Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-08 / 33. szám
/ 1 2002. Február 8., péntek TÜKÖR - HIRDETÉS 9. OLDAL KÜLÖNKIADÁS CSAK SZTÁROKKAL Koós János, Nádas György Jakupcsek Gabriella, Stahl Judit Lang Györgyi, Falusi Mariann MA 20:25 MíUjyaruí>/iU| televíziója Újból szabályoznák a Tiszát Élő árterek kellenek, ahol gazdálkodni lehet Szarvas A Tisza mentén még ma is fellelhető a nyoma azoknak a gyümölcsösöknek, amelyek a hajdani virágzó ártéri gazdálkodásra emlékeztetnek. A tiszai ártérbővítés feltámaszthatja ezt a gazdálkodási formát. Az ártérbővítés gondolatát, a megélhetés reményében, maguk a Tisza menti települések lakói vetették fel. A helyi kezdeményezést a kilencvenes évek elején több civil szervezet felkarolta. Az utóbbi esztendők árvizei fokozottan e témára irányították a figyelmet. A tavaly év végére elkészült, Vásárhelyi nevével fémjelzett koncepcióterv már számol az ártérbővítés lehetőségével. A terv mindemellett sok kritikát kapott, Ha a tó szántó lenne.- Amikor Vásárhelyi felkérést kapott Széchenyitől, hogy az Alföld környezetbiztonságát szabályozza, egészen más körülmények alapján kellett dönteni. Gyorsan nőtt a népesség, s a gabona ára is jó volt, kellett a terület. A Vásárhelyi-terv a kicsi ártereket és magas gátakat tartotta helyesnek, ugyanakkor létezett az olasz Paleocapa-féle alternatíva, amely azt mondta, kevesebb kanyart vágjunk át, legyenek nagyobbak az árterek és alacsonyabbak a gátak - mondta dr. Oláh János, aki szerint, ha most kellene dönteni, az utóbbi javaslat kapna támogatást.- A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése elfogadja ugyan, hogy bizonyos területet vissza kell adni a Tiszának, de még mindig szükségtározóban gondolkodik. Ezzel szemben jómagam is azt képviseKiszámították, ha a Tisza-tó helyén búza vagy kukoricaföld lenne, az a föld hektáronként hetvenkétezer forintos árbevételt hozna. Ezzel szemben az elmúlt hat évben a Tisza-tó egy hektárjára vetítve a turizmus bevétele több mint kétszázezer forint volt. A számítást a hivatalos, bejelentett adatok alapján végezték. A valóságos bevétel vélhetően ennek másfélszerese. A háztartási szennyvíz ártéri befogadásával Nyugat-Euró- pában jelentős költségeket takarítanak meg. Egy tízezer lakosú település környezetében 200-300 hektáros vizes élőhely szükséges erre a célra. többek között dr. Oláh János, a Tessedik Sámuel Főiskola szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara környezetgazdálkodási tanszékének vezetője is bírálta. Az egyetemi tanár tagja annak a munkacsoportnak, amely igyekszik továbbfejleszteni a Tisza újbóli szabályozására vonatkozó elképzelést. Ennek lényege, hogy a Tiszának visszaadandó terület ne szükség- tározó legyen, hanem élő ártér, amin gazdálkodni lehet. lem, hogy nem vésztározók kellenek, hanem élő árterek, ahol gazdálkodni lehet a víz összes erőforrásával. A vízügyi minisztérium újabb pályázatot írt ki a koncepcióterv továbbfejlesztésére, az ökológiai és gazdálkodási hasznosítás kidolgozására. Ezen dolgozunk most.- Mekkora területről szól az ártérbővítés?- Egy balatonnyi területre konkrétan elkészültek a tervek, és még egy Balaton nagyságú területet kijelöltek, de ezt még nem térképezték fel. Az ártér egy része puffertározóként üzemelne, áradáskor innen vezetnék tovább a vizet a belső árterekre. Amennyiben ez a terület prosperitást mutat, úgy az összesen rendelkezésre álló egymillió hektár rossz minőségű földterületből további területeket lehetne bevonni az ártéri gazdálkodásba.- Milyen hasznosítási módokkal számolnak? — A terv tartalmazza minden egyes terület haszonvételi megoldását. A 19. századi, hagyományosnak számító haszonvétel a halászat, az erdő, a gyümölcsös (alma, szilva, dió) és a legelő. Emellett az ártéri haszonvételek újabb módjaira is lehetőség nyílik. Ilyen az ártérgazdálkodás, amely olcsóbb, így versenyképesebb, mint a hagyományos iparszerű mezőgazdaság. Az ártérgazdálkodás előnye, hogy nem kell műtrágyázni és az öntözés sem emészt fel energiát. Érdemes azzal is számolni, hogy a Tisza- völgy természetesítése rendkívüli mértékben megnöveli a turizmus erőforrásait. Jó példa erre a Tisza- tó, amely a Tisza mentén a legprosperálóbb táj. Az újszerű haszonvételi módok között figyelemre méltó, hogy az ártér képes a települések kommunális szennyvízét befogadni. Nyugat-Európá- ban a kommunális szennyvizet vizes élőhelyekre vezetik, ahol a szennyvízben található tápanyagon gyönyörű ligetes táj alakul ki. A Tisza menti falvak csatornázására az elmúlt időszakban sok milli- árdot költöttek. A szennyvíz összegyűjtése már megoldott, ám újabb, sok százmilliárdba kerülne a tisztítótelepek megépítése. Az árterek bevonásával ezek költségét meg lehet takarítani. cs*™ róza Február 14-e Valentin napja. Bizonyára sok kedves olvasónk számon tartja a szerelmesek ünnepét. Az Új Néplapban és a Jászkun Krónikában — hagyományosan — jelentős engedménnyel közöljük az Ön üzenetét a hirdetési szelvényen leírt feltételekkel. Itt a ragadja tne*>f Csokorba rendezett üzenetét személyesen, telefonon vagy postai úton juttathatja el a kiadónkba február 12-ig, mindössze 1000 Ft-ért. Címünk: Új Néplap-, Jászkun Krónika-hirdetésfelvétel 5000 Szolnok, Pf.: 105, Kossuth tér 1. Telefon: 56/516-716, fax: 516-720 Ha a levelet választja, a borítékra kérjük ráírni: „VALENTIN NAP”! Megjelenés: február 14., csütörtök. Üplap MffifMM JÁSZKUN KRÓNIKA «Maf | Megrendelem. Valentin napja alkalmából a következő szöveg közlését: I | I I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------I I----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------I Az üzenet díját, 1000 Ft-ot (800 Ft + áfa) postai utalványon befizettem, a szelvényt vagy másolatát mellékelem. I Név:........................................Cím:.........................................................................................................! l____________________________________________________________________________________________________1
