Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-18 / 41. szám

2002. Február 18., hétfő 9. OLDAL TÜKÖR - HIRDETÉS Kiegyenlítetlen foglalkoztatás Változó a választókörzetenkénti gazdasági aktivitás A közelgő választások miatt érdemes áttekinteni, mi is jel­lemzi megyénk országgyűlési egyéni választókerületeit a ta­valyi népszámlálási adatok tükrében — ezúttal a gazdasági aktivitás és az iskolázottság terén. Megyei információ Ismét Dialógus Szolnok Megjelent a Kisebbségvé­delmi Jogvédő Egyesület fo­lyóiratának, a Dialógusnak a 2. száma, amelyet sajtó­bemutatón ismertettek. Dr. Kerékgyártó T. István főszer­kesztő elmondta, hogy a Szolno­kon megjelenő Dialógus a ki­sebbségekkel foglalkozó folyó­irat, interkulturális szemle, esz- széinek, tanulmányainak nagy része a legnagyobb magyaror­szági kisebbségről, a cigányság­ról szól. Mint a neve is mutatja, célja a párbeszéd, benne a meg­jelenés egyetlen kritériuma a mi­nőség. A 2. szám kiadását főleg a holland nagykövetség adomá­nya tette lehetővé. E szám témá­ja a globalizáció-európaiság, a már készülő 3. számé a migráció lesz. A kétezer példányban meg­jelenő folyóirat úgynevezett zárt terjesztésű, azaz könyvtárak, egyetemek, kutatóintézetek kap­ják, illetve egyénileg is megren­delhető a kiadóban. Lehetőség van arra, hogy az idegen nyelvű összefoglalók alapján a kiválasz­tott cikkeket az összefoglaló nyelvén is az érdeklődők rendel­kezésére bocsássák. Dr. Pálfi Miklós felelős kiadó mindehhez hozzátette, a Dialógus bebizo­nyította, hogy van iránta igény, az első szám máris elfogyott. Re­ményét fejezte ki, hogy a külföl­di támogatók után itthon is egy­re többen lesznek, akik felisme­rik szükségességét, és támogatni fogják a megjelenését._______ba A megyei népesség gazdasági ak­tivitása a korösszetétellel és a gazdaság állapotával összefüg­gésben választókerületenként dif­ferenciált. A KSH megyei igazgatósága adatai szerint a 15 éves és idő­sebb népességen belül a gazdasá­gilag aktívak (foglalkoztatottak és munkanélküliek együtt) részará­nya csak a megyeszékhely körül szerveződött 3. és 4. választókör­zetben haladja meg az 50 száza­lékot, ugyanakkor messze legala­csonyabb (négytized) a 2-es (Jászapáti) számúban. Ezzel pár­huzamosan e kerületekben ki­emelkedő, illetve legkisebb a fog­lalkoztatottak részesedése is (44- 45, illetve 35 százalék). A munkanélkülieknek az emlí­tett korú népességhez mért ará­nya a szolnoki körzetekben a me­gyei átlaghoz képest viszonylag kedvező, 5-6 százalék közötti, ugyanakkor érdekes, hogy a vá­lasztókörzetek közül éppen ab­ban a 2. (Jászapáti) körzetben az egyik legkisebb (4,9 százalék), ahol a gazdasági aktivitás is sze­rény. Ez párosul azzal, hogy a né­pességen belül az inaktív keresők száma egyedül itt haladja meg a gazdaságilag aktív lakosságét. Re­latíve széles körű munkanélküli­séget mutat a népszámlálás az 5. (Kunszentmártoni, 6. (Mezőtúr), 7. (Kunhegyes) választókerüle­tekben, és magas arányút, 8-9 százalékot a karcagi székhelyű 8. -ban. A foglalkoztatási gondok a Jászberény környékén létrejött 1. választókerületben kevésbé je­lentkeznek, az állásnélküliek ará­nya 3-4 százalék közötti. Választókerületenként a né­pesség iskolai végzettsége eltérő. A 15 éves és idősebb népesség 7 százalékot meghaladó hányada az általános iskola hatodik osztá­lyát sem végezte el a 2. (Jászapá­ti), 7. (Kunhegyes) és 8. (Karcag) választókerületben, ugyanakkor az ilyen alacsony végzettségűek részaránya igen kis (2-4 százalék) értéket képvisel a Szolnok köz­pontú (3. és 4.) választótérségek­ben. • A legmagasabb iskolai végzett­ségűek aránya a jelzett korú né­pességből a 4. (Szolnok), vala­mint az 1. (Jászberény) és 3. (Szolnok) körzetben emelkedik ki, ahol az említett sorrendben minden ötödik-hatodik lakos, il­letve nyolcadik-kilencedik sze­Forrés: KSH megyei igazgatóság mély diplomás, vagy befejezte va­lamelyik felsőfokú iskola leg­alább első évfolyamát. Az ilyen végzettségűek viszonylag sze­rény részarányt (5-6 százalékot) képviselnek a 2. (Jászapáti) és 7. (Kunhegyes) választókerületek­ben. ________________________M A GAZDASÁGILAG AKTÍV NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA Választó­kerület Foglalkoztatott Munkanélküli 1. számú (Jászberény) 17 772 1419 2. számú (Jászapáti) 11 979 1689 3. számú (Szolnok) 21 191 2755 4. számú (Szolnok) 22 270 2522 5. számú (Kunszentmárton) 14 215 3200 6. számú (Mezőtúr) 13 805 2851 7. számú (Kunhegyes) 17 587 3891 8. számú (Karcag) 16 408 4030 pikáns pimasz provokatív Ugyanaz vagyok, aki voltam Beszélgetés Karcag új jegyzőjével Karcag A képviselő-testület döntése értelmében Földvári Imréné dr. nyugdíjba vonulása után januártól Rózsa Sándor látja el a városban a jegyzői teen­dőket.-A helyi Györffy István iskola el­végzése után pályaválasztáskor ön a technikumba került.- így van, a Szentannai Sámu­el Mezőgazdasági Szakközépis­kolában képesített növényvédő­ként érettségiztem. Utána elkezd­tem a szarvasi mezőgazdasági fő­iskolát, de nem igazán nyerte meg a tetszésemet. Úgy éreztem, egy nagy váltásra van szükség. Bár az érdeklődési köröm érinti a mezőgazdaságot is, de a humán dolgok jobban érdekeltek, így az Államigazgatási Főiskolára je­lentkeztem, és 1992 júniusában diplomáztam. Nagyon szeren­csés időszakban kerültem Buda­pestre: 1989 a váltás ide­je volt, mindenki tele volt reményekkel, ambí­ciókkal. A főiskolai élet is sokkal liberálisabb volt, mint azelőtt. Bejár­tunk a Parlamentbe, vé­gignéztem a rendszer- váltás közjogi váltásait, az alkotmánymódosí­tást, örömmel emlékszem a köz­társaság kikiáltásának pillanatára is.- Szavaiból úgy tűnik, nem bánta, meg a váltást.- így van, mert az az időszak nagyon reménytelennek látszott a mezőgazdasági szakemberek számára. Úgy gondolom, nehe­zebb helyzetben lennék, ha még­is azon a vonalon tanultam volna tovább.- Hogyan került a fővárosból Heves megyébe?- A Pest megyei APEH-nél dolgoztam a hatósági osztályon, és ott keresett meg egy Heves Neve; Rózsa Sándor Született: Karcag, 1967. február 18. Iskolai végzettsége: Államigazgatási Főiskola, most végez a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Karán megyei főiskolai barátom azzal, hogy az egyik település körjegy­zőt keres. En igazán nem gondol­tam, hogy valaha jegyző leszek, inkább valamilyen más állam- igazgatási vonalra szándékoztam menni. A főiskola után idegen- rendészeti vonalon akartam to­vább tanulni, csak közben úgy adódott, hogy le kellett töltenem a katonaidőmet. Mire leszerel­tem, a fegyveres testületek kicsit távol kerültek tőlem, akkor kerül­tem az államigazgatás ezen ré­szére. Megpályáztam az állást, és Bekölce-Csúcs körjegyzőjeként dolgoztam 1996-ig. Amikor a vá­lasztások után a körjegyzőség megszűnt, jegyzőként folytathat­tam volna valamelyik települé­sen. Ezt nem akartam. Egri évfo­lyamtársaim mondták, hogy ha­tósági munkában jártas szakem­bereket keres az egri APEH. Oda­kerültem, ott dolgoztam 1998-ig, a bírósági eljárásokban is tapasz­talatokat szereztem, közben je­lentkeztem Szegedre, az Állam- és Jogtudományi Karra, ahol ha­marosan végzek. Aztán ismét jött a váltás, 1998. március 1-től Ká­polnára kerültem jegyzőnek. Kol­légák, ismerősök tudták, hogy karcagi vagyok, ők hívták fel rá a figyelmemet, hogy Karcag jegy­zőt keres. Beadtam pályázato­mat, és a testület engem nevezett ki. Be kell vallanom, Kápolnán nem vették olyan túl jó szívvel, hogy eljöttem Karcagra, bár száz százalékig megértették. Úgy ér­zem, elég jó kapcsolatom alakult ki a lakossággal, képviselőkkel, polgármesterrel. Decemberben sikerült új jegyzőt választani, úgyhogy nyugodt szívvel jöttem el.- Mit jelentett visszakerülni Karcagra?- Kihívást, mert ed­dig kis településeken voltam jegyző. Itt ki­csit más, de úgy látom, nagy előny, hogy ki­sebb településen vol­tam jegyző, mert szin­te minden hatósági vagy közigazgatási te­rületre betekintést nyertem. Van fogalmam arról, hogyan működik egy hivatal, még akkor is, ha ez szerteága­zóbb. Igyekszem átfogni a szer­vezetet. Az első napokban felke­restem az irodákat, beszélgettem a kollégákkal, és folyamatosan is­merkedem az intézményekkel, előbb-utóbb mindenhova elju­tok. Nem könnyű feladat Földvá­ri Imréné dr. helyébe lépni, hi­szen ő országosan elismert szak­ember, de igyekszem jól megfe­lelni.- Másfél évtized után milyen volt Rózsa Sándornak visszajön­ni? — A régi ismerősök kö­zül már többen megkeres­tek. Voltak akik hívtak, én vagyok az? Érdekes ez, nem tudom, miért, de úgy látom, a régi ismerősök eléggé tartózkodóan vi­szonyulnak hozzám. Pe­dig én ugyanaz vagyok, aki voltam, attól függetlenül, hogy itt ülök ebben a székben.- Beszéltünk arról, hogy sok­kal több az apparátusi teendő. Mi jelenti a kikapcsolódást?- Természetesen egy jó vasár­napi ebéd, egy igazi, karcagi bir­kapörkölt. Az érdeklődési terüle­tem humán, változatlanul érde­kel a szépirodalom, a történelem. Szeretek helytörténeti dolgokkal foglalkozni. Kápolnán is gyűjtöt­tem a szólásokat, mondásokat és a tájjellegű ételek receptjét.- Akkor az is elképzelhető, hogy vasárnapi ebédet főz?- Nem félek tőle, sok mindent meg tudok csinálni, a főiskolán jellemző volt, hogy a fiúk főztek. Szeretek még úszni is, de nem igazán a strandokon, hanem a szabad vizeken. de A jövő kiszámíthatatlan de biztosítható! Az élet olykor tartogat meglepetéseket. Mi az AB-AEGON-nál azért dolgozunk, hogy a legváratlanabb helyzetekben is biztonságban teljenek napjai, előrelátó gondoskodással megteremthesse saját és családja anyagi biztonságát. Élet-, baleset- és betegségbiztosítási termékeinket ezért úgy alakítottuk ki, hogy a biztosítási védelem mellett egyúttal kedvező megtakarítási lehetőséget is nyújtsanak. Szakképzett tanácsadóink az Ön igényeinek megfelelő javaslatokkal segítik Önt a választásban és a döntésekben. Számunkra fontos, hogy Ügydeleink érezzék, nálunk jó kezekben vannak. Információs Vonal: 06/40-204-204 www.aegon.hu ^Legqn AB-AEGON. Biztos megoldás. A hazatérés napja Somoskő, Somoskőújfalu és a környékükön lévő szénbányák hetvennyolc évvel ezelőtti „haza­térését” ünnepelték szombaton a Nógrád megyeiek. A somoskői vár tövében meghúzódó kis falu­ban arra emlékeztek, hogy a két település és a bányák, amelyeket a trianoni békediktátum Cseh­szlovákiának ítélt, 1924. február 15-én kerültek vissza - három év után - Csehszlovákiától Magyar- országhoz. A somoskői Váralja Egyesület és a Somosi Kultúráért Egyesület a két település anyaor­szághoz való visszacsatolását a hazatérés napjának nyilvánította, és erről a következőkben minden évben, így idén is megemlékez­nek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents