Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-27 / 49. szám

2002. Február 27., szerda ROMA 7. OLDAL Kultúrharc? ________________________TELEKI JÓZSIT__________ A r oma kultúra határsáv a cigányság és a többsé­gi társadalom között. Határsáv, mely egyszerre összeköt és elválaszt. Összeköt, hiszen a több évszázados egymás mellett élés alatt a roma kul­túra is „kitermelt” olyan értékeket, melyeket be­fogadott, elfogadott a többségi társadalom. Gon­doljunk csak a cigányzenére (Dankó Pista nótáira, a jászapáti szü­letésű Rácz Aladár cimbalomművészre, a 100 Tagú Cigányzene- karra), melyet külföldön is „igaz magyaréként könyvelnek el. Ugyanakkor a kultúra az, ami elválaszt, megkülönböztet is. Ez addig rendjén is van, míg a választóvonal csupán az önazonosság megőrzését, a sajátos hagyományok életben tartását szolgálja, és nem egy kulturális gettót zár körül. Jelenleg azonban inkább az utóbbi figyelhető meg. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ma is gyakran találkozni olyan vélekedéssel, mely a roma kultúrát a csórelás kultúrájának tekinti. A hagyományos cigány népzenét pe­dig nem tartja többre kanna- és kanálcsörgetésnél. Mindez elsősor­ban arra vezethető vissza, hogy - a korábba említett példák ellené­re - a hagyományos cigány kultúra alig hatott a többségire. Nem is igen hathatott, hiszen a cigányságot vagy a társadalom alatti létbe kényszerítette, vagy asszimilálni akarta a hatalom. Ezt a törekvést pedig gátolta volna a cigány kultúra értékeinek a felvillantása is. A kultúra ugyanis nem asszimilál, hanem integrál. Népcsoportok kö­zötti kapocs, feltéve, ha a kisebbségi kultúra eltéréseit a többségitől nem hangsúlyozzák túl. Ha a hagyományos kultúra megőrzése, ápolása nem jár együtt a többségi kultúra elutasításával. Ebben az esetben ugyanis a kultúra átjárhatatlan határsávvá lesz. Panasz helyett munka Minden titkok könyve A szolnoki székhelyű Oktatá­si és Továbbképzési Alapít­vány immár három esztende­je foglalkozik könyvkiadás­sal is. A közelmúltban azon­ban egy igazán unikális, tar­talmában és tipográfiájában is különleges kötet látott nap­világot gondozásukban; a Fe- renczy Noémi-díjas művész, Szécsi Magda versciklusa, a Fekete fények. Szécsi Magda polihisztor - írja a kötet előszavában a szerkesztő, Hegedűs Sándor. Nem alaptala­nul, hiszen Szécsi Magda maradandót alkotott már, mint meseíró, szépíró, film- forgatóköny- és dalszöveg- író. Jelentkezett mint festő, szobrász. Grafikái illusztrá­cióként szolgáltak Baude­laire, József Attila kötetek­hez is. Mindezek ellenére Szécsi Magda megmaradt ti­tokzatos alkotónak, aki még a vele készült interjúkban is „mélyen tudott hallgatni magá­ról”. Most megjelent versesköte­tével azonban közelebb kerülhe­tünk a cigány származású poli­hisztor alkotóhoz. A ciklus verseiben ezúttal kéz­zelfogható közelségbe kerül a vi­szonzatlan szerelemtől vergődő asszonyi lélek, az önmaga meg­határozásával, elfogadásával küszködő ember. Ugyanakkor pontos kórképet kapunk a ma­gyar társadalomról, mely küzd a lappangó - az ezredelőn egyre többször felszínre törő - cigány­sággal szembeni előítéletekkel, a rasszizmussal. Mindezeket igen erőteljes költői képekben festi elénk Szécsi Magda. Pont olyan erős képekkel, mint amilyen erős színeket használ a kötetet illusztráló Paksi Éva. Il­lusztráló, írom, mert a könyv ko­lofonjában is így szerepel, ám he­lyesebb lenne a szerzőtárs elne­vezés. A képek és költemények ÖNARCKÉP Valahol, valakiként élek. Vagyok viharban edzett lélek: Magamnak apja és anyja, Elátkozottak lélekharangja... Valahol, valakiként élek. Mint, hallgatásra komponált ének. Magamnak hite és rangja vagyok: Bennem születnek újjá, a cigány angyalok... egyek és elválaszthatatlanok. Vers és illusztráció együtt alkot teljes egységet. Már-már az az ér­zése az olvasónak, mintha nem is két, hanem egy lélek alkotta vol­na őket. Mindebből pedig kitű­nik, a költőt és a könyvtervező-il- lusztrátort a barátságnál is több, lelki testvériség fűzi össze. A Barna Gyöngyök zenéje táncra csábít fiatalt és időset, cigányt és nem cigányt. Nem csoda, ha visszatérő fellépői a Lungo Drom roma napoknak fotó: csabai Egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, az önkor­mányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. Kozák család megyeszerte, mint muzsikusdinasztia volt ismert, így Kozák László is egyszerre tán­colt, zenélt, énekelt. Még hozzá nem is akárhogyan, hiszen a Nép­művészet Ifjú Mestere címet is el­nyerte. Az együttesnek az első igazán országra-világra szóló sikerekre mégis éveket kellett várnia. Idő­közben pedig a harmincfős gár­dából is sokan kiöregedtek. így 1988-ban az első lemezük megje­lenésekor már csak hat „barna gyöngyöt” számlált a zenekar. Csíki Tibor billentyűs, Váradi Zol­tán szólógitáros, Kozák Pál tam- burás, Budai Sándor (Dodi) basz­szerre szólalnak meg beás cigány nyelven és magyarul. Zenéjükre külföldön is felfi­gyeltek. így az elmúlt esztendők­ben már szinte körbeturnézták Európát. Felléptek Angliában, Franciaországban, Svédország­ban, Lengyelországban. Német­országban és Ausztriában pedig már visszatérő vendégeknek szá­mítanak. Bár Magyarországon is népszerűségnek örvendenek, hi­szen rendszeresen hívják őket ci­gány bálokba, családi rendezvé­nyekre (még arra is volt példa, hogy lakodalmat halasztottak el, hogy csak ők zenéljenek az ünne­pen), ám színpadi produkcióik Grofoék persze igazán otthon a zenében érzik magukat. Éppen ezért szeretnék újra éleszteni a ci­gány táncházat. Egy olyan klub életre hívását tervezik, ahol — mint azt külföldi fellépéseik so­rán megtapasztalták — a hétköz­napok baját feledve felhőtlenül együtt szórakozhatna cigány és nem cigány. Ez nemcsak a cigányokat hoz­ná közelebb a többségi társada­lomhoz, de talán kedvet ébreszte­ne a romákban a hagyományok ápolására. Hozzájárulhatna ah­hoz, hogy fennmaradjon a cigány zene, kultúra. A tiszapüspöki cigány önkor­mányzat elnöke nem panaszko­dik. Lakács Károly állítja: ők sin­csenek különb helyzetben, mint más kisebbségi képviselő-testüle­tek. Szegény falu, szegény önkor­mányzat, a roma képviselők tisz­teletdíj nélkül dolgoznak, önálló irodájuk nincs, a falu pedig egy fillérrel sem toídja meg az állami normatívát. A hiányosságokat azonban igyekeznek pótolni szor­galommal, munkával. Évek óta kiemelt figyelmet for­dítanak a diákok, az iskoláskorú gyermeket nevelő családok támo­gatására. Tavaly például az állam­tól kapott 625 ezer forint jelentős részét a roma gyerekek iskolázta­tásának támogatására fordították. De áttételesen a rászorulók támo­gatására elkülönített 180 ezer fo­rintos kríziskeret is a tanulást szolgálta. A 20-25 megsegített család között ugyanis többen azért fordultak a cigány önkor­mányzathoz, hogy gyermekük­nek gyógyszert, cipőt vagy éppen tanszert vegyenek. A kisebbségi önkormányzat erőfeszítéseinek, az iskolával, óvodával kialakított partneri vi­szonynak is betudható, hogy a tanköteles korúak szinte kivétel nélkül elvégzik a nyolc osztályt, sőt 85 százalékuk továbbtanul szakiskolában, érettségit adó in­tézményben. De már olyan diák is akad, aki főiskolán koptatja a padot. Lukács Károly szerint ugyan­akkor gondot okoz, hogy az isko­lából kikerülő fiatalok, még ha rendelkeznek is szakmával, nehe­zen, vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, éppen ezért az utóbbi időben igyekeznek mun­kához juttatni az állástalanokat. Tavaly például a munkaügyi köz­pont segítségével, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósággal, valamint egy baromfifeldolgozó­val együttműködve harminc csa­ládot juttattak keresethez. Idén pedig már sikerült megduplázni­uk a munkához segítettek szá­mát. A munkának azonban nem­csak a számok mutatják az ered­ményét, hanem az elismertség is. A szorgalomnak is köszönhető, hogy valóban példaértékű kap­csolatot tudtak kialakítani a tele­pülési önkormányzattal és a pol­gármesteri hivatallal. így, ha kü­lön irodájuk nincs is, de használ­hatják a „nagy testvér” infrastruk­túráját. Sőt, a kisebbségi képvise­lők meghívottként is teljes jogú tagjai a települési önkormányzat két bizottságának, a szociálisnak és a gyermekvédelminek. Egy képviselőjük pedig a települési önkormányzatban is mandátum­hoz jutott, aki a területfejlesztési bizottság munkájából is kiveszi a részét. A pénztelenségen igyekeznek úrrá lenni különböző pályázatok­kal. így Lukács Károly bízik ben­ne, hogy az idei esztendő sem lesz rosszabb, mint a tavalyi. Is­mét jut pénz terveik valóra váltá­sára, melyek között roma nap ép­pen úgy szerepel, mint a gyere- kek nyári táboroztatása. ________■ Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. A cigány folklór gyöngyszemei Hat album, európai turnék, megszámlálhatatlan hazai fellépés — röviden ez a Barna Gyöngyök húsz esztendejének mérlege. Mindez nem kevés, ám a szolnoki cigány folklórzenekar ennél is többre vágyik. Szeretnék újraéleszteni a cigány táncházakat, hogy muzsikájukra együtt szórakozhasson roma és nem roma. A Barna Gyöngyöket 198Ó-as megalakulása óta vezeti Kozák László. Nem véletlen persze, hogy — ahogy a zenészvilágban ismerik - Grofo lett az akkor még harminc tagot - zenészeket, éne­kesekét, táncosokat — számláló együttes első embere. Grofo mondhatni az anyatejjel szívta magába a cigány folklórt. A népes szusgitáros, Kozák Lajos szóló­énekes, no és a énekes-tamburás együttes vezetője, Grofo. Tavaly decemberben már a hatodik albu­mukat adták ki. Lemezeik mindegyike kétsze­resen is igazi különlegesség. Azon túl, hogy a dalok jó része saját gyűjtés alapján feldolgozott cigány népköltés, az énekek egy­megritkultak. Grofo szerint en­nek legkevésbé sem az együttes az oka. Egyszerűen kevesebb le­hetősége lett a hivatásos cigány népzenészeknek a fellépésre. Ezért is veszik örömmel a Lungo Drom meghívásait a roma napok­ra. A politika ennek ellenére távol áll a zenekartól. Grofo azt azon­ban nem titkolja, jó szemmel né­zi a Lungo Drom és az Országos Cigány Önkormányzat munkáját. A két szervezet vezetőjét, Farkas Flóriánt pedig e feladatokra a leg­alkalmasabb cigány vezetőnek tartja. Biblia cigány nyelven Elsőként a világon Magyarorszá­gon jelenhet meg a teljes szent­írás cigány nyelvű fordítása. A tervek szerint még az idén - ta­lán már a ősszel - napvilágot látna az Újszövetség magyar­cigány kétnyelvű változata. De több száz oldalt lefordítottak a Szentírás további részeiből is. A teljes cigány nyelvű Biblia meg­jelentetéséhez azonban még legalább két év szükséges. A for­dítás — a kiadás költségei nélkül — mintegy húszmillió forintba kerül. A megjelentetéshez támo­gatás ígért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia és az Oktatási Minisztéri­um is. JELÖLVE. Lukács Mihály, a Lungo Drom megyei titkára a kilencedik helyen szerepel a Fi- desz-MDF közös megyei listán. A cigány érdekvédelmi szerve­zet megyénkben egy listás jelöl­tet indíthatott a Fidesszel tavaly megkötött együttműködési megállapodás alapján. VIZSGÁLAT. Az állami egész­ségügy ellátórendszerében is vizsgálatot indít a romákat érin­tő esetleges hátrányos megkü­lönböztetés feltárására a nem­zeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának hivatala. A roma ki­sebbség egészségi állapota lé­nyegesen rosszabb, mint a nem cigány lakosságé. A népegész­ségügyi program kiemelt cél­ként határozza meg a halmo­zottan hátrányos helyzetű réte­gek, köztük a roma lakosság egészségi állapotának javítását, melynek gyakorlati tennivalóira a szaktárca megállapodást kö­tött a cigány szervezetekkel. ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉS. A buda­pesti Független Médiaközpont és a Roma Sajtóközpont újság­íróképzést indít cigány fiatalok­nak. A tíz hónapos tanfolyamra legalább érettségivel rendelkező cigány fiatalok jelentkezhetnek. A roma újságíró-gyakornoki program - melynek célja, hogy lehetőséget adjon a tehetséges roma fiataloknak ahhoz, hogy újságírói pályára léphessenek - 1998-ban indult. Az első év­ben nyolc, tavaly tizenegy fiatal végzett. Nyelvmisszió tanári módon Bár Rafael János — vagy ahogy a legtöbben ismerik Tibi bácsi — magának sem vallja be, missziót teljesít. Lovári nyelvtanárként ugyanis nem egyszerűen csak cigány szavakat, mondatokat tanít Jászberénytől Szolnokig szerte a megyében, hanem a roma fiatalokat visszavezeti a hagyományaikhoz, a nem cigányoknak pedig kézzelfogható közelségbe hozza a cigány kultúrát. Az utóbbi időben reneszánszát éli a cigány nyelv. Fiatalok és idősebbek százai ülnek iskolapadba, hogy elsajátítsák a roma, a lovári nyelv alapjait. A diákok többsége azon­ban nem érdeklődésből, hanem érdekből hajol a cigány nyelvkönyvek fölé. Akkreditált nyelv­ként ugyanis a lovári nyelvvizsgát is elfogad­ják az egyetemeken, fő­iskolákon a diplomá­hoz. Márpedig cigányt jóval könnyebb megta­nulni, mint az angolt vagy a németet. Ezt Tibi bácsi, azaz Rafael János is jól tudja, mégis nyelvóráin többet igyekszik adni diákjai­nak, mint a lovári nyelv­tan és szókincs. Gyak­ran hallgatóinak ő maga veti fel, hogy a cigány kultúra, nyelv sem alá­valóbb a többinél. Egy- egy tanfolyamon ugyan feszes a tanmenet, ám ha lankad a figyelem, ha fáradnak a tanulók, mindig beszél a cigány szokásokról. Elmondja például, hogy a cigány is több ezer éves nyelv, melynek nyelvtani alapjai az ógöröggel és a latinnal állnak rokonságban. Elmeséli, hogy az első cigány-ma­gyar szótárat még József főherceg adta ki, és a nyelvtudomány érdeklődésének teréből azóta sem került ki. Szavai pedig nem maradnak hatás­talanok, tapasztalatai szerint hallgatói elfogadób- bak lesznek a romákkal szemben. Mégsem ez adja az igazi ösztönzést a munká­hoz Tibi bácsinak. Sokkal inkább örömmel töltik el azoknak a gyerekeknek a tanítása, akik - ahogy a fogalmaz - „énjükben hordják a cigány nyelvet”. A szolnoki Hegedűs T. András közép­iskolában, katedráján állva nemegyszer megta­pasztalhatta, ahogy az elfeledett nyelvvel ismer­kedő fiatalok felfigyelnek cigány mivoltukra, és növekvő érdeklődéssel fordulnak a hagyománya­ik felé. Mindez egy misszió? A kérdésen Tibi bá­csi meglepődik, hiszen ezt eddig még magának sem fogalmazta meg. Talán ezért lepődött meg tavaly év végén is, amikor a megyeszékhely ci­gány önkormányzata neki ítélte oda a kisebbségi díjat. A fiatalok is érdeklődnek a cigány nyelv iránt FOTÓ: M. J. Hírhozó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents