Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

■ • - n 2002. Március 9., szombat LÁNG LOVAGOK SZOLNOKON 7. OLDAL 200 ezer ember biztonságára vigyáznak Már több mint két esztendeje annak, hogy a tűzoltók új szervezeti keretek között végzik munkájukat. 2000. január l-jéhez, az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság, illetőleg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok megalakulásához kötődik a szervezeti átalakulás időpontja. A lakosság körében talán még mindig nem teljesen ismert, hogy a tűzoltóság, tehát a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak Hivatásos Tűzoltósága a polgári védelmi kirendeltség mellett a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóság szervezetén belül műkö­dik. A megyei tűzoltó-parancsnokság mint szervezeti egység megszűnt - mondta Plu- hár András tűzoltó alezredes, a szolnoki ön- kormányzati hivatásos tűzoltóság parancs­noka. A szervezeti átalakulástól függetlenül a tűzoltóság feladatrendszere, valamint a jogköre nem változott. A katasztrófavédelmi igazgatóság fő tevékenységének a katasztró­favédelmi törvény jelenti az alapját. A szolnoki önkormányzati tűzoltóság il­letékességi területe megyénk 25 települését fogja át. A tűzoltóság ezt az illetékességi te­rületet érintően nagy energiákat mozgósítva elvégzi a sokrétű szakhatósági tevékenysé­gét, állásfoglalásokat ad, általános tűzvédel­mi ellenőrzéseket, tűzvizsgálatokat végez. A tűzoltóság működési területe nem esik egybe az ületékességgel. Az elsődleges mű­ködési körzetbe 21 megyebeli település tar­tozik. Ez azt jelenti, hogy a szolnoki tűzoltók mintegy 200 ezer ember védelmét - az ehhez kapcsolódó tűzoltási és műszaki mentési fel­adatokat látják el. A másodlagos működési körzet kiegészül azokkal a környező telepü­lésekkel, amelyek esetében a kölcsönösség elve alapján besegítenek a tűzoltási és mű­szaki mentési feladatokba. A két körzet együttesen 63 települést foglal magába. A szolnoki önkormányzati tűzoltóság je­lenlegi eszközparkjában 14 gépjármű - gép­járműfecskendő, különleges szerek - találha­tó. Rendelkezésre áll továbbá még két jármű, ami a műszaki mentőbázishoz tartozik. A technikai eszközök korszerűsítésére, az el­öregedett gépjárműfecskendők 10-20 száza­lékos önrész befizetés melletti cseréjére 1995 és 2000 között országos szintű pályázatokat írtak ki. Ezek eredményeként sikerült két öreg járművet „nyugdíjba” küldeni. Ezzel a gépjánnű- fecskendők átlagéletkora el­fogadhatóvá vált. Pluhár András alezredestől azt is megtudhattuk, hogy termé­szetesen további korszerűsí­tési tervek is születtek, ame­lyek újabb pályázati lehető­ségekhez kapcsolódnak. Tény azonban, hogy még a kedvező pályázati feltételek ese­tén is komoly gondot okoz az önrész előte­remtése. Jelenleg legégetőbb az igény egy új, létrás autó iránt; jó lenne újra cserélni a régit. Ami a korszerűsítési elképzelésekre általá­ban igaz: az igény mindig sokkal nagyobb, mint ami a tervekből valaha is megvalósul­hat. A tűzoltóság szervezetében sajátos egy­séget teremt a több mint 100 fős személyi ál­lomány. A vonulós szolgálat 3 csoportból áll. A parancsnok szerint a csoportok egy- egy „családot” alkotnak. A szolgálaü hely a tűzoltók számára a második otthont jelenti. Ám ezt a tűzoltóság egészére is rá lehet mondani. A tűzoltók munkája az egymásra utaltságra alapul. Ez a vezetők és a végreha- tók viszonyára is igaz. A munka csak egy­ségben és szervezetten működhet. A vonulós csoportok 24-48 órás munka­rendben dolgoznak. A szolgálatban lévők folyamatos stresszben élnek. Nem tudni mi­kor és hová szólítja őket a következő riasz­tás. A központi előírás szerint az esethez in­dulóknak 2 percen belül el kell hagyniuk a laktanyát. Amikor útnak indulnak, még mindig nincs részletes és pontos informáci­ójuk arról, mi várja őket. Csak a helyszínre érve, a bajt immár saját szemükkel látva dönthetik el, mi is a konkrét teendő. Az közismert tény, hogy a lánglovagok munkája nagyon balesetveszélyes. Munka­helyük, azaz a hely, ahol éppen segítségét nyújtnak, sokszor életveszélyes körülmé­ADATOK A SZOLNOKI TŰZOLTÓK MUNKÁJÁRÓL tüzeset káreset tév. riasztás 1997 503 71 79 1998 444 162 91 1999 307 607 86 2000 440 129 104 2001 699 202 126 nyék sorozatát jelenti. Létezik védőöltözet, ám még ezek a modern eszközök sem képe­sek minden esetben garantálni a biztonsá­got. A tűzoltók számára a szaktudás és a technika együttesen biztosítják azt a lehető­séget, hogy képesek legyenek felülkereked­ni a veszélyeken. A képzés éppen ezért szin­te mindennapos a tűzoltók életében. így te­hát, amikor éppen nem olt tüzet a tűzoltó, akkor is szakmai kérdésekkel foglalkozik. A tűzoltók szakmai presztízse nem a ré­gi. Azt, hogy ennek milyen okai lehetnek, a tűzoltók parancsnoka sem tudja. Minden­esetre úgy érzi, régebben általában nagyobb elismerés övezte az egyenruhás embereket, így nagyobb megbecsülést élvezhettek a tűzoltók is. A helyzet azonban merőben más akkor, amikor éppen akcióban vannak és azon igyekeznek, hogy bajbajutott em­bertársukon segítsenek. Az embereket elsősorban hivatástudatuk és segítő szándékuk tartja a tűzoltóságnál. Tény azonban, hogy 2001 júliusától komoly bérrendezés történt. Ma egy kezdő tűzoltó bruttó fizetése közel 90 ezer forint. ■ Jó érzést ad, ha segíthetek” Vonulásként kezdett a parancsnok is Névjegy: Kor: 36 év Család: nős, két gyermeke van Felesége: pedagógus Az ifjú szolgálatpa­rancsnok 1988-ban szerelt fel. Bár szol­noki, mégis Karcag­hoz kötötte első munkahelye. Négy évvel később került vissza a megyeszék­helyre, ahol külön­böző beosztásokat töltött be, ám mind­végig maradt a tűz­oltóság szakterüle­ten. Parancsnok­ként sem szakított a régi „hagyományok­kal”. Ha kell, ma is kivonul az esetek helyszínére munka­társaival. Azt, hogy bizonyos nagyságrendű riasztási fokozat elrendelése esetén neki is men­nie kell, szabályok írják elő. Et­től függetlenül, ha a helyzet olyan, bármikor dönthet úgy, hogy megy az „első vonalba”. Pluhár András alezredes nem titkolja, belőle sem hiány­zik a hivatás, illetve a tűzoltóság szeretete, még ha a szakma presztízse már nem is a régi. Kétségtelen, hogy a tűzoltóknak munkájuk során nap mint nap szembe kell nézniük a tragédi­ákkal. Ezekhez hozzászokni nem lehet - állítja. Mást nem te­hetnek, csak az előttük álló fel­adat elvégzésére koncentrálnak, arra, hogy a veszélybe került embereken segíteni tudjanak. „Az mindig ad egy plusz jó ér­zést, ha tudok valakin segíteni. Ez a munkánk mozgatóereje.” - vallja. Pluhár András tűzoltó alezredes, 2000. október 1-jé- től áll a szolnoki hivatásos önkor­mányzati tűzoltó­ság élén. A pa­rancsnok vonulós tűzoltóként kezd­te pályafutását. ÖRÖK EMLÉK. Ha a szolnoki tűzoltókat munkájukról tapasztalataikról kérdezzük, szinte valamennyi­en az 1994-ben történt szajoli vasúti katasztrófát említik elsőként. A szörnyű tragédia örök emlékként él mindenkiben, aki részese volt a mentési munkáknak. ________________________fotó, mészáros jános A tűzoltóság „lelke” Különleges kalandok .Táncoló” légvezeték, tűzhelyen melegített gázpalack A tűzoltóság lelke az ügye­let, oda érkezik minden se­gélykérés. Ott csörög a tele­fon, ha a bajba jutottak a jól ismert telefonszámot, a 105- öt hívják. A szolnoki önkormányzati tűzol­tóság minden egysége, így az ügyelet is a József Attila út 14. szám alatti laktanyában található. A szervezeti változások eredmé­nyeként 2001. augusztus 15-től módosult az ügyeleti felállás. Et­től az időponttól kezdve egymás­tól elkülönülten működik a me­gyei katasztrófavédelmi igazgató­ság és a szolnoki városi tűzoltó­ság ügyelete. Az ügyelet fogadja a tűzjelzése­ket, műszaki mentési vagy bármi­lyen más segítség iránti igényeket. Áz ügyeletes a bejelentett ese­ménnyel kapcsolatban felveszi az adatokat, a szolgálatparancsnok utasításainak megfelelően végre­hajtja a szolgálat riasztását. Az ügyeletest ma már korszerű technikai berendezések segítik munkájában. A hívásazonosításra is alkalmas telefonközpont segítsé­gével például kiszűrhetők azok, akik megpróbálnak tréfát űzni a tűzoltósággal és szándékosan té­ves jelzéseket adnak az ügyelet­nek. Sajnos a tűzoltóknak nap mint nap szembesülni kell a vak­lármákkal. Akit sikerül beazonosí­tani, az tűzvédelmi bírságra, vagy rendőrségi feljelentésre számíthat. A mentési munkák minél gyor­sabb és hatékonyabb elvégzése ér­dekében a számítógépes adatszol­gáltatásra is támaszkodhatnak. Rendelkeznek továbbá egy olyan URH-rendszerrel is, ami megte­remti az ügyelet és az esemény helyszínére tartó gépjármű közötti folyamatos rádiókapcsolat lehető­ségét. Cápát még nem fogott A tűzoltóság dolgozói - ta­lán a mindennapok munká­ját jellemző egymásra utalt­ságuk miatt - a szolgálat le­tétele után is barátok ma­radnak. Ami a horgászatot illeti, van a tűzoltók között, aki ezt a „mes­terséget” is igen magas színvo­nalon műveli. Csőke Péter fő­törzsőrmester 23 éve tűzoltó. Már gyermekkorában is szeretett Egyszer talán cápa is akad a horogra horgászni, barangolni, az erdőt járni - tudhattuk meg róla. A szolnoki tűzoltóságon 1982-ben alakult meg a horgász szakosz­tály, ő mint alapító tag fogja a pe- cabot végét rendületlen kitartás­sal. A legjelentősebb esemény minden évben az, amikor au­gusztus 20-a körül kimennek a Tiszára a szakosztály tagjai és a pártoló tagok és megrendezik a több napos családi ünnepüket. Pecáznak, főzőcskéznek, jól ér­zik magukat. Csőke Péter külföldi horgászkapcsolatokkal és hor­gásztapasztalatokkal is dicseked­het. Vannak ismerősei Ausztriá­ban és Romániában is. Kölcsönö­sen kipróbálják egymás horgász­területeit. A szolnoki tűzoltó sze­rint a Tisza-vidék gyönyörű, de semmiképpen sem szabad Ro­mániát kihagyni. Csőke Péter már a tengeren is kipróbálhatta hor­gásztudományát. Volt alkalma szerencsét próbálni a Fekete-, az Északi-, és a Márvány-tengeren is. Bár akadt hal ott is a horgára bőven, cápát még nem sikerült fognia. Erről a különleges zsák­mányról azonban még nem tett le. Csőke Péter eddigi legna­gyobb fogása egy 12 küós busa volt. ■ A tűzoltók munkája „nor­mális” körülmények között is igen veszélyes. Ráadásul olykor adódhatnak olyan helyzetek, amelyek extrém szituációkba sodorják a mások segítségére siető em­bereket. Ilyenkor, a munka végeztével megtörlik a homlokukat és felsóhajta­nak: ezt megúsztuk! Sziráki Tamás százados egy év­tizede gyűjti tapasztalatait a tűz­oltóság kötelékében mint szol­gálatparancsnok. Nem is titkol­ja: volt egy pár forró pillanat ed­digi munkája során. 1998 nyarán részese volt például annak a légi balesetnek is, amikor egy hőlég­ballon gyulladt ki a levegőben a palotási Petőfi-tanya környékén. A tűzoltók feladata többek kö­zött az volt, hogy a derékig érő búzatáblában felkutassák és „hatástalanítsák” a ballon kosa­rából kidobált, még égő, robba­násveszélyes gázpalackokat. Ott volt 1999 májusában az igen nagy közérdeklődésre számot tartó vasúti tűzesetnél is, amikor a nyílt pályán felgyújtottak egy vasúti kocsit a debreceni futball­meccsről hazafelé tartó Fradi­szurkolók. Ez esetben nem csak a hatalmas, a vasúti pálya elekt­romos felső vezetékét „nyaldo­só” lángokkal, hanem az ittas ál­lapotban lévő utazókkal is meg­gyűlt a bajuk. A tömeget csak szabályos tusakodás árán sike­rült a veszélyes helyszínről biz­tonságosabb övezetbe terelni. Az avartüzek mindennapo­sak a tűzoltók munkájában. Az esetek jellemzően nem igényel­nek veszélyes beavatkozást, és zömmel kis kárral járnak. Volt azonban egyszer a szolnoki Szé- chenyi-lakótelep melletti terüle­ten egy olyan avartűz, ami jócs­kán eltért az átlagostól. A hely­színre kivonuló tűzoltók nem tudták egyből megkezdeni a tűz oltását, mivel a terület fölött le­szakadt egy magas feszültségű távvezeték és szikrát hányva „táncolt” a földön. A tűz addig csak ter­jedt tovább, amíg si­került áramtalanít- tatni a kérdéses sza­kaszt. A nagyobb bajt akkor is sike­rült megelőzni. Csakúgy, mint né­hány évvel ezelőtt Törökszentmikló- son, ahol egy betörő különös módját vá­lasztotta a nyomok eltüntetésére. A be­törés helyszínén, egy vendéglátóhe­lyen, a tettes éjsza­ka feltett egy gázpa­lackot a gáztűzhely­re és alágyújtott. Ta­lán azt remélte, hogy a robbanás majd leplezi, hogy ott járt. Az épületbe a takarító néni érkezett jneg másnap reg­gel elsőként. Ő észlelte a bajt és ő volt az, aki még mielőtt a tűz­oltókat értesítette volna, elzárta a tüzet a bármelyik pillanatban robbanásra kész „időzített bom­ba” alatt. A tűzoltóknak sikerült idejében lehűteni a palackot, így a robbanás elmaradt. A I Az oldal a szolnoki hivatásos önkormányzati tűzoltóság és kiadónk együttműködése eredményeként jött létre. A költségeket a tűzoltóság viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents