Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-25 / 21. szám

10. OLDAL G A Z D A S Z E M M E L 2002. Január 25., péntek Gyomfajok versenye A parlagfű lendületesen tört az élre A magyarországi gyomnö­vényfajok mezőgazdasági területeken való előfordulá­sának változásait a növény- védelmi hatóság folyamatos felmérésekkel kíséri figye­lemmel. Ez fontos támpontot szolgáltat a gyomirtási eljá­rások fejlesztéséhez. A Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium tájékoztatója sze­rint az első gyomfelvételezést (1950) követő ötven év jelentős és sok esetben nagyon kedvezőtlen változásokat eredményezett. A pol­lenallergia szempontjából legjelen­tősebb parlagfű a felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. A mérgező csatta­nó maszlag a 179. helyről a 8. hely­re, az őszi és tavaszi kalászosok, valamint a repce egyik legveszélye­sebb gyomnövénye, a ragadós galaj a 138. helyről all. helyre lépett elő. A kapás kultúrák veszedelmes gyomnövénye, a bojtorján szerbtö­vis a 130. rangsor­ról a 16. helyre került. A fenyérci- rok, a selyem­mályva 1950-ben még nem volt a felvételezett 350 gyomfaj között, mára viszont az előbbi a 10., az utóbbi pedig a 29. a gyomfajok fon­tossági sorrendjé- ben. parlag területek arányának gyors ütemű növekedése, a gyommag­gal fertőzött, nem minősített vető­mag használata, a szántóföldi te­rületeken az eredményes kémiai gyomirtási technológiák magas költsége, a bérmunkával (művelő, betakarító-, szállítóeszközök) való széthurcolás. De ugyancsak az okok közé sorolható a parlagfű al­kalmazkodóképességének meg­változása, az egyes gyomirtó sze­rekkel szembeni ellenállóképes­ség kialakulása, hidegtűrő képes­ségének növekedése, a más gyo­mokkal szembeni jó versenyké­pessége, a talajjal szembeni igény­telensége, jó szárazságtűrése, és mivel nem őshonos növény, így a természetes ellensége is kevés. A mezei acat, a csattanó maszlag, a szerbtövisfajok, a selyemkóró, a keleti szarkaláb és a selyemmály­va tömeges felszaporodásban pe­dig főként a sekély művelés, a rossz minőségű talaj-előkészítés, a tarlók hosszabb ideig történő A BÚZA ÉS A KUKORICA LEBFOHTOSABB 6Y0MFAJAI A BÉBI OBSZÁSOS fiTDBFELfÉTELEZÉS ALAPJÁN (BAHBSDR) Gyomfaj 1950 1970 1988 1997 Parlagfű 21 8 4 1 Kakaslábfú 9 1 1 2 Szőrös disznóparéj 17 5 3 3 Fehér libatop 3 3 2 4 Mezei acat 2 7 8 5 Ebszikfű 66 26 6 6 Apró szulák 1 2 5 7 Csattanó maszlag 177 59 19 8 Karcsú disznóparéj 105 18 13 9 Ragadós galaj 137 50 12 10 Az egyes gyomfajok visszaszo­rulásában, mások élretörésében rendkívül sok tényező játszott közre. A parlagfű jelentős térhódí­tásának főbb okai között említhe­tő a gondozatlanul hagyott, vissza­vadult területek gyarapodása, a meghagyása, a tarlókezelések el­hagyása, a parlag területek, gyo- j mos táblaszegélyek növekedése, a táblák felaprózódása, a szerves j trágya alkalmazása (az állatok bél- J csatornáján a gyommag károsodás nélkül jut át) említhetők. iboyi A sokoldalú fokhagyma A fokhagymának sokféle változatát ismerjük. Egye­sek magot érlelnek és így magról szaporíthatók. Akad olyan fokhagyma is, mely­nek a magszárcsúcsán ma­gok helyett kis hagymács­kák nőnek. Létezik olyan fokhagyma is, mely sarjhagymákkal szaporítható. Ilyen a kígyóhagyma, mely eny­hén fokhagyma ízű. Sötétpiros vi­rágzatában ehető sarjhagymák fejlődnek. A nálunk általánosan elterjedt fokhagymák nem nevel­nek magszárat. Mind az őszi mind pedig a tavaszi fokhagyma a hagymafejek gerezdre szedésével és annak egyenkénti elültetésével szaporítható. Vigyázzunk azon­ban, ne cseréljük fel a tavaszit az őszi fokhagymával. A tavaszi fok­hagymát (mely rendszerint ap­róbb és hosszabb ideig eláll, ezért drágább) tavasszal kell elduggat- ni. Az őszi nagyfejű fokhagymát ősszel duggassuk el. A gazdák ta­pasztalata szerint az ősszel eldug- gatott fokhagyma biztonságosab­ban terem mint a tavaszi. Volta- j képpen egyik fokhagyma sem igé­nyes növény. Elviseli a téli nagy hidegeket és a nyári hőséget is. Fényigénye nem nagy, árnyékban is jól érzi magát. Ezért nyugodtan duggathatjuk gyümölcsfák közé, vagy vegyesen, más, magasabb j termetű növények (például kuko­rica) közé. Vigyázzunk azonban, mert a fokhagyma illata kihatással van a körülötte levő növényekre és a növényeken élősködő kárte­vőkre, kórokozókra. Kedvezően társul a fokhagyma a szamócával, az uborkával, a sárgarépával, a pa­radicsommal és a legtöbb gyü­mölcsfával. Nagyon rosszul társul azonban a borsóval, a bokorbab­bal, a karósbabbal és a káposzta- j félékkel (ide értve a fejes káposz- j tát, a kelkáposztát, a kínai kelt, a { bimbós kelt, a karfiolt, a brokkolit j és a karalábét). ■ ! Agrártámogatások 2002 Felért egy csendes szenzációval: már 2001. de­cember 16-án megjelent az idei agrártámogatá­sokról szóló FVM-rendelet a Magyar Közlöny­ben. Száma: 102/2001. (XII. 16.). A korábbi években csak a tárgyév tavaszán látott napvilá­got, s ez bizony hátráltatta a gazdákat a terve­zésben. A mostani időbeni megjelenést alapjá­ban véve a kétéves költségvetés tette lehetővé. A költségvetés által biztosított idei keret 192 mil­liárd forint, amit később, a családi gazdaságok megsegítése céljával megtoldották további 10 milliárddal, amelynek a Széchenyi-terv a forrása. Az idei támogatási rendszer 12 fő támogatási jogcímcsoportból áll, ezek közül a gazdálkodók leginkább a következő hatot ismerik és veszik igénybe: az agrártermelést segítő és a piacra ju­tást elősegítő támogatásokat, az agrárgazdasági beruházások támogatását, a vízkár-elhárítási program megvalósításának támogatását, az öntözésfejlesztés és melioráció, vala­mint az erdőgazdálkodás támogatását. Természetesen a támogatási rendelet - mint a korábbi években - ezeken kívül kiterjed a hal-, a vadgazdálkodás, továbbá a termőföld minőségi védelmének, hasz­nosításának támogatására is. Egy fejezet­ben megemlíti a családi gazdaságok tá­mogatását is, azonban ennek részleteit a közeljövőben megjelenő külön kormányrendelet határozza majd meg. A támogatási rendelet 2002. január 1-jén hatályba lépett. Tehát a lehetőségek folyamatosan igénybe vehetők, kivéve azokat a támogatási formákat, amelyekhez pályázati úton lehet hozzájutni. A pályázatokkal kapcsolatos felhívás is napokon belül megjelenik. Meghatá­rozza majd a pályázatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, valamint a határidőt, amely várhatóan február 28-a lesz. Kasza Antal, a megyei FVM-hivatal vezetője elmondta, a támogatásokhoz való hozzájutásnak továbbra is előfeltétele, hogy az igénylő, pályázó regisztrálva legyen. A regisztrációt pedig évente meg kell ismételni a falugazdásznál. A gazdálkodó a tevékenységi körének megfele­lő támogatáshoz kérelem vagy pályázat útján jut­hat hozzá. A kérelem útján elnyerhető támogatá­sokat formanyomtatványokon a helyileg illetékes falugazdászoknál, illetve az FVM-hivatalban le­het kezdeményezni. A pályázatos támogatásokat a rövidesen várható felhívás után az FVM-hivatal­ban kezdeményezhetik a gazdálkodók. A kérelem útján kapható főbb támogatási for­mák közül kiemelendő a földalapú növényter­mesztési támogatás. Az idén megváltoztak a tá­mogatás területi kategóriái. Ebben az évben hek­táronként 12 ezer forint támogatásra jogosult az a termelő, aki 10 hektár vagy ennél kisebb külte­rületi szántón gazdálkodik és növénytermesztés­sel foglalkozik. Ez esetben valamennyi termesz­tett kultúra támogatást élvez. Hektáronként 8 ezer forint támogatásban ré­szesül az, aki 10,1 és 300 hektár közötti szántón kalászos gabonaféléket, fehérje- és olajos növé­nyeket (kukorica, csemegekukorica, szárazbor­só, lóbab, édes csillagfürt, olaj napraforgó, repce) termeszt. Háromszáz hektár szántó használata felett földalapú támogatás nem vehető igénybe. A rizstermelők azonban (beleértve az indián riz­zsel foglalkozókat is) birtokmérettől függetlenül hektáronként 35 ezer forintot kapnak. Az a szőlő- és gyümölcstermelő gazdálkodó, aki 1 és 10 hektár között használ termő szőlőt, il­letve termő gyümölcsöst, hektáronként 12 ezer forint támogatásra jogosult. A hivatalvezető hozzátette: a támogatás felté­telrendszere az elmúlt évekhez képest kis mér­tékben módosult, így az idei évben is a gazdálko­dónak rendelkeznie kell vetőmag, műtrágya és a növényvédő szer felhasználását áfa nélkül számí­tott, legalább az igénybe vett támogatás mértéké­ig saját névre szóló, igazoltan kiegyenlített szám­lával, valamint integráció keretében folyó terme­lés esetén saját névre szóló átvételi bizonylattal, áruhitel esetében áruhitel-megállapodással. A tavalyi évhez hasonlóan ismét lehetőség nyí­lik a minőségi termelés elősegítése és a talajerő utánpótlása érdekében a minőségi vetőmagter­melés és kedvezményes PK-hatóanyagú műtrá­gya hitelkonstrukció keretében a nyolcvanszáza­lékos állami készfizető kezességvállalás és száz- százalékos kamattámogatás igénybevételére. A legfeljebb egyéves futamidejű áruhitelre történő vásárlás esetén a termelők által felvett kedvezmé­nyes hitel összege mind vetőmag, mind műtrá­gya esetében hektáronként legfeljebb 15 ezer fo­rint lehet. FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSOK AZ IDÉN művelési ág terület támogatás (ezer forint/ha) szántó 10 ha-ig 12 szántó 10,1-300 ha 8 (gabona, fehérje és olajos növény) szántó 300 ha felett nincs szőlő-gyümölcs 1 -10 ha 12 Forrás: megyei FVM-hivatal Az őstermelő is fizetheti a tb-t Az elmúlt év gazdálkodása kapcsán a tételes költségel­számolást választó, beval­lást benyújtó őstermelők­nek is kell egészségügyi hozzájárulást fizetniük. Ennek mértékét a tavaly kelt jogszabály a bevétel egyhuszadának 15 százalé­kában határozta meg. A változás azt jelenti, hogy a 2 milliós bevételt meg nem ha­ladó, és tételes költségelszá­molást választó őstermelők­nek nem elegendő a bevallást helyettesítő nyilatkozatot megtenniük, ők idén már csak a bevallás részeként nyilatkoz­hatnak. Kivételt jelenthet az az eset, amikor az őstermelő a munkáltatójának nyilatkozik bevételeiről, aki ennek értel­mében készíti el a bevallását. Nagyon sokakat érinthet a bevallás és a nyilatkozattétel változása. A bővülő őstermelői kör sze­replőinek 250 ezer forintos árbe­vételig továbbra sem kell adót fi­zetniük. Azok, akiknek a bevétele 2 millió alatt van, és annak 20 százalékáig tételes költségelszá­molást végeznek, most a beval­lás keretében nyilatkozhatnak, de már nem mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás fize­tésétől. A tételes költségelszámolást nem választóknak, illetőleg azoknak, akiknek őstermelői ár­bevételük 2 millió forint