Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám
6. OLDAL ALMA MATER 2002. Február 9., szombat TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR - MEZŐTÚR Felvételi vizsga nincs A főiskolai karra felvételi vizsga nincs. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelentkezőket ne válogatnák meg. A legalapvetőbb válogatási szempont a hozott eredmény. A felvételi összpontszám a középiskolákból hozott pontok kétszereséből és a többletpontok hozzáadásából alakul ki. Többletpontok a nyelvtudásért, a kiemelkedő sportteljesítményért, a felsőfokú OKJ-szakképesíté- sért, illetve szakirányú technikusi bizonyítványért jár. A meghatározott keretszám felett az arra jelentkezőket költségtérítéses képzésre veszik fel. A beiskolázással kapcsolatban nyílt napot tartanak február 15- én, pénteken 9 órától. Bővebb információval a tanulmányi osztályon szolgálnak az 56/350-184- es telefonszámon. ■ 2002: jubileumi év A mai főiskolai kar jogelődjének számít az 1943-ban alapított mezőgazdasági leány-középiskola, melyet az 50-es években előbb mezőgazdasági technikummá fejlesztettek, majd a képzés kiegészült gépész tagozattal is. 1962 fordulópont: megkezdődik a hároméves felsőfokú gépész szaktechnikus képzés. 1972 újabb történelmi dátum: megszűnik a technikum és egyidejűleg létrejön a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazda- sági Gépészeti Főiskolai Kara. A főiskolai kar megalapításának harmincadik évfordulóját méltóképpen kívánja megünnepelni az intézmény. Az idei esztendőt jubileumi évnek nyilvánította a kari tanács. A kar december 31-ig számos hazai és nemzetközi szakmai, tudományos, kulturális és sportrendezvényt szervez. A tervezett rendezvények sorában elsőként kapott helyet február 20-án a főiskola tanácsának kihelyezett ülése, amelyen aláírják a Mezőtúr önkormányzata és a főiskolai kar közötti megújított együtt- múködési megállapodást. ■ Röviden TOVÁBBKÉPZÉS. A kar a vál tozó gazdasági viszonyokhoz igazodva, a vidékfejlesztés humán erőforrásának biztosítása érdekében a már működő alapképzésekre is építő vidékfejlesztési szakmérnök szakirányú továbbképzési szakot indított ez évtől. A négy féléves képzés levelező tagozatos, költségtérítéses és keresztféléves. A jelentkezési határidő február 15. VIZSGAHELY. A főiskola az ORIGO nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye. A hallgatóknak és külső érdeklődőknek is lehetőségük van alap-, közép- vagy felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsgát tenni angol és német nyelvből. KÉNYELMES KOLLÉGIUM. A kollégiumi férőhelyek lépést tartottak a hallgatói létszámnövekedéssel. A főiskola 450 férőhelyes kollégiuma az igénylők 80-85 százalékának nyújt kényelmes, otthonos elhelyezést. ELÉRHETŐSÉG. A főiskola címe: 5401 Mezőtúr, Petőfi tér 1. Telefon: 56/350-070, 350- 184, fax: 350-465. Interneteim: www.mfk.hu ■ Piacképes szakok, szakirányok A családias főiskola A főiskolai kar a nagyüzemi struktúraváltásra újabb és újabb szakok létrehozásával reagált. Ezek beváltották a reményeket, hiszen irántuk a kereslet egyre nő. A kar erősségei közé tartozik a széles profilú szakirányú képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karán négy évtizede folyik gépész képzés. A csökkenő agrárgépész igényre reagálva 1993-ban indították el a mezőgazdasági mérnökképzést. 2000-ben pedig bevezették a tájgazdálkodási mérnökképzést. A jelenleg választható szakok, szakirányok: 1. Mezőgazdasági mérnök szak- szakirányok: környezetgazdálkodás, marketing-pénzügy, vendéglátás-turizmus, településüzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, szaporodásbiológia, vadgazdálkodás. 2. Mezőgazdasági gépészmérnöki szak- szakirányok: környezetgazdálkodás, marketing-pénzügy, vendéglátás-turizmus, mezőgazdasági gépész, településüzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, autógépész, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, vadgazdálkodás. * 3. Tájgazdálkodási mérnök szak- szakirányok: környezet- gazdálkodás, marketing-pénzügy, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, informatika, vendéglátás-turizmus, településüzemeltető, logisztika, vadgazdálkodás. Mindhárom szakon arra törekszik a kar, hogy a végzett hallgatók alkalmasak legyenek egy közepes méretű vállalkozást irányítani, továbbá képesek legyenek térség- és vidékfejlesztési feladatok megfogalmazására, megvalósítására. A hallgatók a szűkén értelmezett mezőgazdasági, gépészeti és tájgazdálkodási szakterületeken túl a kereskedelemben, biztosító társaságoknál, bankoknál, önkormányzatoknál és különféle cégeknél vagy az oktatás területén helyezkednek el, és egyre többen válnak egyéni vállalkozókká. A harmadik év befejezése után folytatólagos képzésbe lehet bekapcsolódni hat egyetem nyolc karán. A hallgatóknak minden feltételt megteremt a főiskola, hogy megszerezhessék a korszerű szakmai ismereteket. Képeink a 120 hektáros tangazdaságban, és egy órán készültek. Vajon kik és hányán ismerik az országban, még inkább a határainkon túl intézményünket, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karát? Ismert-e szélesebb körben a karnak székhelyet nyújtó alföldi kisváros, a Szép Ernő által is megénekelt Mezőtúr? Bizonyára kevésbé, mint az szükséges lenne. Ezért is szükség van az ajánlásra. Pedig az 1378-tól városi rangot viselő Mezőtúron - a középfokú jogelőd intézményektől eltekintve is - 30 éve főiskolai szintű képzés folyik. Mezőgazdasági gépészeink a szakmai közvéleményben viszonylag ismertek és elismertek, szerte az országban, különböző munkahelyeken megbecsült munkavállalók. Dr. Vermes Pál okleveles gépész- és gazdasági mérnök tízéves ipari gyakorlati munka után 1976-tól a főiskolai kar dolgozója. Mintegy 10 évig a kar tanüzemében dolgozott, ezt követően - immár 15 éve — főiskolai oktató, a Karbantartás Tanszék vezetője, több cikluson át volt igazgatóhelyettes. Az egyetemi doktori cím után 1998-ban doktori (Ph. D.) tudományos fokozatot szerzett. 1999 óta főiskolai tanár. 2000. március 1-től a kar főigazgatója. Azt már kevesen tudják, hogy 1993-tól mezőgazdasági mérnöki, 2000-től pedig tájgazdálkodási mérnöki szakon is folyik a képzés, és ma már, létszámukat tekintve a mezőgazdasági gépész szakon tanuló hallgatók kisebbségben vannak. Egy új, regionális .főiskola kis kara maradtunk, bár a nappali és a levelező tagozaton tanuló hallgatóink létszáma a tíz évvel korábbinak ötszörösére emelkedve ma már meghaladja az ezret. Jelent-e előnyt kis intézményben tanulni? Tapasztalataim szerint igen: sajátos a hangulat, a hallgatók még az oktatók személyes ismerősei is lehetnek, közvetlen kapcsolatok alakulhatnak ki. Nálunk még nem tűnt el a személyes részvétel varázsa. És a világ manapság mindenhonnan elérhető, a lehetőségek — kellő akarattal, kitartással párosulva - mindenki számára adottak. Mezőtúr városa is kínál látnivalókat, a még viszonylag háborítatlan környezete mindenkit hív, aki hajlandó a természeti értékek befogadására. Oktatóink, dolgozóink elkötelezettek, ezer szállal kötődnek a karhoz. Törekednek arra, hogy tudásukat, eredményeiket hallgatóinknak, a továbbképzéseken résztvevőknek, a partnereknek átadják, használható, piacképes vagy azzá tehető ismeretekkel vértezzék fel őket Ismerjenek meg bennünket és válasszanak! Érdeklődéssel és szeretettel várunk mindenkit! DR. VERMES PÁL KARI FŐIGAZGATÓ Innovációs központ A mezőtúri intézmény a 2000 január 1-jén megalakult, szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola egyik szervezeti egységeként működik. Egy olyan főiskola megbecsült tagja, amely a magyar felsőoktatás ismert intézményévé vált, és amely iránt a régió gazdasági életének szereplői együttműködési készségben megnyilvánuló módon érdeklődnek - nyilatkozta lapunknak Szabó József, a kar társadalmi tanácsának elnöke. Céljának és feladatának tekinti, hogy képzési kínálatára, kutatási tevékenységére alapozva az értelmiség utánpótlásának színhelyeként, innovációs központként segítse elő az ország, a régió, a megye, illetve a város társadalmi és gazdasági fejlődését. Az intézményben az oktatás- fejlesztést szolgáló alapkutatás mellett alkalmazott és fejlesztő kutatások egyaránt folynak. Ez utóbbiak lényegében a régió társadalmi-gazdasági élete által felvetett igények ltielégítését szolgálják. A kar tevékenységét 2001-től társadalmi tanács támogatja. A 11 tagú grémium elnöke Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke, tagjai a város, a megye, illetve a régió elismert személyiségei. A tanács évente 2-3-szor ülésezik. Az intézmény törekszik arra, hogy az üléseken és azok között is a kar munkájáról, az eseményekről, a terveiről tájékoztatást adjon, mivel a tagok által megfogalmazott vélemények fontos visszajelzést jelentenek munkájához. A tanács a kar számára az információáramlás közvetlenebbé tételének, a kapcsolatfejlesztésnek a lehetőségét teremti meg a felhasználói szférával, szűkebb és tágabb környezetével — hangsúlyozta az elnök. „Élő” szaktanácsadás A földtulajdonosi szerkezet átalakulásával az agrári- umon belül ugrásszerűen megnőtt a szaktanácsadás jelentősége. A főiskolai kar kezdettől fogva e terület egyik zászlóshajója volt. A szaktanácsadási rendszer országos szintű módosításának követ: keztében 1999-től a kar is jelentősebb szerepet kapott: a falugazdász hálózattal együttműködve, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatala megbízásából csoportos szaktanácsadást végezhetnek. Az oktatók a megye szinte valamennyi településén tartottak előadást különböző témakörökben. 1999-ben 39 alkalommal vettek részt csoportos szaktanácsadáson, míg 2000-ben ez a szám 260-ra nőtt. Tavaly 197 előadást tartottak. Az érdeklődésre jellemző, hogy rendezvényenként legalább 20 gazdálkodó jelent meg, a konzultációk pedig gyakran az éjszakába nyúltak. Idén várhatóan ismét 260-280-ra emelkedik az előadások száma. ■ Hallgatónak lenni jó! Itt minden a hallgatókért van. Önkormányzatukon keresztül részt vehetnek a kar döntéshozatalában. A tudományos diákkör révén kivehetik részüket a kar tudományos életéből. A hallgatók igényeit szolgálja a korszerű sportcsarnok, a konditerem, az automata teke- és több teniszpálya. Nyáron evezős, télen sítúrán, termelőüzemi gyakorlaton Németországban, részképzésben pedig Angliában vehetnek részt. Néhány hallgatót arról faggatunk, miért is jó Mezőtúrra járni. Kobssa Zita Barbara a Baranya megyei Belvárdgyuláról, Mezei Enikő Nyíradony- ból, Czinege Zsuzsa Szolnokról érkezett, míg Ozsváth Márta mezőtúri. Valamennyien végzősek, harmadévesek és a mezőgazdasági mérnök szakon gyarapítják ismereteiket, igaz, különböző szakirányokon. Az ifjú hölgyek egyöntetűen állítják, megérte a főiskolán tanulni. Diplomájuk „használható”, versenyképes lesz. Úgy vélik, a mezőgazdaság helyzete nem lesz mindig mélyponton, és a vidékfejlesztés is felfutóban van. Önbizalommal telve jelentették ki: ahhoz, hogy mindkét területet igazán felvirágozzon, az ő tudásukra mindenképpen szükség lesz. Zitának egyébként már meg is van a munkahelye, faluja egyik részvénytársaságánál fog dolgozni. Ott töltötte a nyári gyakorlatokat is. Zita a főiskola Tudományos Diákkörének győztese, Márta pedig a második helyezettje volt. Csilla kivételével köztársasági ösztöndíjasok, ami azt jelenti, hogy 4,51-es átlagon felüli eredménnyel dicsekedhetnek. Mindazonáltal Csilla sem lóg ki nagyon a sorból, hiszen négyes feletti az átlaga. Enikő egyben a hallgatói önkormányzat elnöke is. Neki elhihetjük, hogy a diákok valóban érvényesíthetik akaratukat a főiskola legfelsőbb döntéshozó testületében, a kari tanácsban. Példaként említette, hogy a vizsga- szabályzat az ő javaslatukra állt úgy össze, ahogyan ők szerették volna. Kolossá Zita Barbara Zita és Enikő távolabbról érkezett a főiskolára. Tájékoztatókból értesültek a főiskola létéről, de mindannyiuknál az volt a legvonzóbb, hogy sokféle szak közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbet. Zita külön örül annak, hogy Mezőtúron tanulhat, mert mint mondta, megismerhette a baranyaitól eltérő alföldi emberek mentalitását. A főiskola előnyének tartották azt is, hogy jó alapozó volt az egyetemhez, ugyanis mindenki megpróbálkozik a továbbtanulással. A nagy előnyök közé hangsúlyosan sorolták a családias légkört. A hallgatók és az oktatók személyesen is ismerik egymást. így lehet, hogy ha úgy adódik, az oktató egy hallgatót a képességei szerint bíz meg munkával. Akiben látnak fantáziát, annak felajánlják, hogy egy adott témában bátran bontakoztassa ki tudását. Ez a hallgató érdeke, hiszen fejlődése által szép eredményeket érhet el. Márta kivételével mind kollégisták, és külön öröm számukra, hogy a kolesz a főiskola mellett van. A diploma feltétele a nyelvvizsga megléte is. Örülnek is, hogy ebben is segíti a hallgatókat a főiskola, mivel vizsgaközpont. A vizsgát így helyben lehet letenni. A nyelvtanulásban (is) sokat segített Mártának az a négy és fél hónap, amit az intézmény révén kint töltött az angliai Newport testvériskolájában. Márta, Zita, Enikő és Csilla elárulták, némi irigységgel tekintenek a következő évfolyamokra. Úgy vélik, a kedvező külső körülmények hatására most van kezdődőben egy olyan folyamat, amelynek révén a tervezett fejlesztéseket meg lehet valósítani, ezáltal még jobb lesz a karon tanulni. A hölgyek szeretettel fognak visszaemlékezni a főiskolán eltöltött három évre. Bár ahogy mondták, a legeslegbulisabb és a legeslegnehezebb esemény még hátravan: a valé- ta és az államvizsga... Az oldal a kiadó és a főiskolai kar együttműködése alapján jött létre. A költségeket az oktatási intézmény viseli.