Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-18 / 64. szám

Ül 9 2002. MArcius 18., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI CARMEN. Nagy sikerrel mutatta be szombaton este a szolnoki Szigligeti Színház a Carmen című tánc­játékot a szenvedélyről. A varázslatos produkciót Bodor Johanna koreográfus rendezte. FOTÓ: CS. I Késik a beruházás Akár egy-másfél évet is késhet az a mintegy 250-300 millió forintos beruházás, amelynek megkezdését idén márciusra tervezte a Hotel Tisza Kft. még az elmúlt évben. Szolnok- Olyan, nem kalkulált gazdasági esemény kö­vetkezik be hamarosan társaságunk életében, amely években mérhető késését eredményezi a szállodabővítési koncepciónknak - informálta lapunkat Lipóczki János, a Hotel Tisza Kft. ügy­vezető igazgatója. Mint ismeretes, az idegenforgalomra épülő vállalkozás a tulajdonában lévő Tisza Szállót bő­víteni kívánja. A félszáz férőhelyes, mélygarázsos szállodai szárnybővítés mintegy 250-300 millió forintos beruházás lenne, amelyet több lépcső­ben valósítana meg a cég. — Egyik üzleti partnerünk, a Damjanich uszo­dát üzemeltető Víz- és Csatornaművek Koncesz- sziós Rt. nemrégen bejelentette, hogy saját ter­málvizes kutat fúr medencéinek feltöltéséhez, ezáltal közel 6-8 millió forintos éves bevételki­eséssel kell számolnunk. Noha a szállodabővítés­re remélhetően eredménnyel pályázunk, a nem kevés önerőt más forrásból kell kitermelnünk. A közeljövőre terveztük egyébként a fürdőfejlesz­tést is, ami azért került nyugvópontra, mert a Zounok ispán szobor felé történő terjeszkedé­sünk jelenleg nincs napirenden a városi közgyű­lésben. A Tisza parki terület — szemben a saját vagyonban lévő Verseghy parkéval — ugyanis ön- kormányzati tulajdon, s eddig nem történt meg­egyezés a bérbeadási viszonyokról. Számos bi­zottság tárgyalta az ügyet, de érdemleges állás­pontra nem jutottak. Valószínűleg a közelgő vá­lasztások sincsenek kedvező hatással a Hotel Ti­sza Kft. beruházási terveire — tette hozzá Lipócz­ki János. (MÉSZÁROS G.) Ingatlanok a reformátusoknak Bakk Zoltán polgármester és Szabó József, a helyi református egyházközség lelkész-elnöke a napokban látta el kézjegyével azt a dokumentumot, amely szerint a város önkormányzata a református egyház tulajdonába adja a Stadion úti „tanyai” kollégiumot és a Bacsó Béla úti iskolaépületet. Épül a tornaterem Tiszafüred Miután az építés a téli hó­napokban szünetelt, s idő­közben tragikus körülmé­nyek között elhunyt a kivi­telezés „motorja”, Szűcs M. Sándor református lelkész, sokan megkérdőjelezték a Bán Zsigmond Református Iskola és Óvoda új tornater­mének a befejezését. A nagytiszteletű úr özvegyétől, Szűcs M. Sándornétól - aki je­lenleg kinevezett lelkészként szolgál - azonban megtudtuk: erről szó sincs, sőt mi több, nemcsak a tornaterein épül to­vább, hanem felújíthatják a re­formátus templom tornyát is. Ehhez feltétlenül segítséget nyújt az is, hogy időközben megérkezett a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumából a már korábban beígért 10 plusz 1,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás, ami lehető­vé teszi, hogy április végére tető alá kerüljön a tornaterem. To­vábbi jó hír, hogy már előkészí­tés stádiumában vannak azok a központi támogatások és pályá­zatok, amelyek segítségével már az új tanév kezdetére kulcsra­kész lehet a több funkciót is el­látó, impozáns tornacsarnok. Szintén a minisztérium támo­gatja 1,5 millió forinttal a muze­ális értékű templomtorony fel­újítását, valamint a toronyóra új­bóli üzemképessé tételét, ami a tervek szerint a nyári hónapokra készülhet el. __________________ _________ P.M. Me gkezdődött a plakátháború? (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzat levelét érdek­lődésünk idején még nem vették kézhez, majd a szöveg ismereté­ben döntik el, mit tesznek a ké­sőbbiekben - mondta Hagyó Tamás. Hozzátette: 1998-ban a Fidesz zászlaját is kihelyezhet­ték az Apponyi téren, most erre még bizonyos díjfizetés ellené­ben sem adott engedélyt a hiva­tal. Ballagó János FKGP-s képvi­selőjelölt arról tájékoztatta la­punkat, hogy szándékaik sze­rint csak olyan helyekre ragasz­tottak plakátokat, ahol az nem tilos. Több településen (Jász- fényszaru, Jászárokszállás) megkapták azoknak a hirdető- tábláknak a listáját, ahová pla­kátok kiragaszthatók. Jászbe­rényben azonban csak olyan lis­tát kaptak, mely a tiltott helye­ket sorolja fel. Ha valóban akadt egy-két olyan ragaszuk, mely til­tott helyre került Berényben, azt természetesen el fogják távolíta­ni — válaszolta kérdésünkre a Kisgazdapárt jelöltje. BANKA CSABA Törökszentmiklós A város a két önkormányzati in­gatlant tizenegy éve adta ingye­nes használatra a református egy­házközségnek. A helyiek által „tanyai” kollégiumként ismert in­tézmény a Törökszentmiklóson tanuló vidéki diákok számára nyújt szálláslehetőséget, míg a Bacsó Béla úti iskolát funkciójá­nak megfelelően működtette az egyházközség. A haszonélvező gondoskodott az épületek állagá­nak megőrzéséről. A kollégium a jelentősen megjavult vidélti autó­busz-közlekedéssel fokozatosan elveszítette a környező kistelepü­lésekről „beköltöző” gyermeke­ket, kihasználtsága jelenleg mint­egy egyharmada az ideálisnak.- Elsősorban nem jótékonysá­gi okokból adtuk át a tulajdonjo­gokat — hangsúlyozta lapunknak Bakk Zoltán. - Az egyház a Szé­chenyi Terv nyújtotta lehetősége­ket kihasználva idősek bentlaká­sos napközi otthonát kíván létesí­teni a Stadion úti ingatlanban a kollégiumi funkció megtartása mellett. Ez a cél egybevág a város elképzeléseivel. Az egyház azon­ban csak akkor pályázhat átépí­tésre, amennyiben saját tulajdon­joggal rendelkezik az adott ingat­lan felett. Ezzel az aláírással a vá­ros lesz gazdagabb egy újabb szo­ciális intézménnyel. Szabó József az egyházközség közeljövőbeli terveiről számolt be: - Az önkormányzat azzal a kikötéssel ruházta át egyházunk­ra a tulajdonjogokat, hogy az in­tézményeket továbbra is a funkci­óiknak megfelelően működtet­jük. Ezt mi természetesen meg­ígértük és betartjuk, de a kollégi­um mellett egy hatvan férőhelyes idősek otthonát is szeretnénk ki­alakítani. A hozzáépítéses beru­házás mintegy háromszázmillió forintos költségét pályázati támo­gatásokból, elsősorban a Széche­nyi Terv adta lehetőségekből sze­retnénk fedezni - mondta a lel­kész-elnök. ________________________<M. Q.) VÉ LEMÉNY JÁRVÁS ZSUZSA Mit is ünnepeltünk? Országszerte véget értek a március 15-i meg­emlékezések. Csak a visszhangjuk nem múlt még el. (Talán nem véletlenül?) Igaz, lassan megszokhatnánk már, újabban többet beszé­lünk az előkészületekről és az utóhatásokról, mint magukról az ünnepekről. Fura volt számomra ez a mostani is. Mert ha nem lennék biz­tos benne, hogy március 15-én az 1848-as vértelen forradalom hőseire, eszméire és tetteire szoktunk emlékezni, akkor most megkérdezném: tulajdonképpen mit is ünnepeltünk? Ugyanis olyan érzésem támadt, mintha az ország különböző pontjain mást és mást éljenzett volna a tömeg. Mintha ennek a napnak több köze lett volna a közelgő választásokhoz, mint a régi dicső­séghez. Mintha a márciusi ifjak fényét elnyomta volna a mai (ön)jelöltek „ragyogása”? Persze mindez nem .,, . , j , változtat azon a tényen, MáTClllS 15-e CL szabadsagot hogy Európa másfél szá­és az egyenlőséget éltette. zada megelégeli a feuda- ' lizmust, s annak fojtoga­tására forradalmakkal válaszol Palermótól Párizson át Pestig. A mi forradalmunk előz­ményeként Magyarországon az 1847-48-as országgyűléseken már élesen bírálják a kormányt, megalakul az Ellenzéki Kör, le­tartóztatják az ácsteszéri jobbágy fiát: Táncsics Mihályt, akire már 1836-ban felfigyelnek a „Pazardi” miatt, de csak a cenzúrát és az ország kiszolgáltatottságát bíráló könyveit honorálja bör­tönnel a hatalom. Ez idő tájt Kossuth Szentirmay Izidor álnéven válaszolgat Széchenyinek, míg Irinyi József 12 pontba sűríti Kos­suth gondolatait, amit a József-napi vásáron kívánnak közhírré tenni. Csakhogy 13-án Bécsben kitör a forradalom. így a 14-ről 15-re virradó éjjelen Petőfi megírja a Nemzeti dalt, amit előbb a Pilvax kávéházban, majd az orvosi egyetem udvarán több száz ember előtt szaval el. Länderer nyomdájánál már ötezren várják a Nem­zeti dal és a 12 pont kinyomtatását. Délután a Múzeum térről tí­zezren indulnak a városházára, de Budára, Táncsics kiszabadítá­sára már húszezren érkeznek. Az a régi március 15-e a sajtószabadságot és Kossuthot éltet­te. Meg a szabadságot és az egyenlőséget. Ezt azért jó, ha tudjuk. Bár a tényeket és akár a történelmet is meg lehet másítani, de hi­szem, hogy csak ideig-óráig. Mint ahogy azt is hiszem, most is vannak és mindig lesznek márciusi ifjak (és kevésbé ifjak), akik nem feledkeznek meg az ember és a sajtó szabadságának eszméjéről. De leginkább tényéről... MÉZESTALÁLKOZÓ. Alföldi mézesnapot és mézestalálkozót szerveztek szombaton a szolnoki Helyőrségi Művelődési Klubban. Az előadások mellett a méz, illetve a mézes sütemények kóstolóját és versenyét is megrendezték. ____ FOTÓ: CS. I. TE MPLOMI MEGEMLÉKEZÉS. A napokban Kunhegyesen több rendezvényt is tartottak az 1848-49- es forradalom és szabadságharc jegyében. Ezek egyikének a helyi református templom adott otthont, ahol tartalmas műsorral emlékeztek meg az egykori hősökről. Képünk a megyei karnagyok kamarakó­rusának előadása közben készült. fotó. bugány j. Szabad-e a magyar sajtó? A rendszerváltás óta minden év március 15-én — a szabad­ságharc hőseinek tiszteletére rendezett megemlékezések mellett — egyben a magyar sajtó napját is ünnepeljük. A for­radalom lázában égő ifjak ugyanis 1848 e nevezetes napján célul tűzték ki a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. La­punk ennek kapcsán arra volt kíváncsi, vajon a járókelők szerint azóta megvalósultak-e ezek a követelések. Körkérdés Dr. Erdei Kata­lin, 74 eszten­dős nyugdíjas:- Véleményem szerint nem ál­lít valótlant, aki azt mondja: ma szabad a sajtó Magyarorszá­gon. Az persze már más lapra tartozik, hogy mi­lyen áron. Mert az is tény, hogy bár van néhány média, amely meg meri mutatni az igazságot, ám ezeket a szerkesztőségeket és munkatársaikat a jelenlegi kaci­fántos jogi szabályozás miatt bi­zony gyakran súlyos támadások és perek fenyegetik. Ruzsinszki Ferenc, 21 éves főis­kolai hallgató: - Ellentmondásos a helyzet. Bi­zonyos kere­tek között ugyanis ki le­het mondani, hogy meg le­het írni sok mindent. Ám azért akadnak kivételek. Sze­rintem a mai magyar sajtó is kap­hatna a jelenleginél több mozgás­teret. Ehhez azonban elsősorban a politikai befolyás szűkítésére volna szükség. Szabó Ru­dolf, 56 éves gépészmérnök:- Ha a napi ta­pasztalataim­ból indulok ki, akkor azt kell mondanom, hogy ma sincs hazánkban saj­tószabadság. Ez az állítás számta­lan példával is alátámasztható, amelyek közül a legszembetű­nőbb a közszolgálati televízióra gyakorolt kormánybefolyás, köz­ismert újságírók félreállítása és a médiakuratóriumok összetétel­ének visszásságai. _____________________________________bugány i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents