Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2002. ÁPRILIS 19., PÉNTEK Orbán Viktor: a választás tétje a polgári jövő Medgyessy Péter: jóléti rendszerváltás vidéken is Orbán Viktor, a polgári erők minisz­terelnök-jelöltje szerint a választások második fordulójának tétje a polgári jövő. A miniszterelnök lapunknak adott interjújában azt mondta: a dön­tésben meghatározó lesz a vidék.- Módi Ferenc köztársasági elnök a hét ele­jén szükségesnek tartotta nyugalomra in­teni az országot, mert úgy látta, hogy na­gyon megosztott a társadalom. Göncz Árpád volt államfő pedig úgy fogalmazott, hogy nem a demokráciáért, hanem a hata­lomért folyik a kampány. Kiélezettnek tapasztalja az ország hangulatát?- Nekem egészen mások a benyomá­saim. Kétségkívül igaz, hogy az emberek most sokat beszélnek a politikáról, a jövő­ről, a pártokról, a programokról, vitatkoz­nak a mögöttünk hagyott 10-12 évről. Ezt én nagyon jó dolognak tartom. Magyaror­szág nyugati ország, ami azt jelend, hogy az emberek fontosnak tartják a közös dön­téseket. Nem örülök azoknak a nyüatko- zatoknak, amelyek le akarják őket beszél­ni arról, hogy éles választási küzdelmet folytassanak. Az éles választási küzdelem és a vitatkozás ugyanis azt jelend, hogy az emberek látják a választások tétjét. Akkor nem vitatkoznak, ha mindegy nekik, hogy ki alakít kormányt. Ma az emberek úgy gondolják: a választás nem a politikusok ügye, hanem az ő személyes ügyük. Ezt biztatónak látom. A polgári oldal szomba­ton a Kossuth téren nagyon jó bizonyít­ványt állított ki a magyar demokráciáról. A magyarok bebizonyították, hogy nem szélsőségesek, békességet akarnak, élni akarnak, és magyarként szeretnének élni Európában. Ettől lett olyan jókedvű, derűs és békés a magyar demokrácia nagy ünne­pe, a Kossuth téri összejövetel. Ez tehát az én látleletem.- A két nagygyűlést leszámítva a máso­dik forduló előtti két hét főleg a vidékről és a vidéknek szólt. Felértékelődött a vidék?- A vidék az első fordulóban sajnos nem követelt ki magának akkora helyet, jogot és befolyást az ország sorsának alakításában, mint amekkora megilletné: Budapesten 77 százalékos volt a részvétel, vidéken pedig csak 66-67 százalékos. Ma mindenki úgy gondolja - s magam is így látom -, hogy a kérdés az: átérzik-e a vidéki emberek an­nak a helyzetnek a súlyát, hogy ők döntik el a választások második fordulójában, merre indul tovább az ország.- A Fidesz hol keresi a tartalékait erre a második fordulóra?- A Fidesz nem tartalékokban gon­dolkodik. Azt mondja, ugyanis, hogy a választás április 21-én nem folytatódik, hanem egy új választás lesz. Minden je­lölt a nulláról indul, tehát nem egy ko­rábbi döntést kell folytatnunk, hanem egy új döntést kell hoznunk. Mindenkit arra szeretnék kérni, hogy használjuk ki a lehetőséget: Magyarországnak nem programokat és szavakat, hanem tette­ket kell összevetnie. 1994 és 1998 kö­zött volt egy MSZP-SZDSZ kormány az­zal a világgal, amelyet sikerült létrehoz­niuk. 1998 és 2002 között pedig a polgá­ri összefogás kormányzott, azzal a vi­lággal, amelyet nekünk sikerült létre­hoznunk. Ennek a két világnak a ha­tárán állunk most, és közöttük kell választanunk.-Mi a tétje a második fordulónak?- Két lehetőség áll előttünk. Az egyik az, hogy az ország folytatja azt a békés, nyugodt, polgári építkezést, amelyet a Széchenyi-terv jelképez. Folytatódik te­hát a családok megerősítése, a fiatalok számára pedig az egyetemi és főiskolai tanulás lehetőségének kiszélesítése, va­lamint a nyugdíjak értékének megőrzése és emelése. Folytatjuk azt a politikát, amely a magyar kis- és középvállalkozó­kat támogatja, és amely kimentette őket abból a helyzetből, hogy csak külföldiek alvállalkozóiként dolgozhatnak Magyar- országon. Ma a magyarok fővállalkozók lehetnek a saját hazájukban. Az elmúlt egy-két hétben tett nyilatkozatokból azonban kirajzolódik egy másik lehető­ség is. Az MSZP és az SZDSZ már beje­lentette, hogy pótköltségvetés bevezeté­sét tervezik. Jól ismert tény, hogy a gaz­daságtörté­netben olyan pótköltség­vetés még nem fordult elő, amelyik adott és nem elvett volna. A pótkölt­ségvetés a Bokros-cso­mag leány­kori neve. Jönnek tehát a megszorí­tások. Az MSZP és a vele koalícióra készülő SZDSZ programjában mind a mai napig benne van az is, hogy a tandíjat újra be kell ve­zetni. Bejelentették továbbá a Duna tévé­ben, hogy eltörlik a családok után járó adókedvezményt, hogy a kábítószer elle­ni kemény büntetőjogi fellépést pedig megváltoztatják, és engedélyezik a lágy drogokat. Ez egy másik világ. Én nem szívesen élnék benne, s ha választhatok, akkor egy Széchenyi-terwel jelképezett világban szeretnék élni. Ez tehát a tétjük a választásoknak.- Az MSZP-nek - ha úgy tetszik - tarta­lék csapata az SZDSZ. A Fidesznek viszont nincs ilyen tartaléka. Mire számít, honnan jön a hiányzó szavazat?- A célunk az, hogy minden irányból fo­gadjuk be az embereket, mi ugyanis nem egy párt, hanem egy világos, polgári jövő támogatására kérjük fel őket. A polgári jö­vőhöz különböző ideológiai irányokból le­het megérkezni. Április 21-én már nem pártok között kell választanunk. Két út van előttünk: vagy jobbra vagy balra me­gyünk. Vagy az egyik, vagy a másik világ felé kell majd elindulnunk. Az a világ, amit mi javasolunk az ország polgárainak, olyan, amelyben fideszesek, fórumosok, MSZP-sek, SZDSZ-esek, kisgazda-gon- dolkodásúak és MIÉP-esek egyaránt meg­találhatják a maguk személyes, illetve csa­ládjuk számára megnyíló lehetőségeket.- Nem rémlett föl két hete egy ellenzéki­ség képe?- Az ember teszi a dolgát, ha megvan a szükséges bizalom, kormánypártiként, ha pedig a bizalom elapad vagy más kap bi­zalmat, ellenzékben, parlamenti képvise­lőként szolgálja az országát és a közössé­gét. Ez az élet normális rendje.- A Fidesznek, személy szerint Orbán Viktornak volt alkalma tapasztalni négy éven át, hogy milyen az ellenzék. Milyen ellenzék lenne a Fidesz?- Nem ellenzéki szerepre készülünk, hanem arra, hogy folytatjuk a polgári kor­mányzást. Az élet bennünket egyébként már mindenfajta ellenzéki szerepben ki­próbált, így sok újdonságot nem nagyon tartogathat számunkra.- Ma van a kampány utolsó napja. Mit csinál a miniszterelnök szombaton és vasárnap?- Pénteken még lesz egy kampányzáró nagygyűlésünk. Szombaton aludni szeret­nék, és a gyermekeimmel együtt lenni. A fiamnak talán lesz is egy utánpótlás- futball-tornája, ahova feltétlenül elmegyek vele. Vasárnap pedig a család éli a szokott életét. KERCZA IMRE A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint széles társadalmi összefogás jött létre a kormány leváltására. Inter­jújában rendet, átláthatóságot és tisz­tességes jövedelmet ígért a magyar vidéknek.- Ön mennyire tartja kiélezettnek az utolsó kampányszakaszt?- Az MSZP megnyerte a választások el­ső fordulóját. Ez sokkolta a Fideszt, és ko­rábban soha nem tapasz­talt durva rá- galomkam- pányt indított. Én azt vallom, nyerni is, ve­szíteni is mél­tósággal kell. A hatalmat el­veszíteni le­het, de a mél­tóságot soha. Most azonban mintha mégis ez történne, a miniszterelnök és pártja vezetői annyira félnek hatalmuk elvesztésétől, hogy úgy tetszik: számukra semmi sem drága. Meg­jelentek a beszédekben a radikális szélső­jobb szalonképtelen szövegei, az MSZP vég nélküli rágalmazása. Kár. Gázáreme­léssel, Bokros-csomaggal, tandíjjal riogat­nak. Beszéljünk világosan: ezek tisztes­ségtelen, hazug vádak. Nem elvenni, ha­nem adni fogunk. Ami pedig jó, azt meg­tartjuk, a szerzett jogok szentek és sérthe­tetlenek. Mi megteremtjük az egyensúlyt folytonosság és változás között. Csak azt kérhetem a választóktól, ne higgyék el, ha azt mondják: a szocialisták eldózerolják a Kékestetőt, megszüntetik a napsütést és eltörlik a születésnapot. Tudom, hogy az embereket nem fogja megtéveszteni ez a sok rágalom. Tudom, hogy a hamis vád visszahull a vádló fejére. És akkor az or­szág visszatér a nyugodt, békés hétköz­napokhoz. Ezt hozza a kormányváltók nyugodt többsége.- Egyetért-e azzal, hogy felértékelődött a vidék szerepe a kampányban?- Számomra a vidék, a magyar falu az észérveken is túlmutató érzelmi kérdés. Sajnálatos, ha a leköszönő kormány szá­mára csak a kampányban vált fontossá a vidék, az ott élő emberek sorsa. Az Orbán- kormány súlyos adósságot halmozott fel a mezőgazdaságban, a magyar vidéken. Itt hangzott el a legtöbb ígéret négy évvel ez­előtt, és itt a legszomorúbb a valóság. Mü- liárdok folytak el anélkül, hogy a magyar gazdák ebből profitáltak volna. Verseny- képességük ma jobb, mint négy éve? Nem. Nagyobb a jövedelmük, mint négy éve? Nem. A magyar mezőgazdaságot csak nemzeti összefogással lehet felvirágoztat­ni, hiszen ez nemcsak a vidék, hanem az egész magyar nemzet érdeke. Változás kell, olyan kormányzás, amelyben a jelen­leginél nagyobb felelősségérzet hozzáér­téssel és tisztességgel párosul. A minisz­terelnököt eddig nem érdekelte a falu. Most hirtelen eszébe jutott, ott könyörög a szavazatokért, azoktól a kisgazdáktól, akiknek pártját kiradírozta a közéletből. Bocsánatkérő és szavazatszerző utat jár be. Ha minden rendben ment az elmúlt négy évben, akkor most miért is van erre szükség? Jobb, ha tudja: a szavazó nem olyan, mint a vegyesbolt. Ha akarom meg­látogatom, ha akarom, nem. Mi rendet, átláthatóságot, tisztességes jövedelmet teremtünk a magyar mezőgazdaságban.- Hol keresi az MSZP további tartalékait?- Mi nem tartalékokat keresünk, hanem az emberek bizalmát. Létrehoztuk a kor­mányváltók közösségét, a nyugodt több­séget. Az MSZP együttműködési megálla­podást kötött a szabaddemokratákkal. Ez több mint háromszázezer szavazó támo­gatását jelenti. A Centrum Párt szintén bennünket támogat. Ez további 200 ezer szavazat. A kormányváltó erőkhöz csatla­koztak a kereszténydemokraták és a reformkisgazdák is. Megkötöttük a széles társadalmi szövetséget az érdekvédelmi, a nyugdíjas-, a civil, a zöld- és a kisebbségi szervezetekkel. Nincs kétségem afelől, hogy a kétkezi munkások többsége falun és városban szintén ránk fog szavazni, mert nekünk van programunk gondjaik megoldására.- Mi a tétje ön szerint a második for­dulónak?- Az, hogy a kétkezi munkások, a vidé­ken élők milliói is részesülnek-e a növek­vő magyar gazdagság előnyeiből, az ebből fakadó lehetőségekből. Az, hogy tudomá­sul vesszük: van élet Budapesten kívül is. Ma a családok többsége 50-100 ezer forint átlagos jövedelemből próbál egyről a ket­tőre jutni. Ez nagyon kevés pénz. És sokan vannak, akiknek még ennyi sem jut. Több munkalehetőség vidéken, magasabb bér a tanároknak és az egészségügyben dolgo­zóknak, a közterhek mérséldése, és az adózás egyszerűsítése, megemelt családi pótlék, magasabb ösztöndíj, 13. havi nyugdíj, jövedelembiztonság a mező- gazdaságban - ez mind a jóléti rendszer- váltás programjának része. Ezt vállalom, erre adom a szavam.- Az MSZP számára honnan jöhet még hiányzó szavazat?- Mi sokan vagyunk, és elég szavaza­tunk van. Tudom, hogy mi vagyunk töb­ben. Emlékszik a szlogenünkre: velünk az ország. Ez elég a győzelemhez. Már csak egy feladat van: mindenkinek el kell jön­nie választani április 21-én, hogy csatla­kozzon a győztesek táborához.- Meglepte-e az április 7-ei eredmény?- Az lepett meg, hogy csaknem egymil­lió ember nem merte előzetesen megmon­dani, kire fog szavazni. És ez az egymillió ember - miként kiderült - a kormány távo­zására szavazott. Ez nem a közvélemény­kutatók, hanem a kormány politikájának kudarca. Mérhetetlenül szomorú, hogy a rendszerváltás egykor liberális politikát követő üdvöskéi ennyi embert tudtak féle­lemben tartani. Választani azért kell vasár­nap, hogy utána soha senkinek ne legyen oka a szorongásra. A győzelmünkben az utolsó pillanatig hittem. Az lepett meg, hogy miért gondolja a kormány: az embe­rek átlátszó kormányzati propagandával megtéveszthetők?- Ha nem nyer az MSZP, mennyiben lesz más ellenzék, mint eddig; változtat-e a stílusán?- Az MSZP nyerni fog. Nagyobb előny­nyel, mint az első fordulóban. A Fidesz biztosan kemény ellenzék lesz, de én egy pillanatra sem adom fel a hitvallásomat: a párbeszédet, a kompromisszumkézséget, hogy mindig azt keressem, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt.- Végül egy személyes kérdés: mit csinál szombaton és vasárnap?- Sokkal tartozom a feleségemnek, a családomnak, és alvásból is súlyos a res­tanciám. Szombaton, a kampánycsend­ben ezt igyekszem pótolni. Úszom, sétá­lok, a családommal, a gyerekeimmel le­szek. Vasárnap? Úgy számolom, zsúfolt napom lesz. Ä győztes párt jutalma az a nagyszerű lehetőség, hogy megvalósítsa programját. Ez sok munkával jár. Hétfőtől nem fogunk pihenni. Úgy fogok dolgozni, hogy négy év múlva azt mondhassák: jól döntöttünk 2002-ben, amikor Medgyessy Péternek és a szocialista pártnak adtunk lehetőséget. csík elemér Hathavi végkielégítés az exképviselőknek Az alapdíj és a pótdíjak összegének hathavi átlaga illeti meg a parlamentből távozó vagy a meg nem választott képviselő­ket. A távozó honatyáknak a búcsú hosszú távon „fájó” lehet. Budapest A képviselői alapdíj havi bruttó 165 ezer forint, ehhez a „sima” or­szággyűlési bizottsági tagok plusz negyven százaléknyi, azaz 66 ezer forintos pótlékot kapnak. Szinte mindenki tagja valamelyik testületnek (sőt, többnek is), így a fent említett két tétel biztos bevé­telnek számít. Az alkotmány-, az igazságügyi, valamint a költség- vetési és pénzügyi bizottságban dolgozók további 40 százalékos pótdíjat tehetnek zsebre. Kiemelt fizetés jár az Ország- gyűlés legfőbb méltóságainak, az állandó bizottságok elnökeinek, azok helyetteseinek, a frakció- vezetőknek és helyetteseiknek. A honatyák - a saját autó hasz­nálatával együtt járó kiadásaik mérséklére - költségtérítést is igénybe vehetnek. A budapes­tieknél ez az összeg az alapillet­mény 70 százaléka, 115500 fo­rint. Budapesttől számítva száz kilométeren belül 100 százalék, 100 és 200 kilométer között 130 százalék, 200 kilométeren túl 160 százalék jár. A nem Budapesten lakó képviselők havi szálláskölt­ségéhez az alapdíj 50 százaléká­nak erejéig járul hozzá a hivatal. Szinte természetes, hogy minden­kinek térítésmentesen áll rendel­kezésére a képviselői irodaház infrastruktúrája, az egészségügyi ellátás, és indokolt postai külde­ményeiket is térítésmentesen ad­hatják fel. A kedvezményekhez számos nyomtatott kiadvány, va­lamint - akinek nincs vezetékes telefonja - egy fővonal bekötése is társul. A honatyák - alapdíjuk maximum 50 százalékáért - egy- egy munkatársat is foglalkoztat­hatnak. Mindehhez jár a tömeg­Extra pótdíjak: Az Országgyűlés alelnökét a 165000 forintos alapdíj felett ezen összeg 180 százaléka, a jegyzőt plusz 70, az állandó bizottságok elnökeit 100, az alelnököket 80, a frakcióvezetőket 120 százalék ille­ti meg. A képviselőcsoportok helyettes vezetőinek plusz 100 százalék jár. közlekedési eszközökön történő ingyenes utazás, a diplomata-út­levél. A távozó politikusok az alap- és pótdíj (ak) összegének hathavi átlagát kapják végkielégí­tésül, kérésre egy összegben. TAKÁCS MARIANN _________Hírek_________ HARRA CH VÉLEMÉNYE. Aki a kereszténydemokrata érték­rendet vallja, az nem szavaz­hat az utódpártra, aki mégis ilyenre szólít fel, az elmebeteg vagy olyan karrierista, akinek a magyar politikai életben nincs helye - mondta Harrach Péter. A politikus szerint a ma­gyar kereszténydemokrácia „egykori képviselője”, a KDNP, mára megszűnt, vezetői egyéni karrierjük szán­dékától vezérelve olyan állás- foglalásra szólították fel a tag­ságot, amely identitásukkal ellentétes, mti KÉRÉS. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) nyílt levélben kéri Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltet, tegye világossá, milyen családtámo­gatási formák fenntartására, illetve eltörlésére számíthat­nak a magyar családok, amennyiben az MSZP kerül kormányra a választásokat követően. A szervezet tagjai a választási kampány során „megnyugvással figyelték, hogy a két nagy párt hasonló nézeteket vall a családtámo­gatások megtartását és kibőví­tését illetően”, mti REAGÁLÁS. A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták aktivistái nem bocsátottak ki hamis tar­talmú gyászjelentéseket, min­den erre vonatkozó állítás té­ves - áll a szervezet közlemé­nyében. Újhelyi István, a szer­vezet elnöke így reagált Dávid Ibolya szavaira, aki azzal a le­véllel kapcsolatban beszélt a Fiatal Baloldalról, amelyet Csurka István MIÉP-elnök állí­tása szerint a Baloldali Akció­front juttatott el a MIÉP-hez, és amelyben - többek között - jobboldali politikusokat és pár­tokat fenyegetnek meg. Újhelyi István azt írja, hogy „a Fidesz és szövetségesei által indított és egyre durvábbá váló rága­lomkampányról kívánják el­terelni a figyelmet ezzel az ön­provokációval”. MTI PANASZ. Tóth András szocia­lista országgyűlési képviselő panaszt nyújtott be az Orszá­gos Választási Bizottsághoz (OVB) az MSZP-t gyalázó röp­lapok miatt. A politikus úgy fogalmaz: az országot az el­múlt két hétben az MSZP-t gyalázó, a készítők által tuda­tosan gyűlöletet keltő plakátok és szórólapok lepték el, ame­lyeket iskolákban, munka­helyeken, pályaudvarokon, metróállomásokon és az utcán 10 és 100 ezres mennyiségben terjesztenek, mti MAGYAR KULTÚRA. A Gazda­sági Minisztérium 40 millió fo­rinttal támogatja a 2002-ben Olaszországban megrendezen­dő Magyar Kultúra Eve rendez­vénysorozatot. Ebből 20 millió forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni. A pályázatot Olasz­ország különböző régióiban megvalósuló kulturális, folklór- rendezvények lebonyolítására, intézmények, főleg ön- kormányzatok és iskolák szá­mára írják ki. mti ÜNNEPSÉG. Almár Iván pro­fesszor, nemzetközi hírű űrku­tató-csillagász 70. születésnap­ja alkalmából ünnepi tudomá­nyos ülést rendezett a Magyar Űrkutatási iroda a Magyar Tu­dományos Akadémián. A ren­dezvényen azon intézmények képviselői méltatták a tudós munkásságát, amelyek a pro­fesszor pályafutása során meg­határozó szerepet játszottak. Előadást tartott többek között az MTA Csillagászati Intézet, az ELTE Csillagászati Tanszék és a Magyar Asztronautikai Társaság egy-egy vezető mun­katársa. MTI 4 f. i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents