Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-27 / 72. szám
2002. Március 27., szerda AHOL 7. OLDAL E L U N K Főnixmadársors A korábban faluhelynek ismert, de az 1489-ben már mezővárosként jegyzett Szászberek a XVI. század elejére vesztette el kitüntetett rangját és vált újra faluvá. A középkorban Heves vármegyéhez tartozott, majd 1569-től Heves és Kül- ső-Szolnok, 1876-tól pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez. A település sorsa semmivel sem volt könnyebb, mint megyebeli társaié. A törökök erre is dúltak, 1552-ben teljesen lerombolták. A rá következő két évben a visz- szatért lakók és az új telepesek újjáépítették a falut. A török uralom alatt kezdetben a hatvani, később a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A tatár-török pusztítások miatt az 1680-as években elnéptelenedett. A XVIII. században a szász- bereki pusztán csupán néhány zsellércsalád élt. 1828-ban ismét lakatlan helyként említik, de a század közepétől ugrásszerűen megnőtt az ott lakók száma. A közigazgatásilag Be- senyszöghöz tartozó település többször kérte önállóvá válásának engedélyezését. 1950. március 11-én választották meg a községi képviselő-testületet, s ezzel majdnem 300 éves szünet után a község folytathatta önálló életét. A szászbereki tanyavilágot övező községeket 1944. november 4. és 11. között vették birtokukba a szovjet csapatok. Az 1945-ös földreform során kétszáztizennyolc családnak összesen 1900 katasztrális hold földet osztottak ki. A községgé alakulás előtt a szászberki határban három nagyobb központ volt, nevezetesen: Alsó- és Felső-Szászberek, illetve Daruhát. A községnek 1438-ban már temploma volt. 1571-ben is templomos helynek ismerték, de az 1680-as évekbeli török pusztítás nyomán egyháza elenyészett. Az elpusztult templom köveit és két harangját a jászal- sószentgyörgyiek vették birtokukba. A XX. század elejéig a puszta Jászalsószentgyörgy fili- ája, attól kezdve pedig napjainkig az újszászi katolikus plébániához tartozik. ■ Az oldalt írta és szerkesztette: Mészáros Géza Fotók: Mészáros János SZÁSZBEREK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN A lendületes fejlődés útján Fél évszázada vált újra önálló faluvá Szászberek. Azóta sok víz folyt le a Zagyván, de a település csak most, a harmadik évezred küszöbén érkezett el egy lendületesebb fejlődés útjára. Kónyámé Vasas Zsuzsanna polgármester örök optimistaként tekint a jövő feladatai elé. A 952 lelket számláló község már 1999 óta szerette volna elnyerni az ipari park címet, amely az elmúlt évben sikerült számára. Jelenleg az infrastruktúra kiépítésén fáradozik az e célból létrejött Ipari Park Kft., központi pályázatoktól remél támogatást a térségi fejlesztési beruházásokra. Ennek idei befejezése már a vállalkozói kör letelepedését is magával hozhatja. A 2000. és 2001. évben mintegy 360 millió forintból kiépített csatornarendszer nyolcvan százalékban állami pénzből valósult meg, míg húszmilliós költséggel bírt a vis maiorból két éve megépített, de már régóta szükségessé vált belvízelvezető rendszer. Ma már az összes közmű - víz, villany, gáz, csatorna - birtokában van a falu, útjai hatvan százalékban szilárd burkolatúak, a többi útalappal rendelkezik. Az önkormányzat közintézményeit az utóbbi években folyamatosan felújították, már csak a polgármesteri hivatal rekonstrukciója lenne hátra. Pénz egyelőre nincs a beruházásra, mint ahogy számos alkalommal az önerő hiánya hiúsította meg a település továbblépését. A helyi iskolában középintézményi szintű informatikai képzés, illetve német és angol nyelv- oktatás zajlik. A tanintézmény értékét mutatja, hogy Jászladány- ból félszáz kisdiák jár át Szászberekre nap mint nap tanulni. Az elmúlt év végén megalakult polgárőrség 87 főre duzzadt — aktív tagja a polgármester is — , a közelmúltban egy nagyobb katasztrófát előztek meg azzal, hogy időben észleltek egy istállótüzet. Az 1938 óta működő Szászbereki Sportegyesület a tervek szerint hamarosan nem csupán a labdarúgást szeretőket tudhatja tagjai és szimpatizánsai között, hanem a Jász-Plasztik Kft. területén kialakított konditerem is szívesen várja látogatóit a közeljövőben. Az ipari park, a lakópark, a templom és egy új sportpálya meglétével Szászberek a nyugalom és a biztonság, ugyanakkor a lendületes fejlődés útjára léphet a XXI. század elején. A helyi általános iskola nem csupán kívülről mutatós, hanem belső értékei is vonzóak Konyámé Vasas Zsuzsanna Zöldövezeti lakópark születik A pihenés és a nyugalom szigete lehet Szászberek a XXI. századtól. Ennek egyik alapja lehet az a nyolcvan lakásos lakópark, amelyet a település sportpályája mellett húzódó 4,7 hektáros területen építenek. A gyorslakóházakat a szeptemberi iskolakezdés előtt „kulcsra készen” kívánják átadni a tulajdonosoknak. Már az egyik kitörési pontra rálelt a szászbereki ön- kormányzat, amióta a tavaly ősszel elnyert ipari park címmel büszkélkedhet. A község a cégek, vállalkozók letelepedési szándékát ösztönözve ezúttal A látványtervek is bensőséges, nyugalmas településrészről árulkodnak egy nyolcvanlakásos lakópark megépítését kezdeményezte, melynek tervei már elkészültek. A beruházás megkezdéséhez csupán közműfejlesztési pályázat szükségeltetett, hiszen a telkek vételárát fordítják majd vissza az építkezésre. A lakóparkban összesen nyolcvan — egyenként 40 és 50 négyzetméter alapterületű — tetőtér-beépí- téses sorházat, illetve 60-120 négyzetméteres, egyedi kivitelezésű családi házat húznak fel a közeljövőtől. A könnyűszerkezetes technológiával készülő lakások árai 90-95 ezer forintba kerülnek négyzet- méterenként. Egy telek piaci értéke hozzávetőlegesen 200 ezer forintot tesz ki. Azok a házak pedig, amelyeket szerkezetkészre építenek, de belső kivitelezését a lakókra bízzák, négyzetméterenként 45 ezer forintba kerülnek. A lakópark központjában szolgáltatóházakat, különböző üzleteket, játszóteret helyezett el a tervező. A munkálatok hamarosan elkezdődhetnek — a kivitelező az országban számos kiváló referenciával bíró, tizenkét éves múltra tekintő fővárosi Kereskedelmi, Beruházási és Házépítő Kft. - és az első lakásokat akár három hónap alatt átadhatják azoknak a tulajdonosoknak, akik a nagyvárosi közegből a zöldövezeti csendes, vidéki lakókörnyezetbe menekülnek. Mivel a tervezett lakópark a jelenlegi futballpálya területét is „bekebelezi”, a kivitelező vállalta, hogy egy új, füves sportpályát épít a település szélén. Dombház a föld alatt A térségben egyedülálló lak- és körbe-körbe a föld dominál. A helyet épít magának az Éri nappali a sok és nagyméretű nyí- család Szászberekén. A domb- lászárótól tűnik tágasnak, de ház olyan, mintha épp a föld- mindenesetre világosnak. A fény bői nőne ki, vagy pont e pilla- a kupolából és a boltíves abla- natban nyelné el a puszta. kokból árad a szobába. Körben A dombház tetején természetes növényzetet alakítanak ki Pest megyében, Tökölön, Mogyoródon és egyéb kisebb településen láthatni efféle furcsa épület. Éri Aranka, a szászbereki félkész ház asszonya vezet körbe bennünket a most még széltől lakott házban. A háromgyermekes család Szolnokról költözött ki a kisközségbe, tervüket egy természeti katasztrófa alapozta meg. Egy óriási orkán levitte házuk tetejét, s akkor, egyik ismerősük ajánlotta fel a földdel szigetelt dombház megvalósítását. Kapva kaptak az ötleten, s az idén már valószínűleg teljes pompájában áll a félig föld alá süllyesztett ház. Az építkezés közelében kitermelt föld helyén mesterséges tavat hoznak majd létre. Minimális tégla és beton adja a ház szerkezetét, kívül különböző helyiségek nyílnak, szintén minimális, de rendkívül jó hőszigetelő falazattal. Az emberiség egyik legősibb építkezési módja egyelőre semmivel nem kerül kevesebbe, mint a jelenlegi hagyományos kultúra költsége - ráadásul kivitelezés terén hatalmas küzdelem folyik -, de a későbbiekben a rezsiben mutatkozik majd meg dombház előnye. Huszonnégy unokáját várja Tamási Jánosáé Szászberek legidősebb lakója. A 94. évében járó Mari néni rendkívül jó egészségnek örvend, annak ellenére, hogy élete nagy részét a földeken töltötte. Vagy éppen azért... Népes család volt a Burdáéké a XX. század legelején. A szülők hét leányt és öt fiút neveltek fel dolgos tisztességben, akik közül ma már csupán a másodszülött Marika köszöntheti a reggeleket nap mint nap. Az 1908-ban világra jött Marika gyerekként már Kohner báró szászbereki földjein cselédeske- dett. Ugyan iskolába is járt, három osztályt elvégzett becsülettel, de az első világégés kiparancsolta a pádból. Miután a férfiak tenyerét a kapanyél helyett ekkortájt a puskatus keményítette meg, az asszonyoknak és a gyerekeknek kellett helytállniuk a határban. Legidősebb leány lévén ráadásul Mária még a többi csöppségre is vigyázott. Aztán szemet vetett rá Tamásiék Jancsija, s 1926-ban lakodalom, majd később öt gyermek lett a szemezgetés vége. A ’45-ös földosztás 14 holdat a Tamási családnak is juttatott, de a fiatalasszony ekkor már inkább a ház körül tüsténkedett. Teltek, múltak az idők, s a Marikából, majd Máriából lett Mari néninek egyre gyakrabban volt muszáj járnia a temetőbe. Férjét, három gyermekét gyászolja, és jó néhány éve, miután eladta a házát, egyik Szászberekén élő lányához, Mariskához költözött. Aki becsülettel viseli azóta is gondját, mondván: szociális otthonba tán csak nem adom a saját édesanyámat!? Mari nénit — hál’ istennek — elkerülték a betegségek, s bár egész életében a faluból csak a szolnoki piacra tette ki a lábát, a tévé révén világot járt emberré lett. A képernyő előtt szokta elfogyasztani szokásos csemegéjét, a friss kenyeret sült szalonnával és paprikával. Már egy kicsit izgul, nemsokára itt a húsvét, s jönnek az unokák: tíz „rendes”, tizennégy déd... Egymásra talált orvos és falu Az elmúlt év szeptembere óta végre-valahára saját orvosa lett Szászbereknek. Dr. Bódog József tíz évre kötelezte el magát a falu „doktor uraként”. Hosszú ideje keresett magának orvost a község, mire a tavalyi év őszén ráleltek dr. Bódog Józsefre. Mondhatni, egymásra talált orvos és falu, mivel a doktor úr e térségben kutatott állás után. Visszajött szülőföldjére, hiszen itt, az Alföldön töltötte diákéveit, s bár a későbbiekben a Dunántúlon is jól érezte magát, mégiscsak úgy gondolta, hazatér az övéihez. Négy gyermeke Pesten, Kecskeméten és Debrecenben él, Bódog úr pedig immáron Szászberekén, feleségével. Csak ötpercnyi beszélgetésre kaptunk lehetőséget felvetésre, amely az alföldi és a dunántúli emberek közötti eltéréseket kutatná. — Errefelé a jellegzetes mezőgazdasági emberek és problémáik mutatkoznak meg. De az esik a legjobban, hogy az itteniek nagyobb bizalommal fordulnak felém, szófogadóbbak, és megfogadják a tanácsaimat. Ebben a körzetben a körülmények, a feltételek megfelelőek, csupán a szakorvosi ellátás ütközik néha nehézségekbe. Remélhetően erre is megtaláljuk a megoldást a közeljövőben. Hogy jól ér- zem-e magam Szászberken? Jelen pillanatban nagyon is, de ugyanezt kérdezze meg majd egy évtized múlva is, hiszen a szerződésem éppen tíz esztendőre szól. Bódog doktor visszatért az alföldi emberekhez ______________________________1 az o rvos úrtól, akire a rendelőben éppen akkor hatan vártak. — Betegség és betegség között nincs különbség — válaszol arra a ADOMÁNYOKBÓL SZÜLETIK. - A közös építkezés megbékélteti a helyi embereket - mondta Hernádi László plébános, a leendő szászbereki római katolikus kápolna alapjainak kijelölésekor. A mintegy 35 millió forintos beruházással megvalósuló kápolna Gereben Gábor Ybl-díjas tervező elképzelése alapján magasodik majd a község főterén. Az egyházmegye, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 15 millió forinttal támogatja a beruházást, valamint az építkezésre létrejött alapítványhoz befolyó adomátok ri^tik^Jemplomjnegszületését_____________________________________________________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Mari néni mögött a XX. század
