Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-28 / 122. szám
6. OLDAL ROMA 2002. Május 28., kedd KORKÉP Kultúrával az előítéletek ellen Újrafestett „cigánykép” Előadássorozat tanároknak Startra kész programok Bizottságokban A parlament három bizottságának munkájából is kiveszi a részét megyénk két cigány származású képviselője. Az Országgyűlés sajtóirodájától kapott információk szerint Lukács Mihály a foglalkoztatási és munkaügyi, Farkas Flórián - a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke — pedig az európai integrációs, valamint emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagja lett. Farkas Flóriánt emellett frakcióvezető-helyettesnek is megválasztották a képviselők. Mint arról korábban hírt adtunk, a két cigány politikus a Lungo Drom és a Fidesz-MPP együttműködése révén jutott mandátumhoz a választásokon. Ősszel megkezdődik a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) PHARE programjainak megvalósítása. A jóléti innovációs, a megkülönböztetés-ellenes intézményfejlesztési és az információáramlást segítő hároméves tervek valóra váltására mintegy 900 millió forint áll rendelkezésre. A pénzből három kiválasztott, legalább negyedrészben romák lakta kistérségben a cigány lakosság életminőségének javítását szolgáló infrastrukturális beruházások, intézményfejlesztések valósulhatnak meg. Ugyanakkor tizenegy már működő és négy újonnan felálló jogvédő iroda eszközbeszerzéseit is támogatják, s útjára indítanak egy programot, amely egészségügyi dolgozók, rendőrök, pedagógusok és köztisztviselők diszkriminációellenes képzését teszi lehetővé. Nyolc regionális és harminc kisebb roma közösségi ház bevonásával létrehoznak egy országos interaktív tájékoztatási rendszert is. A kisebbségi hivatal a közelmúltban két újabb pályázatot is beadott a brüsszeli PHARE-köz- pontba. Ezek célja egy országos diszkriminációellenes, valamint egy intézményfejlesztési program megvalósítása. Szeretnének a kisebbségi hivatalon belül egy olyan központot létrehozni, amely összefogja a futó programokat, és elősegíti a roma programok kapcsolódását az Európai Unió strukturális alapjaihoz. Tizenhat településről csaknem kétszáz általános iskolás érkezett Szolnokra, hogy megmutassa tehetségét, felkészültségét zenében, táncban, vers- és prózamondásban. A roma gyermekek Ki mi tud? versenyét idén már tizedik alkalommal szervezte meg Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Alapítvány. Kevés az olyan rendezvény, ahol a gyerekek lehetőséget kaphatnak tehetségük megmutatására. Ezen a helyzeten szeretett volna változtatni a Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Alapítvány tíz évvel ezelőtt, amikor útjára indított roma gyerekek megyei Ki mit tud? versenyét. A kezdeményezés még ma is egyedülállónak mondható. Pedig — mint azt megnyitójában Raduly József, a 100 Tagú Cigány- zenekar vezetője megfogalmazta Ki mit tud? roma gyerekeknek-, a kultúra képes ledönteni az előítéletek falait. A cigány kultúrán keresztül a többségi társadalom megismerheti az ország legnagyobb létszámú kisebbségét, azt a népcsoportot, mellyel szemben igen sok az előítélet. így az egyedi kultúra megőrzése elősegítheti a cigányság integrációját. Az általános iskolás gyerekek pedig ezúttal is megmutatták, őrzik és ápolják a roma kultúrát. Nem is akárhogyan, hiszen az énekesek között két első díjat is kiosztottak, a szólótánc kategória győztese, a jászkiséri Makula Alex pedig Raduly Józseftől meghívást kapott a nemzetközi cigánykarneválra. Ám nem csak a színpadra volt érdemes figyelni. A hagyományoknak megfelelően ugyanis a Ki mit tud?-on osztották ki a megyei rajzverseny díjait is. Nyertesek: Szólótánc: Makula Alex (Jászkisér). Csoportos tánc: Vidák József, Vidák Ádám és Vidák László (Újszász). Jelenet: Abonyi Montágh Imre Általános Iskola tanulói. Hangszerszóló: Horváth Tamás (Túrkeve). Ének: Kállai Erzsébet (Túrkeve), Szűcs Renáta és Lázók Anikó (Karcag). Vers, alsó tagozat: Horváth Krisztofer (Kunhegyes). Vers, felső tagozat: Peczek Éva (Kunhegyes). Rajz alsó tagozat: Bakó László, Seres Julianna, Kiss Anikó (Karcag), Rajz felső tagozat: Ürmös László (Zagyvarékas). Kii- löndíj: Bakó László (Karcag), Ba- nya Borbála (Jászberény). ______■ ________Hírhozó________ CI GÁNY IRODALOM. A következő hetekben öt könyv jelenik meg a Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Alapítvány gondozásában. így előkészületben van Fritz Mária önéletírása, Farkas Kálmán könyve, Füzes Oszkár versei, Szécsi Magda és Paksi Éva közös kötete, valamint egy kifestő és mesegyűjtemény Szécsi Magda gondozásában. FÓRUM AZ ÉLETÉRT. Drog és bűnmegelőzés, valamint a mentálhigiénia és a fogamzás- gátlás volt annak a fórumnak a két fő témája, melyet a szolnoki kisebbségi önkormányzat mellett működő roma közösségfejlesztő asszisztens szervezett. Simon Antalné meghívására Kökény Kálmán bűnmegelőzési előadó és dr. Dobi Ákos háziorvos beszélgetett a téma iránt érdeklődőkkel. ■ Látszatvilág TELEKI JÓZSEF Háttérbe szorulni látszik a cigányság integrációja. Legalábbis ez irányba mutatnak az előjelek. Nem csak azért, mert a politikai közbeszédben az utóbbi hónapokban az integráció helyett a ki hova tartozik kérdése került előtérbe. Hanem azért is, mert a beterjesztett kormányprogram prioritásait, a minisztériumi struktúrát figyelve nem látszik beigazolódni az új miniszterelnök azon választási ígérete, hogy a polgári kormányzat jó kezdeményezéseit tovább viszi. Az persze már a választások előtt biztos volt, hogy egy szoci- álliberális kormányzat nem fogja létrehozni az integrációs hivatalt, hiszen az az ellenlábas párt ötlete volt. Ám az új kormányzati felépítést nézve úgy tűnik, helyette sem jön létre semmilyen intézményesített forma. A cigányügy egyszerűen a miniszterelnöki hivatalba kerül. Ez bizonyos szemszögből előrelépésnek is tekinthető, az integráció ugyanis négy éven át az igazságügyi tárca gondjaira volt bízva. Az előrelépés azonban csak látszólagos. A kancellárián számos, igencsak különböző terület (például a nemzetbiztonsági szolgálatok) felügyelete koncentrálódik. Az integráció - rendszerből következő — esetleges elsikkadásánál is nagyobb gondot jelenthet az átláthatóság. A roma felzárkóztató programokra igen tekintélyes összegek álltak és - például az Európai Unió jóvoltából — állnak rendelkezésre. Ezek elköltésének jobb ellenőrizhetőségét is elősegítette volna egy önálló integrációs hivatal felállítása. Mindezek csak szervezeti kérdések, és akár ebben a formában is működhetnek sikeresen a különböző roma programok. Csakhogy a kormányprogramban is egy nagyobb területhez, a szociális fejezethez lett csapva a cigányügy. Mindez pedig kísértetiesen emlékeztet a rendszerváltás előtti időkre, amikor egyenlőségjelet tettek a cigánypolitika és a szegénységpolitika közé. A társadalomkutatók már akkor jelezték: a romák gondjai nem kezelhetők csupán szociális kérdésként. Az elmúlt évtizedben pedig a roma vezetők is egyértelműen megfogalmazták: a legnagyobb létszámú kisebbség építője és nem eltartottja akar lenni az országnak. A mondás szerint legutoljára a remény vesz el. így remélhetjük, hogy mindezen kedvezőtlen jelek ellenére nem torpan meg a cigányság integrációja. Ezt diktálná a kisebbség és a többségi társadalom érdeke is. A településért dolgoznak Az együttélést tartják szem előtt Az egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, hogy az ön- kormányzatok mit tekintenek sikernek és mi kell(ene) hozzá. Tavaly kétmillió forintot hozott a kisebbségi önkormányzat Kenderesnek. Ennyi pénzt nyertek ugyanis az Országos Cigány Önkormányzattól (OCÖ) a faluban indult útépítésekhez - mondta érdeklődésünkre a roma önkormányzat elnöke, Balogh Ernő. Az együttélést tartják szem előtt rendezvényeiken is, melyek a cigány kultúra, hagyományok köré szerveződnek, de azokon romák és nem romák együtt szórakozhatnak. így például a minden esztendőben megszervezett cigánybálon, illetve a gyermeknapi ünnepségen. Ez utóbbira idén május utolsó vasárnapja helyett június elején várják a kicsiket és nagyokat, ám ígérik, most is felhőtlenül szórakozhat mindenki. Tavaly például ingyenebéd várta a családokat, a gyereknek pedig ajándékokkal is kedveskedtek. Mindez egy jótékony- sági szervezetnek köszönhették, mellyel már évek óta jó kapcsolatot ápol a kisebbségi önkormányzat. Balogh Ernő szerint minden olyan szervezettel igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani, amelyekkel karöltve segíthetnek a rászorulók gondjainak enyhítésén. így együttműködnek a Nagycsaládosok Egyesületével, és csatlakoztak a munkaügyi központ roma közösségfejlesztő programjához is. A kisebbségi önkormányzat szűkös költségvetését pedig pályázatokból igyekeznek kiegészíteni. A gyerekek nyári balatoni táborozásához például az OCÖ- től remélnek támogatást. Segített kisúji romák Az önkormányzati képviselők és a gyakorló pedagógusok 70-75 százaléka előítéletes a cigányokkal szemben — állítja az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) oktatáspolitikai szakértője. Fátyol Mihály szerint mindezen lehet változtatni, csak valós képet kell kialakítani a cigányságról a többségi társadalomban. Ezt az ismeretbővítést tűzte ki előadás- sorozata céljául a szolnoki Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány. A program ötlete egy ombuds- mani vizsgálat nyomán fogalmazódott meg. Tavaly év végén látott napvilágot az a kutatás, mely szerint a tanárképző főiskolák hallgatóinak 14 százaléka rasszista. Mindez a tájékozatlanságból adódik — véli az alapítvány oktatásszervezője. A többségi társadalom számára ugyanis ismeretlenek a cigány kultúra, irodalom, hagyományok szokások. Mindaz, amit a roma emberek mai napig őriznek jellemükben, mentalitásukban. Erről a másságról, a sokak számára ismeretlen világról szerettek volna képet adni a cigány gyermekeket nevelő pedagógusoknak. Az OCÖ oktatáspolitikai szakértője szerint több hasonló rendezvényre lenne szükség. A programban előadóként részt vevő Fátyol Mihály egy kutatásra hivatkozva ugyanis állította, hogy a főiskolákon tapasztaltaknál is rosz- szabb a helyzet az oktatási intézmények fenntartói feladataival bíró önkormányzati képviselőknél és a pedagógusoknál. E két kör háromnegyede ugyanis előítéletes a cigánysággal szemben. Ezen változtatni pedig nem csak lehet, de szükséges is. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a cigány gyermekeket nevelő tanárok nem tudnak hozzájutni a munkájukhoz nélkülözhetetlen információkhoz. Tapasztalatai szerint ugyanis a tanárokban megvan a szándék, hogy elsajátítsák a cigány népismereti, történeti, jogi kérdéseket, ám nem tudják, hol és hogyan tehetik ezt meg. Az alapítvány által szervezett programok az információcserében segíthetnek. Hasonlóképpen gondolkozhatnak az alapítvány szakemberei is. Az írók, társadalomkutatók, pedagógusok bevonásával két hétvégén át zajlott előadássorozatot a szervezők felmérésnek is szánták. A megye legkülönbözőbb településeiről érkezett pedagógusoktól kérdőíven tudakolták, milyen témákban rendelkeznek a legkevesebb információval. A következő tanévtől ugyanis folyamatossá szeretnék tenni a megbeszéléseket a roma gyerekeket nevelő tanárok között. A közel 13 ezres lakosú Kisújszálláson 1000-1100 roma él. Az önkormányzat rendeletben szabályozta a szociális támogatásokat, melyekről Tóth Lászlónét, a polgár- mesteri hivatal igazgatási osztályvezetőjét kérdeztük. Mint megtudtuk, a településen 1998-ban a romák építettek hat lakást, melyből csupán három a lakható, kettőben rendezetlenek J a feltételek, egy pedig teljesen lakhatatlan. Az önkormányzat igyekszik a rászoruló családokon bérlakásokkal segíteni, most épül 8 szociális bérlakás. A hivatalhoz forduló lakosoknak több szociális ellátást tudnak biztosítani. A legtöbb lakost a kiegészítő családi pótlék érinti, ösz- szesen 1818 fő részesül ebben. Itt 20 százalék a roma lakosok ará- I nya. A legtöbben ezt természetbeni ellátásként kapják. A törvényből fakadó ingyenes étkeztetést is biztosítja az önkormányzat. Ebben 100-120 fő részesül. A lakásfenntartói támogatás havi minimumösszege ezer, maximuma 4 ezer forint. Ezt az összeget a hivatal utalja át az adott pénzintézet részére. A másik nagy támogatási forma az átmeneti segély, mely 2-5000 forint lehet, a folyósítás feltételeit helyi rendelet szabályozza. Ezt évente két alkalommal kérhetik a lakosok, de csak akkor, ha az önkormányzattól más, rendszeres pénzellátásban nem részesülnek. Van a rendszeres szociális segély, ebbe tartozik az aktív korú, nem foglalkoztatottak támogatása is. Jelenleg 167 fő részesül ebben a támogatásban, ebből 25-30 százalék a roma lakosok aránya. A rendszeres szociális segély igénybevétele előtt 30 napos közcélú foglalkoztatást ír elő a törvény. Erre megállapodása van az önkormányzatnak a városgazdálkodási vállalattal, a víz- és csatornaművel és az óvodai intézménynyel. Éves szinten a városgazdálkodási vállalat 18, a vízmű 5, az óvoda és az önkormányzat 1-1 főt foglalkoztat, ebből 8 fő a roma. A jövedelempótló támogatásban Kisújszálláson 34 fő részesül, minden tizedik roma. Az időskorúak járadékát 11-en kapják, ebből 3-4 a roma, az ápolási díjban 84 fő részesül, itt csak néhány a roma lakos. Temetési segélyt tavaly 142 esetben adtak, a 9 köztemetésből 8 roma családot érintett. A közgyógyellátásban méltányossági alapon 81 fő részesült tavaly, fele volt a roma támogatott. A központi költségvetésből idén 63 millió forintot kap a szociális feladatokra a város, melyet jelentős összeggel egészít ki költségvetéséből az önkormányzat. DE I i
