Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 67. szám
10. OLDAL Az Eszterházy Károly Főiskola oktatója, Angyaláé Jászi Éva szociálpeda- gógus szerint ma már nem elég csak arra figyelniük a szülőknek az iskola megválasztásakor, hogy ki lesz majd a gyermek első tanítónője, illetve más hagyományos körülményekre (megközelíthetőség, stb.) gondolni, hanem azt is célszerű nézni, hogy az adott intézményben milyen módszerrel tanítják az olvasást. A szakember az ismertebb metódusok között elsőként említi a hangoztató-elemző- összetevő módszert, amely Romankovics András nevéhez köthető. Ennek lényege: előprogramja a szókép, de összességében analitikus-szintetikus módszerrel betűket tanít, majd szótagolva oktatja az olvasást. A többi szótagoló módszerhez képest a különbség abban ragadható meg, hogy itt a néma olvasás áll a középpontban, s a hangsúly a megértésen van. Lényegében a mai szülők többsége ezzel a módszerrel tanulta az olvasást. Kevesebb helyen alkalmazzák az úgynevezett globális modi' Ü K Ö R 2002. Március 21., csütörtök Szülői döntés előtt az olvasástanításról Ne csak iskolát és tanítónőt válasszunk, az alkalmazott módszer is számít szert - tudtuk meg. E szerint a nebulók szóképtanulással kezdik egy elnyújtott szakaszban, majd ezt követően a betűkkel ismerkednek meg betűcsoportokban. A módszer előnyének mondják, hogy erősen késleltetett az írás tanítása. Tudni kell erről a metódusról, hogy nem tanítja a betűkapcsolást és nem szótagoltat. Széles körben ismert a Zsolnai József nevével fémjelzett nyelvi-irodal- mi-kommunikációs módszer. Lényegét tekintve a zsolnais eljárás párhuzamosan alkalmazza az előbbi kettőt: szókapcsolatokat tanít, majd betűket. A hangsúly itt a kommunikáción van, a kifejező olvasás- és beszédtanításon. Lovász Gabriella dolgozta ki az in- tenzív-kombinált olvasástanítási programot. Ezt nevezhetjük olvastatva író módszernek is, hiszen az olvasást és az írást párhuzamosan sajátíthatja el a tanuló. Az eljárásnak van egy viszonylag gyors betűtanítási szakasza, amelyet egy elnyújtott gyakorlási időszak követ. Egyedül egyik módszer sem „üdvözít” FOTÓI GÁL GÁBOR Jászi Éva egyre inkább elterjedt- nek mondta a Meixner-mód-szert, amely Meixner Ilona nevéhez köthető és lényegében egy dislexya- prevenciós olvasástanítási módszer. Ez a metódus elsősorban a gyermekeknek ajánlható, akik veszélyeztetettek ezen a téren. A Meixner-féle tanítás talán a leginkább alkalmazkodik a magyar nyelv sajátosságaihoz. Szótagoló eljárás, hangokat, betűket tanít, melyet követ a nagyon alapos összeolvasás. Megjegyzem, hogy a Romanovics-féle módszerhez nagyon hasonlatos az apáczays tankönyvcsalád alapján való tanítás - fogalmazott a szociálpedagógus. - Azt sem árt tudni, hogy egyik metódust sem szabad az egyedül „üdvözítőnek” tekinteni. A gyakorlatban a tanítónők élnek is a számukra biztosított szabadsággal, és sok esetben vegyesen alkalmazzák a módszereket. ___________________________!**! Kö zzététel Magyarország a legsikeresebb nemzetek sorában Az ember hisz ezt-azt. Gondolja így-úgy. Aztán, ha tudomást szerez errol-arról, rájön, hogy másképpen van, bizony nemritkán elcsodálkozik. Úgy tartják, ha az ember bízik magában, az már fél siker. De vajon mennyire bízunk mi, magyarok abban, hogy hazánk a közeljövőben valóban felzárkózik a világ legsikeresebb nemzetei közé? S mennyire bíznak ebben a sikeresnek mondott európai nemzetek fiai, lányai? Jó hírünk van. Úgy tűnik, végre kezdjük magunk mögött hagyni régi, jól megszokott pesszimizmusunkat. Már két éve sem panaszkodhattunk. Akkor a megkérdezettek 59%-a bízott benne, hogy Magyar- ország egy-két évtizeden belül felzárkózhat a világ legsikeresebb országai közé. 2002-ben már a polgárok 65%-a, csaknem kétharmada volt a siker pártján. A bizakodók közül a legbizakodóbbak a családosok, a vállalkozók és a diákok. Németeket, osztrákokat és franciákat kérdeztünk meg: összességében milyen véleménnyel van Ön Magyarországról? inkább negatív inkább pozitív Forrás: Magyar Gallup Intézet, Országmegítélés-kutatás, 2000. január Mennyire bízik Ön abban, hogy egy-két évtizeden belül Magyarország felemelkedik a legsikeresebb nemzetek közé? % 43 s 4 £ 3 0.-° 3.8 a n §84 2 s De hogyan fogad majd bennünket az európai nemzetek közössége? Vajon Attila nyilai jutnak-e rólunk eszükbe, vagy 1956 októbere? Örömmel jelenthetjük, hogy nincs félnivalónk. A németek, osztrákok és franciák igen jó véleménnyel vannak rólunk. Azok pedig, akik már jártak hazánkban, még kitüntetőbb benyomásról számoltak be. A külföldiek szerint legjellemzőbb tulajdonságaink közé tartozik a tehetség és az összetartás. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy Ausztriában, Franciaországban és Németországban a megkérdezettek többsége európai uniós csatlakozásunk mellett voksolna. Egy 2000. januári felmérés eredménye szerint, ha népszavazást tartanának ez ügyben, az osztrákok 63%-a, a franciák 66%-a állna mellettünk. A németeknél ez az arány a 82%-ot is eléri. Számíthatunk rájuk, hisz ók is számítanak ránk. Megkérdeztük a németeket, osztrákokat és franciákat: jellemzó'-e Ön szerint Magyarországra? % Az adott tulajdonságot jellemzőnek tartók aránya 4 3 C 100 80 60 40 20 j Németország | Ausztria ■ Franciaország 'S e o o c3 Q cd 2 nagy kultúrájú jókedvű, nagy jövő egymással törődő, szoli- rosszkedvű, ország derűs ország előtt áll dáris emberek országa pesszimista ország O j 00 'cd N Matekból remekeltek Tiszafüred A helyi Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szak- középiskola már ötödször szervezte meg a pécsi MATEK Alapítvány Gordiusz matematikai tesztversenyét, amelynek megyei eredményhirdetése március 15-én délután volt. Ebben a tanévben 629 középiskolás vállalta azt, hogy megpróbálja átvágni a legnehezebb tesztek gordiuszi csomóit is. Ez a ak szerezték meg az első helyeket. IX. évfolyam: Dányi Zsolt (Kossuth Lajos Gimnázium - Tiszafüred), X. évfolyam: Pongrácz András (Verseghy Ferenc Gimnázium - Szolnok), XI. évfolyam: Bóka Gergely (Verseghy F. Gimn. - Szolnok), XII. évfolyam: Farkas Viktor (Varga Katalin Gimnázium - Szolnok). A kategóriánként meghirdetett pontszámlimit alapján hét tanulónak — Dányi Zsolt, Pálinkás Csaba (Verseghy), Bóka Gergely, Pongrácz András, Tóth László Az országos döntőbe jutott tanulók. A képről Pongrácz András és Farkas Viktor hiányzik. szakközépiskolások versenyében a következőknek sikerült a legjobban. IX. évfolyam: Dittrich Márton (Móricz Zs. Közgazdasági SZKI - Kisújszállás), X. évfolyam: Fejes Gábor (Liska József Erősáramú SZKI - Jászberény), XI. évfolyam: Kirják Erzsébet (Liska József Erősáramú SZKI - Jászberény), XII. évfolyam: Ora- vecz Róbert (Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági SZKI - Szolnok). A gimnazisták közül az alábbi(Verseghy), Farkas Viktor és Ter- jéki László Dénes (Varga Katalin) - adaük meg az, hogy képviselje megyénket az április 5-7 közötti pécsi országos döntőn. A felkészítő tanárok közül idén a „vargás” Nagy Tibor részesült elismerésben, míg az iskolák csapatversenyében hengereltek a szolnokiak, hiszen a IX., X., XI. évfolyamokon a Verseghy, míg a XII-en a Varga Katalin Gimnázi- um végzett az élen. ________pj«. Fi zikából vetélkedtek Karcag Nyolc éve még hét település 12 iskolájának 197 diákja, tegnapelőtt viszont már 26 település 43 iskolájának 1677 diákja vett részt azon a fizika próbaversenyen, melyet Lé- vainé Kovács Róza matematika-fizika szaktanácsadó, szakértő szervezett. Az önkormányzat nevében dr. Fazekas Sándor polgármester kívánt jó versenyzést a 368 karcagikisújszállási diáknak. (A többiek három szolnoki, egy-egy túrke- vei és jászberényi iskolában írták meg a tesztet.) A fizika próbaversenyen nincs nevezési díj, ezért is ilyen népszerű ez a megméretés a tanulók körében. Lévainé Kovács Róza nyolc évvel ezelőtt azért indította el a versenyt, hogy a gyerekek jobban megkedveljék a fizikát. A versenyzők itt öt válaszból próbálják a jót megtalálni, ezen a versenyen nem szembesülnek az esetleges kudarcélménnyel, mert ha egy kidolgozásos feladathoz hozzá sem tudnak kezdeni, az sokkal nagyobb kudarcélmény számukra, mint ez a verseny, ahol az öt lehetőségből nagy valószínűséggel ki tudják választani a jót. Az elmúlt évek alatt a diákok megszerették a versenyt, és több tehetséges diák jutott innen tovább megyei és országos versenyre. DE
