Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám
2002. Május 23., csütörtök KERT! TÜKÖR 7. OLDAL Néhány kedvelt virágunk A LABDARÓZSA Ismert és kedvelt növény a labdarózsa (Viburnum opulus „Roseum”). A 3-4 méter magas cserjét napos vagy árnyékos . fekvésbe egyaránt ültethetjük. Érdekessége, hogy csak meddő virágokból állnak, amelyek hatalmas, először zöldes-fehér, majd hófehér gömböt alkotnak. (Az utóbbi időben sajnos gyakran támadják meg a tetvek, amelyek ellen permetezéssel védekezhetünk.) A JÁZMIN A jázmin illatos virágait a kora ókor óta használják illatszerként, vallási szertartásokon: ünnepeken földre hintették, fürdővízbe szórták jóformán az összes olyan országban, ahol a növény megterem. A jázminok trópusi vagy szubtrópusi növények, Kelet- és Nyugat-Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában őshonosak, a nappalhosszúságra alapvetően közömbösek. A meleg, napfényes körülmények elősegítik a növekedést és a virágzást, elegendő talajnedvességgel pedig a jázmin túlzott stressz nélkül elviseli a rövid ideig tartó, magas hőmérsékletű időszakokat is. A CSÜNGŐ HARANGVIRÁG A csüngő harangvirág a Földközi-tenger környékéről származó harangvirágfaj, amely, cserepes virágként nálunk is kezd újra divatba jönni. Méltán hódít, mivel az egyik legszebb, rendkívül gazdag virágzású cserépben nevelhető növény. A virágzás júniustól kezdve, őszig, októberig folyamatosan tartó időszaka alatt kifejlődő valamennyi oldalág, hajtás virágokat hozó csúcshajtás lesz. Ilyen módon virágzáskor a virágok szinte teljesen beborítják a tövet, hallatlanul látványos virágpompát nyújtva. A MUSKÁTLIK A virágszerető ember nem vásárol minden évben új muskátlikat a kertjébe vagy az ablakládájába, hanem áttelelteti a nyár és az ősz folyamán fölnevelt, megerősödött, szép virágzásukká kitűnt töveket. Nálunk jelenleg csak a közönséges muskátli keresett, pedig nagyon szép és hálás a csüngő muskátli is. Ez utóbbi folyamatosan, egész a fagyokig bontja roppant nagy virágtömegét. Színváltozatai a fehértől a rózsaszínen és a tűzpiroson át a sötétliláig terjednek, és színes függönyként díszítik a házak ablakát. Igaz, valamivel több öntözést és trágyázást követelnek, de ezt többszörösen meghálálják szépségükkel, gazdag virágzásukkal. AZ ORCHIDEA A keleti kultúrákban az orchideák iránti tisztelet régről ered. A kínaiak hite szerint az arany orchidea a legszorosabb barátságot jelképezi férfi és nő között. Finoman ívelt virágával a luxus, a kegy és a jóindulat szimbóluma. Az orchideák virágjait a tavaszünnepeken szelleműzőként, az ártó hatások megelőzésére használták. A fejlett virágkultúrájukra jellemző (ikebana), szimbolikus jelentéssel bíró növénykompozíciókat alakítottak ki. Ezen virágok egyike a lepkeorchidea, amely nagyon hálás növény, akár 5-6 hónapon keresztül is nyílnak virágai. A fővirágszár után az alvórügyekből előbújva újabb virágok örvendeztetnek meg bennünket. A bimbó megjelenése után 3 hónap múlva virágzik ki az egész virágszár. A növény léggyökerei a cserépből gyakran kifelé állnak, ezeket sohase kényszerítsük bele a cserépbe. A virág méreg és orvosság? A köztudatban a növények és virágok gyógyító hatása sokkal erőteljesebben él, mint azon vonásuk, hogy esetenként mérgezőek is lehetnek. Ha erre az eshetőségre nem vagyunk tekintettel, akár kellemetlen meglepetésben is részünk lehet. Az alábbiakban néhány növény mérgező, illetve gyógyhatását mutatjuk be röviden. Induljunk sétára egy képzeletbeli tavaszi kertben! A hóvirág már elnyílott, a nárciszok, jácintok teljes pompájukban virítanak. Később a szívvirág, a gyöngyvirág, a rhododendronok követik őket. A háttérben tiszafák sötétlenek, előttük a nyári hónapokban nyíló sarkantyúvirág és lednek. A legszebb virág is lehet mérgező ■ A szépség, ami elénk tárul, veszélyeket is hordoz: a tiszafa majd minden része negatív hatással lehet az emberre. A nárcisz, a hóvirág, a jácint és a szívvirág hagymája komoly emésztési zavarokat okozó anyagokat tartalmaz. A gyöngyvirág glikozidjai képesek szívmegállást okozni. A rhododendron levele és virágai is mérgezőek. A sarkantyúvirág alkaloidjai megzavarják a bélműködést és a légzőizmok bénulását okozhatják. A lednek nitrátmérgezést okozhat. A leánder annyira mérgező, hogy lehullott gallyait nyársnak sem lehet használni. Vannak érintésre is mérgező növények. Mielőtt kétségbe esnénk, tegyük gyorsan hozzá: az ezerarcú növényvilágnak csak viszonylag kis hányada mérgező, melyek közül néhányat felsoroltunk. Vannak ugyanakkor gyógyító hatású növények is, mégpedig szép számmal: a dél-amerikai bennszülöttek a maláriát a kininfa kérgéből készült főzettel gyógyították. Az 1800-as évek elején a kéregből kivonták a hatóanyagot, a kinint és szerkezetéből kiindulva számos mesterséges vegyületet állítottak elő. Az észak-amerikai indián javasemberek fűzfakéregből készült főzetet adtak az ízületi gyulladásban szenvedőknek. A fűzfa kérgének vizsgálata során a vegyészek egy szalicinnak nevezett vegyületet találtak, amely kiindulási vegyülete lett a világ legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyógyszerének, az Aszpirinnak. A kínaiak a sérülések gyógyítására penészgombákat alkalmaztak. Egyes népek penészes kenyeret raktak a sérülés helyére. A penészgombákból nyert első antibiotikum, a penicillin felfedezése a brit Alexander Flemming nevéhez fűződik (1928). A gyógynövények ugyanakkor kétes áldást is jelenthetnek. A sztrichnin, mely kis adagban serkentőszer, nagyobb mennyiségben halálos méreg. A délamerikai indiánok által használt kurare bénulást okoz. Kellő adagban használva azonban a műtéti altatásnál nélkülözhetetlen. A gyűszűvirág leveleiből kivont digitaliszt évszázadokon keresztül használták szívelégtelenség kezelésére. A ricinusolaj hashajtó, de két ricinus mag elfogyasztása halálos lehet. A mákszemekből kivont ópium a morfin és a kodein forrása, amelyek a leghatékonyabb fájdalom- csillapítók közé tartoznak, de hozzászokás esetén testet-lelket nyomorító függőség alakulhat ki, nagyobb adagban halált okoznak. Bach-féle virágterápia, avagy: gyógyító energiák Bach szemléletében a betegség az egyén egységén belül létrejött diszharmónia eredménye, vagyis betegség esetén a test-lélek- szellem hármasának egyensúlya bomlik fel. Az egységhez való tartozást a szellemen keresztül áramló energia biztosítja, a szellem útját, megnyilvánulását a lélek befolyásolja. Kutatásai során 38 gyógyító virágot foglalt rendszerbe, melyek mindegyike egy-egy pozitív lelki állapot vibrációjának hordozója. A Bach-féle gyógyeszenciákat és cseppeket nem a növények fizikai elemei alkotják, hanem a virágokban lakó belső energia. Ezt az energiát speciális eljárással vonják el a növényektől, és tartósító oldatban tárolják. Míg a hagyományos gyógyítás a fizikai tüneteket fizikai anyagokkal kezeli, addig a Bach-gyógyírek a nem látható okokat láthatatlan energiával gyógyítják. A Bach-vi- rágeszenciák specifikus, magas frekvenciájú információt közvetítenek, melyek a lelki öngyógyító erőket serkentik. Ezek a virágeszenciák mellékhatásoktól mentesek, remekül összeférnek más terápiaformákkal. A természetgyógyászat szemszögéből, a Bach-virágterápia a lelki problémákból kivezető és áthangoló terápiának mondható. Ahogy a fizikai anyagcsere salakanyagai, a helytelen táplálkozás maradványai megterhelik és megbetegítik emésztőrendszerünket, a „lelki salakanyagok” is akadályozzák lelki anyagcserénket a benyomások és ingerek megfelelő feldolgozásánál. Ezek a lelki salakanyagok a Bach- cseppek szedése révén szertefoszlanák vagy átalakulnak. így lehetővé válik a harmónia helyreállítása, és ezen keresztül a visszacsatlakozás a lelki és testi öngyógyító erőkhöz. A gyógyítás menete: a tipikus negatív érzelmeket (38 féle) Bach doktor 7 csoportba osztotta, melyek tartós jelenléte minden esetben megbetegítő hatású. Ezek az állapotok, illetve különféle változataik blokkolják a szellem és a lélek kapcsolatát, megakadályozzák az energia áramlását. A blokkok oldására a gyógyító virágok energiáira van szükség. A katalizátorként működő Bach-vi- rágeszencia ismét helyreállítja a lélek és személyiség közti blokkolt kapcsolatot. Bach a növényvilágot három típusra osztotta: az első csoportba azok a növények tartoznak, melyek fejlettségük szerint az ember alatti szinten állnak. (Ide tartoznak az algák, a kaktuszok, az ördögcérna.) A növények második csoportja körülbelül az ember fejlettségi fokának felel meg. Ezek a növények táplálékul szolgálnak, nem ártalmasak. A harDr. Edward Bach (1886-1936) mert nekik adatott meg az erő, hogy rezgéseinket emeljék, és ezáltal szellemi erőhöz juttassanak, ami a lelket és a testet tisztítja és gyógyítja. ” Bach alapvetően különválasztotta azokat a növényeket, melyek a testi fájdalmat enyhítik - ezek jobbára elismert gyógynövényeinknek felelnek meg - azoktól, melyek felsőbb síkról hoznak gyógyulást. Utóbbiakat a „magasabb rend” virágainak nevezte. E növények közül soknak a népi gyógyászatban mindig is szimbolikus tulajdonságokat tulajdonítottak. A bükköt pl. sokfelé a türelem fájának tartották. A tölgy világszerte az erő és állhatatosság jelképe. Fontos az is, hogy ezek a növények csakis vadon nőjenek, és meghatározott, energiában gazdag helyekről gyűjtsék be Angol orvos, bakteriológus, homeopata volt. Holisztikus, az embert egészében szemlélő filozófiája éppoly tiszta és egyszerű, mint gyógyító módszere, a virágterápia. Bach szellemi rokonságot érzett Hippokratésszal, Paracel- susszal, és a homeopátia megteremtőjével, Samuel Hahnemann-nal. Osztotta nézeteiket, mely szerint nincsenek betegségek, csak beteg emberek. madik csoportba tartozó növények magasan őket. A kultúrnövények nem rendelkeznek kellő mértékben gyógyerő- vel. Bach hat éven keresztül egész Angliát bejárta, míg végül Közép- Angliában rátalált a legmagasabb energiafrekvenciával rendelkező lelőhelyekre, ahonnan a virágokat mindmáig begyűjtik. Ezek részben az fejlettek, vagy meghaladják az angol Bach-Központ területén átlagember fejlettségét. Bach vannak, részben a környező ter- úgy véli: „Ebből a csoportból kell mészetvédelmi területen. orvosságainkat kiválasztanunk, __________________________! NE GYESSY ZITA Az idő Mint kisujjamon a köröm, akkorka hajtást növesztett elszánt igyekezettel a kék cédrusom. Puha és selymes, mint egy kisbaba hajtincse. Féltve érintgetem, meg ne sértsem, le ne száradjon, ha már ennyit küszködött vele szegény. Ahogy gusztálgatom az üde zöld kis borotvapemzlit, összeszorul a szívem. Eszembe jut apu. Idestova csaknem húsz év távlatában látom, amint leguggol a saját maga ültette fenyőjéhez, csücsöríti a száját, s puszit cuppant az új levélkezdeményre. Annak idején megmosolyogtam ezért, fogalmam sem volt, mit lehet szeretni egy facsemetén. Ugyan mi élvezet lehet a szikkadt föld túrásában, a reménytelennek ígérkező magvetésben, palántázásban, a víz cipelésében, a derékgyötrő gyomlá- lásban? Ezernél is több ötletem volt, mivel üssem el inkább a hétvégét, mintsem hogy Törökbálinton, a falutól jó húszpercnyi járásra a dombtetőn izzasszuk magunkat. Nemcsak hiábavalónak tűnt, valójában is az volt lázas igyekezetünk: amit elültettünk vasárnap, eső híján kitikkadt szombatra. Csodaszámba ment, ha mégis megmaradt valami, s apu értékelte a csodát. Olyan odaadással pátyolgatta lombba borult gyümölcsfáit, hogy csaknem féltékeny lettem rájuk. Aztán évek múltán, amikor gyümölcsöt is teremtek, már nem látogathatott el hozzájuk. Járókeretére támaszkodva araszolt el az ablakig a negyedik emeleti panellakásban, sóhajtásaiból sejthettük csak, hogy ő most képzeletben Törökbálinton tanyáz. Azt mondja a húgom, hogy a napokban elmentek a kisfiával a telekhez. A kerítéstől nem jutottak beljebb, az új tulajdonos lánccal, lakattal őrzi birodalmát. A kertet benőtte a gaz, és a faház, amit apu hosszas tépelődés után a prospektusokból választott, nincs már sehol. Megsimogatom a cédrusom karó vékonyságú törzsét, két ujjammal lazán átérem. Ha nem lenne támasztékokhoz kikötve, sosem nőne meg. Esténként meglocsolom, résen vagyok, ha kibújik mellette egy gyom, és jól hallhatóan megdicsérem, ha meghálálja gondoskodásomat egy újabb pamaccsal. Nógatom a fácskát, s az elmúlástól rettegve is sürgetem az időt: bárcsak láthatnám emberesnek. Akkorának, mint most az a fenyő, amit apu ültetett. Mesesarok A Tavasz Tündér- Ébresztő!! Ébresztő!! - vékonyka hangján ekképp ébreszt- geti az aprócskára nőtt Tavasz Tündér erdők-mezők lakóit.- Aááá...! Aááá.J - hallatszik innen-onnan a téli hosszú és mély álomból ébredezők semmivel ösz- sze nem téveszthető ásítása.- Jó reggelt, kedves virágaim! Keljetek, meghoztam a tavaszt! No, ne kéressétek magatokat! - Szökdécsel csöppnyi lábaival dombról-dombra, s költögeti lágyan, napsugarat hintve a hó alól finoman zöldellő fűre a Tündér.- Nocsak! Tudtam, hogy megint- mint minden kikeletkor - Te ébredsz elsőként - dicséri meg a Hóvirágot. - Olyan gyönyörűt álmodtam! -szól a fehér fejű kisvirág - a többiek még alszanak?- Már én is fel vagyok - nyújtózkodik az Ibolya.- Hm. Milyen finom máris az illatod! - bókol neki szomszédja. Közben a kékbe, zöldbe, pirosba öltözött szőke hajú Tündér enyhe fuvallattal költögeti a még lustálkodókat.- Na, hagyjatok még egy picit aludni! - kérleli a Gyöngyvirág, de a langyos csóknak ő sem tud ellenállni.- Szia, kis Hangya, szia Méhecske! Jó reggelt mindenkinek!- Harsány illatával menthetetlenül riadót „fúj” a Kamilla.- Ne kéressétek már annyit magatokat, hiszen rengeteg dolgunk van - kérleli a többieket a patakpart lakója a Pitypang, a Nefelejcs, és a szerény Kerti Árvácska.- Természet! - szólítja meg a Tündér - meg vagy velem elégedve? Zöld fűszőnyeget varázsoltam és ezerszínű virágmezőt. Érzed ezt a szívet-lelket átható illatkavalkádot? De ha ez nem elég, figyeld csak meg a hangyákat, milyen szorgos munkába kezdtek. No, és a Méhek! Beporozzák a virágokat, hogy legyen bőven gyümölcs embernek, állatnak, s még mézzel is kényeztetnek minket...- De jaj, mi ez? - ijed meg a kis szőkeség. Mintha hirtelen óriások között lennék. Oly magasak ezek a növények, mintha fák lennének, nem is látom a tetejüket. - Ti kik vagytok? - kiált fel a magasba. - Üdvözlünk! - köszönti a Margaréta, a Pipacs, és a Cseresznyevirág.- Most mi lesz velem? Olyan pici vagyok, hogyan fogok kitalálni ebből a „rengetegből”? - Kétségbeesve kereste a sűrűn nőtt növényzetben a kivezető utat, de mindhiába. - Ne félj Tündér, csak figyelj engem, segítek neked kijutni - röppent fölé a tarka szárnyú pillangó. - Hálás vagyok érte! - köszönte a lepkének. - Hű, de elfáradtam. De minden feladatomat teljesítettem, és boldogan látom, hogy megkezdődött a Kikelet ünnepe. A virágok színpompás ruhájukat öltötték magukra, minden madár hangos nótára fakadt, minden parányi bogár munkához látott. És mindenkire melegen süt a nap, mellyel örömmel tölti be a Földet. ____________B. ÁRVÁI ILDIKÓ 1 í i
