Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-06 / 104. szám

2002. Május 6., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL M EGY E I Meleg május, didergő július (Folytatás az 1. oldalról) A meteorológus szerint május közepéig a sokévi átlagnak meg­felelő (úgy 18-20 fok körüli) hő­mérséklet várható, majd a hó vé­ge ennél is melegebb lesz, oly­kor ismét elérhetjük a 30 fokot. Viszont csapadékból is bőven kijut; a meleg záporok és zivata­rok egymást követhetik, bizo­nyos térségekben akár a 60-70 milliméternyi áldás is hullhat az égből, elérve ezzel az ilyenkor szokásos átlagos évi csapadék- mennyiség háromszorosát, nemcsak a mezőgazdaság szá­mára jó ez a hír, hanem pollen­szempontból is: a gyakori zápo­rok elverhetik a támadó virágpo­rokat, fűpolleneket. Júniusban jó meleg lesz, négy-öt fokkal a sokévi átlag fe­lett, és meglehetősen kevés csa­padékot jósol a fáma, hiszen a júniusi átlag általában 80 milli­méter körüli, s jó, ha 25-30 mil­liméter lehull. Aki nyaralni megy, szerencsés, akit gyötör az allergia, kevésbé. Végezetül szóljunk júliusról, amely ponto­san a június hónap fordítottja. Jóval több lesz az eső, mint a sokévi átlag (45-50 milliméter helyett akár 80-85 milliméter­nyi), és az évszakhoz képest melegebben kell néha öltözköd­ni. Több didergős napunk lesz, mint akár májusban vagy júni­usban. Mivel azonban a július a parlagfű szezonja is, a sok eső reménye kifejezetten jól jöhet az allergiás panaszokban szenve­dőknek. Ezt mondják az ÁNTSZ szakemberei és a különféle ma­gánmeteorológus prognóziské­szítők is. KOZMA FERENC Családi rendőrmajális (Folytatás az 1. oldalról)) Szerencsére a kempingnadrágos őrző-védő alakulat fogott annyi bográcsba és sütnivalót a peca- botoknak látszó tárgyaival, hogy halételek is bővíthették az ünne­pi menüt. Ez utóbbihoz jó étvá­gyat csináltak a családi progra­mok, melyekből nem hiányzott most sem az apukák fociderbije, a hűs vízpart kínálta családi el­foglaltságokkal együtt. Más rendkívüli esemény azon kívül nem történt, hogy délután eltűntek az étkek, ami azoknak a kollégáknak is „kö­szönhető”, akik szolgálatban vi­gyáztak a Tisza-tó rendjére, s biztosították társaik jó hangula­tát. így a 107 most azt jelentheti az abádszalóki öbölből, hogy a Tisza-tó túl van egy nyugodt hétvégén, összébb kovácsolva egy olyan kollektívát, amely gyerekestől, asszonyostól érez­hette jól magát a régió rendőrei­nek családi majálisán. ______ PERCZE AZ ÉDESANYÁKAT KÖSZÖNTÖTTÉK. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értelmi Fogyatékosok ér­dekvédelmi egyesülete szombaton tartotta küldöttgyűlését a szolnoki Fiumei úti iskolában; ekkor kö­szöntötték az édesanyákat is. Felvételünk Szokolyi Lajos előadóművészt örökítette meg az ünnepségen. FOTÓ: MÉSZÁROS Kerülővel Görögországba A Macedónián átvezető utat még a legvérmesebb utazási iro­dák sem ajánlják, ugyanakkor jobb híján most Bulgárián ke­resztül halad a forgalom Görögországba. Dalmácia viszont könnyen elérhető lesz, a bosnyákok ugyanis a nyári időszak­ban nem kérnek vízumot a határon. Utazás A tőlünk délre és délkeletre eső országok enyhén szólva nem biz­tonságos közútjai - a „balkáni ál­lapotok” - eddig is sok magyar tu­ristát tartottak távol a Fekete-ten­ger, Görögország és Dalmácia csodáinak megismerésétől, ám tavaly még a szokásosnál is sok­kal rosszabbra fordult a helyzet. Uniós irányelvek alapján Magyar- ország Macedóniával és Boszniá­val szemben bevezette a vízum- kényszert, ami az említett orszá­gokban is a vízum viszontkövete- lését jelentette. A macedón hatá­ron eddig is egymást érték az at­rocitások, de idén tavasszal a ví­zumkötelezettségen túl újabb ne­hézséggel kellett szembenézni: megszűnt Budapesten a macedón követség, így a papírok beszerzé­séhez Bécsbe kell utazni, ahol 65-100 dollárba kerül az okirat. A görög tengerpartra berendezke­dett utazási irodák máris léptek, új útvonalon közlekednek május közepétől a Hellászba induló buszjáratok, a szerbiai Nistől a bolgár Dimitrovgrádba veszik az irányt, majd Kulatán át jutnak le Görögországba. Ez az útvonal 4-6 órával hosz- szabbítja meg a menetidőt, az út minősége is rosszabb valamivel. Az utazási irodák a korábbi ta­pasztalatok alapján azt ajánlják a buszok utasainak, hogy a szerb határnál minden fontos ügyüket intézzék el, mert a Bulgárián át­vezető szakaszon nem fognak megállni. Ezt a tanácsot adják a személygépkocsival indulóknak is, mondván, Bulgáriában sokat javult a közbiztonság, de az ör­dög nem alszik, s célszerű itt a magyar gépjárműveknek konvoj­ban haladni. Dalmáciába viszont szabad az út, ugyanis a macedó­nokkal ellentétben a bosnyákok felmérték, hogy az átutazók csak hasznukra lehetnek, ezért a múlt év októberében bevezetett ví­zumkényszert idén május elsejé­től átmenetileg eltörölték. Szeptember végéig ez így is marad, vagyis a Dubrovnik és Split környékére vagy a dalmáciai szigetekre utazók mostantól nyu­godtan lerövidíthetik az utat Bosznián át. MÉSZÁROS B. ENDRE A tököli sportcsarnok adott otthont a napok­ban megrendezett standard és latin-ameri­kai táncok országos bajnokságának, melyen a szolnoki Diamond Versenytánc Egyesület tagjai remekül szerepeltek. A junior-II. korosztály mezőnyében harminckét pár lépett parkettre, s közülük a „gyémántosok” kettő­se, a Mihályi Bianka—Csortos Norbert duó, fantasz­tikus tánctudásukról bizonyságot téve, első lett. A Diamond klub másik juniorkorú párosa, Molnár Berta és Kovács Gergely Zoltán pedig a szintén elő­kelő negyedik helyezést szerezte meg. Az ifjúsági kategóriában rendkívül népes me­zőny gyűlt össze. A hetvenhárom induló közül is­mét szolnoki sikernek tapsolhatott a nagyérdemű. A Marton Noémi-Bajkai Tibor kettősnek ezen a na­pon nem volt párja, és a két fiatalt a zsűri elsőnek hozta ki a gyakorlataik végén. A Diamond Verseny­A Diamond két bajnokpárosa Szabó Andrea (bal szélen) és Balázs Imre (jobb szélen) felkészítőkkel tánc Egyesület tehetséges fiataljai révén, így két or­szágos bajnokságot könyvelhetett el egy hét végén. MG Értékes gyémántok Amiről beszélünk BÁN JÁNOS Nem is szeretjük őket A pók felfalja hálóját Miközben még országszerte a választások utó­rengéseiről folyik a vita, a Matáv Rt. suttyom­ban igen durva lépésre szánta el magát. Egyet­len tollvonással (vagy inkább enterlecsapással) megszüntették a Mindenkinek díjcsomag 150 forintos kedvezményét. A Matáv vezetői sokáig szinte hisztérikusan igyekeztek cáfolni, hogy ilyesmire készülné­nek, most azonban csak a vállukat vonogatják: részükről ennyi volt, szerintük megfelelő mértékben hozzájárultak már eddig is az internethasználat hazai elterjesztéséhez. De mi is ez a kedvezmény, és miért olyan fontos? Leegyszerű­sítve a dolgot, a hazai felhasználók számára ez a konstrukció biz­tosította az olcsó internetezés egyetlen lehetőségét. A mostani döntés után enyhén szólva is sokkal többe fog kerülni a net a hét­köznapi halandók számára. Ez pedig tragédia. Tragédia, mivel a .................. Matáv e döntésével könnye­dén Nigéria vagy Észak-Ko- rea szintjére süllyesztheti a hazai internetforgalmat, ami eddig sem tartozott a világ élvonalához. Sok okos ember elmondta már, hogy a jövő a számí­tógépes kultúra ismerete, és az abban való aktív részvétel nélkül nehezen elképzelhető, magyarul az internethasználat sok szem­pontból létkérdés. Ez persze a Matávot nem érdekli. Őt a pénz ér­dekli. És a haszon. Ni ncs is ezzel semmi baj, hisz’ egyetlen cégtől sem várható el, hogy veszteséges szolgáltatást nyújtson. Csakhogy szerintem a világon minden komoly cég alaposan megfontolja, hogy bevéte­léből (mely a Matáv esetén is elképesztő összeget jelent) mire ál­doz, s mire nem. Esetleg olyan tevékenységre, ami nem hoz di­rekt és azonnali hasznot. A Matáv úgy döntött, a kedvezmények­re nem akar többet áldozni. Mint mondják, eddig is sok száz mil­liós veszteséget nyeltek le a kedvezmények miatt. Persze azt nem árt megemlíteni, hogy a hazai internettarifák a Matáv szívszagga- tóan nagylelkű díjtételei mellett is brutálisan drágák voltak bár­miféle nemzetközi összehasonlításban. A drasztikus megvonás generációk életformáját veszélyezteti. A valódi cél pedig nyilván­valóan az internetes piac megszerzése, amiben a Matáv is jelen­tősen érdekelt. A távközlési piacot eddig cinikus monopólium­ként vezették, és úgy tűnik, modoruk ezután sem fog változni. De nincs semmi baj, végtére is nem kell szeretni őket. ZENEISKOLÁK HANGVERSENYE, a megyei zeneiskolák vonós- zenekarainak hangversenyét szombaton rendezték meg Jászbe­rényben, a Déryné Művelődési Központ dísztermében. Jászberény (képünkön), Karcag, Szolnok és Törökszentmiklós vonószenekarai léptek fel a koncerten. _________________________fotó: sárközi CI GÁNY KI MIT TUD? A Lungo Drom „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítványa tizedik al­kalommal rendezte meg a megyében élő cigány gyermekek Ki mit tud? vetélkedőjét szombaton a szol­noki VMZK színháztermében. fotó: csabai feletti vállalkozói aktivitás A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara saj­tótájékoztatón mutatta be a Vállalkozások Magyarországon globális összehasonlításban” című nemzetközi kutatási pro­jekt eredményeit. A világ vezető üzleti iskolái által szervezett közös kutatás 1997 szeptemberében indult. A kuta­tásban kezdetben 10 ország vett részt. Az országok száma 2000- ben 21-re, 2001-re pedig 29-re emelkedett. A 2001-es kutatásban először vett részt Magyarország. A jelenleg futó 2002-es projekt­ben immár 38 ország vesz részt. A hazai tudományos életben ritka, hogy ilyen neves intézmé­nyekkel sikerül közös kutatást végezni. Jelentős hozadék az is, hogy a hazai vállalkozásokat, vál­lalkozói aktivitást immár nem pusztán önmagában, hanem má­sokkal összevetve nemzetközileg lehet összehasonlítani. A kutatás célja, hogy két olyan fontos kér­désre válaszoljon, amelyeknek politikai, gazdaságpolitikai követ­kezménye is van. Először: ho­gyan hat a vállalkozói aktivitás a nemzeti és nemzetközi gazdasági prosperitásra? Másodszor: mit tp- het a kormányzat, hogy bátorítsa a vállalkozói tevékenységet? Dr. Szerb László egyetemi do­cens, a hazai kutatócsoport veze­tője a kutatás 2001-es évi legfon­tosabb, Magyarország számára is lényeges eredményeit összefog­lalva rámutatott: a vállalkozói ak­tivitás szempontjából hazánk a vizsgált 29 ország között az él­bolyban helyezkedik el. A repre­zentatív mintavétel alapján meg­állapítható, hogy a lakosság 11,42 százaléka, azaz jelenleg mintegy 720 ezer személy akar új vállalko­zásba kezdeni, vagy van kezdő, 42 hónapnál fiatalabb cége. Euró­pában Magyarország a fenti mu­tató alapján Írország mögött má­sodik, megelőzve például Olasz­országot, Portugáliát, Finnorszá­got. Az átmeneti gazdaságok kö­zül az élen vagyunk, Lengyelor­szág és Oroszország előtt. Világ­szinten a nyolcadik Magyaror­szág, gyakorlatilag azonos szin­ten az Amerikai Egyesült Álla­mokkal. A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a jelenleg alapítandó és a fiatal vállalkozá­sok döntő része ma már nem kényszervállalkozás, a válasz­adók 68,8 százaléka azért akar vállalkozni vagy indított vállalko­zást, mert kedvező üzleti lehető­séget talált. Ez a mutató jóval ma­gasabb, mint az 55 százalékos vi­lágátlag. RÉGIÓPRESS I A M ff t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents