Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-14 / 111. szám

6. OLDAL SZÁMÍTÁS TECHNIKA 2002. MÁJUS 14., kedd H HIH Hírek KOMOLY BÜNTETÉS. Ameny- nyiben egy korábban felterjesztett törvényjavaslat elfogadásra kerül és törvénnyé válik, akkor akár 5 éves börtönbüntetést is kaphat az, aki egy domain-regisztrá- ciónál nem a valós adatokat adja meg. A tervezet emellett pénzbír­ság kiszabását is javasolja. SZAKÍTANAK? A kereséssel foglalkozó internetes üzletág két legnagyobb szereplője közötti szövetség drámaian megingott az utóbbi időben, s mind a Yahoo, mind a Google mérlegeli a jelen­legi együttműködésük folytatását, miközben további magas színvo­nalú partnerkapcsolatok után ku­tat. A következő hetekben vitat­ják meg, hogy tovább folytatják-e kétéves együttműködésüket, vagy útjaik végképp kettéválnak. NŐ AZ E-BUSINESS. 2001 ben az interneten keresztül lebonyolí­tott nagykereskedelmi forgalom nagysága 31,5 milliárd forintot tett ki, míg az internetes kiskereske­delem 5,4 md forint árbevételt ért el. Ez 2000-hez képest 66%-os növekedés az internetes nagyke­reskedelmi (2000:21 md forint) és közel ötszörös növekedés az internetes kiskereskedelmi forga- lomban (2000:1,1 md forint). ■ Folytatódik a Mindenkinek-vita A Matáv nem kíván Felgyorsultak az események a Matáv kedvez­ményeinek július eleji megszüntetésének ter­véről való bejelentése után. A kezdeti indula­tok helyét a felhasználók részéről átvette az ésszerű tenni akarás. Ismeretes, hogy a Matáv eltörölni tervezi az esti 150 forintos és a Mindenkinek 4000 forintos ked­vezményét. További megszorítás, hogy ezentúl a Minimum díjcsomaggal nem lehet 51-es körzetet - vagyis internet-behívószámot - hívni. A távközlési vállalat bejelentése nagy felzúdulást váltott ki a ha­zai internetező társadalomból, ékes bizonyítékát adva annak, hogy a szélessávú intemetelérések ter­jedése még messze az elvárás alatt alakul, és a költ­ségek magasak (egy online-szavazás szerint a ma­gyar internetezők 76 százaléka-irreálisan magas­nak ítéli a július 1-ével kialakuló tarifákat, és csak 3 százalékuk tartja elfogadhatónak, illetve 3 százalék véli alacsonynak a várható díjakat). A kezdeti felháborodás után az emberek leg­többjéből eltűnt a hirtelen harag, ám nem kíván­ják elveszíteni a viszonylag olcsó internetezési le­hetőséget, ezért több tekintetben is lépni igyekez­nek. Útjára indult egy petíció, amelyben minden­kit, aki érintett, arra kémek, hogy elektronikus aláírásukkal járuljanak hozzá a kezdeményezés sikeréhez (a HWSW információi szerint hamaro­san újabb tiltakozóív kap majd nyilvánosságot, amely az elsőt hivatott leváltani, annak felületes fogalmazása miatt). Már tavaly is meg kívánta szüntetni a hazai leg­nagyobb távközlési szolgáltató a Mindenkinek változtatni a tervein 4000 forintos csomagot, az akkori felzúdulásnak köszönhetően azonban letett erről a tervéről. Többen ugyanis tömegdemonstrációt terveztek a székház elé; ezt idén is elkezdték szervezni (je­lenleg arról folyik a szavazás, hogy melyik idő­pontban legyen a tüntetés - jelenleg a május 25-e a legvalószínűbb). A HWSW információi szerint érdekvédelmi szervezet van születőben. Egy a rádió nyilvános­sága előtt elhangzott nyilatkozat szerint az egye­sület a szolgáltatókkal való előzetes egyeztetést is céljának tartja. A kezdeményezést felkaroló jogá­szokkal a létrehozandó egyesület jogi hátteréről folynak tárgyalások (egy esetleges bírósági tár­gyalás esetén az lenne az egyik fő érv, hogy a Matáv megtévesztette a jóhiszemű előfizetőket, mikor nem hozta nyilvánosságra a kedvezmé­nyek eltörlésével kapcsolatos terveit). Nagy Bálint, a Matáv kommunikációs igazgatója szerint a céghez még nem érkezett panasz. A Prím Online értesülései szerint azonban több levelet is küldtek már a cégnek, mindazonáltal ezen a héten újból megpróbálják felvenni a kapcsolatot postai úton. Várható, hogy hamarosan megérkeznek a Gazdasági Versenyhivatalhoz és a Fogyasztóvédel­mi Főfelügyelőséghez is az előfizetők panaszai. Straub Elek, a Matáv vezérigazgatója a Magyar Televízióban kifejtette: ragaszkodik a kedvezmé­nyek eltörléséhez, és nem tartja a céget profit­éhesnek. Straub szerint hiába a demonstráció, a panaszáradat, a Matáv nem kíván változtatni ter­vein. Új operációs rendszer az Apple-nél Steve Jobs, az Apple vezére a cég fejlesztői konferenciáján mutatta be a nyár végén megjelenő új Macintosh operációs rendszert. Steve Jobs az idén is megrendezés­re került Worldwide Developers Conference rendezvényen 2500 je­lenlévő Macintosh-fejlesztő előtt mutatta be a vállalat FreeBSD ala­pokon nyugvó, Mac OS X nevű operációs rendszerének új változa­tát. Az új verzió a Jaguar” kódne­vet viseli, és idén nyár végén meg fog jelenni. Az Apple-vezér egyébként a ren­dezvényen szimbolikusan eltemet­te a Mac OS 9-et, legalábbis a fej­lesztők számára. Egyelőre még nem teljesen világos az, hogy ez va­jon a régi Mac OS-re történő fejlesz­tés teljes beszüntetését jelenti-e. A Jaguar számos újdonságot kí­nál majd a felhasználóknak a Mac OS X-hez képest. Ezek közé tarto­zik az iChat névre keresztelt, az operációs rendszerbe integrált azonnali üzenetküldő alkalmazás, amely az AOL Instant Messenger (AIM) csevegőhálózatával is kom­patibilis lesz, helyi hálózaton is használható lesz, és támogatni fog­ja a file-megosztást is. Kézírásfelismerés-technológiát is tartalmazni fog a Jaguar, az Inkwell névre keresztelt funkció minden egyes alkalmazás esetén használható lesz szövegbevitelre. Új funkció a „Finder”, amellyel a merevlemezen lévő állományok és könyvtárak között lehet majd ke­resni a korábbinál hatékonyabb módon. Az új verzióban megújul az Address Book (címlista), illetve az operációs rendszer saját e-mail kliense is továbbfejlesztett változat­ban lesz elérhető a Jaguárban. Az új operációs rendszerben a Quicktime 6 szolgáltatja majd a multimédiás funkciókat (MPEG-4 video és AAC audio streaming), és az OS X-ben debütált Quartz grafi­kus motor helyett a Jaguárban en­nek továbbfejlesztett változata kap majd helyet, amely a Quartz Extreme nevet viseli. Helyet kap to­vábbá az új verzióban az Apple Sherlock 3 nevű internetes kereső­je, amely a keresésen kívül egyéb online-szolgáltatásokat is kínál. Mindezek mellett számos új UNIX-os segédprogram, illetve FreeBSD 4.4 update, így többek kö­zött Ipv6 és IPSec támogatás is megtalálható lesz a Jaguárban, amely az elődöknél hatékonyab­ban lesz képes Windows-alapú há­lózatokkal történő együttműködés­re. A Jaguar a számítógéphez csat­lakozó eszközük, más komputerek és szolgáltatások automatikus felis­merését fogja biztosítani. Steve Jobs a konferencián el­mondta, az idei év elején körülbelül egymillióan használták a Mac OS X- et, de az év végre az új OS felhasz­nálóinak száma reményeik szerint ötmillióra fog emelkedni. Jobs kö­zölte, az Apple május 14-én be fogja jelenteni első rack-szekrénybe he­lyezhető szervertermékét. ■ 2005-ben jön a Playstation 3 Bár a Playstation 2 játékgép még mindig hódít a piacon, a Sony már fejleszti a konzol következő generációs utódját. A Kyodo japán hírügynökség ér­tesülései szerint a Playstation 3 konzolban egy olyan mikropro­cesszor lesz megtalálható, amely közel 200-szoros teljesítményt biztosít majd a jelenlegi személyi számítógépekben, illetve játék­konzolokban alkalmazott chi- pekhez képest. Az új lapkát a So­ny a Toshibával és az IBM-mel közösen fogja kifejleszteni, és ez nem hivatalos információk sze­rint közel 400 millió dollárjába fog kerülni a vállalatoknak. Várakozások szerint a Sony azonban licencelni fogja azt más gyártók számára is, így a fogyasz­tók más termékekben, többek között televíziókban is viszont­láthatják majd a chipet. A következő generációs Playstation már alapból támo­gatni fogja az online játékot, amely a konzol tervezett megje­lenésének idejére, 2005-re elmé­letileg már nagymértékben el fog terjedni a világ minden pont­ján. Az online játék mellett a fel­használók állítólag magukat a programokat is az interneten ke­resztül tölthetik majd le Playsta­tion 3-ra, mivel a gépben várha­tóan nem is lesz megtalálható DVD-meghajtó. A Playstation 2 konzolból ed­dig világszerte 28 millió darabot értékesített a Sony. Mint ismere­tes, a játékgép 2000 márciusá­ban debütált Japánban; Európá­ban és az észak-amerikai piacon pedig 2000. vége óta vásárolható meg. A Playstation 2-höz elvileg még az idei év második felében elérhető lesz egy adapter, mely­nek segítségével a konzolt az internetre is csatlakoztatni lehet majd, ezáltal online játékok használata is megoldott lesz. Hasonló szolgáltatás beindítását tervezi a Microsoft Xbox konzol­jával (amely eleve rendelkezik Ethernet csatlakozóval), vala­mint a Nintendo a GameCube- bal. Elég egyszer kézbe venni, és órákra a képernyő elé bilincsel Olcsó nyomtatók - drága patronok A gyártók megakaáályoznák az utántöltést Internetfüggőség Magyarországon A kóros internetezők többsége húsz év alatti férfi A nagyobb nyomtatógyártó cégek egyes modelljeik festékka­zettáit mikrochipekkel látják el, melyek egyéb funkcióikon kívül megpróbálják az újratöltést is megakadályozni, vagy megnehezíteni. Az ilyen patron a töltést követően gyakran fi­gyelmezteti a felhasználókat a lehetséges veszélyekre, néme­lyik nem is engedélyezi a nyomtatást. Az újratöltéssel foglal­kozó cégek azonban áthidalták ezt a problémát: kicserélik a chipet, esetleg forrasztással, vagy más módon kiütik azt. Egy közelmúltban készült felmérés szerint az internet- használat kezdetének ideje nem fontos jellemző a függőség kialakulására nézve, tehát nem igaz az, hogy minél régebb óta használja valaki az internetet, annál valószínűbb, hogy függő­vé válik. Már évek óta elérhetőek olyan ol­csó, húsz-harmincezer forintért megvásárolható nyomtatók a pia­con, amelyekhez csak aránylag drágán szerezhetők be a festék- patronok. A nagyobb nyomtató­gyártók ilyen árképzése viszont gyakran arra sarkallja a felhasz­nálókat, hogy újratöltessék fes- tékpatronaikat, tonereiket, vagy otthon próbálkozzanak meg ez­zel a művelettel egy újratöltő készlet segítségével. Ilyen készleteket 1200 és 3000 forint közötti áron lehet beszerez­ni, a patronok újratöltetése is nagyjából ennyibe kerül. Eredeti patronokat ennél csak lényege­sen drágábban, 5-10 ezer forintért lehet vásárolni, sőt ha a felhasz­náló a színes nyomtatójának ösz- szes patronját egyszerre cseréli, az összeg akár már a 20 ezer forintot ostro­molhatja. A nagyobb nyomtatógyár­tó cégek egyes modelljeik fes­tékkazettáit mikrochippel látják el, me­lyek egyéb funkcióikon kívül megpró­bálják az újra­töltést is meg­akadályozni, vagy nehezíte­ni. Az ilyen patron az újra­töltést követő­en gyakran fi­gyelmezteti a felhasználókat a le­hetséges veszélyekre, némelyik nem is engedélyezi a nyomtatást. Nagy Zsolt, a Hewlett-Packard munkatársa az Indexnek elmond­ta, hogy ezek a mikrochipek első­sorban a vásárlók védelmét és ké­nyelmét szolgálják. Információt küldenek a festék mennyiségéről, sőt némelyik e-mailt, vagy SMS-t küld, ha hamarosan kazetta- vagy patroncserére lehet szükség. Egyes nyomtatók pedig azért blokkolnak le, ha egyszer már ki­ürült patront érzékelnek, hogy így védjék a nyomtatót az esetle­ges meghibásodástól. Úgy tűnik, hogy a házi újratöl­tő készletekkel a kifogyott mikrochipes kazettákat egyelőre nem lehet újra használhatóvá tenni, mivel ezek a chipek a ki­nyomtatott oldalak számát is re­gisztrálják, és meghatározott mennyiség elérésekor üresnek nyilvánítják a patronokat. A töl­téssel foglalkozó cégek azonban áthidalták ezt a problémát is: ki­cserélik a chipet, esetleg forrasz­tással, vagy más módon kiütik azt. Sok vállalkozás árul kompati­bilis festékpatronokat, ezek ára a chip miatt kissé magasabb, azon­ban még így csak mintegy felébe kerülnek az eredetinek. A speciá­lis festékek, festékporok elemzé­sével és utánzásával számos labo­ratórium foglalkozik főleg Távol- Keleten, de Európában is akad­nak ilyenek. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (Í ITK) kuta­tócsoportja Ritter Andrea vezetésé­vel nemrégiben fejezte be a magyar- országi internetfüggőség helyzetére vonatkozó kutatását. A csoport ki­sebb módosításokkal a Kimberly Young amerikai pszichológus által alkalmazott kérdőívet használta, adaptálva azt a magyarországi vi­szonyokhoz. A vizsgálat ideje alatt a kérdőívet tartalmazó honlapot 1714-en töltötték ki, az elemzésbe 1529 érvényes adatlap került bele. A felmérés eredménye szerint a válaszadók közül 75 százaléknak A Chernobyl négy évvel ezelőtt kez­dett terjedni, akkor keresztségben a W95.CIH nevet kapta. Jelenlegi va­riánsát a W95.CIH.1049 kódra ke­resztelték, amiből látszik, hogy már nem először mutálódik. Az 1049-es és a négy évvel ezelőtti eredeti kö­zött az a különbség, hogy míg a ré­gi vírus április 26-án aktiválta ma­gát, az új változat augusztus 2-án lép működésbe. szüksége van az internetre a mun­kájához, illetve a tanuláshoz, 52 százalékuk a munkahelyén/iskolá- ban használja legtöbbet a világhá­lót, és a többség több mint két éve intemetezik (65 százalék). A leg­többen a klasszikus célokra hasz­nálják a netet (böngészés/informá- ciószerzés 64 százalék, levelezés 15 százalék), de szép számmal akad­nak chatelők is (17 százalék). A napi internetezés időtartama erősen megoszlik, napi 3 óránál ke­vesebbet 52 százalékuk használja, ennél többet 48 százalékuk. A ki­egészítő kérdésekre adott válaszok Vincent Weafer, a Symantec Biz­tonsági csoportjának vezető igazga­tója elmondta, hogy a Chemobyllal „feljavított” Klez fertőzésekről már hetekkel ezelőtt hírt kaptak, de na­ponta csak pár ilyen típusú táma­dásról van tudomásuk. A szakértő hozzátette, hogy ugyan a legtöbb víruskereső program ismeri a Chernobyl működési elvét és képes is azt felismerni, valamint eltávolita­szerint a válaszolók 14 százaléka fordult korábban pszichológushoz valamilyen gonddal, 21 százalékuk­nak volt evéssel kapcsolatos problé­mája, és 19 száAlékuknak vol­tak/vannak más függőséggel kap­csolatos problémái. A jellemző eredmények alapján a tipikus kóros intemethasználó képe a következő: férfi, 20 év alatti, az internet nem feltétlenül szüksé­ges a munkájához/tanuláshoz, és naponta 6 óránál többet tölt a világ­hálón. Érdekes eredmény, hogy az internethasználat kezdetének ideje nem fontos jellemző a függőség ki­alakulására nézve, tehát nem igaz az, hogy minél régebb óta használ­ja valaki az internetet, annál való­színűbb, hogy függőség alakul- jon ki. _____________________■ fe nyeget ni, egyáltalán nem szokott egy ilyen régi, a vírustörténelem homJyában már elveszni vélt példány felbuk­kanni. Nem árt azonban résen lenni, a Klez H variánsa nagyon agresszív, a Kaspersky laborjának statisztikái szerint április hónapban az összes fertőzések majdnem 95 (!) százalé­káért ez a példány volt felelős. A brit MessageLabs a vüágon a har­madik legnagyobb fertőzést produ­káló vírusnak titulálta (a második helyen a Badtrans, az első helyen a SirCamáll). _________________■ Újr atöltessük vagy másikat vásároljunk? fotó. tóth l Újabb vírusfertőzés Szokatlan vírustámadás áldozatául eshet számítógépünk, ha nem figyelünk oda. Egy régi és egy új vírus kombinációjából jött létre a legújabb fenyegetés. I I

Next

/
Thumbnails
Contents