segítségével bein­dult a konyhakerti program is. : Összességében százhatvanra tehe­tő évente a programban részt vevő családok száma. Közülük mintegy hatvannak biztosít megélhetési le­hetőséget a 17 hektár - a legjobb esztendőben családonként húsz- hatvanezer forint jövedelmet ho­zott a burgonya míg a kiskerti termesztés száz családnak nyújt segítséget. A jelenleginél azonban jóval több, mintegy 300 család él­ne a földprogram adta lehetőség­gel, csakhogy az igények kielégíté­sére nincs sem elég pénz, sem pe­dig földterület. így a települési ön- kormányzatnak, bírva a CKÖ egyetértését és javaslatait, szelek­tálnia kell a jelentkezőket. A helyi Általános Művelődési Központ és a Fiatal Romák Orszá­gos Szövetsége közös kezdemé­nyezésére elkezdődött egy olyan konyhakerti program is, amely nemcsak szakmai ismereteket ad az iskolás gyerekeknek és szüle­iknek, hanem lehetőséget biztosít a megszerzett ismeretek gyakor­lati megvalósítására is a családi parcellákon. A közeljövőben a kisebbségi önkormányzat szeretne termőföl­det vásárolni a földprogramhoz. Farkas László szerint ugyanis az elmúlt hat évben már annyi bér­leti díjat fizettek ki a 17 hektárért, amelyből meg is vásárolhatták volna azt. Elképzeléseik szerint bővítenék a konyhakerti „részle­get” is, hogy az emberek saját földjeiken dolgozhassanak: minél többen s egyre nagyobb terüle­ten. Örök (ség) be kapott zene Kozák István, a Loli Jag ve­zetője másfél-két esztendeje két iskolában is tanítja a ci­gány táncokat. A gyerekek örömmel járnak óráira. A te­hetség sem hiányzik belő­lük, mégis úgy érzi, veszély­ben a hagyományos cigány zene és tánckultúra.- Szolnokon már csak unoka­öcsémmel ketten ápoljuk a ha­gyományos cigány muzsikát. Ő a Barna Gyöngyökkel, én a Loli ravalót. Ő maga is, hiszen a nyolcvanas években megalakítot­ta saját együttesét, a Loli Jagot. Szerte az országban számos tele­pülésen felléptek már, ám a Loli Jagnál is elérte a balsorsa - Nincs menedzser, nincsen elég fellépési lehetőség, nincs próba­helyiség — magyarázza Kozák István, aki szerint mindez orszá­gos jelenség, más cigányzené­szek is hasonló problémákkal küzdenek. Hiába ugyanis a telt házas fellépések, hivatalos he­Nagy sikert aratnak a Loii Jag fellépései Jaggal - állítja Kozák István, aki szó szerint született zenész, tán­cos. A roma dalokat, tánclépése­ket ugyanis nagyszüleitől, szülei­től leste el. Az ismert zenészcsa­lád tagjaként pedig már 12 évesen színpadra lépett. A Barna Gyöngyökkel járta az országot 1978-tól egészen a nyolcvanas évekig. A Barna Gyöngyökben töltött időkre ma is szívesen emlékszik. Kozák szerint ugyanis sokan kaptak az együttestől örök életre szóló út­lyeken nem kap elég figyelmet ez a zene — véli az együttesvezető. A szolnoki önkormányzat ugyan segített jelmezeik beszerzésé­ben, más téren azonban nem tu­dott. Pedig jó lenne a megye- székhelyen is egy roma közössé­gi ház, ahol próbálhatnának a ha­gyományőrző csoportok, ahol a fiatalok hasznosan tölthetnék el az idejüket, ahol a roma és nem roma gyerekek egyaránt megis­merkedhetnének a cigány zené­vel. Az ugyanis sok fiatalt érdekel — véli saját tapasztalatai alapján Kozák István. Másfél-két eszten­deje ugyanis két iskolában - Szolnokon és Tiszapüspökiben- oktatja a gyerekeket a cigány tánc lépéseire. Bevallása szerint cigány és nem cigány fiatalok egyaránt jár­nak a foglalkozásaira. Tiszapüs­pökiben harmincán kezdték a tánctanulást, és a szokásos „le­morzsolódások” után is tizenöten maradtak a csoportban. Ők már évente négy-öt alkalommal fel is lépnek, élőzene-kíséret­tel. Legutóbb a megyei Ki mit tud?-on szerepel­tek. Kozák István sze­rint azonban van, ami a sikereknél is fontosabb. — A zenével, tánccal meg lehet fogni a gyere­keket. Az iskolában is kevesebb gond van azokkal, akik táncolni járnak. Jobb lett a ma­gatartásuk, a tanulmá­nyi eredményük — mondja Kozák István. Éppen ezért szeretné újabb iskolákban is be­indítani a táncoktatást. Reményei szerint erre már szeptembertől le­hetősége lesz a szolnoki Liget úti és a Tiszaböi Általános Iskolában. Persze más terveket is dédelget. Elkészített ugyanis egy videoka­zettát, mely a cigány táncok alap­lépéseit oktatja gyerekeknek. Ezt szeretné megjelentetni, hogy minden iskolába eljuthasson, ám ehhez is hiányzik a menedzser. A Loli Jaggal pedig szeretné szín­padra vinni a cigány szokásokat, hagyományokat, megmutatva, hogyan is zajlott a romáknál egy kéretés, egy keresztelő vagy ép­pen a karácsony. ________Hírhozó________ ÚTÉP ÍTÉS. A nyár végén, vár­hatóan augusztusban indul el Űj- szász cigányok lakta városrész­ében az útépítés. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnö­ke, Rónavölgyi Sándor érdeklődé­sünkre elmondta, a már koráb­ban elkészült, portalanított uta­kat terítik le aszfaltszőnyeggel. KÖSZÖNET. Az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapít­vány a közelmúltban — mint ar­ról beszámoltunk — tizedik al­kalommal rendezte meg a me­gyei Ki mit tud? döntőjét. A szervezők nevében Paksi Éva, az alapítvány titkára közle­ményben mondott köszönetét Rácz Tamásnak, a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi és Pol­gári Szövetség elnökségi tagjá­nak a vetélkedőhöz nyújtott se­gítségéért, valamint a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Közalapítvány és az Országos Cigány Önkor­mányzat támogatásáért. FELELŐSÖK. Minden minisz­tériumnak ki kell jelölnie a ci­gány lakosság életkörülményei­nek javításával foglalkozó fele­lősöket - határozott a közel­múltban a kormány. ROMAPAGE. Roma egyetemis­ták vették át a hazai cigányság életét bemutató világhálós por­tál, a romapage szerkesztését. A Kurt Lewin Alapítvány már 1997 óta működteti ezt az inter­netes honlapot, így a cigányság­nak előbb volt weboldala, mint mondjuk az oktatási minisztéri­umnak. Mégis, kisebb fordulat­tal ér fel, hogy a romákról, ro­máknak is szóló információkat mostantól romák szerkesztik. Visszaszámlálás TELEKI JÓZSEF „A cigányságnak nem érdeke az európai uniós csatlakozás elha­lasztása. Az azonban a cigányság, de a társadalom számára sem mindegy, hogy milyen helyzetben lesznek a cigányok az integrá­ció pülanatában” - fogalmazta meg 2000 tavaszán, nyár elején az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Farkas Flórián szavai akkor sejtetni engedték: a romákat pillanatnyi élethelyzetük nem teszi alkalmassá a „magasabb osztályba” lépésre. Azóta két év telt el. Pont annyi esztendő, amennyiről akkor azt hittük még hátravan az ország EU csatlakozásáig. Ám a cigányság ma sincs sokkal kedvezőbb helyzetben, mint 2000-ben volt. Az EU-országjelentések kisebbséget érintő fejezetei szinte változat­lan formában sorolják a hiányosságokat. Az Európa Tanács em­berjogi biztosa pedig éppen a napokban jelezte, legújabb jelenté­sében alapvetően kedvező képet fest majd hazánkról, ám a ci­gányság ügyével külön fejezetben foglalkozik majd, ezzel is jelez­ve, ezen a téren még van mit pótolnia az országnak. Persze igazságtalan lenne azt állítani, hogy a polgári kormány­zat nem tett semmit a roma integrációért. Gondoljunk csak a kö­zéptávú cselekvési programra, az ösztöndíjas diákok számának ugrásszerű növekedésére. Vagy éppen a Nemzeti Etnikai Kisebb­ségi Hivatal és PHARE közös pályázataira, melyek éppen idén ősszel érnek kiteljesedésükhöz. Programokban tehát nincs hiány, és hamarosan már felelősök­ből sem, ugyanis minden minisztériumban külön hivatalnok fog­lalkozik majd a roma ügyekkel. Kérdés, hogy elegendő lesz-e az idő a cigányság felzárkóztatására. A napokba ugyanis eldőlt, 2003 tavaszán az EU aláírja a szerződést a csatlakozásra váró országok­kal, így 2004 januárjától hazánk is uniós ország lesz. Addig éppen két év van... Gondűző nyár Az újszászi kisebbségi ön­kormányzat megkülönböze­tett figyelmet fordít a hátrá­nyos helyzetű gyerekekre. Ezt jelzi, hogy nemcsak is­kolába járásukat támogatja évről évre, hanem immár második esztendeje nyári táboroztatásukat is meg­szervezi. Tavaly negyvenegy hátrányos helyzetű, cigány és nem cigány iskolásnak tették felejthetetlenné a vakációt. Idén nyáron huszon­tokból előteremteni. Még a polgá­ri kormányzat idején kértek és kaptak támogatást a Szociális és Családügyi Minisztériumból. Igen jelentős összeggel járul hoz­zá a kiadásokhoz a Nagycsalá­dosok Egyesülete, de a gyerekek nyaralását kétszázezer forinttal segíti az újszászi önkormányzat és százezerrel az Országos Ci­gány Önkormányzat is. A „saját vakáció” megszerve­zése mellett az újszászi kisebbsé­gi önkormányzat igyekszik a tele­pülésen élő roma fiatalok közül Nem kell messzire utazni a szép emlékekhez. A szolnoki tiszaligeti táborban is jól érezték magukat a gyerekek két fiatal a Balatonnál, húsz diák pedig a Dunakanyarban tölthet el néhány gondtalan napot. Róna­völgyi Sándor, az újszászi cigány önkormányzat vezetője érdeklő­désünkre elmondta, a családok­nak most sem kell egy fillért sem fizetniük gyermekeik táborozá­sáért, annak költségeit idén is si­került teljes egészében pályáza­minél többet eljuttatni más szer­vezetek nyári táboraiba. így tá­mogatásukkal idén hat gimnazis­ta cigány fiatal utazik el a nap­fény városába, a Szegedi Egyetem táborába. De — az elmúlt évekhez hasonlóan - külön kis csoporttal vesznek részt az újszásziak a Lungo Drom táborában is. Az életkörülményeket javítják Az egyiknek sikerül, a másik­nak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger le­hetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küsz­ködő képviselő-testületek. So­rozatunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ ke­resni, hogy az önkormányzat­ok mit tekintenek sikernek és mi kell(ene) hozzá. Jó a kapcsolat a kisebbségi és a települési önkormányzat között- állítja a jászfelsőszentgyörgyi jegyző. Pusztai Attila érdeklődé­sünkre elmondta, a falu szűkös költségvetése miatt pénzzel ugyan nem tudják segíteni a ci­gány önkormányzat működését, de irodát biztosítanak számukra. A polgármesteri hivatal alkalma­zottai pedig mindenben, még pá­lyázatok írásában is segítenek a kisebbségi képviselőknek. A cigány önkormányzat rend­szeresen szervez segélyakciókat, így a tanévkezdést tanszercsoma­gokkal könnyítik meg a rászoruló családokban, és nem marad el az ajándékosztás karácsonykor sem. De jó néhány beruházás sem va­lósulhatott volna meg a cigány ön- kormányzat segítsége nélkül. így például az óvodafelújítást a területfejlesztési tanács mellett az Országos Cigány Önkormány­zat is támogatta. A tizennyolcmil­lió forintos beruházás eredmé­nyeképpen egy új csoportszobá­val és egy tornaszobával gyarapo­dott az intézmény. De az iskolá­ban is mintegy hárommillió forint értékű felújítást hajtottak végre a közelmúltban. A jegyző szerint mindez azért is fontos, mert a ro­mák integrációja elképzelhetetlen az oktatás nélkül. A falu iskolájá­ban, óvodájában pedig egyre nö­vekszik a cigány származású gyermek száma. Ezt jelzi, hogy, míg a településen élők 35 százalé­ka cigány, addig az óvodások fel roma származású. Ezért — no, meg a törvényi előírások miatt — is szeretnék fejleszteni az iskola taneszközeit. Ám erre a célra a te­lepülés kevés pénzt tud fordítani, és a szükséges forrásokat a köz­oktatás-fejlesztési közalapítvány­hoz beadott pályázatokkal sem tudták előteremteni. Sikeresen pályáztak viszont a területfejlesztési tanácshoz, tá­mogatásukkal idén két út épült meg a romák lakta településrész­ben. Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents