Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-01 / 51. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2002. Március 1., péntek Bővülő olasz kapcsolatok Megyei információ Öttagú megyei delegáció járt e hó 20-án és 21-én az olasz- országi Astiban, Jász-Nagy- kun-Szolnok testvérmegyé­jében, és a kapcsolatok to­vábbi bővítéséről folytatott tárgyalásokat. Dr. Ürmössy Ildikót, a megyei önkor­mányzat Európai Integráci­ós Irodájának vezetőjét, aki a delegációt vezette, a tár­gyalások eredményeiről kérdeztük. Dr. Ürmössy Ildikó elmondta, hogy két megye között két éve megkötött együttműködési meg­állapodás mindig új elemekkel bővül. Ezekről az új elemekről tárgyaltak, illetve egyeztettek konkrét programokról, látogatá­sokról. A legfontosabbak között emlí­tette, hogy a Szolnoki Főiskoláról és a megye két főiskolai karáról (Jászberényből és Mezőtúrról) tíz diák utazhat Astiba, ahol cé­geknél, intézményeknél szerez­hetnek munkatapasztalatokat. Cserébe ugyanannyi olasz főis­kolás jön a megyébe a torinói egyetem Astiban, illetve a kör­nyékbeli városokban lévő karai­ról. A megyei delegációban lévő főiskolai vezetők előkészítették az intézetek közvetlen kapcsolat- felvételét. Két megyénkbeli diák máris kint van, most megtekin­tették azokat a helyeket, ahová a többieket várják. Megyénk szeptember 6-án és 7-én részt vesz az Astiban rende­zendő Sagre fesztiválon, ahol be­mutatják a megye étel-, ital- és ide­genforgalmi kínálatát, de a feszti­vál látogatói a népművészetből is ízelítőt kaphatnak. A delegáció most megtekintette a helyszíne­ket, egyeztették a programot. Tárgyaltak még néhány egyéb rendezvényről is, így az áprilisi közös rajzversenyről és kiállítá­sokról, amelyen olasz fiatalok Magyarországról, a magyarok Olaszországról szerzett ismerete­iket, benyomásaikat örökítik meg. Októberben megrendezik a 15-16 éves fiatalok sporttalálko­zóját, ugyancsak ősszel pedig olasz nyugdíjasok jönnek a me­gyébe gyógyüdülőre. Végezetül dr. Ürmössy Ildikó megjegyezte, hogy a megbeszélé­sek során elégedetten nyugtáz­ták, hogy máris három megyebe­li településünknek (Mezőtúrnak, Cserkeszőlőnek, és Kétpónak) van Asti megyében testvértelepü­lése, és iskolák részéről is van mindkét oldalról érdeklődés a kapcsolatok fölvétele iránt. Főiskolai delegációk megbeszélése. Középen dr. Ürmössy Ildikó és dr. Marco Maccagno, Asti megye oktatási és kulturális biztosa ______________________Röviden______________________ RA NDEVÚ A JÁSZSÁGBAN. A rendezvényt megálmodó Mihály Béla keramikus, látványtervező művész nemrégiben bekövetkezett halálát követően is megrendezik Jászapátin a jászsági randevút. A sorrendben immár 14. randevú megszervezését a város önkor­mányzata karolta fel. b. cs. EU-KAPU. A kisújszállási Arany János Városi Könyvtár zenei rész­legében az Európai Unió A-tól Z-ig címmel nyílt kamarakiállítás, va­lamint az olvasóteremben EU-Kapu elnevezéssel új szolgáltatási részleg várja az olvasókat, de „MŰ-BÁL” JÁSZBERÉNYBEN. Nyolcadik alkalommal szervezte meg a Gépipari Tudományos Egyesület Jászberényi Szervezete a térség műszaki értelmiségének legrangosabb társasági eseményét a Műszaki Bált. A szórakoztató műsororral egybekötött bálnak a szervezők mindig valami más hangulatot próbálnak adni. Tavaly a reneszánszt idézték meg, idén pedig igazi magyaros hangulatot va­rázsoltak Déryné Művelődési Központba, bcs ÉPÜL AZ ÜZLETSOR. Az elképzelések szerint halad a helyi önkormányzat tervei alapján épülő üzlet­sor kivitelezése Abony főterének nyugati oldalán. A több mint százmilliós beruházás külső munkálatai várhatóan még idén befejeződnek.________________________________fotó, bugány jános Forint helyett euró 2006-tól? A forint jelenlegi árfolyama teljes összhang­ban van a Magyar Nemzeti Bank inflációs cél­kitűzéseivel. Ez alapján a jegybank decem­berre 4,8, az év egészére pedig 5 százalékos inflációt prognosztizál — jelentette ki szerdán Debrecenben Járai Zsigmond MNB-elnök. Debrecen A jegybank első emberét a DAB-székházban a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek, az egyetem közgazdaságtudományi karának, valamint az akadémiai bizottság illetékes szakbi­zottságának a szervezésében tartott előadása előtt kérdeztük. — A folyó fizetési mérleg hiányának közelmúlt­beli, mondjak úgy, kínos korrekcióját a kormány több tagja is optimistán kommentálta Ön hogyan értékeli ezt a furcsa optimizmust? A pontatlan adatközlés nem veszélyezteti a befektetők bizalmát?- Korrektnek tartom a kormánytagok reakcióját. Azt el kell ismerni, hogy az adat rossz volt, nem is vitattuk soha. Nem mondom, hogy mindegy, hogy ötszáz- millió vagy ezerkétszázmillió a hiány, de a gazdasági folyamatok lényegén ez nem változtat. A hiány még így is kevesebb, mint tavaly volt, s azok a várakozások, miszerint az erősödő forint miatt majd örült nagy lesz a fizetési mérleg hiánya, nő az import és le­csökken az export, nem jöttek be. Sokáig a mi ada­taink miatt lényegében félre voltak vezetve a kor­mány tagjai és a gazdasági élet szereplői is, és még a ténylegesnél is rózsásabbnak látszott a kép. De nem mi tehettünk róla, tényleg egy rossz adatszol­gáltatás állt a háttérben. Mindig is volt egy nagy fe­szültség a vámstatisztikai alapon, illetve az álta­lunk számolt export-import egyenleg között, és ezt soha nem tudtuk rendesen megmagyarázni. Ennek egy részéről most kiderült, hogy micsoda. Évtizedek óta rossz az a módszer, ahogy a nemze­ti bank számol, az IMF például már húsz éve azt ajánlja, hogy az áruforgalmi egyenleget a vámsta­tisztika alapján számoljuk. Ahogy én beléptem a nemzeti bankba, rögtön megkezdtük az átállást, s jövőre már úgy is számolunk. A dolog szépséghi­bája, hogy mivel az Európai Unióban nincsenek vámok, a csatlakozást követően nekünk is át kell állnunk egy újabb, a vállalatok közvetlen jelenté­sein alapuló módszerre. De addig is megéri ez az átállás.- E hét csütörtökje volt az utolsó nap, amikor az eurózóna polgárai még fizethetnek a megszűnő nemzeti valutájukkal is, s péntektől már az euró lesz az egyetlen törvényes fizetőeszköz a tizenkét országban. Hogyan értékeli az átállást?- Nagy siker volt, nagyobb, mint amit bárki is várt. Én magam is egy kicsit pesszimista voltam, azt hittem, hogy az emberek nehezebben fogadják majd az új pénzt. Németországban például egé­szen decemberig a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy nem szeretik az eurót. Ehhez ké­pest teljesen zökkenőmentes volt az átállás. Szá­munkra most az az érdekes, hogy mik a tanulsá­gok, hogy amikor majd mi átállunk 2006-ban vagy 2007-ben, akkor hogyan is kell viselked­nie, mit kell tennie a jegybanknak. Na­gyon jól előkészített akció volt, hála részben Lámfalussy Sándornak, az euró atyjának. Ő azt mondta, hogy ki kell tűzni egy konkrét dátumot. Ha annak idején, 1992-ben nem tűzték volna ki célul, hogy tíz év múlva bevezetik az eurókészpénzt, akkor sose lett volna euró, mert a kormányoknak mindig lett volna valami aktuálisabb dolga. Ezért erőltetjük mi is egy fix dátum kitűzését.- Eurózóna-tagságunk egyik feltétele, hogy a fo­rint árfolyama két éven keresztül ne változzon az euróhoz képest. Ha 2004-ben csatlakozunk az EU- hoz, két évig rögzítjük az árfolyamunkat, s aztán auditálnak, akkor 2007 előtt nemigen lehet ha­zánkban is törvényes fizetőeszköz az egységes pénz.- Ma valóban ez a rendszer, noha volt már pél­da arra is, hogy egy-egy országnak nem kellett ki­várnia a két évet. Egyébként a dolgok jelenlegi ál­lása szerint a 2004 márciusa és 2005 márciusa kö­zötti időszakot auditálják majd, 2005. második fe­lében, így elvileg elképzelhető a az euró 2006. ja­nuár elsejei magyarországi bevezetése is. Lehet persze, hogy addig még változik a rendszer. RÉGIÓPRESS Ingyen internet fiataloknak Informatika Az Ifjúsági és Sportminiszté­rium bejelentése szerint jö­vő évtől minden 14 és 29 év közötti fiatal ingyen inteme- tezhet. A kezdeményezés fő indoka az, hogy ne kerülje­nek hátrányba azok a tizen- és huszonévesek, akik kö­zépfokú tanulmányaik vagy pályakezdésük idején nem kerülhetnek közelebbi kap­csolatba a világhálóval. Májustól kísérleti jelleggel tízezer fiatal egy számítógépére telepített program segítségével ingyen ször- fözhet a világhálón az 1SM költsé­gére. Ezzel egy időben az ország­ban 150 helyen alakítanak ki úgy­nevezett információs pontokat, ahol térítésmentesen lehet inter­netezni. Ezeket könyvtárakban, if­júsági klubokban, művelődési há­zakban rendezik majd be egy pá­lyázat kiírása és értékelése után. A fejlesztés várhatóan minden tele­pülésen hasznos lesz. A szolnoki Ifjúsági Irodában például már ed­dig is nagy igény lett volna az in­ternetezésre, ám nyilvános hozzá­férési lehetőség itt jelenleg nincs. A problémát nem elsősorban a gé­pek hiánya, hanem az internet csatlakozás magas költségei jelen­tik. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban biztosított internet- használati lehetőséggel eddig is sok fiatal élt — tudtuk meg Berta­lanná Kovács Piroska igazgatónő­től. Kilenc számítógép áll folyama­tosan a használók rendelkezésére, akiknek csaknem küencven szá­zaléka tartozik a 14 és 29 év közöt­ti korcsoportba. Problémát jelent azonban, hogy a könyvtár által használt, egyébként nem túl drága hálózat rendkívül lassú, emiatt az utóbbi időkben az olvasóik egy ré­sze lemondott erről a szolgáltatás­ról. Szívesen váltanának egy gyor­sabb hálózatra, ám erre senki sem akar igazán pénzt áldozni, arra hi­vatkozva, hogy már működik az intézményben egy rendszer. A most bejelentett szolgáltatást csak a bevezetés előtt álló úgynevezett ifjúsági kártya birtokában lehet majd igénybe venni. Ezt a Regio­nális Ifjúsági Szolgáltató Irodák­ban kérhetik az érintettek. A me­gyei fiataloknak a debreceni irodá­hoz kell fordulniuk, ahonnan vi­szont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy egyelőre senkinek sem kell sietni a plasztiklap kiváltásával. Azok bevezetéséről, igényléséről és használatáról ugyanis még nin­csenek konkrét rendelkezések. Egy azonban így is biztosnak lát­szik, a jövő év elejétől fokozatosan engedik majd az említett korosztá­lyokat a világhálóra. Legkorábban valószínűleg a 18 évesek élvezhe­tik majd a most bejelentett prog­ram előnyeit. MOLNÁR G. ATTILA Oszlopadó visszamenőleg? Megszűnt a szeszjutalék A minap meghozott, szakértők szerint precedens értékű íté­letében a Legfelsőbb Bíróság (LB) kimondta: az áramszol­gáltatók visszamenőleges hatállyal nem kötelesek oszlop­adót fizetni az önkormányzatoknak a területükön elhelye­zett villanypóznák után. Viszont az ezredfordulót követően épített, közterületen álló létesítmények után már minden­képpen igényt tarthatnak a térítésre a települések. Budapest-Mohács Emlékeztetőül: az Alkotmánybí­róság (AB) 2000 februárjában megsemmisítette a villamos energiáról szóló törvény egyik passzusát, mely szerint a szol­gáltatóknak joguk volt ingyen villamos közműveket (például oszlopokat, trafóházakat) elhe­lyezniük önkormányzati terüle­ten. Az AB döntése után a mohácsi önkormányzat ébredt először, s még 2000-ben 2-5 ezer forintos díjat rótt ki az oszlopok után. A példa ragadós lett, települé­sek sora alkotta meg rövidesen országszerte az oszlopadóról szó­ló rendeletét. Az erről szóló hatá­rozatok ellen Baranyában a me­gyei közigazgatási hivatal kifo­gást emelt: véleményük szerint ugyanis a kérdést nem közterü­let-foglalási jogszabállyal, hanem kétoldalú szerződéssel lehet ren­dezni. A hatóság útmutatása alapján a mohácsi önkormányzat átalakí­totta rendeletét, megegyezés azonban nem született a szolgál­tatóval, miként az ország más ré­szeiben sem. Egy Győr-Moson-Sopron me­gyei kistelepülés viszont perre ment, s az első fokú ítélet igazat is adott nekik: jár az oszlopadó, méghozzá visszamenőleg is. A szolgáltató nem hagyta ma­gát, fellebbezett, s ennek nyomán született meg tegnap az LB ítéle­te. A határozat szerint pénz csak a 2000. után kialakított közmű­vek után jár a településeknek. Szekó József, az ötletgazda mohácsi polgármester lapunknak elmondta, tudomásul veszik az LB precedens értékűnek számító döntését, s tartják magukat a tör­vényekhez. Más forrásból lapunk úgy érte­sült, hamarosan ismét terítékre kerülhetnek a villanyoszlopok: szakértők ugyanis annak a kér­désnek a felvetésére készülnek, vajon mennyiben jogos a szolgál­tatónak abból eredő több tízmilli­ós bevétele, hogy díjat szed az oszlopokon futó egyéb (többek között kábeltelevíziós) vezetékek után. Nem tartják kizártnak, hogy az AB korábbi határozatának szel­lemében ebből az önkormányza­toknak is részesednie kellene. ______ RÉGIÓPRESS Bud apest Eltörölte a pénzügyminiszter a vámosok alko- holfelderítői költségtérítését. A visszavonást maga a vám- és pénzügyőrség kezdeményez­te, mert szerintük nem volt elég ösztönző az ellenőrzéseket végzők számára.- Idejétmúlt volt már ez a hetvenes évek­ben bevezetett ösztönző rendszer - mondta lapunknak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnok­ságának szóvivője. A jutalmazások fe­szültségeket keltettek a dolgozók között, mivel csak a szeszes italokra terjedtek ki. A kábítószeres fogások és cigaretta- csempészések során ezt a költségtérítést ugyanis nem lehetett alkalmazni. A minisztériumi utasítás korábban azért fogalmazódott meg, mert ezzel a tiltott pálinkafőző helyeket akarták le­leplezni - fogalmazott a szóvivő. A ko­rábbi intézkedéseknél 400 forintot fizet­tek a szesz előállítására alkalmas készü­lékekért, és a lefoglalt alkoholért hektoliter-fokon­ként 20 forintot. Több felderítőnél ez egyenlő arányban oszlott meg. Ma már új ösztönző módszereket alkalmaz a vám- és pénzügyőrség. A parancsnokságoknak évente meghatározott keretösszeg áll a rendelkezé­sére, amiről a vezetők dönthetnek. Egy-egy na­gyobb fogásnál a felderítők akár a havi fizetésük há­romszorosát is megkaphatják. Országos jelentőségű esetekben pedig a rendészeti főigazgatók, illetve maga az országos parancsnok is jutalomban része­sítheti kiemelkedő munkájukért a pénzügyőröket. NAGY ESZTER DÓRA

Next

/
Thumbnails
Contents