Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-25 / 146. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Június 25., kedd ||| Rf RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. június 24.) Borsodchem 4745 Ft Egis 14105 Ft ű Matáv 825 Ft ű Mól 4 765 Ft Ű OTP 2120 Ft ű Richter 14 550 Ft ű TVK 3 490 Ft ű Zalakerámia 1440 Ft O BUX; 7534,42-0,84% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol ront öttí.bt Cseh korona 0,0/ Euró Japán jen (100) 244,88 205,95 Lengyel zloty 62,21 Svájci frank 166,61 Szlovák korona 5,51 USA-dollár 249,75 HÍREK KUTATÁS. A vidékfejlesztés természete címmel kutatást in­dít a WWF Magyarország. A szakemberek az Európai Unió vidékfejlesztési irányelveit, va­lamint a csatlakozni szándéko­zó országok számára nyújtandó SAPARD-támogatás hatásait vizsgálják az Unió hét tagálla­mában és két csatlakozó or­szágban. A program azt vizsgál­ja, hogy a vidékífejlesztési prog­ramok segítik vagy inkább veszélyeztetik a vizes élőhelye­ket, ártereket, pusztákat, illetve miként hatnak a veszélyeztetett állat- és növényfajokra, europress TÍZÉVES. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Apeh) hét­főn ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. A születés- napi ünnepségen az IMF, az IOTA, a Pénzügyminisztérium és a VPOP képviselői is részt Vettek. EUROPRESS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Az Európai Unió a környezetvéde­lem, az élővizek védelme terén előírja a „lehetséges legjobb technológia” alkalmazását. Magyarországon egyre több iparvállalat, köztük a Mól, a Borsodchem, a Rába és a Dunaferr az elsők között vezette be az ipari szennyvíz- tisztításban legkorszerűbb, úgynevezett ökotechnológiai eljárást. EUROPRESS NEM EMEL. Csak az infláció­val arányos, kötelező mérték­ben, azaz 2,4 százalékkal haj­landó a minimálbért megemel­ni az egy hete hivatalba lépett konzervatív francia kormány. A kormányfő ragaszkodik ki­indulópontjához: előbb egysé­gesíteni akarja az ötféle mini­málbérskálát, és csak ez után kíván a béremelés konkrét mér­tékével foglalkozni, mti ÖSSZEFOGTÁK. A Raiffeisen jelentősen módosítja a Raiffeisen Nemzetközi Köt­vényalap befektetési politikáját, és az a jövőben Raiffeisen Ala­pok Alapja - Konvergencia né­ven vegyes alapok alapjaként működik majd tovább. Az ala­pok alapja elsősorban az uniós csatlakozás előtt álló országok értékpapírpiacain, azaz a cseh, lengyel és magyar kötvény- és részvénypiacokon vásárol, majd az ezeket kezelő befek­tetési alapok jegyeiből, mti ■ Védnöki táblák a Balatonnál A „címkézett” helyeken garantált minőségű szolgáltatást ígérnek Balaton-part A balatoni megyei kamarák védnöki tábláit helyezték el azokban az éttermekben és panziókban, amelyek vállal­ták, hogy teljesítik a szigorú feltételeket. A 24 „minősí­tett” vállalkozó európai szín­vonalat garantál a tábla fe­jében. Pál Béla, a Miniszterelnöki Hiva­tal turizmusért felelős politikai államtitkára adta át a balatoni megyei kamarák védnöki tábláit azoknak az éttermeknek és pan­zióknak, amelyek vállalták a szi­gorú megmérettetést. A Balaton régióban összesen 24 vállalkozás kapta meg a szakmai tanú­sítványt. A kör alakú tükör, amelynek közepén egy fehér sirály látha­tó, egyértelmű jelzés a vendég számára, hogy garantált minő­séget kap. A kamarai védjegy azért is értékes, mert a szakma dolgozta ki a minősítő rend­szert, tehát a vendégfogadók va­lóban maguknak tartanak tük­röt a színvonalas turisztikai szolgáltatások elismerésére. Szakértők szerint a turista en­nél megbízhatóbb garanciát nem kaphat a minőségi kiszol­gálásra. A három balatoni me­A védjegy európai színvonalat ígér FOTÓ! GÁTI KORNÉL gyében 24 vállalkozó kapta meg a tanúsítványt. A külföldről hozzánk érkező vendégek jól ismerik ezeket a cégéreket, mert hazájukban ko­moly hagyománya és tekintélye van a kamarák tevékenységé­nek. A balatoni védnöki minősí­tő rendszert a Veszprém Megye­ri Kereskedelmi és Iparkamara vendéglátó szakmai osztálya dolgozta ki, ám kezdettől fogva arra törekedett, hogy a régió egé­szét átfogja. Ebben a somogyi és zalai kamarák segítségére tá­maszkodhatott. A védnöki táb­lát nemcsak elnyerni, hanem el­veszíteni is lehet, mert folyama­tosan ellenőrzik a követelmé­nyek teljesítését. A balatoni vál­lalkozók közül azonban egyre többen szeretnék elnyerni a sirá- lyos emblémát. QÁLDONYI MAGDOLNA Népességolvadás Budapest Az év első négy hónapjában 31 ezer gyermek szü­letett és 44,5 ezer lakos halt meg, az ország né­pessége 13 500 fővel csökkent - tájékoztatott a KSH, amelynek adatai szerint április végén 10 millió 166 fő volt a lakosok száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint január-április folyamán több mint 9000 házasságkötés történt, mintegy 31000 gyermek született és 44500 lakos halt meg. A népesség száma április végén - az előzetes adatok szerint - 10 millió 166 ezer fő volt. A gyarapodás ezen időszakban közel 800 új­szülöttel marad el az előző évitől. A halálozások száma február kivételével mindvégig magasabb volt, így az első négy hónapban mintegy 900 fő­vel többen haltak meg, mint egy éve. A születé­sek 2,4 százalékos csökkenése és a halálozások 1,9 százalékos növekedése miatt. a népesség­csökkenés 13,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ezer lakosra 9,4 élveszületés és 13,4 halálozás jutott - az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,3 ezrelékponttal magasabb az egy év­vel korábbinál. A népességcsökkenés mértéke az elmúlt évi 3,5 ezrelékkel szemben 4 ezrelék - te­hát valamivel gyorsabb ütemben csökkent az ország lakossága, mint 2001 első négy hónapjá­ban. A házasságkötések száma a vizsgált időszak mind a négy hónapjában meghaladta az előző évit. A csecsemőhalálozás változatlanul kedvező képet mutat: ezer élveszületésre „csak” 6,6 cse­csemőhalál jutott, szemben a 2001. január-ápri­lisi 8,4-del, ami közel 21 százalékos csökkenését jelenti. EUROPRESS Távozó MFB-vezér Budapest Rendkívüli hatállyal felmondta Baranyay László el­nök-vezérigazgató munkaviszonyát a Magyar Fej­lesztési Bank (MFB). A pénzintézet igazgatósága azzal indokolta a lépést, hogy az MFB 450 millió eurós kötvénykibocsátása során Baranyay a kapott felhatalmazást és a bank belső szervezeteinek ajánlását nem kellő körültekintéssel alkalmazta, illetve nem alkalmazta. A rendkívüli felmondás miatt az elnök-vezér­igazgatót nem illeti meg a korábban mintegy 150- 200 millió forintra becsült végkielégítés. A bank illetékese az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta: a kötvénykibocsátás során a Mól gáz­üzletágának megvásárlását is finanszírozták volna, ám ez meghiúsult. A hitelt viszont fix kamatra vet­te fel az MFB, a fel nem használt összeget pedig a bankközi piacon helyezte ki. így lényegesen ala­csonyabb kamatot kapott, miáltal tekintélyes vesz­teség keletkezett. A volt vezetőt azzal vádolják, hogy annak ellenére nem tett semmit a kamatvesz­teség lefedezésére (másik ügylet általi semlegesíté­sére), hogy erre több javaslatot is kapott. Lapértesülések szerint akár az 1,5 milliárd forin­tot is elérheti a kamatveszteség mértéke. Az üggyel kapcsolatban Baranyay László azt mondta: nem követett el olyan hibát, ami a rend­kívüli felmondást indokolná. Úgy vélte, hogy ezt az ügyet korábban és egyértelműbben le lehetett volna zárni, akár közös megegyezéssel is. Ennek lehetősége nem merült fel az igazgatóság ülésén. Azt a határozat tanulmányozása után dönti majd el, milyen lépéseket tesz. A volt vezető az igazgató­ság ülésén úgy nyilatkozott, ma sem változtatna korábbi döntésén. EUROPRESS Gázáremelés: 5,2 százalék Budapest A nagyfogyasztóknak még az idén számolniuk kell a gázár 5,2 százalékos emelésével. A lakosság részére a nyáron nem várható gázáremelés. A lakossági gázáremelés elmara­dása nem azt jelenti, hogy az ipa­ri fogyasztók sem számíthatnak áremelésre. A differenciált ár­emelésre 2000 végén már volt példa, amikor a hazai fogyasztás egyharmadát kitevő ipari nagy- fogyasztók számára 43 százalék­kal megemelték a gázárakat, míg az egyéb fogyasztói csoportok számára nem változott az ár. László Csaba pénzügyminiszter a gázárkérdéssel kapcsolatban korábban azt mondta: nyáron nem lesz gázáremelés a lakossági fogyasztók részére. A jelenlegi árstruktúra nem tartható fent, a gázáremelést nem lehet tovább halogatni - je­gyezte meg Szalay Gábor, a tárca politikai államtitkára. Az ipari nagyfogyasztók versenyelőnyt élveztek az elmúlt években a vi­lágpiaci ár alatti gázbeszerzé­seikben, hiszen 2000-ben mint­egy 13 forinttal, tavaly pedig megközelítőleg 9 forinttal kapták világpiaci ár alatt köbméteren­ként a gázt a nagyfogyasztók. A Mólnál és a többi, állami tu­lajdonban lévő vállalatnál évente 150 milliárd forint veszteséget okozó irreális gázárakkal szem­ben 30-40 milliárd forintból meg­oldható lenne egy kompenzációs rendszer üzemeltetése. Hernádi Zsolt, a Mól elnöke elmondta, hogy várhatóan augusztusban tud majd konkrét becslést adni a gázüzletág idén várható vesz­teségére. Szakemberek megítélése sze­rint az üzletág idei vesztesége 30- 40 milliárd forint lehet, az ipari fogyasztók számára bekövetkező esetleges emelés mértéke pedig akár a 8-10 százalékot is elérheti. PRIVACSEK ANDRÁS Új vezetők a régi székekben Budapest Új vezetés állt fel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium­ban (GKM) - jelentette be Csillag István, a tárca vezetője. A jövőben az EU-csatlakozással foglalkozó helyettes államtitkár­ságot Kazatsay Zoltán, a korábbi Közlekedési és Vízügyi Miniszté­rium (Kövím) helyettes államtit­kára, míg a gazdaságfejlesztési és pénzügyit Kovács Ferenc vezeti majd. A Nemzeti Fejlesztési Tervvel összefüggő munkák és az ahhoz kapcsolódó gazdaság- stratégiai feladatok irányítását Magyari László látja el. A koráb­biaknál nagyobb hangsúlyt kap a kis- és középvállalkozások fej­lesztése, amelynek szakmai irá­nyítását helyettes államütkárként Nagy Róza, a tárca korábbi köz- igazgatási államtitkára látja el. A közlekedés szakmai irányí­tásával Ruppert Lászlót bízta meg a miniszter, az ipari és befek­tetésösztönzési helyettes állam- titkárságot továbbra is Pongomé Csákvári Marianna irányítja. KOÓS TAMÁS Felezett alkalmi terhek Budapest Több mint 50 százalékkal csökken az alkalmi munkából élők közterhe szeptember 1-től - mondta Kiss Péter foglalkoz­tatáspolitikai és munkaügyi miniszter. Kiss ettől a lépéstől a feketefoglalkoztatás szűkü­lését, a részmunkaidős foglal­koztatás bővülését, illetve - a közteher-fizetési készség nö­vekedése miatt - az állami be­vételek emelkedését várja. A Munkaerő-piaci Alap minden kategóriában átvállalja a közteher 50 százalékát, ha regisztrált mun­kanélkülit alkalmaz a vállalat. Az intézkedés értelmében napi nettó 1600 forintos munkadíjig 500 forintot kell fizetnie a mun­káltatónak a jövőben az eddigi 1200 forint helyett. A napi nettó 1600-2100 forintos munkadíjat 800 forint befizetési kötelezettség terheli majd a jelenlegi 1600 forint helyett. A 2100-2600 forintos net­tó munkadíj után 1000 forintot, a AZ ALKALMI MUNKÁSOK BÉRE ÉS AZOK KÖZTERHEI (FORINT) Napi munkabér Közteher-1600 500 1600-2100 800 2100-2600 1000 2600-3100 1200 3100-4000 1500 2600-3100 forint közötti nettó na­pidíj után 1200 forintot, a 3100- 4000 forint közötti fizetés után pe­dig 1500 forintot kell fizetni. Kiss Péter kiemelte: jövőre vár­hatóan 1 mülió munkanapot je­gyeznek be az alkalmi munkavál­lalók. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 1997-ben felére, vagyis 18 százalékra csökkent a társasági adó, ezután azonban a költségve­tés bevétele másfélszeresére nőtt. Az alkalmi munkából élők szociális biztonságának növelése érdekében a kormány szorgal­mazza, hogy a nyugdíjhoz szük­séges munkaviszony idejébe szá­mítson bele az alkalmi munkák ideje is. ___________________■ Tö bbletforrás az agráriumnak Összesen 7,5 milliárd forint többlettámogatásról döntött a kormány az agrárium számára. A pluszforrásokat a géptámo­gatások és a gazdahitelek zökkenőmentes folyósítására hasz­nálja fel a földművelésügyi tárca - jelentette be tegnap Né­meth Imre. Budapest Drágább dohány, olcsóbb dízel Az agrárminiszter elmondta: a kétéves költségvetés megbukott, a mezőgazdaságban még a ki­emelt programok finanszírozásá­hoz szükséges pénzügyi fedezet sincs biztosítva. A Medgyessy- kormánynak szinte minden hé­ten foltozgatnia kell az agrárkasz- szát, hogy a folyamatos gazdálko­dáshoz szükséges összegeket biztosítsa. A géptámogatásokra jóváhagyott igények kifizetését a tárca nem állította le. A kérelmek beadását azért kellett átmenetileg felfüggeszteni, mert az erre az év­re megállapított 18,6 milliárdos kerettel szemben június közepéig 25,5 milliárd értékű kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók, il­letve ellenjegyeztek a földműve­lésügyi hivatalok. Az ígérvények kifizetése érdekében a kabinet engedélyezte, hogy az FVM az el­ső félévben másfél milliárd forint­tal túlléphesse az éves keretet. Az agrárminiszter úgy fogal­mazott, hogy az ágazat finanszí­rozásához hiányzó összegeket nem egyetlen számlán kívánja benyújtani a kormányzatnak. Lé­pésről lépésre szeretnének halad­ni ezen a területen, és jelezte, hogy a miniszterelnök megértő a mezőgazdaság gondjai iránt. Ed­dig az ágazat összesen 7,5 milli­árd forintot kapott a géptámoga­tás és a gazdahitelprogram több­letfinanszírozására. Németh Imre bejelentette, hogy a második félévtől a tárca mindig a termelőtevékenységhez az adott időszakban szükséges gépvásárlásokat fogja támogatni. A gazdahitelről szólva a tárca vezetője kifejtette: a hitelkérelme­ket folyamatosan lehet benyújta­ni a Konzum Bankhoz. Az előző kormány 100 milliárd forintos ke­retet nyitott erre a célra, amelyet időközben 112 milliárdra növelt, a múlt hétig pedig 118 milliárd fo­rint hitelkérelem érkezett be. Az ágazatnak juttatott többletpénz­ből 6 milliárd forintot a gazdahi­telek zökkenőmentes folyósításá­ra fordít a szakminisztérium. Németh szerint az állami ga­bonapiaci beavatkozás elkerülhe­tetlen a nyomott piaci árak miatt, a szükséges intézkedéseket most dolgozzák ki, __________iujvárd Bud apest A gázolaj jövedéki adója a tervezettnél kisebb, a benzi­né a korábban elfogadott mértékben nő július 1-jétől. A lépés mintegy 4,5-5 milliárd forint bevételkiesést jelent a központi büdzsé számára, amit a dohánytermékek elő­rehozott adóemelésével kom­penzál a pénzügyi tárca. A kormány döntése értelmében a gázolaj adótartalma literenként 6, a benziné 13,1 forinttal lesz magasabb. A törvénytervezet előrehozza a dohánytermékek januárra tervezett jövedékiadó­emelését is. A gázolaj jövedéki adójának kisebb emelése mintegy 4,5-5 milliárd forint bevételkiesést je­lent. Ezt kompenzálandó van szükség a dohánytermékek ese­tében az előrehozott emelésre, ami így hozzávetőleg 2,5-3 mil­liárd forint többletbevételt ered­ményez. László Csaba pénzügy- miniszter szerint a költségvetés bevételeit az idén további vám- intézkedések is növelik még, mégpedig 2 milliárd forintos nagyságrendben. A cigaretta jövedéki adója ezer darabra számítva a mostani 3435-ről 4200 forintra, az érték- arányos adómérték pedig 17-ről 18 százalékra emelkedne. A zár­jegyek kicserélésére az elfogadott törvény kihirdetését követő 45. napon lesz szükség. A kormány nem egyeztetett előzetesen az in­tézkedésről a dohányipari érdek- képviselettel - ismerte el a mi­niszter. Hozzátette, hogy az Európai Unióhoz való csaflako- zás miatt a következő években eredetileg is jelentős adóemelés­re lehetett számítani a dohány- termékeknél.

Next

/
Thumbnails
Contents