Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám
Táncosok és kötélugrók Regionális politika az EU-ban A martfűi művelődési házban működő, Szent-Ivány Kinga vezette Modern Táncműhely és a Nagyhajú Jenőné irányításával működő kötélugró csoport május 3-a és 6-a között a németországi Brandenburg tartományban járt és sikeresen szerepelt a flämingi tavaszünnep rendezvényein. A flämingi tavaszünnep immár hatéves múltra tekinthet vissza. Ebben az évben Teltow-Fläming járás, benne Dahme városa volt a rendező. A martfűi táncosok és kötélugrók, összesen 15-en, a megyei önkormányzat EU-integ- rációs irodájának felkérésére vettek részt az ünnepségen. Egyúttal delegáció is látogatott Brandenburg tartományba, Szabó Józsefnek, a megyei közgyűlés alelnö- kének vezetésével. Az ünnepség többek között felvonulásból, kiállításból, népA fiatalok kistérség-régió-Európa. A 2000- ben vizsgált városok közül Jászberényben tapasztalták a legerősebb kötődéseket. A szolnokiakra különösen erősen hat Budapest vonzása, a több munkahely, a magasabb fizetések, a nagyobb lehetőségek miatt. Bár sokan úgy nyüatkoztak, hogy elmennének akkor is, ha jobbak volnának a körülmények, több volna a munkahely és magasabbak a fizetések. Általános tapasztalat, hogy a képzettebb szolnoki szülők jobban ösztönzik gyermekeik elvándorlását. Dr. Tóth Edit szociológus, a jászberényi főiskolai kar tanszék- vezetője „Szociálpedagógus szakos hallgatók és az európai uniós ; csatlakozás - egy vizsgálat tapasztalatai” címmel a hallgatók körében végzett felmérés eredményeit összegezte. Elmondta, hogy körükben viszonylag alacsony a nyelve(ke)t beszélők aránya, jelentős részük pedig még sohasem járt külföldön. Ismereteik fő forrása a televízió, a napi és az időszakos sajtó, valamint az oktatói kar. A fiatalok az uniós csatlakozás várható előnyei között a nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést, a színvonalasabb munkát jelölték meg. A veszélyek között az emberek közötti szakadék növekedését, a túl sok korlátot, kötelezettséget, a nemzeti idenütás elhomá- lyosulását, a módszerek kritikát- lan átvételét említették. A szociális gondoskodást a válaszadók zöme az Unióban jobbnak tartja, és [ a csatlakozástól a hazai ellátás javulását reméli. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa Regionális Forrásközpont, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Európai Információs Pont szervezésében május 9-én tudományos tanácskozást rendeztek Szolnokon „Magyarországi fiatalok — szociális Európa” címmel. A tanácskozáson Bertalanné Kovács Piroska könyvtárigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Györgyi Lajos, a művelődési és népjóléti iroda vezetője mondott rövid megnyitót. Az első előadást Ferge Zsuzsa akadémikus „Szociális Európa — Magyarország felkészültsége” címmel tartotta. Bevezetőben azt a folyamatot elemezte, amelynek során az Európai Unió szűk körű gazdasági társulásból a szociális Európa modelljévé vált. A szociális oldal egyre nagyobb súlyt kapott a közösségi dokumentumokban. Ezekben kezdetben inkább csak munkajogi kérdésekről volt szó, későbbel bekerültek állásfoglalások a szegénység és a kirekesztés ellen, az emberi méltóság védelmében. Előadása második részében Ferge Zsuzsa a magyarországi helyzetet elemezte. Megállapította, hogy nőtt a szakadék a generációk között, a fiatalok számára nincs modell sorsuk alakítására, s ennek oka főleg az Orbán-kor- mánynak a valóságos kérdéseket megkerülő, szimbolikus politikája. Az EU országaihoz képest nálunk nyomasztó gond a szegénység. 