Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2002. Május 2., csütörtök G A Z P A S Z E M M E L 7. OLDAL Agóniára ítélt gazdálkodók Az EU-csatlakozást követően nehéz körülményekre számíthatnak a sertés- és baromfitenyésztők Európai integráció Senki se várja azt, hogy az Európai Unió támogatásai egy csapásra megoldják az agrártermelők gondjait. Aki nem jól gazdálko­dik, csak várja a csodát, arra agónia vár — jelentette ki a minap Szolnokon tartott előadásában dr. Pete Nándor, a Külügyminisztérium (KÜM) főosz­tályvezetője. Hozzátette: az a gazdálkodó, aki nem rendelkezik versenyké­pes üzemmérettel, mindenképpen a csatlakozás vesztese lesz. A külügyi tárca integrációs államtitkársá­ga főosztályvezetője a Magyar Agrártu­dományi Egyesület meghívására tartott előadást a Technika Házában. A téma el­ismert szakértője elöljáróban elmondta, minden remény megvan arra, hogy ha­zánk 2004. január elsejétől az EU teljes jogú tagjává váljon. A csatlakozási tár­gyalások legnagyobb, legbonyolultabb témaköre az agrárfejezet, ami nem cso­da, hiszen a közösségi joganyag közel fe­le a mezőgazdaság szabályozására hiva­tott, s az EU közös költségvetésének majdnem felét költik a közös agrárpoliti­ka (KAP) működtetésére. A szakértő úgy vélte, jelenleg nagyok az ellentétek a magyar igények és célok, valamint a közösség szándékai és lehető­ségei között. A tisztánlátást nehezíti, hogy a legfontosabb kérdésekben (kvó­ták, támogatások) még nem ismert a tag­államok közös tárgyalási álláspontja, csupán az Európai Bizottság javaslatai szolgálnak támpontként. Az 1999 ősze óta változatlan magyar tárgyalási álláspont lényege, hogy ha­zánk a csatlakozást követően teljes körű­en átveszi a közös agrárpolitikát, átme­neti szabályozást csak kivételes esetek­ben tart szükségesnek. Mind a piaci esélyek, mind a mező- gazdaság és vidékfejlesztés terén a jelen­legi tagállamokkal azonos elbírálást és feltételeket szeretne elérni Magyaror­szág, ezért teljes körűen igényli a tagál­lamokban a paraszti jövedelem több mint felét kitevő közvetlen termelői tá­mogatásokat, valamint a tagországokra érvényes szabályok szerint meghatáro­zott termelési kvótákat. Ha ugyanis a kvóták révén a termelést a jelenlegi szin­ten fagyasztanák be, előfordulhat, hogy néhány év múltán agrárimportra szorul hazánk. Bővítés - minél olcsóbban Az EU céljai azonban nem esnek egybe elképzeléseinkkel. A közösség az olcsó bővítésben érdekelt, és el kívánja kerülni a közös agrárpolitika kiadásainak jelen­tős növekedését. (A berlini EU-csúcson 2006-ig elfogadott közös költségvetésben csupán öt tagjelölt országgal kalkuláltak, s nem számoltak a közvetlen kifizetések új tagokra történő kiterjesztésével.) Ugyancsak nyomon követhető az EU azon szándéka, hogy megőrizze a status quót, azaz ne csorbuljanak a jelenlegi tagállamokban a paraszti kedvezmé­nyek, ne kelljen felforgatni a keleti bőví­tés miatt a közös agrárpolitikát, s a piaci egyensúly megőrzése érdekében az új ta­gok felvétele ne járjon együtt a termékfe­leslegek növekedésével. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy az EU a bővítés során az azonos megoldások, azaz a blokkszemlélet híve (ami azonban jó Lengyelországnak, nem feltétlen előnyös Magyarországnak), és valamennyi piac­szabályozási eszköz alkalmazásával szá­mol. Azzal pedig, hogy az 1995-1999-es időszakot veszik a kvóták alapjául, befa­gyasztanák az új tagok termelését, ezzel a jelenlegi tagállamok lehetőséget kap­nak feleslegeik értékesítésére. Főként pénzügyi okok miatt az EU hosszú átmenettel kalkulál a közvetlen termelői kifizetésekkel kapcsolatosan. Ez különösen érzékeny pont a tárgyaláso­kon, hiszen rengeteg pénzről van szó. A jelenlegi szabályozás szerint országunk gazdáinak évente körülbelül 1,2 milliárd euro közvetlen támogatás járna. (A ma­gyar agrárium a vidékfejlesztési források­kal együtt becslések szerint összességé­ben évi 1,8 milliárd euro támogatást kap­na.) Brüsszel azonban átmeneti szabá­lyozást tart szükségesnek 2013-ig. Ez az jelenti, hogy hazánk 2004-ben az említett összeg negyedét kapná meg, és 2007-ig évente 5, utána pedig évi 10 százalékkal lyett többlet pénzt kérünk vidékfejlesz­tésre, szerkezetátalakításra. Az agrárfejezet tárgyalásának másik kritikus kérdése a termelési kvóták ügye. Dr. Pete Nándor szerint a bizottsági javas­latok jó része tárgyalási alapként elfogad­ható, nem így például a tejkvóta, a brüsz­A sertéstartók a csatlakozás vesztesei lesznek, ha nem képesek rövid időn belül növelni a hatékonyságot és ja­vítani a minőséget fotó. m. j. nőne a közvetlen támogatás. Természete­sen ez igen jelentős versenyhátrányt okozna a honi termelőknek, sőt, a mosta­ni termelési színvonalat alapul véve többségük veszteséges lenne. Az unió szándékai ismeretében a ma­gyar tárgyalódelegáció többféle úton in­dulhat el, így például törekedhet a köz­vetlen kifizetésekre vonatkozó átmeneti időszak lerövidítésére, illetve arra, hogy 25 százalék helyett az első években en­nél nagyobb arányban (például 50 száza­lékban) részesüljön e forrásból hazánk. Lehetséges olyan megoldás is, hogy a na­gyobb arányú közvetlen támogatás he­szeli javaslat ugyanis a hazai tejtermelés ötödével való csökkentését jelentené. Szintén távoliak az álláspontok az izoglü- kóz, a durumbúza, a szárított takarmány és a hízómarha kvóták esetében, vala­mint a regionális hozam kérdésében. „Üvegfarmer” A közös agrárpolitika hatásait elemezve az előadó rámutatott: az egységes belső piac lényegéből eredően iszonyú verseny kezdődik majd, s ebből a szempontból gyengeségünk, hogy egyik tagjelölt ál­lamban sincs olyan arányban jelen a kül­földi tulajdon az élelmiszer-feldolgozás­ban és kereskedelemben, mint a hazánk­ban, a multik pedig ki fogják használni az egységes belső piacban rejlő lehetősé­geket. A termelőknek alkalmazkodniuk kell egy merőben más piaci rendtartás­hoz, magasabb minőségi és élelmiszer­biztonsági követelményeknek kell meg­felelniük. A honi gazdáknak több tekin­tetben meg kell változtatniuk eddigi szo­kásaikat, ha a közösségi támogatásokat igénybe kívánják venni, „üvegfarmerré” kell válniuk, tehát átláthatóvá kell tenni­ük gazdálkodásukat. A magyar agráriumon belül már-már vi­lágosan látszik, mely ágazatok lesznek az EU-csatlakozás nyertesei és vesztesei. A KÜM szakértője szerint az előbbi csoport­ba sorolhatjuk a szántóföldi növényter­melést, ezen belül a gabonaágazatot, vala­mint a szarvasmarha-tenyésztést (itt saj­nos a kvóta jelenthet gondot, azaz nem bővíthető a termelés). A vesztes ágazatok között kell meg­említeni a sertés- és baromfitermelést, elsősorban a csekély támogatottság mi­att. A magyar termelőknek ezen felül az elavult technológiával, a minőségi prob­lémákkal is számolniuk kell, s nem utol­sósorban szigorú állatvédelmi előírá­soknak kell megfelelniük. Az előadó szerint ha nem tudjuk növelni számot­tevően a hatékonyságot és a minőséget, nincs jövője az ágazatnak. Ugyancsak vesztesnek számít a hazai kertészet fő­ként a kedvezőbb éghajlatú mediterrán tagállamok támasztotta piaci verseny, a telepítési korlátozások, az értékesítési csatornák hiánya és a minőségi gondok miatt. A magyar gazdák egyetlen lehető­sége a termelői értékesítő szervezetek (TESZ-ek) működtetése. Dr. Pete Nándor mindezt kiegészítve hangsúlyozta: aki nem rendelkezik ver­senyképes üzemmérettel, mindenkép­pen a csatlakozás vesztese lesz. Ezért or­szágunk taggá válásáig az egyik legfonto­sabb feladat a versenyképes üzemi struk­túra kialakítására való törekvés. — Senki se várja azt, hogy az EU-támogatások megoldják a magyar gazdák gondjait. Aki nem jól gazdálkodik, és a csatlakozás után csodára számít, arra agónia vár - fogalmazott végezetül a szakértő, utalva arra, hogy az agrárium integrációja na­gyon nehéznek ígérkezik. LACZI ZOLTÁN Teljes körű megoldás a gyomirtásban Szaktanácsért és információért forduljon helyi kereskedelmi képviselőnkhöz! KÖKÉNY BENŐ 20-455-1094, MONSANTO Mielőtt szó érné a ház elejét • •• A ROUNDUP* BIOAKTIV a gazdaságban már bevált, ám a különböző kiszereléseknek kö­szönhetően a házkörüli gyom­irtásban, illetve fűvetés és vete- ményezés előtt is hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható. Előírás szerinti alkalmazás mellett semmilyen veszélyt nem jelent az emberre és a kertben élő háziál­latokra, így otthona környékét - ahol él - eredményesen és biz­tonságosan teheti gyommentessé. Keresse az Önnek meg­szerelést a gazda­Kabakosok ültetése Ha a népi bölcsességre hall­gatunk, akkor az uborkát, a dinnyét, a sütőtököt, a cuk­kinit és a csillagtököt Szent György havában, Márk nap­ja után ültetjük el. Persze ki­vételek mindig vannak. Sok helyen már húsvét környé­kén fólia alá ültették a felso­rolt kabakosok közül a diny- nyét és az uborkát, hogy ko­rábban beérjen a termés. Az uborka talajon indázó vagy támrendszerre futtatható egynyá­ri, fagyérzékeny zöldségféle. Fó­lia alatti hajtatásra alkalmas, min­den vírusbetegséggel szemben el­lenálló hazai vagy holland neme- sítésű uborkafajta különösen a Kecskeméti korai. Kiskertekbe a Budai korai, a Smaragd FI, a Nimbus és a Pan­nónia FI, valamint a hasonló re­zisztens fajták ajánlhatók. Dol­gozzunk a földjébe nagy adag szerves trágyát és tartós, 18 fokos melegben 2-2 magot ültessünk a kialakított fészekbe. Kelés után a gyengébb növényt távolítsuk el. Májusban 60 centiméteres sor- és tőtávolságra ültessük szét. Ha már most palántát vásárolunk, vegyünk fekete fóliát is, melyet a földön szétterítünk és kereszt ala­kú metszéssel vágjuk meg a pa­lánta helyét. A fólia elősegíti a talaj gyor­sabb felmelegedését, megtartja a nedvességet és elnyomja a gyo­mokat. Hatalmas terméseket hoz a va­lódi sütőtök, melynek hosszú, hat hónapig terjedő a tenyészide- je. Ugyanúgy kell ültetni, mint az uborkát. Ügyeljünk arra, hogy a tök helyigényes, hosszú indákat növeszt, ezért tartsuk be a 90 centis tőtávolságot. A cukkinit ugyanúgy ültessük fészkekbe, mint a sütőtököt, de a 2-2 elülte­tett magot takarjuk le befőttes- üveggel. Ha fekete fóliát haszná­lunk, a talajt előzőleg terítsük meg vastagon komposzttal. Különösen melegigényes a din­nye. Védett, napos helyre van szüksége. Sárgadinnyét házikert­ben érdemesebb termeszteni. Áp­rilis végén 18 fokos melegben 8-as cserépbe 2-2 magot ültessünk és kelés után az erősebb növényt földlabdával együtt helyezzük ki jól megtrágyázott fészekbe, 90 centiméter távolságra. A hazai fajták közül finom a sárga húsú Javított Zentai, a Tété­nyi csereshéjú, a Homok kincse FI, a zöld húsúak közül pedig a Magyar kincs, a Muskotály, vala­mint a Dixi. K.L. Gondozzuk a málnát! Mint tudjuk, a bogyósokat, így a málnát sem szabad friss állati trá­gyával megszórni. Ugyanakkor a nitrogénműtrágyát is vonjuk el a már hajtó málnatövektől, mert a nitrogén a virágzat rovására fo­kozza a vegetatív részek növeke­dését. Tápanyag-utánpótlásra azonban szükség van. Erre a cél­ra a legalkalmasabb az alginit, a zeolit, esetleg kevés fahamu, mindez kétharmad rész érett komposzttal keverve. A málna ta­laját mindig takarjuk szalma és avar keverékével. Folyékony trágya­ként kitűnő a csalánlé, valamint a bodzából, mezei zsurlóból és gi­lisztaűző varádicsból erjesztett bio-trágya. Kapálás helyett a gyomszabá­lyozást szalmatakarással végez­zük el, hogy ne sérüljön meg a málnaültetvény gyökérzete. Amennyiben nagy ültet­vényről van szó, akkor a sorok között, a tövektől 30-50 centiméter távol­ságban ajánlott a rotáci­ós kapa alkalmazása. Rendkívül jó hatással van a málnára a közelé­be ültetett körömvirág, mely csökkenti a ves­szőbetegségekre való fo­gékonyságot és elősegíti a málna egészséges hajtásnövekedését. Talajtakaróként a málnatövek kö­ré és a sorok közé vethetünk spe­nótot is. Szedés után ne hagyjuk, hogy a spenót felmagozzon, hanem saraboljuk le és hagyjuk takaró­ként a talaj felszínén. Elszórtan fokhagymát is duggathatunk a málnatövek közé, mert segít a lisztharmat megelőzé­sében, feltéve ha a talaj szellőzöttsége megfele­lő. Védjük meg a málnát a vírusbetegségeket ter­jesztő levéltetvektől és kabócáktól is. Vessző- és levélfoltosság, vala­mint lisztharmat ellen virágzásig a málnát egy­szer bordóilével, vagy más réztar­talmú gombaölő szerrel szabad megpermetezni. A botritiszes szürkerothadás ellen inkább tur­mixolt, szűrt fokhagyma levével permetezzünk l:10-es hígításban, mint bármilyen egészségkárosító vegyszerrel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents