Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-06 / 31. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2002. Február 6., szerda BÉSZTÉNYÁBFOLTAMOK (2002. február 5.) Borsodchem 4 445 Ft ö Egis 12000 Ft 0 Matáv 960 Ft ö Mól 5 285 Ft ü 0TF 19350 Ft ö Richter 17150 Ft ű TVK 2 980 Ft ö Zalakerámia 1665 Ft 0 BUXi 7817,78-2,58% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 399,37 Cseh korona 7,66 Euró 244,21 Japán jen (100) 211,74 Lengyel zloty • 67,11 Svájci frank 165,47 Szlovák korona 5,76 USA-dollár 280,93 ___________HÍREK___________ TŐ ZSDEKAPCSOLAT. A tőzs­de vizsgálja, hogyan kapcsolód­hatna olyan alternatív, azaz tőzsdén kívüli kereskedési rend­szerekhez, amelyek lehetővé tennék a külföldi értékpapírok kereskedelmének kibővítését - jelentette be Horváth Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde ügyveze­tő igazgatója. A külföldi papírok heti forgalma a hazai tőzsdén kívüli piacon jelenleg már eléri az 5 milliárd forintot, nm DRÁGA LESZ A GÁZ. Nem várható az árak jelentős csökke­nése a gázpiac liberalizációját követően a jelenleg is alacsony magyarországi átlagárak miatt - mondta Hegedűs Éva, a Gazda­sági Minisztérium helyettes államtitkára. A tavaly decem­berben elfogadott gáztörvény tervezete szerint 2003 elején a piac 25 százaléka válna szabad­dá, 2004-re a piac az unió által előírt 38 százalékát nyitnák meg. Mn PÁLYÁZHATNAK. A Price- WaterhouseCoopers Kft. nyerte el a magyar olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmánya elkészítésének lehetőségét. A kidolgozott tanulmányt július 31-ig kell elkészíteni, amelynek díja - áfa nélkül - 396 millió forint. A felek a megbízási szerződést február 15-én írják alá. Mn INDUL A KÁRTYA. A Széche­nyi vállalkozói hitelkártya beve­zetéséről döntött tegnap a kor­mány. Az egymillió forintos for­góeszközhitei felvételét lehető­vé tevő plasztiklapot várhatóan májusban vezetik be. A kabinet által elfogadott javaslat értelmé­ben az eredményesen működő, megfelelő múltú mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók vehetnek' részt a konstrukcióban. Mn ÓVNAK AZ EURÓTÓL. Az euró idő előtti meghonosításá­tól óvta a majdani új EU- tagokat a londoni székhelyű Európai Bankszövetség. A há­romezer bankot képviselő cso­port szerint az új tagországok gazdasági növekedését hátrál­tathatja, ha túl korán belépnek az euróövezetbe is. A jelentés szerint nem biztos, hogy ezek­nek az országoknak az érdekeit a mielőbbi eurócsatlakozás szolgálja. Mn __________________a Kv ótában számol a gazda Kvótát tanul az idén a magyar gazda, ha sikeres akar lenni az unióban és tá­mogatásokkal számol. Dr. Vajda Lász­lót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium Integrációs Főcso­portfőnökségének vezetőjét arról kér­deztük, hogy milyen feladatok várnak a magyar gazdákra a csatlakozás előtt és után. Budapest- A gazdálkodók szempontjából a legna­gyobb változás az lesz, hogy a belépéssel Magyarország és a magyar gazdálkodók is bekerülnek az Unió egységes agrárpiacá­ra. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok között nem lesz határ, vám, de nem lesznek ex­porttámogatások sem. A piacon egyforma állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai előírások érvényesül­nek. A mainál jóval nagyobb verseny vár a gazdákra, és az uniós előírások betartását követelik meg tőlük. Tehát egy adott ter­mék esetében nem arról fogunk beszélni, hogy melyik magyar törvénynek kell meg­felelnie, hanem az EU tanácsi, bizottsági rendeletéi lesznek a mérvadóak. Nem csak termékforgalom szempont­jából érvényesülnek az EU-s előírások, hanem a támogatási rendszer szempont­jából is. Tehát olyan támogatási jogcímek lesznek, amelyek az Unió többi tagálla­mában is érvényesek, legyen az export- támogatás harmadik országba irányuló termékekre, piaci intervenciós támogatás, földalapú támogatás, beruházási támo­gatás stb.- Miből áll a felkészülés?- A gazdáknak meg kell ismerniük az Unió termékforgalmazási előírásait, illetve a támogatási rendszert. A fontosabb talán a versenyre való felkészülés, hiszen a tá­mogatások időről időre változnak, sőt a hosszabb távú tendencia a támogatások leépítése lesz. A terméknek és a gazdálko­dónak elsősorban versenyképesnek kell lennie, csak másodsorban kell a támogatá­sokra számítani.- Megrázkódtatás lesz ilyen szempont­ból a csatlakozás?- Remélhetőleg viszonylag csekély mértékű lesz a megrázkódtatás. Ezért folyt az elmúlt években is és tart jelenleg is Magyarországon az úgynevezett joghar­monizáció. Ennek során olyan jogszabá­lyok születtek itthon, amelyek az unióban is érvényesek. Az állategészségügy, a nö­vényegészségügy, vagy az élelmiszerjog magyarországi előírásai már ma is össze­hangoltak az uniós előírásokkal. A belépé­sig hátralevő időben is arra törekszünk, hogy ha megváltozik egy rendelet, akkor azt Magyarországon is kövesse a változás. Nagyobb különbségek jelenleg inkább a piacszabályozás kérdéseiben, az inter­venciós intézkedésekben vannak. Ezen a téren 2003-ban fogunk nagyobbat lépni és közelíteni az EU-s rendszerhez. Mondok egy konkrét példát: az Európai Unióban a gabonaintervenciós időszak november 1. és május 1. között van. Vala­mennyi gabonafélére egyforma mértékű intervenciós ár érvényes. Megvannak azok a nyomtatványok, amelyen kérvé­nyezni lehet az intervenciót, előírások vannak arra vonatkozóan is, hogy mely raktárak, müyen feltételeknek való megfe­lelés esetén vehetnek részt az intervenciós tevékenységben. A hazai szabályozásban ezekre a részletekre 2003-ban fogunk ki­térni.- Mi a helyzet a termelési kvótákkal, mennyire lesznek szigorúak?- Az uniós szabályozás egyik legfonto­sabb témaköre a termelési kvóták ügye. Tudni kell, hogy vannak termékek, ame­lyeknél egyáltalán nincs termelési kvó­tarendszer az Unióban. Ide tartozik pél­dául a teljes baromfiszektor, a sertésszek­tor, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a minőségi bor előállítása, a vetőmag-elő­on szigorú. Ilyen példá­ul a tej, a cukor és a do­hány. Ezeknél semmi nem teszi gazdaságossá a kvótán felüli termelést, így valóban érvényesül a korlátozó szerep. A gazdáknak tehát nem kell attól tartani, hogy adminisztratív módon meghatároz­zák, mennyi sertést tarthatnak, mennyi gabonát termelhetnek hektáronként, vagy hány hektárt vethetnek be gabonával. Ar­ra viszont számítani kell, hogy csak meg­a tej esetében? Előírhatják-e a gazdáknak, hogy hány szarvasmarhát tarthatnak, mennyi tejet fejhetnek?- A tejnél lesz ilyen. Minden egyes tej­jel foglalkozó gazdálkodónak lesz tejkvó­tája. Ez mennyiséget jelent. Az nem érde­kes, hogy ezt mennyi tehénnel termeli meg. Azt viszont szigorúan előírják, hogy mennyit értékesíthet a tejből. A termelést hétről hétre figyelik, s a gazdák értesítést kapnak arról, hogy hogyan áll a kvóta­kihasználásuk. Ha túlteljesítésben van­nak, felszólítják őket a 100 százalékos ér­tékesítésre. Ha tovább tart a túltermelés, szigorú büntetésre számíthatnak. Néhány százalékos többleteladás már az egész éves árbevételüket kockáztatja. Szigorú a cukorgyártás szabályozása is. Ebben az esetben a feldolgozók nem ve­hetnek át nagyobb mennyiségű alapanya­got, mint amennyi a gazda kvótája.- Ahhoz, hogy ez nyomonkövethető, el­lenőrizhető legyen, intézményi háttérre is szükség van.- A közös agrárpolitika adminisztráció­ja meglehetősen bonyolult. Hallani olyan véleményeket, hogy sokkal bonyolultabb, mint a jelenlegi magyar rendszer, illetve összetettebb annál, amit „magyar fejjel” egyáltalán el lehet képzelni. Mind a terme­lésről, mind az értékesítésről és a jövedel­mezőségről nagyon pontos nyüvántartáso- kat kell vezetni. Gyakori ellenőrzésekre is számítani lehet, sőt arra is fel kell készül­ni, hogy az ellenőrzéseket nem csak ma­gyar szervek végzik majd, hanem az EU hatóságai is. Lehet, hogy egy gazdánál egyik héten az APEH ellenőriz majd, kö­vetkező héten pedig a közösség valame­lyik hivatala. Az EU eleve megköveteli Ma­gyarországtól, hogy építse ki azokat az in­tézményeket, adatnyüvántartásokat, ame­lyek a tagállamokban érvényben vannak. Ilyen például a naprakész gazdanyilván­tartás, a földtulajdon-nyilvántartás, a sző­lőterületek, ültetvények nyüvántartása.- Hogy állnak ezek előkészítésével?- Van még mit tenni, de nem túl nagy a lemaradás. A magyar agrár-adminisztráció az EU szemében jó alap arra, hogy némi átalakítással a követelményeknek meg­feleljünk.- Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott brüsszeli jelentés nem feled meg a magyar várakozásnak, finoman szólva, nem erre számítottunk. Mennyire kell ezt készpénznek venni, lehet még alkudozni?- Ebben az évben még hosszú és ke­mény tárgyalások lesznek az agrárfejeze­tet illetően. Amit az Unió bizottsága nyü- vánosságra hozott, az nyilván hosszas munkával készített anyag, de az unió sze­rint is csak helyzetértékelés. Ezt követi majd márciusban a bizottság tárgyalási ja­vaslata, majd erről a nyár végén feltehető­en állást foglalnak a tagállamok. Csak ez­után készül el az EU tárgyalási pozíciója. Vagyis ezt követően fognak megkezdődni a tárgyalások az álláspontok közelítésére. Az jó dolog, hogy végre készült egy írásos anyag, amely állást foglal a két legkritiku­sabb dolog, a támogatások és a termelési kvóták ügyében, de még messze vagyunk attól hogy valamilyen megállapodás szü­lessen. Van még lehetőség a tárgyalásra, bár a jelentésben foglaltak miatt, amelyek nagyon távol álnak a magyar állásponttól, kemény munka vár ránk, stef/wits csaba A csatlakozás ára Elvben a 15 uniós or­szág pártolja a bővítést, a gyakorlat azonban bonyolultabb. A leendő tagok szegények, ezért a régieknek sokba ke­rülne a mostani támo­gatási rendszer fenn­tartása - írja elemzésé­ben a The Economist. A tekintélyes angol gazda­sági hetilap azzal kapcsolat­ban elemzi a helyzetet, hogy az Európai Bizottság először tette közzé részle­tes költségvetési tervét. Er­re már csak azért is szük­ség volt, mert az EU meg­ígérte, hogy az év végéig igyekszik befejezni a csatla­kozási tárgyalásokat a tíz esélyesként megjelölt or­szággal. A büdzsé leglénye­gesebb - és az érintettek számára leginkább fájdal­mas - eleme, hogy draszti­kusan csökkenteni kívánják a mezőgazdasági és a regi­onális támogatásokat. Az EU érvelése szerint a korábbi színvonalú direkt kifizetések nem használná­nak sem a lengyel, sem a magyar farmereknek: a tá­mogatások révén arányta­lanul meggazdagodnának környezetükhöz képest. Hasonló logikája van a regi­onális szubvenciók vissza­fogásának. Ha a jelenlegi gyakorlatot folytatnák, szin­te minden kelet-európai ré­giót segélyezni kellene. Ez megnövelné az EU kiadá­sait, következésképpen ke­vesebb jutna az elmaradott spanyol és görög körzetek­Ki menti meg a lengyel szalonnát? nek. Megoldásként Brüsz- szel a 4%-os szabályt alkal­mazná, vagyis egy-egy or­szág nem kaphatna több támogatást, mint nemzeti jövedelmének a 4 százalé­ka. Ennél fogva például Spanyolország, amely két­szer gazdagabb, mint Len­gyelország, valószínűleg továbbra is sokkal több regionális támogatásban részesül. A csatlakozni kívánó or­szágok természetesen elé­gedetlenek, mert nehezen tudják megmagyarázni sa­ját farmereiknek, hogy - mondjuk - német társaik miért kapnak több támoga­tást. De aggódnak a régi EU-tagok is. Németország például, amely a legna­gyobb tagdíjat fizeti, fél a támogatási elképzelések hosszú távú hatásaitól. „Ha nem reformáljuk meg a kö­zös agrárpolitikát, tíz év alatt megháromszorozód­hat a hozzájárulásunk” - fo­galmazott a hetilapnak egy német diplomata. Félnek a „klub” törzstag­jai attól is, hogy amint az új tagok bekerülnek az EU- ba, meg fogják akadályozni a farmok támogatási rend­szerének átalakítását, s en­nek az árát a gazdag tagor­szágok fizetik. Viszont ha a németek még a bővítési tárgyalások előtt ragasz­kodnak az agrárpolitika re­formjához, elkerülhetetlen a késés - mutat rá a The Economist. icsáki állítás stb. Más termékeknél a kvóta gyak- határozott mennyiségű termés után jár tá­rán a támogatáshoz tartozik, amit a közös mogatás. Ha többet vet, és az árut el tudja költségvetés ad. Támogatást ilyenkor csak adni, akkor azt nem fogják megakadályoz- a kvóta erejéig lehet felvenni, de ez nem ni. Nagyon hasznos lenne, ha a magyar jelent teljes termeléskorlátozást. Lehet a gazdák legalább az általuk előállított kvótán felül is termelni, az összes piaci termékekre vonatkozó szabályozásokat folyamatban részt venni, de - támogatás ismernék. nélkül. - Lesz-e adminisztratív beavatkozás ott, Néhány termék esetében a kvóta nagy- ahol szigorú a termelési kvóta, például Kínai csirkétől tart a magyar piac Az elterjedt hírek szerint az EU-országokból egészségügyi hi­ányosságok miatt kitiltott csirkeáru került a magyar piacra. Az illetékes hatóságok vizsgálják az ügyet. Budapest Aki lemarad, kimarad Elterjedt a hír, hogy hazánkba az Unióból kitiltott, nem megfelelő minőségű csirkehús érkezett, me­lyet kilónként 40 forintért értéke­sítenek. A vágóhidak egy része ál­lítólag visszamondta a hazai szál­lítók megrendeléseit, illetve nyo­mott áron veszi át a magyar árut. A magyar estikék küogrammon- kénti ára jelenleg 284-285 forint körül mozog, és a termelők attól tartanak, hogy az ellenőrizetlen import még ennél drasztikusabb mértékben is letörheti az árakat. Varga Péter, az egyik legna­gyobb hazai cstikenevelő mező- gazdasági cég, a Bóly Rt. vezér­igazgató-helyettese szerint a gaz­dálkodók működésére valóban negatív hatásúak a nyomott árak, a csúsztatott áruátvételek, ezek a problémák azonban összefüggés­ben vannak az ágazatot jelenleg jellemző dekonjunktúrával is. Var­ga cáfolta, hogy a Bóly Rt. fontol­gatná csibekeltető ágazatának le­építését. A Baromfi Terméktanács nem rendelkezik hivatalos információ­val az olcsó „kínai” importcstiké- vel kapcsolatosan. Takács László ügyvezető igazgató szerint a kínai vagy ázsiai behozatal hírének az lehet az alapja, hogy másfél héttel ezelőtt mindenféle kínai élelmi­szert kitiltottak az uniós államok­ból, mivel az egészségügyi hatósá­gok illegális antibiotikümos keze­lések nyomára bukkantak. Németh Antal országos főállat­orvos lapunknak elmondta: egy korábban indult vizsgálat során Ázsiából származó halakat, rák­féleségeket és tenger gyümölcseit vizsgálták, több mintában kimu­tatták a tiltott antibiotikumos ke­zelés gyógyszermaradványait. Az állat-egészségügyi hatóság most kezdi vizsgálni az olcsó csirkeim- portot is. Végleges eredményt a jö­vő hét elejére ígért a szakember. Sipos Jenő alezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője az Euro- pressnek elmondta: tavaly év vé­gén több ezer tonna fagyasztott- csirke-szállítmányt vizsgáltak, és kiderült, hogy a szállítólevélen nem a tényleges származási or­szágot tüntették fel. Továbbá ala­pos a gyanú, hogy a cégek hamis vámértéken számoltak el az áru­val. A hatóság nyomozást rendelt el az ügyben. _______________________Iujv*w-ka»zA»i Bud apest Magyarország 2005-ös euró­pai uniós csatlakozásával számolva mintegy évi húsz- százalékos termelékenység­növekedésre van szükség a felzárkózáshoz. Hazánkban a termelékenység növekedése mintegy négyszerese volt a bruttó bérek emelkedésének. A magyar gazdaság termelékeny­ségi lemaradása mintegy negy­venszázalékos, bérhátránya hat­vanszázalékos az uniós átlaghoz képest - derül ki Közép-Európa vezető termelékenységi tanács­adójának felméréséből. A tagjelölt országok a termelékenységüket tekintve átlagosan ötvenkilenc százalékos hátrányban vannak az Unió országaihoz képest - mond­ta Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting igazgatója. A termelékenységjavulás ütemé­CSATLAKOZÁSBA VÁBÓ OBSZÁGOK TERMELÉKENYSÉGI LEMABADÁSA (AZ EU-ÁTLA6 SZÁZALÉKÁBAN) Csatlakozásra váró összes állam (átlag) 59 Magyarország 42 Csehország 40 Lengyelország 60 nek gyorsítása nélkül Magyaror­szág 15-20 év alatt zárkózhat fel az EU-hoz - jelentette ki az ügyve­zető igazgató. Felmérésük szerint a magyar cégeknél a dolgozók évente 106 munkanapot nem pro- duktívan töltenek el. Magyaror­szág esetében a termelékenység növekedése az 1995-99-es idő­szakban mintegy négyszerese volt a bruttó bérek növekedésé­nek, azaz a termelékenység növe­kedéséből származó többletet nem forgatták vissza azokhoz, akik ezt megvalósították. PRIVACSEK ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents