Új Néplap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-17 / 89. szám
4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2002. Április 17., szerda Valóban a jövő sikerágazata? A gyógy turizmusban rejlő lehetőségek Hatvanöt népművész összefogott Vendéglátás A ma vendége igényes. Nem szállodát vagy települést keres, hanem teljes szolgáltatáscsomagot. A kiszolgálásnak olyan szervezett láncolatát, amely az információnyújtástól a helyfoglaláson át egészen a hazatérésig kíséri. Minderről a térség idegenforgalmának rejtett tartalékait elemezve a minap Németh Istvánnal, a megyei termál- és gyógyturizmus egyesület elnökével beszélgettünk.- Milyen az idegenforgalmi kereslet régiónk iránt?- A legfrissebb statisztikák szerint a turisták többsége tavaly a Balatont, illetve Budapest és környékét kereste fel. Az igénybe vett kereskedelmi szálláshelyek és főleg az elköltött forintok szempontjából azonban megyénk kevésbé hatékonyan használta ki lehetőségeit. Igaz ez akkor is, ha a vendégek és az általuk eltöltött éjszakák számának 2001. évi alakulását vizsgálva, megyénkben kedvező változásokról beszélhetünk. Ezek a mutatók ugyanis — a két évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva - 20 százalékkal nagyobb forgalomról és nyolc százalékkal több vendégéjszakáról tanúskodnak.- Az idegenforgalom többi ágazatával összehasonlítva a termál- és gyógyturizmusra milyen sajátosságok jellemzők?- Ezen a területen kevésbé érvényesülnek a szezonalitás hatásai. Az átlagos tartózkodási idő megduplázódik: a másfél hetet is eléri. Ráadásul a vendégek a gyógyászati szolgáltatások igény- bevétele miatt 30-35 százalékkal többet költenek, mint egy hagyományos üdülés alkalmával. Mindez természetesen a nemzet- gazdaságra és a helyi bevételek alakulására is kedvező hatást gyakorol. Különösen annak ismeretében, hogy minden itt elköltött száz forint kétszáz forintnyi pótlólagos termelést és ugyanennyi jövedelemnövekedést indukál. Az e területen alakuló munkahelyek újabb foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek. A termál- és gyógyturizmus fejlesztésére fordított támogatások pedig további tőkét „mozgósítanak”, jelentősen megnövelve ezzel a beruházásra fordítható források nagyságát.- Az elmúlt esztendőben milyen fejlesztési lehetőségeket biztosított régiónkban a Széchenyi- terv termálprogramja?- A térség települései összesen mintegy hárommilliárd forint vissza nem térítendő támogatást költhettek termálfürdőik és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére. Igaz, jobbára a nemzetközileg is jelentős komplexumok részesültek a támogatásból. Ez évben viszont a kisebb, külföldiek által kedvelt, természetközeli fürdőhelyek is lehetőséget kaptak a pályázat benyújtására. Túrkeve már az „első körben” 162 millió forint támogatást nyert, és önerejét újabb pályázati forrásokkal kiegészítve mintegy 400 millió forintos beruházást valósít meg.- Mi a helyzet azoknál a fürdőknél, ahová nem jut a központi pénzből?- Remélem, hogy kisebb termálfürdőink többsége is sikeresen pályázhat a Széchenyi-prog- ram támogatására. Persze a központi támogatásból sem juthat mindenhová. Megyénk húsz településén 24 termál- vagy gyógyfürdő működik. A tulajdonos ön- kormányzatok és az üzemeltetők többsége saját erőből is nagy erőfeszítéseket tesz a továbblépés érdekében. Cserkeszőlőn például ennek is köszönhető, hogy három év alatt a fürdőlátogatók száma ötszörösére, a telkek értéke Németh István pedig háromszorosára növekedett. Tiszafüreden közel 800 külföldi vásárolt ingatlant. Őket is a helyi gyógyvíz, a város és környékének idegenforgalmi kínálata vonzotta megyénkbe.- A jelenlegi szervezeti rendszer lépést tud tartani az egyre bővülő feladatokkal?- A Magyar Fürdőszövetség néhány éve éppen ennek érdekében kezdeményezte a termál- és gyógyfürdők Európában elfogadott minőségi követelményrendszerének kidolgozását és bevezetését. A program megvalósítása a szállodákhoz hasonló - egytől öt csillagig terjedő — minősítési besorolást tesz lehetővé. Az eljárás ma még nem kötelező, ám a fürdők kérvényezhetik. A tervek szerint a megfelelőbb munka- megosztás érdekében rövidesen úgynevezett „termálgyűrűk” jönnek létre. Ez a kifejezés az egészségturisztikai központok regionális együttműködését jelöli. A feladatot ellátó gyógyhelyi igazgatóságok életre hívásához azonban szükség van az önkormányzati törvény módosítására. Emellett a fejlődés új szervezeti kerete a klaszter, amely egy hálózatelvű társulás, a tagok kölcsönös előnyökön alapuló, üzleti célú megállapodása. Először a Nyugat-Dunántúl, valamint a Balaton gyógy- és termálfürdői hoztak létre ilyet a közelmúltban, Pannon Termál Klaszter néven. Ám nemrégiben a megyei önkormányzat is kezdeményezte egy klaszterszervezet létrehozását. bugányjános Restaurált képek JÁSZBERÉNY Az egykori megyei főispán, Almá- sy Géza 1901-ben adományozott a Jász Múzeumnak négy festményt. Az alkotásokat a szabadságharc festője, Than Mór készítette, feltehetően a XIX. század második felében. Jászberény város költségére nemrégiben restauráltak a négy képből kettőt, melyeket a napokban helyeztek el a városháza nagytermének falára. Az első kép az úgynevezett hármas törvénykönyvet megfogalmazó Werbőczy Istvánt ábrázolja, a másik pedig II. Rákóczy Ferencet. A fennmaradó két alkotás egyike Bercsényi Miklóst mutatja, a negyediken megjelenő portré pedig egyelőre ismeretlen személyt ábrázol. A festmények a Jász Múzeum tulajdonában maradtak, de tartós letétbe helyezték el a városházán. H. Bathó Edit, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a festmények restaurálását B. Jánosi Gyöngyi, a Hamza Múzeum és Jász Galéria igazgatója végezte el, a díszes kereteket pedig Sisa István jászberényi faműves újította meg. Érdekesség, hogy az egyik keret titkos rekeszében a keret készítője, bizonyos Karl Richter tudatja az utókorral, hogy munkáját az 1855-ös évben végezte. A „hagyományt” Sisa István is folytatta Karl Richter cetlije mellé saját feljegyzéseit is elhelyezte, arról, hogy mikor, ki, s milyen célból újította meg a képeket. banka csaba A hét végén a Népművészeti Egyesület hatvanöt tagja dolgozott a népművészeti alkotótelep felújításán. Tiszavárkony A számot Hegedűs József fafaragó népművész, az egyesület megyei szervezetének titkára közölte velünk, amikor a nagy sürgésforgásban szakított néhány percet a beszélgetésre. Egyébként megállás nélkül jött- ment a felújításon dolgozók csoportjai között, hol a kaput festő asszonyoknál tűnt föl, hol a járdaépítőknél, hogy néhány perccel később a főépületben a paplanokat és a párnákat javító asszonyok között bukkanjon föl, közben esetleg váltson néhány szót a tetőt javító férfiakkal. Tóth László karcagi fafaragó, az alkotótelep alapító tagja egy szusszanásnyi szünetben fölidézte a múltat.- Öten kezdtük itt az építést. Sátorban laktunk. Ott állt a sátor, ahol most a nyári konyhát látja.- Most min dolgozik itt?- Vadonatúj nagykaput csináltam, most festik az asszonyok. A Idskapu van még hátra, az is elkészül hamarosan.- Miért áldozta föl a hétvégéjét erre a munkára?- Hát nem pénzért, az biztos. Nem kérünk ezért egy fillért sem. De nem is áldozat. Őrülünk, ha épül-szépül ez a telep, és a népművészet egyre több ágának ad otthont. Az egyesületnek legújabban már tojásfestő tagjai is vannak. Nyáron szoktam itt dolgozni, táborvezető is voltam. Miközben a járdaépítőket kerülgettem, ismét összefutottam néhány pillanatra Hegedűs Józseffel, aki elsorolta, honnan jöttek az ott dolgozó népművészek. Az nem meglepő, hogy a megye minden részéből érkeztek, az már inkább, hogy jöttek Makóról, Budapestről, Zsámbékról, Fótról, Debrecenből is. Tóth István is karcagi, díszmű- kovács. És hogy nem akármilyen, azt többek között két Gránátalma Díja bizonyítja. Meg az, hogy eddig 54 kiállítása volt, első kategóriás zsűrizett munkáinak a száma 34, a második kategóriásoké 100 körül van. Az alkotótelepen nem igazán művészi munka várt rá, ő készítette a nagykapu sarokvasait. A tervezett kovácsműhelyről kérdeztem.- Folyamatosan hozzuk létre. Hiába, kevés a pénz, a szerszámok meg drágák.- Úgy hallottam, a múzeum hajlandó lenne szerszámokat adni. Készül az új járda a kaputól a főépület bejáratáig — Igen, volt erről szó, és talán lesz is olyan szerszám, amit tudunk használni, de szükség van modern szerszámokra is. Bízom benne, hogy néhány év alatt minden összejön. Kenyeres Sándomé, a Népművészeti Egyesület megyei szervezetének elnöke hívA nyári étkezőhelyiség oldalára ráfér a felújítás ta föl a figyelmemet a kaput festő asszonyokra, akik a tűt meg a hímzőfonalat cserélték föl rövid időre az ecsettel. Vasné Sass Katalin Jászberényből jött. Amikor megjegyeztem, hogy a hímzéstől ugyancsak idegen munka a kapu festése, tiltakozott.- Egy hímzőnek sokoldalúnak kell lennie - kezdte mosolyogva, azután hozzátette, hogy náluk a családban több szobafestő, mázoló, tapétázó volt, ő is elleste a munka fogásait. — Különben is — jelentette ki befejezésül —, azt kell csinálni, amit ráosztanak az emberre. Azt már Kenyeres Sándomé mondta, hogy vannak mások is, akik nem éppen a saját művészeti águkban tevékenykednek. Andrási Mihály mézeskalácsos a járdaépítésben vett részt, a konyhában Farkas Istvánná tiszavárkonyi csuhéfonó készítette az ételt. A főépületben nagy volt a felfordulás, festők, asztalosok dolgoztak az emeleten, az egyik szobából a frissen lerakott parketta miatt kellett kipakolni a bútorokat. A búbos kemencével fűthető nagy földszinti szobában varrógép zakatolt, a törökszentmiklósi Molnár Jánosné szövőoktató új huzatokat varrt párnákra, paplanokra, hogy a nyári táborok lakóit felújított ágynemű várja. A konyhából egyre ínycsiklandóbb illatok szálltak. Az asztalokat megtérítették, elhangzott az első, ebédhez hívó szó. Erre azonban kevesen mozdultak. Még leraktak két-három követ a járdába, befestették a kapu néhány deszkáját, felszögezték a kezükben tartott léceket. A második-harmadik hívásra azután lassan elcsendesedett az alkotótelep, hogy ebéd után újult erővel kezdődjön a munka. BISTEY ANDRÁS Amiens-be látogató diákok Megyénk diákjai hamarosan Amlens-ben is élesíthetik logikájukat fotó: bakos judit Nemzetközi kapcsolat Már javában készülődnek megyénk diákjai a francia- országi Amiens-ben megrendezendő .Játékok napja” című vetélkedőre. Megyénk, valamint az angol Durham és a francia Amiens megyék számos kapcsolódási pontot találtak már az elmúlt években. Az eleinte csupán „sportos” együttműködés később kiterjedt a kultúrára, majd a gazdasági és az oktatási területekre is. A randevúnak ezúttal egy könnyedebb változatára esik a választás: május 30-án egy hétre szellemi fejtörő versenyre utaznak Franciaországba megyénk fiataljai. Hat településről választották ki az abalone, a rummikub, a quads, az othello és a sakk játékokban járatos diákokat, akik Amiens-ben május 30-tól június 4-ig francia családok között lesznek elszállásolva. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanulói — Molnár Enikő, Kovács Viktória, Szűcs Dóra, Bálint András és Hubai Attila - Horváthné Szabó Jusztínia kísérő tanárral vágnak neki az útnak. Mint elmondták, a sakkon kívül a többi játék még nem igazán terjedt el hazánkban, de azok nemzetközi népszerűségét, és a mai fiatalok élénk érdeklődését és fogékonyságát ismerve, hamarosan itthon is sorra alakulhatnak meg az abalone, a rummikub, a quads és az othello funklubok. ________________________nLo.1 FE LHÍVÁS Mi, akiket az FKGP-t folyamatosan megosztó konfliktussal szorítottak ki az anyapártból, azzal a kéréssel fordulunk minden szavazópolgárhoz, de elsősorban a gazdákhoz, kisgazda szimpatizánsokhoz, hogy menjenek el a választások második fordulóján és válasszanak. Hiszünk abban, hogy a családi gazdaságokat meghirdető, nemzetegyesítő és családtámogató politika, amit a polgári koalíció elkezdett nem törhet meg hiteltelen politikusok, felelőtlen, gátlástalan ígérgetései miatt. Ismét egy új korszak küszöbén állunk, akár 1945-ben, döntsünk felelősen, van veszíteni valónk! Nem mindegy, hogy ki hogyan vezeti be Magyar- országot az Európai Unióba. Nincs más választásunk, szavazzanak a Fidesz-MDF jelöltjeire! Szolnok, április 15. AZ ÚJJÁSZERVEZŐDŐ KISGAZDÁK NEVÉBEN GUTH SÁNDOR (az FKGP 1994-ben felfüggesztett megyei alelnöke) FEKETE FERENC (az FKGP 1994-ben kizárt megyei alelnöke) DOBROSI KAROLY Martfű TÓTH GÁSPÁR Jászjákóhalma CSÓTÓ MIHÁLY Szajol POLÓNYI GÉZA Szolnok ......... (Politikai hirdetés) •