500-600 ezer ember a nyomorszinten él, a legszegényebbek helyzete jelentősen romlott a rendszerváltás óta. Az úgynevezett lecsúszó szűkölködők aránya a lakosság mintegy 15-20 százaléka, ugyanennyi a stagnáló szű- kölködőké. Majdnem minden nyugdíjas e csoportok valamelyikébe tartozik. Az átmeneü szegények aránya 5-10 százalék, ők azok, akiknek még van esélyük a fölemelkedésre. A nyomor legalsó szintjein egyre nagyobb a cigányság aránya, bár a szegénység nem tekinthető cigánykérdésnek. Az előadás végső konklúziója az volt, hogy nagyon le vagyunk maradva az EU legszegényebb országaitól is, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy az elmúlt négy évben többet vettek el a szegényektől, mint a Bokroscsomaggal, csak ez nem egyszerre történt. A kormány nagyon rossz szegénypolitikát folytatott, nem a szegénység, hanem a szegények ellen lépett föl, tart a kiszorításuk a jómódúak területéről, ami gettósodáshoz vezet. Szoboszlai Zsolt szociológus a megyében végzett kutatásokról számolt be A fiatalok lokális iden- ütásának néhány problémája című előadásában. Megállapítása szerint a kistelepüléseken erősebb a fiatalok identitástudata. Ebből a szempontból az értéksorrend: ország—lakóhely—megye— A kötélugrók gyakorlata, még itthon, a martfűi városháza előtt művészeti kirakodóvásárból, gasztronómiai bemutatóból, egyházzenei fesztiválból, utcaszínházból dzsessztánc-bemutatóból, rockkoncertből állt, azaz mindenki megtalálhatta a neki legjobban tetsző rendezvényeket. A martfűi fiatalok háromszor léptek a- közönség elé: egyszer a felvonulás során tartottak táncbemutatót, azután egy félórás önálló programmal léptek a közönség elé, végül pedig a dzsesszfeszti- válnak is szereplői voltak. Műsorukat megtekintette dr. Manfred Stolpe tartományi miniszterelnök is, és elismerése jeléül' könyvet ajándékozott a fiataloknak. ■ és a szociális Európa A megyei önkormányzat és a németországi Brandenburg tartomány közös szervezésében kétnapos szemináriumot tartottak a minap a megyeházán, ahol az Európai Unió gazdaságitársadalmi kohéziót szolgáló eszközrendszerét, a Strukturális Alapokat ismertették a német tartomány minisztériumaiban dolgozó előadók. A konferenciát záró sajtótájékoztatón a német partnerek bejelentették: készek további tapasztalatcseréket szervezni. A brandenburgi szakemberek részletesen bemutatták e támogatási alapok céljait és működését, valamint azt, hogy milyen programokkal és milyen feltételekkel lehet ezek révén Brüsszelből fejlesztési forrásokra szert tenni, s mire kell ügyelni. Mint megtudhattuk, bár az Európa Unió az egyik legvirágzóbb része a világnak, a tagországod közötti különbségek megdöbbentőek, és még inkább azok, ha a tizenötök 250 különböző régióját tekintjük. (A tíz legfejlettebb régióban a GDP majdnem háromszorosa a tíz legelmaradottabb régióénak, így nem minden európainak vannak azonos esélyei és lehetőségei a sikerre, amikor a globalizáció kihívásaival találják magukat szemben.) Egységes belső piac lévén, a vállalkozások ott alakulnak meg és működnek, ahol a legjobb körülményeket találják versenyképességük növeléséhez. A legkevésbé felkészült régióknak ezért segítségre van szükségük olyan infrastruktúra, modern és hatékony szolgáltatások biztosítására, amely vonzóbbá teszi őket a gazdasági szereplők körében. Az Európai Unió népeinek szolidaritását, a gazdasági és társadalmi fejlődést, valamint a kohézió megerősítését mind rögzítették az alap- szerződésekben, s ezért alkották meg a tagállamok a regionális politikát. Ennek alapelve az, hogy a segítséget azokra a régiókra koncentrálják, amelyek a fejlődésben nagyon elmaradtak, ahol a legsúlyosabbak az infrastrukturális, a gazdasági tevékenységgel és képzéssel összefüggő problémák. A tizenötök regionális politikája — akárcsak a közös agrárpolitika - a pénzügyi szolidaritáson alapul, azaz a tagállamok által a közös költségvetésbe befizetett hozzájárulások egy része a kevésbé prosperáló régiókhoz és társadalmi csoportokhoz áramlik, voltaképpen a gazdagabb tagállamokból a szegényebbekbe. A 2000-2006 közötti időszakban ezek az összegek a EU közös költség- vetésének egyharmadát, 213 milliárd eurót tesz-" STRUKTURÁLIS TÁMOGATÁSOK (2000-2006, 1999-ES ÁRAKON, MILLIÁRD EURÓPÁN) Strukturális Alapok 195,00 ebből elsőbbséget élvező célkitűzések 182,45 1. célkitűzés 135,90 2. célkitűzés 22,50 3. célkitűzés 24,05 Közösségi kezdeményezések 10,44 Halászat 1,11 Innovatív programok 1,00 Kohéziós Alap 18,00 nek ki. Ebből 195 milliárd jut a négy Strukturális Alapra Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), Európai Szociális Alap (ESF), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) orientációs része, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) -, és 18 milliárddal gazdálkodik a Kohéziós Alap. A Strukturális Alapok pénzeszközeinek 70 százaléka azoknak a régióknak a felzárkóztatását támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP alacsonyabb a közösségi átlag 75 százalékánál, ezt nevezik az 1. célkitűzésnek. A források 11,5 százaléka a szerkezeti nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakítását segíti elő (2. célkitűzés). A pénz 12,3 százaléka pedig a 3. célkitűzést, azaz az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek adaptálását és modernizációját szolgálja az 1. célkitűzés alá nem tartozó területeken. Létezik egy speciális alap, a már említett Kohéziós Alap, mely Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Írországban a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokat támogatja. A négy Közösségi Kezdeményezés specifikus problémák közös megoldását hivatott elősegíteni. Ezekre a Strukturális Alapok forrásainak 5,35 százalékát fordítják. Ilyen program például a határokon átnyúló, nemzetek közötti együttműködést szolgáló Interreg III program, vagy a vidék- fejlesztést célzó Leader program. A Strukturális Alapok olyan többéves programokat finanszíroznak, amelyek a régiók, a tagállamok és az Európai Bizottságot összekötő partnerség keretében felvázolt fejlesztési stratégiákat fogalmaznak meg, figyelembe véve a Bizottság által lefektetett irányelveket, amelyek az egész unióban érvényesek. A Strukturális Alapok által finanszírozott programoknak meg kell felelniük a régiók, vagy a tagállamok speciális szükségleteinek. Egy-egy fejlesztési program prioritásait az Európai Bizottsággal együttműködve határozzák meg, a projektek kiválasztása és azok lebonyolítása azonban kizárólag a nemzeti és regionális hatóságok felelőssége. A jóváhagyott programok költségvetése minden esetben az uniós alapokból és a nemzeti forrásokból (köz- vagy magán) áll össze. Ugyancsak lényeges, hogy az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik a programok megvalósítását, erről folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot, illetve tanúsítják, hogy a pénzt a lehető legmegfe- lelőbb módon használják fel. _______laczi zoltán A kétnapos szeminárium záróakkordjaként a résztvevők Brandenburg tartomány és megyénk által kiállított tanúsítványt vettek át Baloghné Bozsik Máriától, a megyei művelődési, továbbképzési és sportintézet igazgatójától TERMÁLKLASZTER. A megyei közgyűlés február 15-én tárgyalta a termálklaszter létrehozását. Az előterjesztés szerint a megyei közgyűlés egymillió forinttal járul hozzá az új együttműködési forma kialakításához. A tapasztalatok szerint a helyi önkormányzatok és a fürdőüzemeltetők részéről is igény mutatkozik a korszerű összefogásra. Ennek dokumentumait a települések polgármesterei, a szervezetek, egye- sületek képviselői, valamint Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke május 12 én írták alá. __________■ SZ ÍNHÁZLÁTOGATÁS. Május elsején az önkormányzati hivatal dolgozói közös színházlátogatáson vettek részt Budapesten a Nemzeti Színházban, ahol Shakespeare Vihar című darabját nézték meg. ■ Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. > ♦ f I A
