Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 115. szám

8. OLDAL GAZDA S Á G I TŰK 0 R RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. május 17.) Borsodchem 4 450 Ft Egis 14 000 Ft ű Matáv 1035 Ft 8 Mól 5 360 Ft Ű OTP 2418 Ft ű Richter 17 350 Ft ű TVK 3 200 Ft O Zalakerámia 1650 Ft ___Q. BUX: 8632,93-0,43% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX V. 13-17-IG 900Q ' Ili! 8900 _ ;8 820,10< ! < 1 . . . .....;........ .... J 88 00 J---- ; *8670,151 ! 87 00 8805.93; 8632,98 8600 : )8741,95T^Mw I pont Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 389,66 Cseh korona 8,03 Euró 244,64 Japán jen (100) Lengyel zloty Svájci frank 210,30 64,95 167,96 Szlovák korona 5,70 USA-dollár 267,75 HÍREK KIMARADTUNK. Nyolc EU- tagjelölt ország kapcsolódhat be a Média nevű közösségi prog­ramba, Magyarország azonban nincs köztük. A 2001-2005 kö­zötti időszakra szóló program az európai audiovizuális ipar versenyképességének erősítésé­re irányul. A 400 millió euró költségvetésű Média azzal a fel­tétellel nyílhat meg a tagjelöltek előtt, ha a nemzeti szabályozást „kielégítő mértékben” összehan­golják az uniós jog vonatkozó részeivel, mti ROMLÁS. A kitűzött célnál csaknem 20 százalékkal na­gyobb államháztartási hiányt jósolnak az idei évre a Reuters által megkérdezett elemzők. A pénteken közölt felmérés sze­rint a megkérdezett 11 elemző konszenzusos jóslata 598 mil­liárd forintos éves deficitet való­színűsít. Az inflációs várakozá­sok a jegybanki célok fölé emelkedtek, 2003 végére 4,58 százalékos, idén december végére pedig 5,68 százalékos inflációt várnak átlagosan a szakemberek, mti LICIT. A Matáv Rt. megvásárol­ta a bolgár telefontársaság (BTK) privatizációs tenderének dokumentációját. A privatizáci­ós folyamat többlépcsős, a meg­hosszabbított, június 10-ei határ­idő után egy úgynevezett nem kötelező ajánlatot kell tenniük. Az ajánlatokból a bolgár kor­mány szűkített listát alakít, mti SZTRÁJK. A hazánkból Olasz­országba induló nemzetközi vonatokat is érinti az olasz vas­utassztrájk, így szombaton a Dráva InterCity például csak Triesztig közlekedik majd, míg a Venezia expressz Ljubljanáig szállítja az utasokat, europress CSÖKKENT. A háztartások operacionális nettó finanszíro­zási képessége (megtakarítása) áprilisban 6,4 milliárd forinttal csökkent a márciusihoz képest - jelentette az MNB. A csökke­nésben meghatározó szerepe volt a hitelállomány kiugróan nagy emelkedésének. A pénz­ügyi eszközök közül az előző hónaphoz hasonlóan a befek­tetési jegyek, a készpénz- és a nyugdíjpénztári követelések nőttek, míg a lakossági betét- és állampapír-állomány áprilisban csökkent, europress ■ A gyümölcs drágul, a bor nem Az ország egyes területein hetven-száz százalékos termés- kiesést okozott a gyümölcsöskertekben a tavaszi fagy. A ter­melők árbevétel-kiesését 25-30 milliárdra becsülik a szak­emberek. A károk végleges felmérését május végére ígéri a földművelésügyi minisztérium. Budapest Az agrártárca felmérése szerint az áprilisi fagyok jelentős terméski­esést okoztak a gyümölcsösök­ben. A földművelésügyi hivatalok becslése szerint 89 ezer hektár árutermő terület 77 százaléka, az­az 68 ezer 500 hektár károsodott. A legnagyobb károk a kajszi-, az őszibarack- és a dióültetvények­ben keletkeztek. így biztosra ve­hető, hogy az idén méregdrága lesz a lekvárnak való. A tényleges pontos felmérést május végére ígéri a szakminisztérium, ekkor derül ki az is, hogy mekkora ösz- szegre van szükség a károk mér­sékléséhez. A szakemberek elő­zetes számításai szerint a fagy­károk 25-30 milliárdos árbevétel­kiesést okozhatnak a termelők­nek. A kompenzáció kifizetése várhatóan júniusban kezdődik. A közelmúltban a kormány döntött a termelők kárenyhítésé­ről. A gazdálkodók előlegként hektáronként 30 ezer forint támo­gatást kapnak. Az intézkedés százezer hektár gyümölcsös­területre terjed ki, ahol ötven szá­zaléknál nagyobb kár keletkezett. E területek támogatásának fő cél­ja az ültetvények szakszerű ápo­lásához és a növényvédelméhez szükséges források biztosítása. Az előleg folyósításához három- milliárd forintra lesz szükség. Az alföldi szőlőkben a téli fa­gyok után a tavaszi erős lehűlés jelentős rügykárosodást okozott. A dombvidéki területeken fekvés­től, fajtától függően eltérő a vesz­teség mértéke. Az agrártárca első becslései szerint a 91 ezer hektá­ros szőlőtermő terület 43 százalé­kán, 39 ezer hektáron ötven­százalékosnál nagyobb a termés- kiesés. A borpiac azonban érzé­ketlen a fagykárra. A borárak to­vábbra is alacsonyak, így várha­tóan a 2001. évi nagy termésből átmenő készlet az idei szüret utánra is megmarad. iujváro Lassúbb növekedés az idén Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a bruttó hazai termék (GDP) 3,6-3,8 százalékos növekedését és a fo­gyasztói árak 5,6 százalékos emelkedését jelzi az idei évre, amelynek végén a munkanélküliségi ráta az intézet prognózi­sa szerint 5,5 százalék körül alakul. Budapest A gazdaság erősen függ a külgaz­dasági környezet változásaitól, s e tekintetben negatívum, hogy mi­közben az amerikai gazdaság az első negyedévben jelentősen bő­vült, legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió gaz­dasága nem mutat egyértelműen kedvező jeleket. Idehaza a kor­mányzati eszközök támogatásával megvalósuló beruházások vala­melyest élénkíthetik a gazdaságot, illetve mérsékelhetik a vissza­esést, ám tartós és jelentős fellen­dülést önmagukban nem tudnak fenntartani. Az Ecostat azzal szá­mol, hogy idén a gazdasági növe­kedés a tavalyelőtti 5,2 százalé­kosnál és a tavalyi 3,8 százalékos­nál alacsonyabb, 3,6-3,8 százalé­kos lesz. Az ipari termelés továbbra is a stagnál. Az Ecostat elemzői az ipa­ri produktum növekedését inkább az év második felére valószínűsí­tik, ám éves átlagban így sem szá­mítanak arra, hogy az jelentősen meghaladja az előző évit. A fogyasztói árindex idén ösz- szességében kedvezően alakult, bár a legutolsó adat már a pénz­romlás emelkedését mutatta. Az üzemanyagok árának mérséklő­dése megtorpant, az olaj világpiaci árának hektikus alakulása további bizonytalanságokat rejt magában, és az élelmiszerek áremelkedése, valamint a költségvetés támasztot­ta kereslet növekedése szintén to­vábbi kockázatokat hordoz. Az Ecostat szerint az infláció éves át­lagban 5,6 százalék lesz. A foglalkoztatottak számának jelentős változását az idén sem va­lószínűsíti az intézet, amely - a Központi Statisztikai Hivatal munkaerőfelmérése alapján - 5,5 százalék körüli munkanélkülisé- get jelez az év végére. dóczy l. KIÁLLÍTÁS. Csonka János-emlékkiállítás nyílt Budapesten, a Közlekedési Múzeumban. A világ első por­lasztója, amelyre Csonka Bánki Donáttal közösen 1893-ban nyújtott be szabadalmat, az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Képünkön a Csonka-féle négyhengeres motor metszete látható. FOTÓ: KERÉK ÁGNES Külföldön hasznosuló forintok Az év első hónapjaiban a külföldön hasznosított magyar tőke összértéke megközelítette a 3 milliárd eurót. Az idegen orszá­gokban történő befektetés roppant dinamikus fejlődése figyel­hető meg, mértéke azonban még jelentősen elmarad a nyuga­ti vetélytársak teljesítményétől. Budapest Míg 1996-ban még alig volt mér­hető a külföldre irányuló magyar tőkebefektetés, a Joint Venture Szövetség tájékoztatása szerint az elmúlt évben már a 400 millió eurót is meghaladta ez a teljesít­mény. A volumen ugrásszerű növekedéséhez elsősorban az olyan nagy projektek járultak hozzá, mint a Mól szlovák, illet­ve szibériai érdekeltsége, a Matáv macedóniai szerepvállalá­sa, vagy a Danubius csehországi szállodavásárlása, ugyanakkor az utóbbi években már a köze­pes méretű cégek is komolyan érdeklődnek a külföldi befekte­tési, illetve gazdasági együtt­működési lehetőségek iránt. Ami a befektetési formák ala­kulását illeti, a kivitt tőke jelentős része részvényvásárlás formájá­ban hasznosul. Ugyancsak ked­velt forma a megfelelő garanciá­val folyósított hitelnyújtás, illetve a cégvásárlás. A célországokat tekintve a ma­gyar tőke túlnyomórészt a szom­szédos országokban, illetőleg az exszocialista államokban haszno­sul. Az energetikai, telekommu­nikációs területen túl a befekteté­sek markáns módon jelentkeznek a nyersanyagbányászatban, ille­tőleg -kitermelésben és -kereske­delemben, az építő- és feldolgo­zóiparban, valamint az idegenfor­galomban. Nem egy dél-, illetve kelet-magyarországi konfekció­cég rendelkezik például ukrán vagy román vegyesvállalattal, a horvátországi jogi liberalizációt követően pedig roppant népszerű befektetési forma lett az adriai idegenforgalmi érdekeltségek - apartmanházak, szállodai tulaj­donrészek - megszerzése. A Joint Venture Szövetség az elkövetkező években is a külföl­dön befektetett magyar tőke bő­vülését prognosztizálja. A tapasz­talatok szerint a magyar vállalko­zók számára komoly előnyt jelent a földrajzi közelség, illetőleg a gyakorlatilag folyamatosan meg­lévő vagy felfrissített üzleti kap­csolat, a tőkeerőt tekintve ugyan­akkor még korántsem verseny- képesek a nyugati konkurensek­hez képest. KASZÁSÉ. 2002. Május 18., szombat Bizakodó vállalkozók Budapest A vállalkozók az előző évi megítélés után újra kedve­zőbbnek látják üzleti helyze­tüket - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúrafelméréséből. A cégek egynegyede várja, hogy a jövőben még sikeresebb lesz a vállalkozása. A következő fél évre a vállalko­zások mintegy 30 százaléka szá­mít jövedelmezőségének javulá­sára, míg 18 százalék jövedelme­zőségének romlására - mondta Koji László, a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: a válaszadók több mint 20 százaléka tervez lét­számbővítést, míg az elbocsátá­sokra készülő cégek aránya 7,7 százalék. A korábbi felmérésekhez vi­szonyítva a válaszadók beruhá­zási aktivitása továbbra is magas. Jelenleg mintegy 70 százalékuk jelezte, hogy gép- vagy épület­beruházást kíván eszközölni a következő félévben. A vállalko­zás mérete befolyásolja, hogy ké- pes-e beruházni. A nagy- és kö­zépvállalatok mindegyike, a kis­vállalkozások 85 százaléka, míg a mikrovállalkozások nem egé­szen 60 százaléka tervez invesz­tíciót. A belföldi piacon érintett vá­laszadók 62 százaléka kívánja a következő félévben emelni ér­tékesítési árait. A cégek 35 száza­léka az inflációval azonos mérté­kű, 5,7 százaléka annál nagyobb arányú, 20,8 százaléka pedig annál kisebb mértékű áremelést kíván végrehajtani. A válaszadók több mint 35 százaléka nem változtat árain, 2,6 százalékuk pedig árcsökken­tést tervez. Az előző félévhez képest az inflációs várakozásban ismét csökkenés volt tapasztalható. Az exportpiacokon érintett vállal­kozások 77 százaléka nem terve­zi árainak módosítását. A kül­földön értékesítők mintegy 12 százaléka készül áremelésre kül­földi piacain. A BKIK tizedik alkalommal ké­szítette el a vállalkozások kilátá­sait összegző felmérését. Április­ban 1200 vállalkozásnak küldték ki a kérdőíveket, a most ismerte­tett gyorstájékoztató 200 válasz adatait összegzi. PRIVACSEK Marad a jövedéki adó PÉCS “ SZEKSZÁRD A bor fogyasztási adójának kérdésében nem született ha­tározat tegnap az Európai Bortermelő Régiók Gyűlése (AREV) XIV. nemzetközi ta­nácsülésén. A gyűlés viszont egyhangúlag támogatja az Európai Unión belül érvé­nyes, 2010-ig tartó szőlőtele­pítési tilalom fenntartását. Május 15. és 18. között Magyaror­szágon - Pécsett és Szekszárdon - tartja X. plenáris és XIV. nemzet­közi tanácsülését az AREV. A teg­napi ülésen a tervekkel ellentét­ben nem született végleges javas­lat a bor fogyasztási adójával ösz- szefüggő kérdésekben. A fogyasz­tási adó uniós bevezetése ellen ugyan egyhangúlag foglalt állást a gyűlés, de a javaslat szövege való­színűleg csak további egyezteteté- sek után, októberben készül el.- Az AREV nemtetszésének ad hangot, mert Brüsszelben nem készültek el az áprilisi határidőre a borok kiszerelésére, illetve a vé­dett termőhelyekre vonatkozó uniós szabályozások - mondta a tegnapi plenáris ülés után Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára. - Támogatjuk viszont, hogy az Unió a jövőben nagyobb összegeket fordítson a bor és az egészség összefüggései­nek kutatására, és egyetértettünk abban is, hogy a szőlőtelepítési ti­lalom maradjon érvényes 2010-ig. Infláció fölötti béremelkedés Budapest A reálkeresetek az első há­rom hónapban 11,8 százalék­kal haladták meg a tavalyit - hozta nyilvánosságra a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak havi bruttó nominális át­lagkeresete 19,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 18,7 százalék­kal volt magasabb, mint tavaly az első negyedévben. A versenyszférát az első ne­gyedévben 14,1 százalékos bruttó keresetemelkedés jellemezte. A költségvetési intézményeknél dol­gozók bruttó keresete 32,6 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó nominális átlagkeresete az első három hó­napban 111700 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 79 ezer forint, a szellemi foglalkozá­súaké 152 800 forint volt. A versenyszférában dolgozó fi­zikai foglalkozásúak bére 78200 forint, a szellemi foglalkozásúaké 169400 forint. A költségvetési szervezetek alkalmazottai átlago­san 121100 forintot kerestek. A fi­zikai állományban az átlagbér 84900 forint, a szellemiben 135 900 forint volt. europress Több mint egymillió levélcím Budapest Hazánkban a becslések sze­rint jelenleg 1,2 millió ember használja a világhálót, ez a lakosság egészét tekintve a szakemberek szerint körül­belül 17 százalékos elterjedt­ségnek felel meg - hangzott el az első születésnapját ünnep­lő Axelero Rt. sajtótájékoz­tatóján. A felhasználók többsége azonban még mindig a munkahelyéről vagy az iskolából kapcsolódik az internethez, és csupán 23,3 szá­zalék teszi ezt otthonról. Össze­sen ugyanis alig 280 ezer olyan háztartás van, amely világhálós hozzáféréssel is rendelkezik. Simó György, az Axelero straté­giai vezérigazgató-helyettese sze­rint a tavalyi év kulcsfontosságú volt az internet hazai elterjedése szempontjából. Ekkor ugyanis a hírközlési törvény elfogadásán kívül eltörölték a számítástechni­kai termékek vámját, és megkez­dődött a széles sávú hozzáférések terjedése is. Az Axelero adatai szerint a tár­saság lakossági piaci részesedése meghaladja a 43 százalékot. Elhangzott, hogy tavaly a gyor­sabb hozzáférést lehetővé tevő DSL mellett a mobiltelefonoknál már megszokott, előre fizetett internetcsomag hozta a legna­gyobb sikert. A NetQuick névre keresztelt terméket az idei első negyedév végén már több mint 24 ezren használták. A sajtótájékoztatón azt is beje­lentették, hogy az ingyenes leve­lezést lehetővé tevő freemail szol­gáltatás használói a napokban nyitották meg az egymilliomodik postafiókot, ez azonban a való­ságban kevesebb felhasználót jelent, hiszen egy emberre több levélcím is jut. _____________________■ \ á t

Next

/
Thumbnails
Contents