Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-24 / 119. szám

2002. Május 24., péntek TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I Munkahelyi kontrasztok Szolnok Helyi tagszervezeteket kere­sett fel és a munkáltatók képviselőivel találkozott teg­napi látogatásán Nagy Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége alelnöke a Heté- nyi Géza Kórházban és a Holland Colours üzemében. Mint az alelnök sajtótájékozta­tóján elmondta, a Munkásta­nácsok odafigyelnek az új kor­mány ígéreteire, és igyekeznek elérni, hogy a tagszervezetek vé­leményei, elképzelései jelenje­nek meg az országos ügyekben. Emellett várják a kormány konkrét tetteit az érdekegyezte­tés helyreállítására. A Munkás- tanácsok javaslattal élnek a Munka törvénykönyve tervezett módosítására is. Többek között követelik a munkajogi szankció- rendszer szigorítását, mivel az szerintük jelenleg nem ösztönzi a munkáltatókat úgymond a jogkövető magatartásra. Ezt a munkaügyi ellenőrzések szigo­rításával, súlyosabb anyagi szankciókkal szeretnék elérni. A szolnoki látogatás tapaszta­latairól szólva Nagy Imre kifej­tette: világosan látható, hogy a közszféra, az egészségügy hely­zete katasztrofális. Igen nagy volt a kontraszt az egészségügy­ben és a külföldi tulajdonú hol­land cégnél foglalkoztatottak helyzete között. ___________boy Ün neplő bölcsődék (Folytatás az 1. oldalról) Szolnok megye e tekintetben vi­szonylag jól áll, a települések nagyobbik hányadában tovább­ra is fenntartják a bölcsődéket. Az új törvény kimondja, hogy minden önkormányzat köteles gondoskodni a 0-3 éves korosz­tály ellátásáról valamilyen for­mában, a 10 ezer lakos feletti te­lepüléseken pedig kötelező böl­csődét működtetni. Ennek a kö­vetelménynek jelenleg Tisza- földvár és Túrkeve nem felel meg. Mindkét város 2004-ig ka­pott „halasztást”; legkésőbb ad­dig kell megszervezni az ellá­tást. A tegnapi rendezvényen jubi­leumi emlékérmeket adtak át. Elismerésben részesült me­gyénkből Dobi Tamásné, Bartha Lászlóné, dr. Csömör Piroska, Félegyházi-Török Imréné, Holló Mária, Kovács Györgyné, Kovács Zoltánná, Romhányi Andrásné, Zámbó Lajosné (ők ezüstözött érmet kaptak), Kovács Libór, dr. Borbás István, dr. Karsay Kop­pány, Berta István, Kéri József, Szügyi Csongor, dr. Gyetvai Béla, Borók Gizella és Tuczai Ilona (bronzéremmel ismerték el munkájukat.) _________________ SZ.ZS. FA HAZAT ÉPÍTENEK. A tiszaföldvári városi fürdőben új faházat épít a tulajdonos önkormányzat. A tervek szerint az augusztusi, Földvár nevű települések találkozójára készül el.__________fotó: mészáros Őr izetbe vették a perverz férfit Óvodáskorú gyerekkel erőszakoskodott a szomszéd Sejtelmük sem volt arról a szülőknek, hogy a szomszédban játszó lányaikkal mi történik. Az ismerős, harminc év körü­li férfi perverz hajlamai tárgyává tette a négy és ötéves gyer­mekeket. A „papás-mamást játszó” férfit tegnap vették őri­zetbe a herényi rendőrök - erősítette meg információinkat Gócza József alezredes, a Jászberényi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. JÁSZBERÉNY Lapunkat a felháborodott szülők értesítették, akik hallottak a tör­téntekről. A városban terjedő szó­beszéd valóságtartalmát a rendőr alezredes megerősítette, s el­mondta, hogy tegnap megtörtént a férfi letartóztatása, illetve be­számolt a rendőrségi nyomozás eddigi eredményeiről. Az édesanya tett büntető felje­lentést, miután lányai elmesélték, hogy mit játszottak a szomszéd bá­csival. A rendőrség pszichológus szakvéleményét kérte, aki megerő­sítette: a lányok nem kitalálták az eseményeket, hanem valóban átél­ték. A férfi kihasználta, hogy a gyermekek ismerték, csókolgatta őket, szeméremsértést követett el sérelmükre, majd videofelvétele­ket készített a gyerekekről. Mivel 12 évnél fiatalabb, akaratnyilvání­tásra képtelen csöppségekről van szó, a szemérem elleni erőszak minősített esete valósult meg a bűncselekményben - tudtuk meg az alezredestől — amelynek bün­tetése öt-tíz évig terjedő szabad­ságvesztés lehet. A jászberényi kapitányság területén eddig pél­dátlan bűncselekmény kapcsán őrizetbe vették a gyanúsítottat és kezdeményezték előzetes letar­tóztatását. A rendőrség szerint nem zárható ki, hogy mások is ál­dozatul estek a férfi perverziójá­nak, így a vizsgálatot ez irányban is folytatják. BANKA CSABA Állják a versenyt a multikkal (Folytatás az 1. oldalról) A piacbővítés eredményeképpen az árbevétel reményeik szerint idén eléri a 10 milliárd forintot. Je­lenleg 700 dolgozónak biztosíta­nak munkát. Az elmúlt öt évben megerősödött a Coop-rendszer, amelyben nagy szerepe van a Szolnokon működő áruelosztó bázisnak, a Tisza-Coopnak. Az el­múlt öt év legnagyobb változását azonban az átalakulás jelentette. A számos céget felvásárló áfész vagyonkezelővé vált, a cégeket a tavaly létrejött Coop Szolnok Ke­reskedelmi Rt.-be olvasztották be. Ez mérföldkövet jelentett a szö­vetkezet 57 éves történetében. A művelet zökkenőmentes volt. Ezt az amúgy kritikus kül­döttek is méltányolták tegnap, hi­szen számos dicséretet könyvel­hetett el a vezetőség. „Ez a jó csa­patmunka visszajelzése” - hang­súlyozta az elnök, aki hozzátette: a csapatmunka náluk a szaktudás és a tisztesség ötvözetét jelenti. A magyar tulajdonban levő, a mul­A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ az ország harmadik legnagyobb szövetkezete. Szolnokon a 4. legnagyobb cég, míg a megyében a nyolcadik. Öt évvel ezelőtt 19 ezer, ma közel 30 ezer négyzetméteren kereskednek. Öt éve 150 ezer la­kos volt potenciális vásárlójuk, ma 430 ezer. Ma egy hónapban átlag egymillió vevő fordul meg a Coop Szolnok Rt. 71 boltjában. tikkal a versenyt álló szövetkezet esetében 2002-ben nagy kérdés, hogy változik-e a szövetkezeti törvény. Csepeli Lajos úgy véli, 2003 lesz az az év, amikor fel kell majd vázolniuk a szövetkezet jö­vőképét, hogy hogyan viszonyul majd a szövetkezet a részvénytár­sasághoz. Ennek fényében volt nagy je­lentősége a tisztségviselők meg­választásának is. Hiszen akikben ma megbíznak a küldöttek, illet­ve a tagok, azoktól várják el, hogy az elkövetkezendő évek feladatait megoldják. Csepeli Lajos, mint újraválasztott áfész igazgatósági elnök, illetve mint rt.-vezérigaz­gató megígérte, hogy szakérte­lem, bölcsesség és tisztesség fog­ja vezérelni munkájukat. VÉLEMÉNY RÁKÁSZ ENDRE Népszerűtlen törvény A törvény elvileg szent és sérthetetlen. Betar­tása a jogrend alapja, ám néha mégis felbuk­kannak olyan paragrafusok, amelyeknek az ál­lampolgárok nem igazán szeremének megfe­lelni. A hulladékgazdálkodási törvény különö­sen vidéken okoz komoly fejtörést az önkor­mányzatoknak. A szervezett szemétszállítás kötelezővé tétele ál­talában hat-hétszáz forintos megterhelést jelent havonta a csalá­doknak. Az alapvető gond az, hogy egy kertes házban a hulladék szá­mottevő részét hasznosítani tudják, az ételmaradékot az állatok eszik meg, míg az éghető darabok a kályhában kötnek ki. így a heti ürítés­kor bizony nem egy kuka üresen tátong, s ezekben az esetekben a szolgáltatásért fizetett összeg aránytalan a szolgáltatással. A lakosság ellenállá­sa érezhető, a fizetési morál alacsony, az önkormányzatok egy része pedig sokmillió forinttal adósa a szolgáltatónak. A törvény előírásai szerint ugyanis ha a lakos nem fizet, az önkormányzat­nak kell a zsebébe nyúlnia, s majd ő behajtja a tartozást. A baj ebből ered, hiszen a települések vezetői kényszerből egy népszerűtlen intézkedés végrehajtóivá válnak. Sok esetben a tar­tozások után is futhatnak, hiszen a nem fizetők jelentős részétől szociális helyzete folytán aligha tudnak bármit is követelni. A la­kó dühöng, nem érti az egészet, sőt sokakat nem érdekel, hogy jogszabályi előírással helyezkednek szembe. Azzal a törvénnyel, amiről tudjuk, hogy szükség van rá, hiszen igazodnunk kell az európai normákhoz. Sok buktató vár az önkormányzatokra, amíg az emberek meg­szokják ezt a jogszabályt, s persze a kötelező fizetnivalót. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez fontos célt szolgál, s még ha párszáz forintba is kerül havonta, nem szabad megkérdőjelezni a létét. A jogszabályokat lehet gyűlölni, vannak akik meg is sze­gik azokat, de a természetet szeretni kell, óvni és védeni saját magunktól. Történelmi lépés Szolnok Titkári tanácsülést tartott teg­nap a Pedagógusok Szakszer­vezete megyei alapszervezetei­nek szövetsége. Napirenden a pedagógusok tervezett bérfej­lesztése volt. Az ülésen részt vett Varga László, a PSZ orszá­gos titkára, aki Szlankó Er­zsébet megyei titkárral együtt sajtótájékoztatót tartott a ren­dezvényt követően. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ülésen a pedagógusok tervezett béremeléséről volt szó. Tavaly ősszel aláírásgyűjtés in­dult, hogy a parlament vitassa meg a pedagógus bértáblának a minimálbér emelése utáni hely­zetét. Több ezer ember ugyanis ezáltal a minimálbéresek kategó­riájába került, a bértábla arányta­lanná vált. A szakszervezet vitát kezdeményezett a pártokkal, és a népi kezdeményezés is közre­játszhatott abban, hogy az MSZP a pedagógusbérek ötven százalé­kos emelésére tett ígéretet, amely remélhetőleg a kormányprog­ramban is szerepelni fog. Varga László hozzátette: ez történelmi lépés, ilyen arányú béremelésre Magyarországon egyszerre még sohasem került sor. Miközben a szakszervezet elé­gedetten nyugtázza a béremelés tényét, arra figyelmeztet, hogy a pótlékokat is a bérekhez kell iga­zítani, hiszen ma például az osz­tályfőnöki pótlék kétezer forint, aránytalanul kevés az osztályfő­nökként elvégzendő munkához viszonyítva. Szükség van arra is, hogy megállapodjanak arról, a ciklus végéig milyen lépéseket ter­vez a kormány annak érdekében, hogy a bérek megőrizzék értékü­ket. A szakszervezet a megegye­zés érdekében szorgalmazza a társadalmi párbeszéd helyreállítá­sát. Újságírói kérdésre Varga Lász­ló a tanévkezdésről elmondta, hogy jelenleg a tanév augusztus 29 és szeptember 2-a között kezd­hető el, ezt azonban az új kor­mány megváltoztathatja. A szak- szervezet egyetértene azzal, hogy a kormány a jelenlegi kötelező 185 tanítási nap helyett a tanév kezdő és befejező napját írja elő. Ezzel megszűnnének a tanévkez­désről folytatott viták. IFÁ-val az Unióba? Létkérdés a fuvarozóknál a járműpark modernizálása Visszaállítaná a halálbüntetést? (Folytatás az 1. oldalról) De hazánkban eddig csak elutasí­tás volt a válasz. Egy másik nagyon fontos kér­dés a gépjárműpark lecserélése. Tavaly novemberig a Széchenyi- tervben nem szerepelt ennek a tá­mogatása. Akkor azonban egy- milliárd forintot különített el a Gazdasági Minisztérium erre a célra, de ebből csak félmilliárdot utaltak ki. Ezt a támogatási for­mát most leállították. Hiába csil­lant fel a remény, a támogatás csak tiszavirág-életűnek bizo­nyult. A számos teherrel sújtott fuva­rosoknak hamarosan az uniós di­rektívákat kell betartaniuk. Ilyen például a tachográf és a sebesség- határoló 2002 december 31-ig tör­ténő beépítése. Igaz, nem kötele­ző használni, amíg nem leszünk uniós tagállam. Csakhogy sok esetben e két készülék beépítése többe kerül, mint maga a gépjár­mű... A fuvarosok azt szeretnék, ha a kormányzat enyhítene ezen a kötelezettségen. Persze a szakmán belül is van­nak feszültségek. Vannak kontá­rok, az adózás, a jogszabályok alól kibúvók. Például egy jogsza­bály szerint az a teherautó, amely önerőből nem képes 8 lóerőt von­tatmánytonnánként produkálni, nem vontathat nehéz pótkocsit. Ezek az IFÁ-k, amelyek így január 1-től kiszorulnak a piacról. Ha­csak nem tesz rá piros rendszá­mot a tulajdonosa, lassú járművé alakítva át gépkocsiját. így aztán - hatósági „segédlettel” - tovább­ra is úton marad a kiszuperált jár­mű. Joghézag alapján ezt megte­hetik. A leleményes tulajdonossal szemben a jogkövetőek nagy költ­ségek árán kénytelenek járművet vásárolni, hogy a piacon maradja­nak. Ezt az anomáliát is szeretnék orvosolni a szakmabeliek. Juhász József aláhúzta, 20 éve indult újra a magyar magánfuva­rozás. Eközben egy sor probléma nem oldódott meg. A fuvaros tár­sadalom gondjai azért is feszítő- ek, mert sokan élnek ebből a fog­lalkozásból, és ha az unió tagjai leszünk, a korszerűbb autókkal rendelkező konkurencia egysze­rűen lemossa a pályáról a hazaiak többségét. A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Fuvósz fó­rumán felmerült gondokat a kor­mányzattal levélben ismertetik. ______________________________________________ TA Körkérdés Egy napokban adott rádióin­terjújában a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást Orbán Viktor. A lekö­szönő miniszterelnök sze­rint a móri mészárlás után hazánknak fontolóra kelle­ne vennie a legsúlyosabb büntetési tétel bevezetését. Lapunk tegnap arra volt kí­váncsi, vajon a járókelők egyetértenek-e az elképze­léssel. Palya Lászlóné, 75 esztendős nyugdíjas: — Nagyon is egyetértek. Aki képes ilyet cse­lekedni, az nem érdemel mást, csak kötelet. Sajnos manap­ság a rendőrök tehetetlensége mi­att még arra is kevés az esély, hogy elfogják és felelősségre von­ják az illetőt, a büntetési tételek pedig egyszerűen nevetségesek. Annak idején azért ez másként volt. Emlékszem, még az egysze­rű tyúktolvajnak is életre szóló megszégyenítésben volt része. Kovács Ist­ván, 49 éves lakatos: — Bár tisztában va­gyok vele, hogy a hozzá- tartozókat ilyenkor fűti a bosszú, én ennek ellené­re sem helye­selném ezt a lépést. A halálbün­tetés visszaállítása ugyanis sze­rintem semmit sem vütoztatna a közbiztonság jelenlegi helyzetén. Amikor még hozott a bíróság ilyen ítéletet, akkor sem történt kevesebb gyilkosság, mint ma. Kovács Andrea, 34 esztendős könyvelő: — Szerintem a ha­lálbüntetés túl­ságosan kegyes eljárás volna az ilyen barbár bűncselekmé­nyek elkövetői­vel szemben. Ráadásul ez olyan végérvényes büntetési for­ma, amely nem tenné lehetővé egy esetleges bírói tévedés későb­bi korrigálását. Inkább a fog- vatartás körülményeit kellene szigorítani és valóban életfogytig tartó börtönbüntetést kiszabni ezekre az emberekre. BUGÁNY 1 i » t a természetet szeretni kell, óvni és védeni saját magunktól. ”

Next

/
Thumbnails
Contents