Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-31 / 26. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 31., csütörtök RÉSZ¥ÉMYÁRFOLYAIWOK (2002. január 30.) Borsodchem 4610R Egis 11260 Ft ■0 Matáv 1005 Ft ű Mól 5295R ú OTP 19100 Ft ■6 Richter 17 245 Ft ■ű­TVK 3 080 Ft O Zalakerámia 1695 Ft Á BUX: 7884,66-0,27% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 398,83 Cseh korona 7,63 Euró 243,70 Japán jen (100) 212,43 Lengyel zloty Svájci frank 68,00 165,75 Szlovák korona 5,75 USA-dollár 281,34 _________HÍREK_________ FO LYTATJÁK. Nem jött létre megállapodás a közalkalmazot­tak idei, a bértáblában elő­irányzott 7,75 százaléknál ma­gasabb béremeléséről a Köz- alkalmazottak Országos Mun­kaügyi Tanácsának ülésén, a tárgyalást a jövő héten folytat­ják. A szakszervezetek szerint a 7,75 százalékos mértéket 17 százalékra kellene emelni ah­hoz, hogy teljesüljön a köz­alkalmazotti bérek verseny- szférához történő felzárkózta­tásának idei célkitűzése, mti CSEHÜL ÁLLNAK. A cseh pénzügyminisztérium 3,8 szá­zalékról 3,4 százalékra mérsé­kelte idei gazdasági növekedési előrejelzését. A módosítás a vi­lággazdasági lassulás cseh gaz­daságra gyakorolt hatását tük­rözi. Az éves átlagos inflációra vonatkozó becslést a korábbi 4.6 százalékról ugyancsak mér­sékelték, 3,9 százalékra, mti NEM KAPNAK BÉRT. Jelen leg Ukrajnában több mint 3 millió dolgozó jut késve a fi­zetéséhez, a bérhátralékok 2.7 milliárd hrivnyát (mintegy 507 millió dollárt) tesznek ki. Ukrajnában decemberben az átlagfizetés 378 hrivnya (71 dollár) volt, ami 14,3 százalék­kal haladta meg a létminimu­mot. Az ország 27 régiója közül 15-ben azonban a fizetések 20-30 százalékkal elmaradnak a létminimumtól, mti VAN EGYMILLIÁRDJUK. A Pénztárak Garancia Alapja (PGA) pályázatot írt ki mintegy egymilliárd forintos vagyoná­nak kezelésére. A magán-nyug­díjpénztári tagok érdekeit védő PGA eddig mintegy egymilliárd forint vagyont halmozott fel, amely a jogszabályokban meg­határozott mértékű díjbevéte­lekkel növekszik, mti A VILÁGBANK 70 millió dollá­ros kölcsönt hagyott jóvá Jugo­szláviának a reformok támoga­tására. A nemzetközi pénzinté­zet a hitelösszeggel három te­rületen kívánja támogatni Jugo­szláviát: a közkiadások felhasz­nálásának ésszerűbbé tételé­ben, Uletve az energetikai és a szociális szektor átalakításá­ban. A támogatással a pénz­intézet hozzá kíván járalni a szegénység csökkentéséhez, a makrogazdasági stabilitás megteremtéséhez, illetve a piacgazdaság kiépítéséhez, mit Első körben negyed támogatás Közzétette a csatlakozó országok mezőgazda- sági termelőinek nyújtandó támogatásról szó­ló előterjesztését az Európai Bizottság. Hozzá­tették: ez az elérhető legjobb megállapodás, nem pedig alkufelhívás. Eszerint a csatlako­zók csak tíz év után lesznek jogosultak a je­lenlegi tagokkal egyenértékű támogatásra. Brüsszel Közzétette az Unió bővítésének finanszírozásá­ról szóló előterjesztését az Európai Bizottság. A korábban kiszivárgottaknak megfelelően a Bi­zottság tízéves átmeneti időszakot javasol az újonnan csatlakozó tagországok mezőgazdasági termelőinek nyújtandó közvetlen támogatások bevezetésére. Az előterjesztés szerint 2004-ben a támogatá­sok a jelenlegi tagországokban érvényes szint negyedét tennék ki, a következő két évben pedig 30, illetve 35 százalékra emelkednének. Az új tagországok 2013-ban érnék el az akkor érvényes szint 100 százalékát. Abszolút értékben a közvetlen támogatások összértéke 2005-ben 1173, 2006-ban pedig 1418 millió euró lenne a bizottsági javaslatok szerint. A támogatások bevezetésének 2006-ban kezdődő második szakaszában az éves növek­ményt úgy határoznák meg, hogy az új tag­államok 2013-ra elérjék az akkori szint 100 százalékát. Az uniós költségvetés második legnagyobb té­telét a strukturális és kohéziós támogatások je­lenük. Ez olyan önálló forrás, amelyből környe­zetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra fordítandó támogatást kaphatnak azok a tag­országok, ahol az egy főre jutó nemzeti össz­termék nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Ezzel kapcsolatban a bizottság azt javasolja, hogy a 2004-2006-os időszakban az Unió első­sorban a kohéziós alapból biztosítson forráso­kat az új tagországoknak. Álláspontja szerint ugyanis ezzel jobban növelhető azok felvevő­képessége. A bizottsági javaslatok szerint ebben a hároméves időszakban a kohéziós alap egy- harmada jutna az új tagoknak, míg a mostani kedvezményezettek esetében 18 százalék a megfelelő arány. A strukturális és kohéziós célokat szolgáló for­rások legnagyobb hányadát a régiók közötti fej­lettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló támogatások különféle formái teszik ki. A bizottság a közös költségvetésnek a belső politika finanszírozását tartalmazó rovatában is előirányoz a bővítéssel kapcsolatos kiadáso­kat. Ebből olyan intézményfejlesztési progra­mokra is költenek, amelyekhez a jelenlegi elő­csatlakozási alapok forrásai nem vehetők igénybe, de amelyek fontosak a támogatások majdani fokozatos leépítése szempontjából. Ilyen célokra a bizottság 2004-re 200 millió, 2005-re 120 millió, 2006-ra pedig 60 millió euró összegű átvezető támogatás folyósítását javasolja. A bizottsági koncepció abból indul ki, hogy az Unió nem lépheti túl a 2000-2006 közötti idő­szakra meghatározott átfogó költségvetési elő­irányzatot, amelyet az Agenda 2000 tartalmaz. Ennek jóváhagyásakor még hat új tagország 2002-es csatlakozásának elméleti lehetőségével számoltak, most viszont tíz új tag 2004-es csatla­kozása tűnik a legvalószínűbbnek. Az eredeti forgatókönyvet ennek megfele­lően úgy kellett módosítani, hogy néggyel több ország csatlakozása is finanszírozható legyen. Előterjesztésében a bizottság felhívta a figyel­met arra, hogy koncepcióját nem olyan kiin­dulópontnak tekinti, amely tág mozgásteret hagyhatna az alkudozásokra. Álláspontja sze­rint javaslatai az adott körülmények és korlátok között még a reálisan megvalósítható lehetősé­geket tükrözik. Günter Verheugen bővítési biz­tos úgy fogalmazott, hogy a tervezet az elérhető legjobb megállapodás, nem pedig alkudozásra szóló felhívás. KONCZ ANDREA Ma van az igazolások napja A munkaadóknak legkésőbb a mai napon el kell külde­niük az összesített jövedelemigazolást azoknak, akik ta­valy munkavállalóként vagy megbízási szerződés kereté­ben alkalmazottként dolgoztak. Az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolásokat szintén a mai napig kell kiadni. Budapest Nagypál Sándor, az Apeh sajtófőnöke elmondta, késedel­mes teljesítés esetén a munka­adóra bírságot szabhat ki az adó­hivatal. A bírság magánszemély esetében 50 ezer, egyéb esetben 100 ezer forint lehet. Ha a mun­kavállaló már megkapta a jövede­lemigazolást, de elvesztette, kéré­sére a munkaadó köteles hiteles másolatot adni. A jövedelemigazolást annak is biztosítani kell, akinek jogutód nélkül szűnt meg a munkahelye. Az adózóknak január 15-éig kel­lett nyilatkozniuk arról, hogy ma­guk vagy a munkáltatójuk készí­ti-e az adóbevallást - az említett jövedelemigazolás az előbbiek esetében fontos. A családi kedvezmény érvé­nyesítéséhez elegendő feltüntet­ni az eltartottak azonosító ada­tait. Az összes többi adókedvez­mény csak igazolás birtokában vehető igénybe, amit szintén ja­nuár 31-ig kell kiadni. Az adózó­nak célszerű ellenőrizni, hogy valamennyi esedékes igazolást megkapta-e. Az adatszolgáltató felelőssége, hogy az igazolások tartalmilag és formailag egyaránt megfeleljenek a törvényi előírásoknak. D.L. Elfordulnak a befektetők Becs Egy német felmérés miatt hazánk egyre kevésbé vonzó a külföldi befektetők számá­ra. Regionális összehasonlí­tásban a magyar közterhek magasak, a bérek is meg­haladják az átlagot, míg a szakmunkások képzettsége mind kevésbé felel meg az igényeknek. A Die Presse című bécsi lap a Német-Magyar Ipari és Kereske­delmi Kamara felmérésére hivat­kozva Magyarország aggódik a külföldi beruházókra gyakorolt vonzerejéért címmel közölt cik­ket. A hivatkozott tanulmány sze­rint Magyarország elveszítheti a kelet-közép-európai régióban el­foglalt előkelő helyét mint olyan ország, ahová szívesen települnek külföldi vállalatok. A megkérdezett magyarországi német cégek a magas adó- és egyéb terhekre panaszkodtak, amihez a jól képzett munkaerő növekvő hiánya járul. A felmérés szerint Németországban a szociá­lis hozzájárulások a bruttó bérek 20 százalékát teszik ki, ám ez je­lenleg Magyarországon 35,5 szá­zalék, miközben a bérszínvonal Magyarországon a térség többi or­szágához képest igen magas. A tanulmányban kiszámítot­ták, hogy egy magyar munkavál­laló átlagos havi bruttó bére 348 euró, míg Szlovákiában 261, Ro­mániában pedig 166 euró. Ezek­nek az országoknak ezzel jó esé­lyük van arra, hogy beruházási, vállalatalapítási célországként megelőzzék hazánkat. A tanulmány szerint kevés a szakmunkás Közép- és Kelet- Magyarországon. Ahol pedig van még rendelkezésre álló szak­munkaerő, ott gyakran hiányzik a versenyképes képzettség. ■ Megalakult a földalapkezelő Budapest Úgynevezett előtársaságként mű­ködhet a Magyar Nemzeti Föld­alap (MNFA) Kht., mivel az FVM benyújtotta a cégbírósághoz a cég alapító okiratát - értesült a Világgazdaság. Az új intézmény létrehozásáról, a nemzeti föld­alapról egy tavaly elfogadott tör­vény rendelkezik. Ez évtől e szer­vezet látja el az állami földek va­gyonkezelését, ezenkívül - több más feladat mellett - a tervek sze­rint vesz, értékesít és haszonbér­be ad területeket. Információink szerint a kht. várhatóan már a jövő héten nyil­vánosságra hoz egy ideiglenes cí­met, amelyen a gazdálkodók be­jelenthetik igényeiket. Szakértők már most érdeklő­dési dömpingre számítanak a fo­kozott gazdálkodói várakozások miatt, és kezdetben komoly munkát jelenthetnek az állami földek eddigi vagyonkezelőinél (főként az ÁPV Rt.-nél) felhalmo­zódott ügyek is. Úgy tudjuk ugyanis, hogy az ÁPV Rt. a föld­alapról szóló törvény január else­jei hatálybalépése után föld­kérdésekben többnyire már nem hozott döntéseket. Az ÁPV Rt.-nek és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) Az MNFA Kht. ügyvezetője a földügyi szakértői körökben ismeretlen Sebes­tyén Róbert lesz, aki korábban a hőgyészi állami gazdaságban dolgo­zott. A cég háromtagú felügyelő­bizottságát Tunyogi András, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdek-kép­viseleti Tanács (Maét) főtitkára, Reke Barnabás, a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári mező- gazdasági karának számviteli tanszék- vezetője és Zachariás József, a közel­múltig állami tulajdonban tartott HKG herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. igazgatója alkotja majd. március 31-ig kell átadnia az álla­mi területekkel kapcsolatos ada­tokat az MNFA Kht.-nak - mond­ta a Világgazdaságnak Borókai Gábor kormányszóvivő. Nyilván­való, hogy a kht. csak ezután kezdheti meg a gazdálkodást az induló vagyont képező állami föl­dekkel. Hozzátette azonban, hogy a szervezési előkészületek már más területeken is folynak. A kht. ügyvezetője kiválasztotta 14 munkatársát, és - informá­cióink szerint - egyeztetések folynak a megyei földhivatalok­kal és földművelésügyi hivata­lokkal is, amelyek a kht. területi szerveiként működnének. ■ Telefon: korlátozott áremelés A távközlési kiadások kiszámíthatósága miatt a kormány 2004 végéig meghatározta a helyi hívások és az előfizetési díjak maximális eme­lésének mértékét. Idén júliustól mintegy négy százalékkal emelkedik a telefonálás költsége. Budapest A távközlési kiadások kiszámíthatósága miatt a kormányzat 2004 végéig meghatározta a helyi hívá­sok és az előfizetési díjak maximális emelésének mértékét. Az Európai Unióban a távközlésipiac­nyitás után egy évvel a nemzetközi hívások percdí­jai 40 százalékkal csökkentek, a helyi tarifák azon­ban hét százalékkal növekedtek. Ezzel párhuzamo­san jelentősen bővült a szolgáltatók köre, hiszen amíg 1997-ben 218, addig két évvel később 557 volt a szolgáltatók száma. Az újonnan piacra lépők azonban nem igazán tudták megvetni a lábukat. A régóta jelen levő társaságok a piacnyitást meg­előző évben az előfizetők 96 százalékát tudhatták magukénak, és 1999-ig csupán öt százalékot veszí­tettek pozícióikból. Magyarországon sem lesz ez másképp, mivel december 23. óta újabb távközlési társaság nem lépett a piacra, és a szakértők nem is számítanak ilyesmire. A február 1-jén hatályba lépő rendelet szerint jú­lius 1-jéig változatlanok maradnak a tarifák. Erre azért van szükség, mert a piacnyitás miatt olyan át­meneti helyzet alakult ki, amikor nem lenne célsze­rű bolygatni a tarifákat. Egyelőre még nem lehet tud­ni, miként reagál a piac, hogyan fogadják a szabad­ságot a fogyasztók. A kormányzat eredeti elképzelé­se szerint egész évre nem változtatta volna meg az árakat, ám ezt a szolgáltatók nem fogadták el. Július 1-jétől 2002. december 31-ig összességében négy százalékkal emelkedik a telefonálás költsége. Ezen belül legfeljebb öt százalékkal nőhetnek a tari­fák és három százalékkal az előfizetési díjak. Az In­formatikai Kormánybiztosság számításai szerint ez Négy százalékkal kevesebb lesz az időnk FOTÓI EUROPRESS/KERÉK ÁGNES azt jelenti, hogy az átlagfogyasztónak július után ha­vonta 150 forinttal kerül többe az előfizetés, a szociá­lis csomag esetében a drágulás havi 92 forint lesz. Az árrendelet ezt követően 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig szabályozza a tarifákat. A két év alatt tehát a helyi hívásokat évente legfeljebb hat százalékkal, az előfizetési díjakat pedig maximum tíz százalékkal növelhetik a szolgáltatók, a megadott kereteken belül maguk választhatják meg a mérté­ket. Az árrendelet a Matávra, a Vivendi Telecom Hungaryre, a Monor telefontársaságra, az Emitel Rt.- re és a Hungarotel Rt.-re vonatkozik. privacsek *. Húsz év után először Szolnokon körülbelül 1300-an vár­nak bérlakásra. Az önkormányzat, le­hetőségei szerint, Igyekszik kielégí­teni a logos Igényeket. Hogy milyen eredménnyel, arról Szalay Ferenc polgármestert kérdeztük.- Szolnok mintegy 226 millió forintot kapott a Széchenyi Terv keretében bérlakás-építésre meghirdetett pályá­zat alapján. Az összeghez a város 90 milliót tett hozzá a saját erejéből. Eb­ből az összegből 72 szociális bérla­kást tudtunk átadni. Mi bérlakásprog­ramunk helyszínéül a Mester úti volt szovjet laktanya egyik épületét jelöl­tük meg. Ott alakítottuk ki ezeket a másfél-kétszobás lakásokat, amelye­ket fiatal házasoknak és élettársi kap­csolatban lévő fiataloknak adtunk át pályázat útján. Nem titkoltuk, hogy ez­zel szeretnénk őket a városhoz kötni.-Folytatódik-e a program az idén?- Igen, ugyanazon a területen a ré­gi gyengélkedő helyén alakíttatunk ki nyolc lakást, amihez hozzávetőleg 60- 64 millió forintos állami támogatás szükséges. Ennek az elbírálása még nem történt meg.- Az átadott lakások mit jelentenek a város számára?- Szolnokon körülbelül húsz éve nem épült szociális bérlakás. Azt gon­dolom, ezek után ez egészen komoly előrelépés. Azt is el kell azonban mon­dani, hogy a 72 lakás ellenére nagy gond a város lakásállományának szű­kössége. Még 500-600 lakásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban kezelni tudjuk a lakhatási problémákat. Ezek egyharmadának olyan komfortfokoza­túnak kellene lennie, amely elérhető lenne azoknak a családoknak is, ame­lyek jelenleg a SzéchenyMakótelepen a drága szolgáltatásokat nem vagy csak igen nagy áldozatok árán tudják megfizetni. Tovább kell mennünk ezen az úton, és egyedi fűtéssel, egyedi mé­réssel ellátott lakásokat is ki kell alakí­tani, olyan komfortfokozattal, amelyet a kis keresetűek is meg tudnak fizetni.- A 72 lakás elosztásánál milyen szempontok érvényesültek?- A város figyelembe vette, hogy hány gyermeket nevel a család, figye­lembe vette, hogy milyen a beköltöző fiatal házaspár szakképzettsége, és fi­gyelembe vettük az anyagi körülmé­nyeiket, hogy ki tudják fizetni a bérleti díjat. Ezek voltak a szempontok. PR Szalay Ferenc A számok Önökért beszélnek www.gm.hu

Next

/
Thumbnails
Contents