Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-19 / 141. szám

ÜfÍ| 2002. Június 19.,szerda TÜKÖR 5. OLDAL M E G Y E I Sorokban ÉGŐ SZEMÉT. Az összegyűj­tött szemét kapott lángra teg­nap dél körül Szolnokon, a Tör- teli úton. A helyi tűzoltók vo­nultak a helyszínre, és eloltot­ták a körülbelül 30 négyzetmé­teres területen keletkezett lán­gokat. HGY NEGYVENÉVESEK. Negyven éves a karcagi kamarazenekar, melynek tagjai június 28-án hangversennyel emlékeznek az elmúlt évtizedekre. A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ hangversenytermében Karcag város vegyes karával adnak évadzáró hangversenyt, mely egyben CD- felvétel is lesz. A kamarazenekar alapítója Mé­száros Ferenc karnagy, aki 1962- ben mint pályakezdő zenetanár szervezte meg az együttest, melynek azóta is az élén áll. Az elmúlt évtizedek alatt számta­lan hazai szereplés mellett fel­léptek több országban is. A ze­nekar és az énekkar szorosan együttműködik. Az együttesek­ben ott vannak a zeneiskola te­hetséges, zenei pályára lépő nö­vendékei, valamint az iskola ta­nárai és a zene iránt érdeklődő tanítványok, de ELLENŐRZÉS. A mezőgazda- sági betakarítási munkákat megelőzően, a mezőgazdasági gépekre kötelezően előírt kézi tűzoltókészülékekre felülvizs­gálati akciót, illetve vásárt szer­vez a herényi tűzoltóság holnap délelőtt. A vizsgáltatni kívánt készülékekkel a tűzoltóság épü- letében kell megjelenni, bcs ■ Új „hazája” lesz a meggynek? (Folytatás az 1. oldalról) — A település határában sok el­aprózott parcella van, amit bú­zatermelésre használnak, ám ez igazság szerint semmiféle pénzt nem hoz. A talaj szakemberek szerint is kiváló a gyümölcsül­tetvények létrehozásához, így azt gondolom, megérné még több embernek ezzel foglalkoz­nia. Mi már létrehoztuk a csalá­di gazdaságunkat, hamarosan újabb másfél hektárnyi intenzív gyümölcsöst telepítünk, ezúttal azonban cseresznyefákat szeret­nénk nevelni. Bodács István polgármester szerint a gyümölcstermelést szinte Rákóczifalvára szabták.- Mind természetiig, mind pedig szakmailag egyaránt kivá­lóan alkalmas községünk a lete­lepítésre - magyarázta. — Közel egy évszázadra tekint vissza te­lepülésünkön a fakertészet, így hozzáértő ember is bőven akad. Mi mindenképpen ösztönözzük a helybélieket a kis gyümölcsö­sök telepítésére, hiszen ez egy komoly kitörési pontot jelenthet a családoknak és a községnek egyaránt.__________________pe ÖRÖMMEL DOLGOZNAK. Súlyosan sérült értelmi fogyatékosokat és mozgássérülteket is foglalkoz­tat a Realba Kft. Szolnokon az EFEE és az Oázis Alapítvány közös kertes házában. Felvételünk a szi- vacsdarabolást és a díszcsillag készítését örökítette meg. _______________________fotó! mészáros janos Me glopták az alvó háziakat A kánikulát is kihasználják a tolvajok A besurranásos lopás meglehetősen elterjedt bűnözési forma. A gyakorlott tolvajok rendszerint pillanatok alatt végeznek, kilétüket pedig igen nehéz felfedni. Szolnok A szemfüles besurranók dolgát szinte minden eset­ben maguk a tulajdonosok könnyítik meg azáltal, hogy nem számolva a ve­szélyekkel, nyitva hagyják lakásuk, hétvégi házuk aj­taját, és úgy merülnek el valamilyen ház körüli te­endőjükben, hogy nem veszik észre az idegenek közeledtét. Megesik, hogy a gyanútlanul, nyitott ablak és ajtó mellett szun­dikáló tulaj feje mellől viszik el a pénztárcát. A tolvajok nappal és az éj leple alatt is képesek feltalálni magukat. A hétfői éjszaka különösen kedve­zett a szolnoki be- surranóknak. A na­pok óta tartó káni­kula ugyanis arra késztette az embe­reket, hogy éjsza­kára a hűs, beáramló levegő re­ményében nyitott ablakok mellett aludjanak. Mint nagyon sokan mások, a Széchenyi-lakótelepen élők sem tettek másként. Az eme­leti lakásokkal különösebb gond nincs, ám azok, akik a földszinti otthonukban engedik meg ma­guknak ezt a „luxust”, kellemet­len meglepetésekre számíthat­nak. A földszinti balkonok ugyanis korántsem jelentenek át­hághatatlan akadályokat. A szolnoki Széchenyi-lakótele­pen három lakásba is bejutottak az ismeretlen tettesek az éjszaká­ra nyitva hagyott ablakokon ke­resztül. Hipp-hopp összeszedték, amit az alvó emberek közelében találtak: arany ékszereket, mobil- telefonokat, karórákat iratokat vittek magukkal, összességében 700 ezer forint értékben. A tette­sek kézre kerítésének érdekében a Szolnoki Rendőrkapitányság in­dított nyomozást. HGY Pusztít az aszály az Alföldön Veszteséges lesz a búza, a repce és az árpa (Folytatás az 1. oldalról)- A legtöbb bajunk abból van, hogy nagyon kevés a gabona mennyisége — magyarázta. — Hektáronként 2,5 tonna árpa ter­mett errefelé, ami fele a tavalyi­nak, s nagyjából ugyanezek az arányok a búzánál és a repcénél is. A felvásárlási árakkal nagy baj nincsen, az étkezési búzáért meg­adják a tonnánkénti húszezer fo­rintot is, ám ez a három tonnás hektáronkénti termésnél csak hatvanezer forint, és ez húszezer­rel kevesebb az önköltségi árnál. Benke Tibor szerint elsősor­ban az alföldi gazdálkodókat sújt­ja az aszályos időszak.- A Dunántúlon nagyon jó ter­méseket arattak, illetve fognak aratni, így nincs búzahiány az or­szágban. Ez pedig a felvásárlók malmára hajtja a vizet, tudnak diktálni az alföldi termelőknek. Az olyan, korábban hagyomá­nyos exportországnak számító államok, mint Lengyelország vagy éppen Ukrajna önellátóvá váltak a búza terén, így messzire kellene kivinnünk a gabonát, ám ezzel olyan magasak lesznek a költségeink, hogy túl drágák le­szünk. Hasonló véleménye van Tóth Károlynak, aki csak búzát vetett, így komoly ráfizetéssel számol.- Évek óta kizárólag a mező- gazdaságban megtermelt pénze­met forgatom vissza a családi föl­dekbe, így a megélhetésünk nem került veszélybe — mondta a férfi.- Ha nem lenne biztos állá­som, akkor a kieső kétmillió fo­rint könnyen a csőd szélére so­dort volna minket. A felvásárló­kat nem szidom, hiszen ők ebből élnek, ezt diktálja a piac. Ilyen­kor érzem igazán az állami sze­repvállalás hiányát, hiszen kény­szerből eladjuk bárkinek a ter­mést, mert külföldön egyszerűen nem tudunk versenyezni árban senkivel. PC Ki hogyan tölti a nyarat? Megyei információ Megkezdődött a nyár, köze­leg a szabadságok időszaka. Megkérdeztük megyénk né­hány ismert személyiségét, hol tölti a nyarat. A Fazekas Magda-Meggyes Lász­ló művészházaspár augusztus 4- től a mezőtúri alkotótelep vendé­ge lesz. Ott ugyan, mint mondták, dolgozni és nem nyaralni fognak, számukra azonban ez lesz az iga­zi kikapcsolódás, hiszen a hét­köznapi gondokat elfelejtve csak a festéssel foglalkozhatnak. Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke rövid nyári szünetre szá­mít, mivel a parlamenti munka csak július közepén ér véget, és a megyei önkormányzatban is sok tennivaló vár rá. A nyaralás in­kább csak hosszú hétvégékre kor­látozódik, a család Abádszalókra és Cserkeszőlőre készül. Külföld­re nem utaznak, részben mert amíg az ország nevezetesebb tája­it nem járták be, addig nem is na­gyon akarnak külföldre menni, részben pedig azért, mert a legif­jabb családtag két és fél éves, így vele hosszabb útra még nem vál­lalkozhatnak. Kis Zoltán környezetvédelmi államtitkár még nem nagyon tu­dott válaszolni a kérdésünkre. Csak annyit jegyzett meg, hogy „majd valamikor augusztusban” eltölt valahol a családdal tíz na­pot. Hozzátette, hogy egyelőre a nyaralásnál sürgetőbb és fonto­sabb dolgok foglalkoztatják. Lugosi Claudia, a szolnoki Szigligeti Színház művésze a nyár első néhány hetét Kaposvá­ron a szüleivel és ötéves kislányá­val, Pollával tölti. Utána Fonyódli­getre, a családi nyaralóba költö­zik, ahol férje is csatlakozik a csa­ládhoz. Dr. Szabados Lajos, a Szent Ist­ván Egyetem Jászberényi Főisko­lai Karának főigazgatója a nyári szabadság egy részét feleségével Pécsen tölti. A szünidő további ré­szében a jászberényi és a kör­nyékbeli fürdőket járják végig. A főigazgató reméli, hogy a nyári hónapokban jut majd ideje arra is, hogy az egyéb teendők miatt év közben háttérbe szoruló tudo­mányos kutatásainak anyagait is rendezni tudja. Szalay Ferenc szolnoki polgár- mester augusztusban egy hetet tölt el a családdal és barátokkal a város balatonföldvári üdülőjében, amely, mint hangsúlyozta, néme­lyek híresztelésével ellentétben nem az ő saját tulajdonában van. Képviselői alapítvány Kisújszállás A városi szennyvízcsatorna-há­lózat előkészítésére megalakult a víziközmű-társulat, és június­tól már meg is kezdte működé­sét. A közműhálózat fejlesztésére Rózsa Endre és Kis Péter ország- gyűlési képviselők 100-100 ezer forinttal alapítványt hoztak lét­re. Céljuk a Kisújszálláson meg­valósuló közműberuházások se­gítése, a lakosságot érintő terhek csökkentése, a közművek meg­valósításához pályázatok előse­gítése. Az alapítvány felajánlásokat fogad el magánszemélyektől, cégektől, önkormányzatoktól, és azt a kuratórium döntése sze­rint a közművek fejlesztésében tehert vállaló magánszemélyek forráskiegészítésére, megsegíté- sére fordíthatja. ____________de VÉ LEMÉNY A. TÓTH SÁNDOR *4 Ahol az Istent profitnak hívják A. I. elbeszélése mélyen lehangol. És fölhábo­rít. Munka nélkül maradt az ötvenes férfi, de nem adta föl. Dolgozna, csakhogy a kapitalista magyar gazdaság nem ad esélyt neki. Itt az Is­tent profitnak hívják, s imádata államvallássá lett a rendszervál­tással. Az antalli években a váltók azt ígérték: mindenki módos vállalkozó vagy farmer lesz. Az átkosból örökölt gondokat sem­mi perc alatt elfeledjük. A politika lényege az ígérgetés, s ígérni már 1989-ben is tud­tak. Azóta jönnek, mennek a kormányok, de a Kánaánba még csak a palotásjánosok érkeztek meg. Ok már nyugati mércével mérve is gazdagok. Legfőbb gondjuk, hogy évekig pereskedje­nek holmi pár száz milliót érő golfpályákért. Vajon az ő milliárd- jaik, ingatlanbirodalmaik miből lettek legeslegújabb történel­münknek alig néhány pillanata alatt? Az előző rendszerben fel­Vajon mit remélhetnek a hazától? halmozott közös vagyont úgy kellett volna nem-szocialista módon működtetni, hogy a _____________________ kisemberek létbiztonsága semmiképpen se szenvedjen csorbát. Semmiképpen! Az új államnak legfőképpen erre kellett volna ügyelnie. Megtette? Választani mindenki választhat a de­mokráciában. Azonban a választás után a gazdasági-politikai elit érdekcsatározásai következnek a kampánybeli ígéretek teljesíté­se és a nemzetgazdaság hosszú távú építése helyett. Ez az utób­bi évtized fő tanulsága. Lehet e fölött napirendre térni valaha is? A. I. csak dolgozni szeretne, de nem tud hozzájutni 200-300 ezer forint hitelhez, hogy kényszerű vállalkozásához megvegye belőle a munkaesz­közöket. Ugyanis a kért fedezetet nem tudja felmutatni, és az egyéves vállalkozói múltja sincs még meg. Hogyan is lenne, hi­szen most lépne új pályára?! Minden ő a bankokban, csak nem szívesen látott ügyfél. Nem néznének ki belőle semmi profitot az új vallás székesegyházaiban ülő alkalmazottak. A. I. és ötvenes munkanélküli sorstársai vajon mit remélhet­nek a hazától? Ahol élniük és halniuk kell? Attól a hazától, amely csak a Széchenyi-terv keretében is milliárdokat adott svájci, né­met, amerikai stb. multinacionális cégeknek itteni vállalkozásai­hoz? Ajándékba. Vissza. Vissza nem térítendően. A. I. hitelt sem kap, rongyos kétszázezret az életben maradáshoz... Európai modell A Szolnok A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására kívánnak közös európai modellt kidolgozni a szolnoki és a hollandiai Emmen városának pedagógusai. Immár hoz. A két iskola, összefogva az írországi Limmerick Pedagógiai Központjával a holland és ma­gyar pedagógiai modell kidolgo­zását és elterjesztését vállalja, mind az unión belüli, mind pedig a csatlakozni kívánó országok­A holland pedagógusok (a kép hátterében) a gyakorlatban is megismerhették a „Roma Esély"-módszert fotó: cs. i. többéves testvériskolai kapcsolat fűzi a Dr. Hegedűs T. András Ala­pítványi Középiskolát az emmeni Esdal Középiskolához. A napok­ban a holland iskola tanárai, az igazgató vezetésével jöttek el ta­nulmányozni a „Roma Esély”- módszert. A találkozó alkalmat ad arra is, hogy kidolgozzák a közösen be­nyújtandó pályázatukat az Euró­pai Unió Comenius programjá­ban. A hátrányos helyzetű fiata­lok oktatása-nevelése terén elért szolnoki eredmények már évek óta ismertek Hollandiában. Ezt kiegészítve az ottani, a bevándor­ló fiatalok felzárkóztatása során szerzett tapasztalatokkal olyan modell jöhet létre, amely min­den, hasonló problémával küzdő iskola számára példaértékű le­het. T. J. Fogyasztóvédő-főszezon (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolai büfék lakossági észre­vételek nyomán indult ellenőrzé­se pedig az árak indokolatlan ma­gasságára derített fényt. A folya­matban lévő vizsgálatok közül ta­lán még a bébiételek forgalmazá­sának feltételeire és minőségére kiterjedők eredményei a legmeg- nyugtatóbbak, itt ugyanis szinte mindent rendben talált a hivatal. Ez a jelenség azonban a kereske­delem, vendéglátó- és szolgálta­tóipar területén ma még nem ál­talánosítható - állította Boros La­jos. Az ellenőrzések közel felé­ben ugyanis változatlanul talál­nak kisebb-nagyobb szabályta­lanságokat a szakemberek. Az idegenforgalmi főszezonban a többi hatósággal karöltve a frek­ventált üdülőkörzetek szálláshe­lyeinek, szolgáltatásainak műkö­dését is fokozott figyelemmel kí­sérik a felügyelőség munkatársai. BUGÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents