Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-29 / 24. szám

■■■ 2002. Január 29., kedd FIGYELŐ 7. OLDAL A munkahely, ahol élünk Ha váltunk, a jövedelem az elsődleges szempont A munkahely megválasztá­sának vagy megváltoztatá­sának sok oka lehet: pénz, az elismertség keresése, munkahelyi légkör, stressz, jó vagy elviselhe­tetlen kollégák, ilyen-amo­lyan főnökök. Vezető mene­dzser körök 88 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jö­vedelem az elsődleges szempont. Ez derült ki a müncheni GEVA-Intézet adataiból. 80 százalék a ve­zetési stílus, a cég koncep­ciója miatt készül más munkakörbe. A túlzott megterhelés miatt 65 szá­zalék kíván más állás után nézni. A fiatalok körében végzett fel­mérésből kiderül: igen fontos­nak tartják, hogy olyan helyet találjanak, ahol képességeiket kibontakoztathatják. Mintegy harmaduk számára ez a döntő szempont. Ugyancsak ennyien rettegnek attól, hogy valami szürke, unalmas helyet fognak ki. Számoljunk utána: egy átlag 40 órás munkahetet véve alapul 35 év munkaviszony alatt 56 000 órát tartózkodunk a mun­kahelyen. Ez 2400 napot, 80 hónapot tölt ki életünkből, ösz- szesen közel 7 esztendőt. Sokan nem látnak kiutat a taposómalomból. Félnek ott­hagyni a biztos állást és jöve­delmet, de a mindennapi stressz csak to­vább halmozó­dik. Ez esetben jobb, ha gyors változtatás mel­lett döntünk. Fontos a határo­zottság, az előt­tünk álló nehéz­ségeket pedig te­kintsük kihívás­nak. Mindez nem zárja ki, hogy megfontol­tan cseleked­jünk. Gondoljuk jó előre végig, hová tudnánk el­helyezkedni, mi­lyen pozícióra lenne esélyünk. Ma már a ma­mutcégek világá­ban nem is biz­tos, hogy céget kell változtatni. Nézzünk körül házunk táján, hátha a vállala­ton belül is adódik jó megol­dás. Szakértők szerint az első munkahelyen 2-3 év alatt min­den kiderül. Ha ennyi idő nem elég, hogy megtaláljuk helyün­ket és kibontakoztathassuk ké­pességeinket, odébb kell állni. Nemzetközi felmérések ta­núsítják, hogy a munkavállalók több mint fele szorosan kötő­dik munkahelyéhez. Összeha­sonlítva amerikai és ázsiai kol­légáival az európaiak azonban kevésbé lojálisak a cégükhöz. Egy 32 országot érintő felmé­résben világszerte 66 százalék válaszolt pozitívan arra a kér­désre, hogy otthonosan érzi-e magát munkahelyén. Az euró­paiak közül azonban csak 50 százalék. Marc Drizin, aki az Indianapolisban székelő Hud­son Intézet megbízásából vég­zett a témában reprezentatív felmérést, értékelte az ered­ményt. A válaszokat a munka- vállalók jelzéseként fogta fel. Igazolni látta azt a tényt, hogy az emberek világszerte töre­kednek a munkaadókkal való jó kapcsolat ápolására. Ezáltal nyerik el azt a megnyugtató ér­zést, hogy hasznos tevékenysé­get folytatnak a cég érdekében. Átlagban a megkérdezettek 67 százaléka válaszolta, hogy büszke választott cégére. Ez az arány a legrosszabb a németek­nél volt: csak 48 százalék. Sőt, 35 százalékuk azt közölte, hogy nem esne nehezére el­hagyni jelenlegi vállalatát. Má­sutt Európában ez az arány 52 százalék volt. A felmérésben országonként eltérő eredmények születtek. Saját cégükről az amerikaiak­nak volt a legjobb véleménye, állítva, hogy familiáris a légkör annak ellenére, hogy a szülési és betegszabadság lehetőségei Európában például általában kedvezőbbek. Igaz, maguk az európaiak közül e tekintetben meglepően sokan elégedetle­nek a saját cégeikkel. A világszerte is kedvezőnek számító felmondási idő ellené­re az európai válaszadók úgy nyilatkoztak, hogy cégük nem­igen érdekelt a továbbképzés­ben. Mindössze 29 százalék vá­laszolta, hogy a vállalat gon­doskodik a munkatársak kép­zéséről. Egyedül a németek ítélték a bérezésüket a körül­ményekhez képest kedvező­nek. A kutatók szerint napjainkra megváltoztak a munkaerőpiac feltételei. Pénzzel és elismerés­sel ugyan le lehet kötni az em­bereket, de mindez nem jelen­ti, hogy ezzel automatikusan a teljesítmény is növekszik. So­kan úgy érzik, mintha aranybi­lincs kattant volna kezükön. A gondoskodás és a bizalom nem kerül pénzbe. A cégeknek tehát arra kell koncentrálni, hogy a munkatár­sak jól érezzék magukat. Arra is ügyelniük kell, hogy olyan bánásmódban részesítsék őket, amelyet maguknak is megköve­telnek. Ez a legjobb módszer lojális munkaerőt nyerni. CITY SPOllTKOLT Szolnok, Hild tér 1. Tel.: 56/514-581 ADIDASBAN ZICCER ÁRON KÍNÁLATUNKBÓL: • Női, férfi jogging cipő 9.990 Ft-tól • Női, férfi TORSION futócipő 13.990 Ft-tól Női, férfi tréningruhák, sporttáskák, hátitáskák akciós áron! Amíg a készlet tart! ____________________r___________________________wl__­Őr zik és védik a legális munkaerőpiacot Bár évről évre folyamatosan emelkedik a Magyarországon legálisan dolgozó külföldiek száma, az összes foglalkozta­totthoz viszonyítva még mindig csak 1 százalékot tett ki ará­nyuk tavalyelőtt. A román állampolgárok számára életbe lé­pő könnyítés szakértők szerint nem eredményez drámai vál­tozást a hazai munkaerőpiacon. Politikai pártok, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek az utóbbi hetekben rendre hangot adtak a tavalyi év végén létrejött román-magyar mi­niszterelnöki egyezménnyel kap­csolatos aggályaiknak. A kedvez­ménytörvényhez kapcsolódó do­kumentum értelmében a román állampolgároknak a három hó­napra szóló magyarországi mun­kavállalási engedély ugyanis könnyített eljárással adható ki. A státustörvény eredetileg csak a magyarigazolvánnyal rendelkező­ket részesítette volna ebben a ked­vezményben, ám a a román fél­nek sikerült azt elérnie, hogy az összes román állampolgárra ^ter­jesszék ezt a támogatási formát. A könnyítés egyébként a ro­mán állampolgárok számára mindössze abból áll, hogy ese­tükben a munkaügyi központok nem vizsgálják, van-e az adott munkakörre magyar jelentkező, vagy sem. A munkavállalási enge­délyeken kívül az 50 dollárba ke­rülő tartózkodási vízum — mely­nek elbírálása 60 nap -, a 10-15 ezer forintba kerülő egészségügyi bizonyítvány, illetve a szakkép­zettséget igazoló magyar nyelvű okiratok beszerzése is szükséges. Az ellenzéki pártok mindennek ellenére a „magyar munkaválla­lók elárulásáról” beszéltek, és a paktum felfüggesztését javasol­ták. Viszont több kormányzati képviselő azt nyilatkozta: kizárt, hogy kedvezőtlen hatást gyako­roljon az egyezmény a hazai munkaerőpiacra, ami továbbra is preventív módon lesz kezelhető. Ennek némiképpen ellentmon­dani látszik az a tény, hogy az utóbbi években folyamatosan nőtt a külföldiek részére Magyar- országon kibocsátott munkavál­lalási engedélyek száma (VG, 2001. dec. 20., 1-2. oldal). Az OECD tanulmánya szerint az 1996-os megtorpanás óta évről évre növekszik a kiadott engedé­lyek száma, és — mint az a Foglal­koztatási Hivatal adataiból lude- rül - 2000-re csaknem kétszere­sére, több mint 40 ezer főre növe­kedett. Igaz, ez tavalyelőtt az ösz- szes foglalkoztatottnak még min­dig csak az 1 százalékát jelentet­te. Az illegálisan foglalkoztatott külföldiek számáról a kutatók nem tudnak adatokat mondani, már csak azért sem, mert nagy a rejtőzködés lehetősége, továbbá a szezonalitás hatásaitól erősen függ a mezőgazdaság, az építő­ipar vagy a vendéglátás teljesít­ménye. A kiadott engedélyek egyébként kimagaslóan Buda­pest, illetve környékére koncent­rálódnak; 50 százalékukat a fővá­rosban, 14 százalékukat pedig Pest megyében adták ki. A többi megyét illetően nagyjából azonos a megoszlás. Ami a külföldiek magyarorszá­gi munkavállalásának általános szabályait illeti, egy 1999-es SZCSM-rendelet kimondja: a kül­földi magyarországi foglalkozta­tásához szükséges engedélyt a arról, hogy milyen munkaerőpia­ci következményei lehetnek a döntésnek, igaz, a kormány meg­ígérte a rendszeres tájékoztatást és azt, hogy szükség esetén a gaz­dasági miniszter „közbelép”. Mi­után az idénymunkában nem szabályozott a minimális napi bérszint, a megállapodás hozadé- kaként csökkenhet a szezonáli­san foglalkoztatottak bére - vélik mások. Megint mások pedig úgy látják, hogy már annak puszta le­hetősége is lenyomhatja a bére­ket, hogy „könnyítve jöhetnek a románok dolgozni”. A munka­adók az Országos Munkaügyi Ta­nács tegnapelőtti ülésén kevesell­ték az egyidejűleg itthon foglal­koztatható külföldiek számát. Munkaügyi szakértők szerint egyébként nem eredményez drá­foglalkoztató kérelmére az illeté­kes megyei vagy fővárosi munka­ügyi központ legfeljebb egyéves időtartamra adja ki. Az engedély nem adható ki olyankor, ha a munkaadó munkaerőigényének megfelelő magyar munkavállaló kiközvetíthető. További megkö­tést jelent az a január 15-i kor­mánydöntés, amely szerint Ma- tolcsy György gazdasági minisz­ter a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható külföldiek szá­mát 81 320 főben maximálhatja az idén. Ez a szám a tavalyi év egy átlagos hónapjában bejelen­tett üres munkahelyek számával azonos. A munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban minden megkötés ellenére szkeptikusak. Valószínűsítik például, hogy a há­rom hónap elteltével a román ál­lampolgárok a feketegazdaság­ban találnak munkát. A Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetsége elfogadhatatlannak és az uniós gyakorlattal ellentétesnek tartja azt, hogy a hazai munka­erőpiac folyamatait érintő kérdés­ben nem történt előzetes egyezte­tés a szociális partnerekkel. Elő­zetes hatásvizsgálat sem készült Mi többet adózunk Magyarországon az átlagjövedel­mek adóztatása jóval magasabb a kelet-közép-európai országoké­nál, ezért a személyi jövedelem- adó-sávok szélesítésére lenne szükség - mondta Répássy Csa­ba, az Ernst and Young Tanács­adó Kft. igazgatója. Hozzátette: hazánkban a felső, 40 százalékos kulcs már 1,2 millió forint éves jövedelemnél életbe lép, ezt pe­dig áüagos keresettel is el lehet érni. Ugyanakkor Lengyelország­ban a legfelső, 40 százalékos kul­csot csak 5 millió forint feletti jö­vedelemmel lehet elérni, míg Csehországban 2,5 millió forint fölött alkalmazzák a legmaga­sabb, 32 százalékos adókulcsot. A tanácsadó cégnél arra is felhív­ták a figyelmet, hogy Szlovákiá­ban és Szlovéniában is csak 3 millió forint fölött vonják a maxi­mális 40 százalékot. Répássy elmondta: tisztában vannak azzal, hogy e lépésnél a költségvetés bevételi szempont­jait is figyelembe kell venni, ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a társaságiadó-bevételek megdup­lázódtak, amikor 36 százalékról 18 százalékra csökkent az adó mértéke. Az általános forgalmi adó- (áfa) szabályok megváltoztatásá­ra is szükség lenne, mivel a jelen­legi törvény ellentmondásos — mondta Heinczinger Róbert, a társaság munkatársa. Heinczinger Róbert szerint a magyar adóhatóság rendkívül szigorú álláspontot képvisel a cégtulajdonban lévő mobiltele­fon-számlák elszámolhatóságá­val kapcsolatban. Az adóhivatal által követett jogszabályi forma nincs összhangban az uniós sza­bályokkal, ott ugyanis nincs kate­gorikusan előírva, hogy magán- beszélgetés esetén tilos az áfa visszaigénylése. mai helyzetet a kormányfői meg­állapodás. A külföldiek foglalkoz­tatása ugyanis a munkaadónak akkor jelent anyagi hasznot, ha olcsóbban tudja őket alkalmazni, mint a magyarokat. Viszont a mi­nimálbérért nem jönnek át dol­gozni külföldről - állítják. így foglalkoztatásuk csak feketén len­ne kifizetődő, de akkor már ma­gyart is lehet alkalmazni. Más kérdés, hogy a feketén dolgozó külföldi idénymunkásoktól to­vábbra sem lesznek védettek ma­gyar „kollégáik”, sőt egyesek úgy vélik, elképzelhető, hogy a ro­mán-magyar megállapodás hatá­sára nagyobb számban jönnének Magyarországra illegális munka- vállalás céljából. Végső soron persze a munkál­tatóktól függ az, hogy mennyi külföldit alkalmaznak Magyaror­szágon, hiszen ők kérelmezik a területileg illetékes munkaügyi központnál magyarországi foglal­koztatásukat. A munkaadói szer­vezetek lapunknak adott korábbi nyilatkozataiból az derült ki, hogy az építőiparban és a mező- gazdaságban tevékenykedő cégek üdvözlik a könnyítést. TAVASSZAL INDULÓ KÉPZÉSEINK: Környezetvédelmi szakmérnök Másoddiplomás Felsőfokú szakképesítések- Mérlegképes könyvelő- Irodavezető (felsői, titkár)- Vámügyintéző- Jogi asszisztens- TB-szakeladó- Gyógypedagóg. asszisztens Középfokú szakképesítések- Vámkezelő- Külkereskedelmi ügyintéző- TB-ügyintéző- Pénzügyi-számviteli ügyintéző- Falusi vendéglátó (8. ált.)- Házvezető/nő (8. ált.)- Vendégfogadós (8. ált.) INCOTERMS 96 Kft. jTta Szolnok, Kossuth út 5. TelVfax: 56/422-522/114. m. Tel.: 56/372-981. §i$ Kérje írásos tájékoztatónkat! Csataterünk — a munkahely A munkahelyeken kemény ke­nyérharc folyik. Aki valamire akarja vinni, annak nemcsak a szakmájában kell bizonyítania nap mint nap, hanem ügyesen kell taktikáznia is. Ez a vélemé­nye a neves brit munkahelyi pszichológusnak, dr. Jane Clarke-nak, aki a „vállalati csata­tereken” háromfajta munkatár­sat különböztet meg: a sztáro­kat, az önzőket és a naivokat. íme, kit miről lehet megismerni? A sztárok Mindig egészen pontosan tud­ják, merről fúj a szél, kinek a kezében van a tényleges hata­lom. Tudják, kivel kell saját cél­jaik érdekében szövetkezniük, de azt is, hogy sztárok csak ak­kor lehetnek, ha az egész csa­patnak jól megy. Ezért a zökke­nőmentes munkát kedvelik, ami mások számára is hasznos. Baj akkor támad, ha több dudás kerül egy csárdába... Az önzők Machiavelli típusként is emle­getik őket. Határozott céljuk van, s a munkahelyet kizárólag ennek a szolgálatába próbálják állítani. Először és másodszor is csak önmagukra gondolnak, szerintük mindenki nekik tar­tozik engedelmeskedni. Céljaik érdekében szemrebbenés nél­kül hazudnak és ujjaik köré csavarják a többieket, ha úgy látják jónak. Minden áron ke­resztülviszik akaratukat, akkor is, ha ennek a közösség, s maga az elvégzendő munka is kárát látja. A naivak Alig észlelnek valamit a körü­löttük dúló közelharcokból. Nem értenek az alakoskodás­hoz, s kizárólag a jó munka, a pontosság, a kellemes légkör érdekli őket. Rendíthetetlenül meg vannak róla győződve, hogy a becsületes munka, a szorgalom, az igyekezet, a szakmai hozzáértés és az ön­zetlen viselkedés meghozza gyümölcsét. Mindig csodálkoz­nak azon, ha valami azt mutat­ja: nem ennyire egyszerű a helyzet, s megint egy kevésbé rátermett kollegát neveznek ki főnökké. A pszichológusnő úgy látja, hogy a szakmai karrierhez ve­zető úton legfontosabb a józan gondolkodás. Akkor is legyünk higgadtak, ha másoknak már felment a vérnyomásuk. Oko­san tesszük, ha új helyre kerül­ve először felmérjük a viszo­nyokat, mielőtt fejjel rohanunk a falnak. Ne féljünk attól, hogy valós teljesítményünkre ráirá­nyítsuk a figyelmet. A túlságo­san szerényeket általában félre- söprik az útból. Végtére a jó bornak is kell cégér... tt-eo® TELJES KENÉSTECHNIKA TAKARÉKOS MEGOLDÁS: MEZŐGAZDASÁGI ALKATRÉSZ ÁRUHÁZ Szolnok, Körösi ól 102. Nyílva: hétfő-péntek 8.00-15.30-ig Tel./fax: 56/210-612 Mobil: 20/485-1439, 20/485-1436 MTZ, lánctalpas alkatrészek, javítási segédanyagok rendkívüli árengedménnyel Motorolaj SAE 30101 3.640 Ft Hidraulikaolaj 101 3.690 Ft Hajtóműolaj 101 4.040 Ft Áraink az áfát tartalmazzák! >, VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents