Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám

2002. Március 12., kedd 7. OLDAL FIGYELŐ Tanácstalan álláskeresők Születni kell arra, hogy valaki hirdetés alapján kerüljön zsíros munkakörökbe Reménytelen dolog álláshir­detésre jelentkezni. Leosztot­tak a szerepek, vagy ki tudja honnan érkeznek a befutók, de több tucatnyi próbálkozás is hiábavaló, panaszkodnak a pályakezdő álláskeresők, és a munkanélküli szakmun­kások. De hol rontjuk el ezt a döntő lépést, egyáltalán mi alapján szelektálnak a mun­káltatók?- Eddig tizennyolcszor próbál­koztam a bölcsész diplomámmal, de legjobb esetben is a személyes beszélgetésekig jutottam - pana­szolja a fiútársaság egyik tagja.- Volt, ahová hátszéllel érkez­tem, de ez inkább csak nekem adott önbizalmat, egészen addig, amíg ki nem kosaraztak.- Megalázó, ahogy lezajlanak ezek a beszélgetések - veszi át a szót a haverja.- Öt perc alatt lezavarják az in­terjút, de nem kérdeznek semmit a szakmai múltról, sem az elmé­leti felkészültségről. Aztán adnak két gagyi kérdést a cégről, ame­lyik mondjuk a petrencerudak és talicskafékek gyártásával foglal­kozik. A társaság profiljára tehát gyakorlatilag lehetetlen felkészül­ni, így arra is elég nehéz meggyő­ző választ adni, hogy miért érdek­li pont ez az állás az embert. Többször is az volt az érzésem, hogy eleve megvan már, ki kerül majd be, így a fölös jelentkezőket szívatásokkal igyekeztek rábírni, hogy lássák be, nem ők a legjob­bak. Például pályakezdőként itt- ott olyan szakmai kérdéseket kaptam, amire rutinos rókák is csak vakargatnák a fejüket.- Az egyik hazai üdítőgyártó nagyhatalomhoz jelentkeztem ­idézi egy másik fiú. - Négyszáz indulóból ment az első szűrés, majd a negyedik körre nyolcán maradtunk. Itt már szituációs já­tékkal teszteltek bennünket, hogy miként értékesítenénk a portékát, ha fafejű, vagy rafinált, korrekt vagy csibész áruházvezetőnek kellene eladni a terméket. Itt a szakmai felkészülés, az áruisme­ret már kevés volt, az alkalmazko­dó képesség, a határozottság, az érveléstechnika legalább ennyire számított. Az utolsó körben buk­tam el, mert volt egy nálam is si- mulékonyabb fickó. Gyorsan hozzáteszi: - Persze lehet, hogy csak savanyú a szőlő. De nem adom fel, ebben a labirin­tusban előbb-utóbb, de én érek elsőként a kijárathoz. - Nekem si­került marketing vonalon csatát nyerni, ötven jelentkező közül - mondja István, a jóvágású sporto­san öltözött srác. Mint kifejti, na­gyon fontos, hogy az ember hogy kerül oda az interjúra. Aki úgy kezd hozzá, hogy neki létszük­séglet ez az állás, az majdnem biztos, hogy nem kapja meg. Az álláskeresők szerint 40-50 beadott jelentkezésből 10-15 alka­lommal hívják be interjúra az em­bert. A tucatnyi interjúból pedig csak egy-két helyen van remény a harmadik körig eljutni. - De hát minden álláshirdetésre ötvenen, hatvanan jelentkeznek, úgyhogy személyenként is legalább ennyi­szer kell pályázni a matematikai sikerhez - jegyzi meg vigyorogva az egyikük. Majd finomít az él­őén: - Fontos, hogy nem szabad elkeseredni. Mert kevés hely van, ahová frissdiplomást keresnek, leginkább az amerikai cégeknél, mondván, ezeket az embereket még nem fertőzték meg más Munkaerőhiány Magyarországon A forint árfolyama az idén is erőteljesen ingadozni fog, ha má­sért nem, a választások okozta bizonytalanság miatt - véli az amerikai PlanEcon intézet, amely a magyar gazdasággal fog­lalkozó havi jelentésében arra is felhívja a figyelmet: a jegybank­nak monetáris politikájának ala­kítása során figyelembe kell ven­nie az árfolyamkockázat külső fogadtatásának rövid távú válto­zásait is. A kutatóintézet mind­azonáltal valószínűtlennek tartja a jegybanki intervenciót a forint érdekében. A magyar hatóságok idei inflá­ciós célkitűzését némileg ambici­ózusnak tartja a PlanEcon, amely az év végére 5,2 százalékos fo­gyasztói árnövekedést jósol. Eh­hez azonban arra is szükség van, hogy a jegybank ismét mérsékel­je a kamatokat, mégpedig az év végéig összesen 125 bázispont­tal, aminek eredményeként az irányadó kamatláb 7,25 százalé­kosra csökken. A gazdasági folyamatokat átte­kintve a PlanEcon külön kiemeli: a foglalkoztatási trendek a többi térségbeli országéval ellentétes irányba mozognak. A tavaly év végi 5,6 százalékos munkanélkü­liségi ráta a piacgazdaságra való áttérés kezdete óta a legalacso­nyabb. Sőt, a munkaerőhiány egyre komolyabb gondot jelent Magyarországon. Ez radikális lé­pésekre kényszeríti a kormányt, amelynek már rövid távon meg­oldást kell találnia. Ennek legel­lentmondásosabb példájaként a státustörvényt nevezi a PlanEcon. Jász-Nagykun -Szolnok, Bács-Kiskun, Békés, Heves és Nógrád megyei lakos olvashatja jármű és ingatlan apróhirdetését # ha Ön feladja hirdetését az Új Néplapba és a Jászkun Krónikába • mi Felajánljuk, hogy a négy szomszéd megyében is megjelentetjük hirdetését CSUPÁN plusz 200 - 200 Ft-ért! Keresse az gjNCpl^P és a JÁSZKUti KRÓNIKA hirdetésfelvételi irodáját Szolnok, Kossuth tér 1. szám alatt! Tel.: 56/516-716 munkamorálú változatokkal. Vi­déken pedig az a helyzet, hogy bi­zonyos területeken évekre előre lefutott már, hogy kik váltják a ki­öregedő vezetőket. A térség cél­irányos iskoláinak köszönhetően viszont egyes szakmák időtlen időkig telítettek. Másrészt a jól fi­zető nagy cégeknél pontosan tud­ják, hogy kik vannak a piacon számításba vehető tapasztalt szakemberek, a személyes kap­csolatoknak sokkal nagyobb a szerepük, de sokszor igazgatói rokonnal sincs sok esély.- Butaság azt gondolni, hogy az álláshirdetéseknek már előre megvan a nyertese. Nincs ugyan­is kötelezően meghirdetendő ál­lás, a cégnek nem érdeke ilyen fiktív pályáztatásokat csinálni. Az álláskereséskor a piacról a lehető legjobb szakembert szeretnénk kiválasztani, tehát nem érdekünk a protekciós megoldás egyik kör­ben sem - mondja a másik oldal részéről Szigetvári József, a DDGáz munkaerő-fejlesztési osz­tályvezetője. Kolléganője, Kneze- vics Irina, aki a gyakorlatban jó néhány pályázati akciót levezetett már, a jelentkezési tapasztalato­kat összegzi. A kiválasztás szem­pontjainál nyilvánvalóan a leg­fontosabbak a pályázati kiírásban szereplő tételek. Régiós tapaszta­lat, hogy mivel kevés a térségben a munkalehetőség, időnként olyanok is jelentkeznek, akik a feltételek negyedét sem teljesítik. Az első szűrön ezért nem marad fenn az álláskeresők kétharmada. Egy diplomás munkakörre az ilyen stabil vidéki cégeknél mini­mum 40-en pályáznak, de példá­ul az informatikai területekre két­szer ennyien. Az első körben a fe­lét szelektálják ki, majd a szakte­rületi vezető 10-20 embert hívat be meghallgatásra. Közben írás­beli teszteket kell kitölteni, ame­lyekkel logikai, számítógép hasz­nálati készséget mérnek, és 25-30 személyiségjegyet vizsgálnak. A döntő a munkahelyi vezető össz­benyomása. Az utolsó három je­lölt már nagyon hasonló, ott már szubjektív hatások döntenek, no és a fizetési alku. Van ezután három hónap pró­baidő, és ha rejtett gondok derül­nek ki, akkor még mindig van le­hetőség a módosításra. Fejvadász cégekhez a nagyvállalatok csak akkor fordulnak, ha felsőbb veze­tők, igazgatók pótlására kérnek ajánlatot. Knezevics Irina úgy fo­galmaz, hogy nincs tökéletes je­lölt, munkakör- és helyzetfüggő, hogy ki a legalkalmasabb jelent­kező. A leggyakoribb hibák, hogy igénytelenül készítik el az írásbe­li pályázatot. A gépelés nem köte­lező, de a tartalomnak lényegre- törőnek, tagoltnak kell lennie. Az elbeszélő jellegű „irodalmi remekeket” egyáltalán nem díjaz­zák. Sokkal többet ér, ha a jelölt kitér az egyéni ambícióira, az is­koláit, a szakmai múltját részlete­sen leírja, és kifejti a munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit, elvárá­sait. Ugyanilyen visszariasztó, ha az interjú során sugárzik a jelent­kezőről az érdektelenség. A ha­nyag megjelenés, a flegmaság sem előnyös, de a gyakorlatban a pályázók ritkán követnek el ilyen alapvető hibát, általában a leg­jobb formájukat hozzák magatar­tásban, öltözködésben. Szóval nem a ruha teszi az em­bert, de a legjobb tartalmat is tá­lalni kell. A tálaláson viszont min­den eldőlhet. ■ Minek nevezzenek? Jól indult a napom tegnap, bár az orkán, könnyedén szénabog­lyává változtatva a fejemet, minduntalan az önbizalmam csorbításával foglalkozott. Leve­let kaptam ....Úrhölgy” megszólítással. Gondo ltam is mindjárt, egy úr­hölgy kócosán is úrhölgy, és len­dületes kanyarral indultam a benzinkút felé. Besiklottam törzshelyemre, ahol gépiesen in­tézett el mindent a kiszolgáló, ahogy szokta: „Csók, hölgyem, tessék!”. Rendesen esett az érté­kem a tőzsdén, morfondíroztam, de ez még semmi sem volt a visz- szaúton történtekhez. Úrhölgyi mivoltomból sokat veszítve csak azért sem mondtam le az elsőbb­ségemről egy tajtékzó férfi javára - nevezzük őt NAGY ARCsibáld- nak -, aki az első pillantásra „Anyádénak szólított. Sebaj, nyugtatgattam magam, az illető legalább keresgélt a szavak kö­zött, annak a másik autósnak, aki nagy erőlködve, pöfékelve meg­előzött menet közben, csupán ar­ra volt energiája, hogy mindenfé­lét mutogasson. Erősen fogyatko­üfánlan Petőfi Népe #|F,KF,S MEGYEI HÍRLAP JtSfflMtÉU HEVES HÍRLAP NÓGRMhIEAP MILYEN CÉLRA, HOVÁ UTALJUK ADÓNK 1+1 %-ÁT? Az elmúlt évek nagy sikerei nyomán az Új Néplapban és a Jászkun Krénikában 2002-ben is kedvezményes hirdetési lehetőséget nyújtunk a szervezeteknek, alapítványoknak, hogy bemutatkozzanak az adózó állampolgároknak. Március 20-áig keddi napokon jelentetjük meg a felhívásokat lapjainkban, elkülönített helyen, felár felszámítása nélkül. Javasoljuk, hogy a hirdetési mintánkban szereplő információkat anyagaik tartalmazzák. Ár: 248 Ft/sor + áfa (Egy sor 42 leütést tartalmaz.) </> IÁI < H H w Z Kedvezményezettségre jogosult szervezet neve Település: utca, hsz. Célja (tevékenysége), röviden ismertetve a szervezet azon tevékenységeit, amelyek jogosulttá teszik a 1 %-os adórész fogadására......................................................................................... Érdeklődni: név Adószám: telefon Címünk: Uj Néplap-lapcsalád 5001 Szolnok, Pf.: 105. Telefax: 56/516-720 A pontosság miatt csak írásos megrendelést tudunk teljesíteni. Multik a hazai távmunkában A távmunka területén komoly ta­pasztalatokkal bíró öt multinaci­onális informatikai cég magyar- országi leányvállalatával írt alá együttműködési megállapodást az In-Forrás XXI Kht. A Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) által a múlt év őszén alapított társaság tanácsadói, koordinátori szerepet kíván betölteni a távmunka hazai elterjesztésében, a szükséges jogi háttér megteremtésében - hang­súlyozta az ez alkalommal tartott tájékoztatón Eíjghy Csaba, a cég témavezetője. Az együttműkö­dést aláíró informatikai multik - a Compaq Magyarország Kft., a H- P Magyarország Kft., az IBM Ma­gyarország Kft., a Siemens Rt. és a Sun Microsystems Kft. - mind a távmunka feltételeinek oktatásá­ban, mind annak alkalmazásá­ban, valamint a szükséges inf­rastruktúra és know-how-jának ismerete alapján nyújthatnak se­gítséget a hazai program végre­hajtásához - tette hozzá. A munkaadók ma még vona­kodnak ennek a formának az al­kalmazásától, részint a hiányos és eltérő szabályozást kívánó jogi háttér, részint a nem kielégítő in­formatikai ismeretek miatt. Hát­rányt jelent, hogy a hazai háztar­tások számítógépes és internet-el­látottsága még messze a kívánatos mérték alatt van, és a potenciális munkavállalók drágállják a táv­munkához kapcsolódó távközlési díjakat - derül ki a téma kapcsán végzett hazai felmérésből. Összehasonlításként elhang­zott, hogy az Európai Unióban évi 12-17 százalékkal bővül a távmun­kapiac, de a legdinamikusabban az USA-ban fejlődik, ott jelenleg 30 millióan dolgoznak ilyen for­mában. Magyarországon a mun­kavállalók legfeljebb 2 százaléka távmunkás. A kormány közhasz­nú társasága tervei között szerepel egyfelől a távmunka státusának megteremtése, ami speciális jogi szabályozást igényel, illetve elfo­gadottá kívánja tenni a közhasznú távmunka fogalmát. Ennek kap­csán már felvették a kapcsolatot a munkaügyi központokkal. A mul- tik képviseletében lapunk kérdé­sére Hetényi Péter, a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy a cég már itthon is alkalmaz­za a távmunkaformát, a munka­társak 50 százalékának teremtet­ték meg erre a lehetőséget. Közöt­tük vannak olyanok, akik a teljes munkájuk 10-15, mások a 90 szá­zalékát végzik ebben az itthon még újszerűnek tartott formában. Az In-Forrás Kht. a téma közis­mertebbé tételére on-line szolgál­tatásokat is indít, az ehhez kap­csolódó négy internetes portál március 20-tól érhető el. ■ zó önbizalommal támolyogtam a munkahelyemre, ahol aztán az ismerős „Helló” köszöntésre kezdtem magam otthon érezni. A rengeteg munkától pedig kivált­képp, hiszen a tegnap csak olyan nap volt, mint a többi, még ha sok virág is kelt el az üzletekben. Apropó, üzletek. Délutáni nagy lendületemben elrohantam vásárolni. A nagy áruházban a kapubeli biztonsági embert mint­ha kőből faragták volna. Köszö­nés helyett elrévedt a tekintete a semmibe - azaz senkinek nézett. Útba ejtettem egy pici üzletet is, ahová ezer éve járok, ott viszont széles mosollyal és „Szevasz, de rég' láttalak! ”-kal fogadtak. Ott­hon a szomszéd kislány elém toppant: „Csókolom!”. Kérdez­tem is, mi van, már nem vagyunk barátnők? Nem tegeződünk? Ja, szia! Hirtelen elfelejtettem, olyan ritkán találkozunk!” - hadarta, és már el is gurult a korijával. Hun­cutság csillant a szemében, meg valami őszinte tisztelet, ami gya­korta keresett hiánycikk a felnőt­tek világában. „Az adót nem a vállalkozónak kell fizetni!- Biztonsági őrként dolgozom egy vállalkozónál, akiről kiderült, hogy nem fizette utánam az adót és most utólag nekem kell befi­zetni 16 ezer forintot. Négyórás alkalmazásban vagyok. Annak idején, amikor felvett, kértem, hogy hivatalosan rendezzék az adómat. Az APEH szakembere, Kopján Kis Károly a következő tanácsot adta: - Először azt tisztázzuk: az adót nem a vállalkozó fizeti, ha­nem a bérből kell levonni. Ösz- szességében az adóelőlegek levo­nása a vállalkozó feladata, erről igazolást állít ki az év végén, amelyet január 31-éig a dolgozó­nak eljuttat. A dolgozónak min­den hónapban bérjegyzéket kell kapnia. Azt pedig, hogy valójá­ban hány órára van bejelentve, a társadalombiztosítónál, meg tud­ja kérdezni. Sajnos előfordul, hogy a dolgozó kevesebb időre van bejelentve, mint amennyi bért kap és ez általában csak utó­lag derül ki. Valószínűleg a pana­szosunk nem önadózó, tehát a munkába lépéskor úgy nyilatko­zott, hogy a vállalkozó állapítsa meg az adóját. Ez azt is jelenti, hogyha a dolgozónak visszajáró adója van - például ilyen az adó- kedvezmény is -, ezt a vállalkozó­nak kell kifizetnie. Ha viszont a dolgozónak még adófizetési kö­telezettsége van, akkor ezt a vál­lalkozónak kell levonnia a dolgo­zó béréből. Hogy milyen mérték­ben vonhatja le a munkabérből, erre pontos adattal szolgál a Munka Törvénykönyve. Elvileg egy összegben kellene levonni a bérből, de a megélhetésre is biz­tosítani kell pénzt. Ha az adóel­maradást a munkáltatónak nem sikerül levonni a dolgozó béréből június 30-áig, akkor át kell adnia az ügyet az illetékes adóhatóság­nak további intézkedésre. TOVÁBBTANULÓ fiatalokért alapítvány, Jászfelsőszentgyörgy. Az alapítvány célja: A településen la­kó jó képességű, de szegényes családi környezetben élő fiatalok továbbtanulásának anyagi tá­mogatása. Érdeklődni: Mézes Imre kuratóriumi elnöknél lehet. Tel.: 20/456-3884 Adószám: 18821103-1-16. A szolnoki Szigligeti Színház igazgatósága és társulata köszönetét fejezi ki mindazon támogatóknak, akik személyi jövedelemadójuk 1 %-át 2001. évben színházunk javára felajánlották. Tisztelettel kérjük, hogy adója 1 %-ával ebben az évben is támogassa színházunk működését, a szolnoki színjátszás ügyét. Adószámunk: 15410467-2-16 Szigligeti Színház igazgatósága * i

Next

/
Thumbnails
Contents