Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-11 / 35. szám
4. OLDAL TÜKÖR 2002. Február 11., hétfő MEGYEI int Jobb sorsra érdemes a reptér A hangárak még valahogy bírják... ...de a többi épületet már alaposan kikezdte az idő fotó: aeronews (Folytatás az 1. oldalról) Jószerével csak a betonpálya és a hozzá tartozó gurulóútrendszer, no meg a sok bombabiztos szovjet hangár maradt épségben. Kunmadaras határában még a háború alatt megépült egy keskeny, füves leszállómező, ami azonban gyorsan tönkrement. 1950 októberében - szovjet utasításra - határozat született a magyar néphadsereg, s ezen belül a légierő intenzív fejlesztéséről. A program fontos eleme volt, hogy a háborús készülődés jegyében, rövid időn belül korszerű, MiG-15- ös vadászgépeket állítsanak üzembe. Az új - akkor még szigorúan titkosan kezelt - típus azonban már megfelelő méretű beton futópályát igényelt. Ezért haladéktalanul hozzáláttak a magyarországi katonai repülőterek kiépítéséhez és modernizálásához. Kunmadarason az eredeti, 20/200 fokos irányt követve épült meg a 2500 méter hosszú és 80 méter széles futópálya, valamint a vele párhuzamos gurulóúti Erről egyszerre négy vadászrepülőgép tárolására alkalmas, ugyancsak betonozott „kutyanyelvek” ágaztak le. A kiszolgáló- és lakóépületek száma rövidesen már egy kisebb falu nagyságát tette ki. Ennyi idő távlatából ma már azt is tudjuk, amiről a történészek fél évszázadig tapintatosan hallgattak. A repülőterek betonozásához és az épületek felépítéséhez ugyanis rengeteg munkáskézre volt szükség, hiszen a ma már megszokott, korszerű gépláncok ekkor még nem álltak rendelkezésre. így aztán a hadsereg építőszázadaiba besorozott, „megbízhatatlan” kiskatonák mellett politika internáltak és köztörvényes rabok keverték a betont és a maltert Kunmadarason is. A futópályát azért kellett ennyire szélesre építeni, hogy a vadászgépek kettes vagy akár hármas kötelékben is fel tudjanak szállni. Még korunk legnagyobb utasszállítói számára is elegendő a 60 méteres szélesség (mindkét ferihegyi pálya ilyen méretű), viszont a nagyobb biztonság érdekében a nagyobb polgári repülőterek pályáinak hosszúsága már megközelíti, vagy meg is haladja a 4000 métert. A MiG-15-ös program végrehajtásakor olyan döntés született, hogy a felállítandó új vadászrepülő ezredet Kunmadarasra fogják telepíteni. 1951 júniusában szovjet tanácsadók irányításával, eredetileg 17 magyar pilóta átképzését kezdték meg, de közülük hármat közben áthelyeztek, illetve leszereltek. Ezt követően rövidesen megszervezték az első magyar harci egységeket is, melyek 1952 tavaszától adtak MiG—15-ös géppel készültségi szolgálatot. A szolnoki Killián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola átképző ezrede, át- települése után, 1956-ig működött Kunmadarason. A forradalom után Kunmadaras, a többi magyarországi repülőtérrel együtt, szovjet ellenőrzés alá került. A megszállók kezdettől fogva tisztában voltak a repülőtér stratégiai jelentőségével és az objektum kitűnő adottságaival, ezért hosszú távra rendezkedtek be, és itt alakították ki egyik legnagyobb magyarországi légibázisukat. A későbbiek során, a pálya túlsó oldalán új gurulóutat és repülőgép-állóhelyeket, valamint szabványos, félköríves tetejű, megerősített vasbeton hangárokat építettek. A repülőtér kibővítése lehetővé tette, hogy az itt állomásozó alakulat háborús viszonyok között, bármikor fogadni tudjon még egy ugyanolyan méretű harci egységet, illetve nagyobb szállító és bombázó gépeket. A rendszerváltozásig egy egész kisváros alakult ki a repülőtéren. Az ideiglenesen itt tartózkodó, mintegy nyolcezer szovjet állampolgár számára legénységi szállásokat, 570 lakásos lakótelepet, továbbá óvodát, iskolát, üzleteket, önálló szennyvízrendszert, hőközpontot és más kiegészítő létesítményeket építettek. Később, a 735 hektáros terület átvételekor, a magyar szakemberek több mint 300 felépítményt számoltak össze. Az 1980-as évek második felében a szovjetek felújították a futópályát is, melynek betonja ma is kifogástalan minőségű. Amikor a szovjet egységek kivonultak, minden mozdíthatót magukkal vittek. Itt hagytak viszont a talajban egy olyan mértékű kerozinszennyezést, ami már nemcsak a helyi ivóvízkészletet, hanem az alig nyolc kilométerre található, berekfürdői gyógyvízbázist is komolyan veszélyeztette. A földbe jutott üzemanyag összesen 150 hektáron volt kimutatható. A vizsgálat során kiderült, hogy a Nagykunság legnagyobb ivóvíz- és gyógyvízkészletére több millió liter kerozint engedtek ki. A kár értéke meghaladta a hatmilliárd forintot. Emellett a repülőtéren felhalmozódott mintegy százezer köbméter, nehézfémekből, ismeretlen eredetű vegyszerekből és más tűzveszélyes anyagok sajátos keverékéből álló hulladéktömeg is. 1992-ben, a helyreállítás első ütemében az úszó szén- hidrogént távolították el, és 30 ezer köbméter talajvizet tisztítottak meg a kerozintól. Ezzel mintegy 70 százalékkal csökkent a szennye- zettségi szint. A magyar kormány 1993. január 7-én, 3007. számmal hozott titkos határozatot a szovjet csapatok által hátrahagyott repülőterek hasznosításáról, amelyben meghatározták a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és a szakminisztériumok hatáskörét és feladatait. Ebben azonban, különös módon a kunmadarasi sem központi, sem regionális körzeti repülőtérként nem szerepelt. A frankfurti és müncheni repülőtér több száz hektáros méreteivel vetekedő, fél méter vastag, kifogástalan állapotú betonpályával rendelkező objektumot a közlekedési tárca érdekes módon a nem fejlesztendő, füves repülőterek közé sorolta. Mint utóbb kiderült, az általuk megrendelt amerikai tanulmány finoman szólva nem a tényeknek megfelelően tárta fel a kunmadarasi repülőtér erényeit. így aztán az elmúlt években hiába hangzott el számtalan parlamenti interpelláció arról, hogy a térség gazdasági felemelkedésében mennyire fontos szerepe lenne a repülőtér polgári hasznosításának. Az érintett önkormányzatok - Kunmadaras, Tiszafüred, Kunhegyes és Karcag - hangja az elmúlt egy évtized során valamiért nem hallatszott el a fővárosig, annak ellenére, hogy például a jelenlegi polgári kormány pénzügyminisztere, Varga Mihály is erről a környékről származik. Pedig az itt élők üdvözölnék a repülőtér hasznosítási tervét, hiszen a beruházás hatására felértékelődne a régió, és új munkahelyek létesülnének. Kunmadaras alkalmas lehetne a nagy méretű, 100 tonnánál nehezebb utas- és áruszállító gépek fogadására is. A repülőtér jól megközelíthető a 4-es számú fő közlekedési útról Kenderesnél letérve Kunhegyesen át, illetve a 34-es úton Tiszafüred felől. A közvetlen vasúti összeköttetést a Tiszafüred-Karcag vasútvonal és repülőtéri iparvágány biztosítja. A lehangoló látványt nyújtó, kihalt légibázis még jelenlegi formájában is óriási értéket képvisel. Csak az objektum őrzése évente 36 millió forintba kerül, ám eközben az állami vagyon tovább pusztul, és még jobban leértékelődik. Pedig az üzemeltetést most is ellátó, kunmadarasi, illetve a már említett többi ön- kormányzat biztosan jobb gazdája lenne a repülőtérnek. A józan ész azt diktálná, hogy a repülőtéren elsősorban nemzetközi teheráru-fogadó, - elosztó, -raktározó bázis, illetve logisztikai központ jöjjön létre. Emellett bőven maradna hely ipari parkoknak is. További hasznosítási lehetőséget jelenthetne hazai és nemzetközi repülőbemutatók és -kiállítások szervezése. Mindez kedvező helyzetet teremtene a fejlesztésektől eddig elzárt alföldi térség felzárkóztatásához. 2001. január 30-án döntött a kormány arról, hogy az ÁPV Rt. zárt körű privatizációs pályázat útján értékesíthet 11 magyarországi repülőteret. Mivel kincstári vagyonról van szó, az értékesítést az államháztartási törvény szerint kell lebonyolítani, a leendő befektetőktől pedig azt várják, hogy a megvásárolt területen megfelelő fejlesztéseket hajtson végre. Kunmadarason még senki nem tudta megmondani, mi lesz a fél évszázados repülőtér sorsa. FÖLDESI LÁSZLÓ Csúcsdöntő fatolvajok Bűnügy A fatolvajokról évről évre minden télen lehet hallani, az utóbbi időben talán egyre többet. Az erdészeti szakemberek mindenesetre úgy látják, a mostani téli szezonban károkozásaikkal rekordot döntöttek a fatolvajok. A közelmúltban Kunszentmár- ton közelében egy ártéri erdőben értek tetten illegális fakitermelőket. Ők nem csupán „hétköznapi” fatolvajok lehettek, mert megfelelő szervezettséggel vágtak ki 42 mázsa fát. Láncfűrésszel dolgoztak, a „főnök” segítségnek embereket fogadott fel, a szállításhoz pedig vontatót használt. A helyi rendőrkapitányság lopás miatt indított büntetőeljárást ellene, a két segítő állítólag nem tudott a fakivágás jogtalanságáról, így ők mentesültek a felelősségre vonás alól. A kunszenti esetet még érdekesebbé tette az a körülmény, hogy a kérdéses ártéri erdő természetvédelem alatt álló, a szarvasi székhelyű Körös-Maros Nemzeti Park fennhatósága alá eső területen található. A nemzeti park három megyét - Békést, Csongrádot és Jász-Nagykun- Szolnokot - érint. Megyénk meglehetősen nagy területtel képviselteti magát. Ez esetben tehát joggal merülhet fel a kérdés, hogy a lopáson kívül természet- károsítást is elkövettek-e a tolvajok.- Bár a lopással kétségtelenül kárt okoztak, természetkárosítás miatt azonban nem tettünk feljelentést - mondta lapunknak a nemzeti park erdészeti és birtokügyi osztályvezetője, Parczen Balázs. Mint megtudtuk, ennek meglehetősen sajátos okai voltak.- Ez esetben szerencsénk volt, mert a tettesek akarva-akaratla- nul olyan fákat vágtak ki, amelyek természetvédelmi szempontból nem számítanak értékesnek - tette hozzá. A nemzeti park célja egyébként is az, hogy a lopással is érintett amerikai kőrist mint igen agresszívan terjedő fajtát fel kívánják cserélni olyan őshonos fajtákkal, mint például a kocsányos tölggyel vagy a fehér nyárral. Az is szempont, hogy ebben az időszakban nem fészkeltek madarak a fákon, így a természetkárosításnak ez a módja sem valósult meg. Az erdészeti szakembertől azt is megtudhattuk, hogy a közelmúltban történt eset egyáltalán nem számít különlegességnek területükön. A falopás egyre inkább jelenséggé válik erdeink- ben. Tapasztalataik szerint az idei télen extra méreteket öltött az illegális fakitermelés a nemzeti park területén is. Ebben talán szerepet játszott az igen hideg tél és a gázáremelés is. Mivel a lavágott és eltulajdonított fák nem ipari fák, ezért feltehetően tüzelés céljából vágják ki azokat. Ettől függetlenül mégis két csoportba oszthatók a tolvajok. Parczen Balázs szerint vannak, akik a napi megélhetésükért küzdenek. Ezek az emberek biciklivel tologatják haza a nagy nehezen kivágott, legfeljebb 50 kiló körüli mennyiségű fát. A másik kategóriába azok tartoznak, akik az illegális fakitermelést szervezetten és nagyüzemi módszerekkel követik el. Az ő céljuk feltehetően a nagyobb mennyiségű lopott fa továbbértékesítése. Ez utóbbiak ellen igyekeznek a legkeményebben fellépni, ám ez a legtöbb esetben sajnos megoldhatatlan feladatnak látszik. Egyelőre sokkal kevesebb az az ügy, amely kapcsán az elkövetőket sikerül felderíteni. így az idei tél során körülbelül 150 mázsa fát sikerült visszaszerezni. Sokkal nagyobb azonban az a mennyiség, amelynek csak a hiányát tudták regisztrálni, a tolvajoknak viszont sem sikerült a nyomukra bukkanni. Becslések szerint milliós nagyságrendű anyagi kárt okozva mintegy 500-1000 mázsa fát loptak el ebben a szezonban a nemzeti park területéről. HOY Félidőnél tart a beruházás Kórház-rekonstrukció Már két éve tart a karcagi Kátai Gábor Kórház rekonstrukciója. A kétmilliárdos beruházásról dr. Zsem- beli József orvos-igazgatót kérdeztük.- A rekonstrukció időben még nem érte el a felét. Eddig elsősorban az infrastruktúra korszerűsödött. Új kazánokat kaptunk, új szükségáramforrás van, teljesen felújítottuk a lifteket, új lift létesült a bőrgyógyászati osztályt is magába foglaló épületszárnyban. Új hőközpontok épültek, elkészült a mosoda, és két hónap múlva megépül az új konyha. Idén 454 millió forint van a munkákra.- Úgy tudom, nagyon modem konyhát kapnak.- Igen, megfelel majd a legújabb EU-szabványoknak is. A kapacitása ki fogja elégíteni a kórházi betegek diétás igényeit, a dolgozók igényeit, és szabad kapacitása is lesz.- Korábban szó volt arról, hogy a pszichiátriai osztályon kicserélik a nyílászárókat is.- Igen, a nyílászárókat felújítjuk. Hamarosan megkezdődik a sürgősségi betegellátó osztály építése, illetve a műtők felújítása. Reményeink szerint a jelenleg két szinten működő műtők közül az egyik szintet meg fogjuk tudni idén csinálni. Ez azt jelenti, hogy ha nehezebb körülmények között is, de a betegeket el fogjuk tudni látni, és a szakmai ellátás nem fog csorbát szenvedni.- Az osztályok működése zavartalan lesz a jövőben is?- Minden szakmát és szakellátást meg kívánunk tartani ott, ahol a szakemberek rendelkezésre állnak. Az ugyan előfordulhat, hogy bizonyos szakmákat területileg összevonunk. Ez történt a szemészeti és fül-orr-gégészeti osztály esetében. Ilyen összevonásokra az építkezés ideje alatt kényszerülünk, de az is lehet, hogy a nem nagyon kihasznált osztályokon ez végleges lesz. Bár a tervek úgy szólnak, hogy jobb körülmények között minden osztály működhessen. Másik változás, hogy 20 ággyal bővült a II. belgyógyászat. Igyekszünk megerősíteni a krónikus ellátást, mert erre óriási igény van, illetve a járóbeteg-ellátást, mert az kórházi ágyat tud kiváltani.- Mi lesz a régi gép-műszer parkkal?- Több pályázatunk eredményes volt. Épp a minap dőlt el, hová kerül az önkormányzat által pályázaton nyert teljes átvilágító és felvételi röntgenmunkahely, és reális esély van arra, hogy az intézmény CT-t kapjon. Azt gondoljuk, hogy a szalónák erősödésével reálisan tudunk pályázni arra, hogy a rekonstrukció folytatódjék a kimaradó diagnosztikus egységek — laboratórium, röntgen, patológia - és a szakrendelés esetében. Bízunk abban, hogy az intézmény műszerparkja is megújul. Addig mind a dolgozók, mind a betegek részéről nagyon sok türelemre, jóindulatra és hát bizonyos esetekben kényelmetlenség vállalásra is szükség lesz. Azt gondolom, hogy ha a kórház így kibírt 34 évet, akkor a további 30 év reményében ezt a 2-3 évet érdemes rááldozni. de
