Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G 1 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. április 3.) Borsodchem 3 950 Ft ű Egis 15 300 Ft ű Matáv 980 Ft Ü Mól 4 950 Ft ű OTP 2140 Ft ű Richter 18495 Ft ű TVK 2940R ű Zalakerámia 1500 Ft O BUX: 8140,61 +1,25% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Ili. 28.-IV. 3-IG 8300 i * : 8200 8082.71 j 8112,69 J 8140.61; 8100 8081.33! ^ 8040,38^ , 8000 i ; 7900 t í ( i *1 t ) t i 4 pont-S tx ^ ■B & *o 'S -S 1 CJ> Q- IC j Kedd I Szerda AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 397,20 Cseh korona 7,95 Euró 242,87 Japán jen (100) 207,83 Lengyel zloty 67,59 Svájci frank 166,17 Szlovák korona 5,83 USA-dollár 276,33 Fizetési mérleg Az előzetes adatok szerint 187 millió euró hiánnyal zárt febru­árban a folyó fizetési mérleg. A jegybank számításai alapján a szezonális hatások kiszűrésével számított egyenleg 245 millió eurós hiányt mutat. Az adóssá­got nem generáló nettó forrás- beáramlás februárban 25 millió eUrÓ VOlt. EUROPRESS TŰKOR Majdnem úgy gyorsul, mint a versenyautók FOTÓ: EUROPRESS/GIGOR CSABA Korszakváltó mozdonyok Korszakot vált a magyar vasút - értékelték a szakemberek az új, Nyugat-Európában is használható villanymozdonyok forgalomba állítását, amelyek első példányát tegnap kap­ta meg a MÁV. E járművekkel a nyugati hatá­ron túli területekre is továbbíthatóak magyar szerelvények, ami javítja a MÁV és a GYSEV nemzetközi versenyképességét. _______ Budapest A N yugati pályaudvaron vették át a MÁV vezetői az első úgynevezett kétáramnemű mozdonyt a Siemens Rt. képviselőitől, amely járművekből az év végéig tíz a MÁV-nál, öt pedig a GYSEV-nél áll forgalomba. A Siemens Taurus nevű villany­mozdonya lehetővé teszi, hogy mozdonycsere nélkül lehessen átkelni a nyugati határon, mert az a két ország eltérő villamos hálózati viszo­nyai között is működik. E tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a vasúti pályák 2003-as megnyitása után a MÁV és a GYSEV szerelvényei akár Ham­burgig vagy Rotterdamig szállítsák az árut. A mozdony - vontatott kocsik nélkül - 8 má­sodperc alatt gyorsul fel 100 kilométer/óra se­bességre, 20 másodperc alatt éri el a 200 kilomé­ter/óra sebességet, csúcssebessége pedig órán­ként 230 kilométer. Ütközői révén óránként 40 kilométeres sebességű ütközés esetén is sértet­len marad a mozdony. Egy-egy Taurus mozdony ára körülbelül 750 millió forint, a járművek beszerzéséhez a kor­mány vállalt pénzügyi garanciát. E járművek el­sősorban Budapest és Bécs között közlekednek majd - akár óránként 160 kilométeres sebesség­gel - és a MÁV a személyszállító vonatok mellett e járművekkel kívánja továbbítani a Kiskun- dorozsmáról az ausztriai Welsbe közlekedő kamionszállító szerelvényeket is. A szakemberek értékelése szerint korszakvál­tást eredményezhet a MÁV járműfejlesztési programja, amelynek keretében hamarosan 13 légkondicionált német motorkocsi és 40 korsze­rű sínbusz kerül a társasághoz, továbbá számos meglévő mozdonyt és 136 elővárosi kocsit újít fel a vasúttársaság. ____________‘ dóczy László 20 02. Április 4., csütörtök f üMk Kvóta a cukorágazatban ________Budapest_________ Az idén először dolgoznak kvótarendszerben a hazai cukorgyárak és a beszállító répatermesztők. Az ország területén 752 termelő 2,4 mil­lió tonna cukorrépa szállítá­sára kapott hosszú távú szál­lítási jogot. Fischer Béla, a Cukoripari Egye­sülés elnöke elmondta: a hazai cukoripar szempontjából jelen­tős, hogy az eddigi, éves szerző­déses rendszert a cukorrendtar­tásban meghatározott kvóták alapján kötött szerződések vált­ják fel. A partnerek között hosz- szú távú kapcsolat jön létre, amely közelebb áll az uniós cu­koripari szabályozáshoz. Arról egyelőre még nem született dön­tés, hogy a kvótát át lehet-e ruházni egyáltalán, és ha igen, miként történhet ez. A rendszer a cukorrépából ké­szült cukorra 400 ezer tonnás kvótát határoz meg, ezt osztották fel a három Magyarországon mű­ködő cukoripari társaság között. A gazdálkodók számíthatnak arra, hogy terményüket a gyárak átveszik, így hosszú távra tervez­hetnek és beruházásra is fordít­hatnak. Az üzemek pontosan megtervezhetik a szezont, a sza­bályozott piac következtében ugyancsak hosszú távra ruház­hatnak be e tőkeigényes iparág­ban. Végül, de nem utolsósorban a fogyasztó is védve van a rendkí­vüli világpiaci áringadozásoktól. Koczka Zoltántól, a Cukor Ter­méktanács titkárától megtudtuk: a kormányzat évek óta preferálja a minőségi répatermesztést, a hektáronként 6,6 tonna zöld­cukorhozamot elért termelők há­rom éve - évente összesen - 360 millió forint támogatást kapnak. Ez az összeg azonban mára vesz­tett értékéből, nem biztosítja a gazdálkodóknak ugyanazokat a lehetőségeket, mint korábban. A terméktanács célszerűnek tar­taná, ha az állam nagyobb támo­gatással segítené a répatermelő­ket beruházásaik megvalósításá­ban, hogy lehetőségük legyen a korszerű termesztéstechnológiai gépek, berendezések megvásár­lására. így nagyobb lenne az esé­lyük felvenni a versenyt hazánk uniós csatlakozása után. ÚJVÁRI GIZELLA Professzorok a Közgázért Budapest A Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi és Államigazgatási Egye­tem gazdálkodási kara már ma is európai színvonalú képzést nyújt, további informatikai és pénzügyi támogatás mellett pedig a világ legjobb képzést nyújtó oktatási helyszínei kö­zött lehetne - fogalmazott Chi- kán Attila. A rektor azt követően beszélt a BKÁE jövőjéről, hogy megala­kult az egyetem vezetői mellett működő Nemzetközi Tudo­mányos Tanácsadó Testület. Bár nem példa nélküli, mégis igen ritka, hogy egy felsőokta­tási intézmény az ott folyó okta­tás nemzetközi elismertetéséért a világ legnevesebb egyetemei­nek méltán nemzetközi hírű professzorait egy tanácsadó testületbe tömörítse. Chikán szerint pár éven belül az egye­temet a világ legjobb 20 felső- oktatási intézménye között tartják majd számon. HORVÁTH M. Erdély és a történelmi Magyarország határán, amelyet csak Partiumnak, részeknek neveznek, fekszik Érszalacs. Most mintegy húsz kilométerre a határtól, román olda­lon, ahol a négyezer lélek 99,9 százaléka magyar anyanyelvű. Az érszalacsiakat évek óta testvérkapcsolat fűzi Szolnokhoz, annak is Szandaszőlős nevű részéhez, ahol a szalacsi gazdák a Bereczki Máté Gazdakörrel állnak szoros kapcsolatban. Ezen alka­lommal Papp Józseffel, Érszalacs alpolgármesterével váltottunk néhány szót. Kitekintő- Papp úr! Hallottam, hogy önöknél több a pince, mint a lakás. Igaz ez?- Igen, a Partiumban csak az ezer pince falvának ismernek bennünket. Azért, mert a lakók száma négyezer, a lakásoké kilencszáz- negyven, a pincék száma viszont meghaladta az ezret.- Azaz egy házhoz nem csak egy pince tar­tozik.- Olykor kettő is. A mi falunkban az a szo­kás, ha nősül a gyerek, és fiatalasszony kerül oda, a régi és az új generáció megfér egy épü­letben. Fent a fiatalok, lenn a szülők laknak. De mivel komoly kertészeti és szőlőkultúra jellemző Szalacsra, a friss házasok azonnal új pincét készítenek. A krumplinak, zöldségnek, a gyümölcsnek, a bornak, a pálinkának. Es­küvő nem múlhat el a nélkül, hogy új pince ne legyen az ifjú párnak, az önálló lakással meg úgy vannak, idővel, évek múlva ez is meglesz.- Papp úr, mikor volt önöknél a legrosz- szabb a helyzet?- A magyarok szempontjából talán 1980— 88 között. Azóta változott a világ. Maradtunk ugyan kisebbségben, de már nem muszáj haj­bókolni, ámbár bizonyos területeken jó, ha Papp József szalacsi alpolgármester emeli poharát a két te­lepülés, Szolnok és Szalacs barátságára fotó: b. j. egyetértés alakul ki. Magamból kiindulva, én vagyok az ottani gazdakör elnöke is, mert rám szavaznak az emberek legtöbben. Van föl­dem, állatokat, jószágokat, teheneket tartok, de nagyon nehéz a gazdálkodás, mert még csak a termelés megy, de az értékesítés sehol sincs.- Az RMDSZ segít?- A maga módján igen, ugyanakkor köztu­domású: belső ellentétek, viták adódnak a szövetségen belül is. Ez nem tesz jót az érdek- védelemnek. Sőt!- így ki segíti önöket? — A nagy jó Isten, meg bízunk a jövőben. Nálunk a gazdakör négy éve alakult, nyolc­van taggal. Mivel ez a kör felülről szervező­dött, a mi demokratikus választásunkat nem fogadták el. A magyar gazdáknak betartottak, és ez abban nyilvánult meg legélesebben, hi­ába pályáztunk, nem kaptunk állami támoga­tást. Egyébként is 110 hektáron felül kaphat efféle segítséget a gazda. De hát mifelénk tíz hektár az átlagföldterület. Terem jó búzánk, kukoricánk, de az értékesítés bizonytalan, mint a kutya vacsorája. — Akkor mi az, amit érdemes termelni? — Ipari növényeket, például napraforgót. Nem állnak érte sorba, de nem marad az em­ber nyakán. — A státustörvény megszavazása óta jön­nek sokan át dolgozni - ahogyan mondják - magyarba? — Nem jellemző. Úgy vagyunk mi ezzel, aki ott sem él meg valahogy, itt se biztos, hogy megfogja az Isten lábát. Aki átjön, azért, mert ott nem bizonyított még keveset se. — Hogyan ismertetné velünk a mai románi­ai valóság értelmét? — Magyarul tanulni, beszélni, írni, olvasni a mindennapokban. Vagy intézni az ügyeket. Ez az egyik. A másik az, mivel elkezdődött nálunk is a magángazdálkodás, vállalkozások sora, jó, ha együtt marad a család. Mert a leg­egészségesebb az a próbálkozás, amelyet er­refelé is családi gazdálkodásnak hívnak. Apa a fiával, gyerekeivel közösen. Nincs szükség külső és belső ellenőrzésekre, mert a sajátjait az ember úgysem csapja be. D. SZ. M. Mangalicázó romák Lakócsa Debrecenbe viszik a lakó- csai roma gazdák hízóserté­seit. A mangalica vastag, íz­letes szalonnáját, sonkáját ugyanis spanyol exportra szállítja a hajdúsági cég. — Ennek az a feltétele, hogy né­gyesmentes legyen az állatállo­mány; ehhez kapnak segítséget a helyi állatorvostól. Meghozták Csobárdról a 21 kocasüldőt és apaállatot azokhoz a családok­hoz, amelyek már évek óta mun­kanélküliek, hátrányos helyzetű­ek, ugyanakkor korábban is fog­lalkoztak állattartással - mondta Csonka József, a Dráva-völgyi Ci­gány Fiatalok Szövetségének el­nökhelyettese. Húszán csatla­koztak a hároméves zöldmunka­programhoz, melyet az Ökotárs Alapítvány kétmillió forinttal tá­mogat. A program lényege, hogy a gazdák továbbtenyésszék és majd értékesítsék az állatokat. Sajnos, a környéken nincs mun­kahely, és csak így tudják mun­kához és jövedelemhez juttatni a romákat. Megtudtuk azt is: hely­ben szerzik be, illetve maguk ter­melik meg az állatok ellátásához szükséges takarmányt. Legelte­tésüket a ma még kihasználatlan területeken oldják meg; gondot okoz még azokon a helyeken a kút és a karám hiánya, ezeket mielőbb meg kell építeniük. Még az idén nem szállítanak, de az értékesítési szerződést már meg­kötötték; a debreceni Tóth-Ol- mos Társa Kft. vásárolja föl a jó­szágokat, exportra alapozva a termelését. GAMOS _______________________(REOIOPRESS) „K ertkultúra 2002” Budapest Holnap nyílik és április 7-ig te­kinthető meg a fővárosi Építők SC Sportcsarnokában a „Kertkul­túra 2002” kiállítás. A szervezők reménye szerint a szép kertek és növények bemutatásával ötlete­ket és szakmai segítséget nyújt a rendezvény megtekintőinek, va­lamint felvonultatja a kert- és parképítés szakmai hátterét is. A könnyebb választás és a szebb látvány érdekében barokk, tájké­pi, japán, magyar paraszt- és egyéb épített kertek között sétál­hatnak a látogatók. _____________________(OTS-CÉOVONAL) Ér szalacs, az ezer pince falva

Next

/
Thumbnails
Contents