Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-15 / 112. szám
■ ■■ 2002. Május 15., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Más kép a cigányságról Szolnok A pedagógusok cigánysággal kapcsolatos ismereteit szeretné bővíteni a Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítványa. Ennek érdekében indítanak szombattól előadás-sorozatot írók, társadalomkutatók, pedagógusok bevonásával. Tavaly év végén nagy vitákat váltott ki az a felmérés, melynek megállapítása szerint pedagógusjelöltek egy része előítéletes a romákkal szemben. Ennek a kutatásnak az eredménye ösztönözte arra a szolnoki alapítvány vezetőit, hogy segítséget nyújtsanak a gyakorló, cigány gyermekeket oktató pedagógusoknak a mindennapi munkájuk során jelentkező konfliktusok kezeléséhez. A problémák megoldásához azonban nélkülözhetetlen a cigányság kultúrájának, gyökereinek, mentalitásának megismerése - vélik az alapít- vány szakemberei. ________t.j. KÖZLE KEDÉSI ISMERET KICSIKNEK. Hagyományos közlekedési napot rendeztek ki Jósika úti óvodában a megyei baleset-megelőzési bizottság támogatásával. A kicsik a merkedhettek a közlekedés szabályaival, „igazi” rendőr irányításával._______________ teg nap a szolno- gyakorlatban isFOTÓ: CSABAI ISTVÁN Összefogva irtják a szúnyogot A megyeszékhely gesztorságával idén több mint tíz település közös erővel indul harcba a szúnyogok ellen. A vérszívók gyérítésére alakult szövetség munkáját állami források és megfelelő szakmai háttér is segítik. Szolnok és környéke Bár a rovarok száma ezt még nem indokolná, elszaporodásuk megelőzése érdekében a közelmúltban már végeztek biológiai irtást a megyeszékhelyen és környékén. A tervek szerint néhány napon belül ezt légi és földi kémiai gyérítés követi majd — tájékoztatta lapunkat Fodor György, Szolnok alpolgármestere. A beavatkozások időpontja nincsen előre meghatározva, arra a területenként tapasztalható csípésszámok ismeretében a dr. Szító András szarvasi hidrobiológus által vezetett szakembergárda tesz javaslatot.- Ez a módszer évek óta meglehetősen jó hatásfokkal működik - állítja a város helyettes vezetője. — így a beavatkozás elve idén is változatlan marad. Ám ezúttal Szolnok gesztorságával több mint tíz település fogott össze a szúnyogok ellen. Az együttműködők összesen mintegy 40 millió forintot áldoznak a vérszívók irtására. A kormány pedig a Magyar Turizmus Rt.-n keresztül további húszmillió forinttal támogatja ezt a programot. B. J. A németektől tanulunk Konferencia az EU regionális fejlesztési politikájáról \ Megyei információ A megyei önkormányzat és a németországi Brandenburg tartomány között létrejött együttműködésnek köszönhetően az Európai Unió regionális fejlesztést, illetve gazdasági és társadalmi kohéziót szolgáló célú pénzügyi alapjairól kezdődött tegnap konferencia a megyeházán. A kétnapos program célja, hogy Brandenburg tartomány minisztériumi tisztségviselőinek közreműködésével a megyei szakemberek, túlnyomórészt közigazgatási dolgozók is megismerjék az Európai Unió Strukturális Alapjai működésének rendszerét, valamint azt, hogyan lehet hozzájutni azokhoz a jelentős forrásokhoz, melyek elsődlegesen a regionális fejlesztést, a gazdasági és társadalmi kohéziót célozzák. A német előadók ismertették a Strukturális Alapok összetevőit (ide tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap orientációs része, az Európai Szociális Alap, valamint a Halászati Alap), azok pénzügyi hátterét, célkitűzéseit. A Strukturális Alapok finanszírozási kerete idén több mint 28 milliárd euró, így az EU közös költségvetésének második legnagyobb tételét alkotja a közös agrárpolitika után. A Strukturális Alapok 1999-től három célkitűzést szolgálnak: a legelmaradottabb régiók felzárkóztatását, a gazdasági-társadalmi átalakulás alatt álló, strukturális nehézségekkel küszködő térségek támogatását, valamint az oktatás, képzés és a foglalkoztatás rendszerének modernizációját segíti elő. A szeminárium plenáris ülését követően szekciókban folytatódott a tapasztalatcsere. Díjazottak jubileumi kiállítása Szolnok Holnap 16 órakor a Szolnoki Galériában megnyílik a X. szolnoki képzőművészeti triennálé kiállítása. A tárlat rendezőjét, Zsolnay László művészettörténészt a jubileumi esemény előkészítéséről és a közönség elé kerülő műalkotásokról kérdeztük. — A tizedik, jubileumi kiállítás több szempontból is rendhagyó lesz — kezdte a választ Zsolnay László. - Ez a díjazottak tárlata lesz, csak olyan művészeket hívtunk meg, akik az elmúlt 27 évben már nyertek valamilyen díjat a triennálé kiállításain. A meghívottaktól új alkotásokat kértünk, de sajnos vannak, akik már nem élnek. A Damjanich múzeum anyagából az ő műveik közül is választottunk bemutatandó alkotásokat. Zsűrizés most nem volt, a festmények mellett szobrokat és grafikákat is kiállítunk. Mivel a triennálé mindig országos kiírású volt, most is az egész országból érkeztek műalkotások, mindenféle műfaji vagy tematikai megkötöttség nélkül.- Az ilyen kiállításokra rendszerint szűkebb körből választják az anyagot, például a grafikára vagy az akvarellre tekintenek ki. A sokrétűség mellett meg lehet őrizni valamiféle egységet?- Ez valóban lehet vita tárgya, sőt az is, bár a triennálé sem parttalanul fogad be mindent. Nincsenek kinetikus művek, installációk és egyebek, bizonyos hagyományok tisztelete és követése jellemzi az anyagot. Ám szándékunkban áll, hogy beszélünk a művészekkel, megkérdezzük, hogy ők hogyan képzelik el a szolnoki képzőművészeti triennálé jövőjét, szeretnének-e változtatásokat a kiírásban, a tematikában... Reméljük, hogy az átalakulás nyomán a művésztelep nyitottabbá válik, tehát fölmerülhet az igény, hogy a triennálé is legyen nyitottabb. Talán a következőt már nem is a múzeumnak, hanem a Szolnoki Művészeti Egyesületnek kellene megszerveznie...- Rendezőként és művészettörténészként milyennek látja az összegyűlt anyagot? — Sokszínűnek és érdekesnek. Egy hosszú időszakot, mintegy 27 évet reprezentál, még akkor is, ha a művek nagy része új alkotás. A Szolnokhoz kötődő művészek munkásságának történetét is érzékelteti.- A sokszínűség megnehezítheti a rendező munkáját, hiszen más felfogásban dolgozó művészek, például Chiovini Ferenc és mondjuk Sváby Lajos képeit kell egymás mellé helyeznie. — Ilyenkor az ember elsősorban a szemére hagyatkozhat. A színek, formák, méretek összehangolása a döntő. Egyébként egy hagyományos tájkép és egy absztrakt kép nagyon jól megférhet egymás mellett, míg két absztrakt vagy két tájkép esetleg „agyonüti” egymást. A rendelőben nincs átvilágítás Tiszafüred Több olvasónk igencsak felháborodva kérte segítségünket, derítenénk ki, mi az oka annak, hogy már hosszabb ideje Karcagra kell beutazniuk azoknak a betegeknek, akik gyógyításához elengedhetetlenül szükségeltetik a röntgen- vizsgálat. Dr. Szabó Ottó, a Tiszafüredi Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgató főorvosa munkatársunk érdeklődésére elmondta, hogy sajnos a probléma valós, hiszen a több mint tizenöt éves, egykori NDK-s gyártmányú röntgen- berendezésük teljes felújításra szorul. A cserélendő alkatrész eredeti pótlása már megoldhatatlan, a csereszabatos javítás pedig nagyon drága. Ezért is kért pályázati segítséget az intézmény, de az elbírálók elutasították az egyébként jogos kérést. így maradt az egyetlen megoldás, az önkormányzat gyors segítsége, ami körülbelül négymillió forinttal terhelné meg a város költségvetését. Ha a képviselő-testület soron kívül orvosolni tudja a problémát, akkor megoldódik a gond, ha nem, akkor marad az időigényes karcagi ingázás, ami nemcsak a betegeknek kényelmetlen és kellemetlen, hanem a röntgenleletre kényszerűen váró füredi szakorvosoknak is. VÉLEMÉNY MOLNÁR C. ATTILA Le kell vonni néhány fontos tanulságot Megkavarodva Nem várt nehézséggel szembesült az érettségiző diákok egy része a hétfői magyartételek kihirdetésekor. Hiszen amennyiben Radnóti Hetedik ecloga című versének elemzését választották, nem lehettek biztosak abban, hogy elolvashatják a művet. Ugyanis mint kiderült, ez a költemény nem mindegyik szöveggyűjteményben szerepel. Egyes iskolákban fénymásolással oldották meg a problémát, noha egy törvényerejű végrehajtási utasítás szerint az érettségin segédeszközként kizárólag az említett szöveggyűjtemények használhatók. A történtek végső soron némiképp megbonyolították az érettségiztetés folyamatát. A szabályzat világosan kimondja, mi minősül igénybe vehető eszköznek a vizsgán, arról azonban nem nyilatkozik, hogy ilyen helyzetekben elfogadhatóak-e egyéb alternatív megoldások. Annyi viszont biztos: verset elemezni a szöveg nélkül elég körülményes. Főként, ha hozzátesszük, hogy ezt a költeményt a középiskolák egy részében kötelezően nem is tanították. Hogy akkor mégis miként csúszhatott a rendszerbe ez a hiba? Ez egyelőre nem ismert. A tételeket hétfőn reggel összeállító, szakemberekből álló bizottság munkája azonban többek számára inkább kellemes meglepetés volt. A végzős középiskolások tekintélyes része ugyanis éppen Radnóti Hetedik eclogáját választotta dolgozatának témájául. Ki ezért, ki azért, de a diákok tulajdonképpen számítottak a költő valamely művére. S akinek igaza lett, könnyűszerrel megírta az elemzést. Akár a szöveggyűjteményben, akár egy papírlapon olvasta el az eclogát. Ha pedig végképp nem tetszett a vers, még mindenki választhatott a fennmaradó másik két témából. A diákok tehát valószínűleg nem csináltak túl nagy gondot maguknak a történtekből. Az illetékeseknek azonban nem szabad majd szó nélkül elsiklaniuk felette. A tételsor körüli kavarodás kapcsán érdemes lesz levonni néhány, a körültekintő munkára vonatkozó fontos tanulságot. Gazdaság „Se vele, se nélküle...” A külföldi tőke beáramlása kulcskérdés ség, áldás vagy átok, se vele, se nélküle — fogalmazott a kutató közgazdász. Mint elmondta: Magyarországra 1990 és 2002 között mintegy 22 milliárd euró működő tőke áramlott — ágazatonként eltérő mértékben —, és átalakította a gazdaság térszerkezetét, valamint annak tulajdonosi struktúráját. Jelenleg a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének 46 százaléka külföldi tulajdonban van, és 1999-től kezdődően a nettó árbevételt tekintve a külföldi tőke teljesítménye meghaladta a hazai teljesítményét. Országunk exportjának négyötödét 35-40 termék adja, s ebben szintén domináns a külföldi tőke szerepe. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték kétszer annyi a külföldi tulajdonú cégeknél, mint a hazaiaknál. Az előadó rámutatott: a magyar gazdaság 1995-től állt növekedési pályára, s hogy itt is maradjon a jövőben, kulcskérdés a pótlólagos külföldi tőke beáramlása. Hazánkba 1990 és 2002 között 22 milliárd euró külföldi működő tőke érkezett, s gazdaságunk növekedési pályán tartásának továbbra is kulcskérdése a pótlólagos tőkebeáramlás. Mindez a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének minap tartott közgyűlésén hangzott el, Pitti Zoltán tudományos kutató közgazdász előadásában. Az APEH egykori elnöke röviden szólt a vüággazda- ság jellemző folyamatairól, arról, hogy a globalizáció időszakát éljük. Kitért arra, hogy az országok közötti tőkemozgás ma már többszöröse az árumozgásnak, s mind nagyobb szerephez jut a tudástőke áramlása. Hangsúlyozta: a szellemi tőke megléte vagy hiánya nagy differenciákat fog előidézni a vüágban. Ismertette a tőkemozgás főbb irányait a világban, és szólt az off shore tőke növekvő jelentőségéről is. — Hazánk szempontjából a külföldi tőke olyan, akár a feleé\ i ' m y %í W 3 :M\ L - ... .. .... i Fél-e bankba menni? Körkérdés A múlt heti tragikus móri bankrablás hatalmas visszhangot váltott ki, a halálos áldozatok sokkolták a közvéleményt. A drámai események rávilágítottak a bankok sebezhetőségére. Körkérdésünkben ez alkalommal arra voltunk kíváncsiak, mindezek után tartanak- e az emberek a pénzintézetek ügyfélterétől. Sólyom Ildikó, tanuló: — Ami a múlt héten történt, szerintem nagyon megrázó. Persze az emberekben az élet minden területén van némi félelem, hiszen bárkit bárhol érhetnek komoly támadások. Ha az eset mondjuk egy benzinkútnál történt volna, most mindenki azoktól tartana. Én nem nagyon járok pénzintézetekbe, de azt gondolom, hogy mindegy, mennyi őr tartózkodik ott, az ilyen brutális támadásokat igazán nem lehet kivédeni. Belső László, nyugdíjas:- Eddig sem féltem bankba menni, és a tragikus móri eset után sem fogok. Én gyakran járok ilyen helyekre, épp nemrég voltam az egyikben, hogy pénzt vegyek fel a fiam közelgő esküvőjéhez. Szerintem biztonságosak ezek az intézmények, megfelelő a védelmük. Úgyhogy nem hiszem, hogy a jövőben alaposabban körülnézek majd, ha belépek az ügyféltérbe. Horváth Gé- záné, óvónő: — Nekem jó tapasztalataim vannak a bankokról. Akárhányszor bementem egybe, mindig biztonságban éreztem magam. Ezután sem fogom elkerülni őket, hiszen a fizetésemet továbbra is ott tudom felvenni, de úgy vélem, alaposabban szét fogok majd nézni, kik állnak a közelemben. Ilyen esetekben az ember nem lehet elég körültekintő. MOLNÁR G. ATTILA I