fölött volt, mindenképpen kell beval­lást benyújtaniuk. RÉQIÓPRESS Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Ha fóliasátorban kellő hő­mérsékleten és optimális sor-, valamint tőtávolságra ültetett zöldségféléket hajta­tunk, a haszon egyértelmű. Februártól júniusig haszno­síthatjuk a berendezést. Amennyiben a melegtalpas (trágya alapú) megoldás le­hetőségével élünk, tehát kü­lön nem fűtjük a fóliasátrat, akkor a berendezés ára el­törpül a várható haszon mel­lett. Tudnunk kell, hogy a műanyag fólia a következő évben haj tatás­ra már nem alkalmas, mert nem ereszti át a fényt kellő mérték­ben, és a műanyag már nem jól zár (töredezik). Létezik tartós fólia is, ami valamivel drágább, de 2-3 évig is eltart. A bordák en­A fólia alatti hajtatás haszna nél tartósabbak, akár 10 évig is kiállják az időjárás viszontagsá­gait. Haj tatáshoz mindig korai, rö­vid tenyészidejű növényfajtákat használjunk! A fóliát igyekez­zünk a kert legnaposabb, legvé- dettebb, szélmentes részére he­lyezni úgy, hogy egyaránt érje a reggeli, a déli, illetve a délutáni napsütés. Ha már a nappali felme­legedés túl sok hőt termel a fólia alatt, akkor a széliránytól függően a sátor elejét és végét vagy vala­melyik oldalát nyissuk fel. A szel­lőztetés után azonban éjszakára ismét zárjuk le, hogy a felmelege­dett talaj az éjjeli lehűléskor is egyenletes hőmérsékletet bizto­sítson, védjen az esetleges késői fagyoktól. Hajtatásnak tekintjük a korai, úgynevezett előcsíráztatott bur­gonya termesztését is. Ez a mód­szer házikertben szintén jól be­vált. Lényege, hogy a vetésre szánt burgonyagumókat február elején világos helyiségekben (konyhában, kamrában vagy ab­lak mellett) 10-14 fokos melegben tartjuk. Vetőgumónak vírusos fer­tőzéstől mentes krumplit hasz­náljunk vagy vírusbetegségekkel szemben ellenálló fajtát vásárol­junk. A gumókat egy rétegben, lapos ládákban csíráztassuk. Ha száraz a helyiség, rakjuk kilyuggatott műanyag zacskókba a csírázó burgonyát. Fényen rövid, zömök, 1 centiméteres, zöldeslilás csírák képződnek. Az előcsíráztatás 5-7 hétig tartson, és március végén, április elején ültessük el, hogy május végén szedhető korai bur­gonyánk legyen. A rosszul csírá­zó gumókat válogassuk ki. Ezek később sem fejlődnek kellőkép­pen, de fogyasztásra vagy takar­mányozásra még alkalmasak. A sötétben kihajtott (pincecsírás) burgonyán hosszú, vékony, fehér színű, gyökérnyúlványokat fej­lesztő csírák láthatók. Ezek ke­vésbé vagy egyáltalán nem alkal­masak burgonyahaj tatásra. Vetőmagtermeléssel foglalkozó multinacionális cég mezőtúri telephelyére agronómus pozíció betöltésére munkatársat keres. Feladatok: • Szántóföldi és vetőmagüzemi termelés felügyelete, koordinálása Elvárások: • Agráregyetemi vagy főiskolai végzettség • Angolnyelv-tudás • Számítógépes ismeretek (Word, Excel) • Jó kommunikációs készség • Dinamikus személyiség • „B” kategóriás jogosítvány Hibrid kukorica vetőmag termelés terén szerzett tapasztalat előnyt jelent. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését kérjük, hogy magyar és angol nyelvű önéletrajzát január 31-ig küldje el a következő címre: Syngenta Seeds Kft. Vetőmagüzeme 5401 Mezőtúr, Pf. 22. V_____________________________________________________ 0 <0F TELJES KENÉSTECHNIKA TAKARÉKOS MEGOLDÁS: MEZŐGAZDASÁGI ALKATRÉSZ ÁRUHÁZ Szolnok, Körösi út 102. Nyitva: hétfő-péntek 8.00-15.30-ig TelTlax: 56/210-612 Mobil: 20/485-1439.20/485-1436 MTZ, lánctalpas alkatrészek, javítási segédanyagok rendkívüli árengedménnyel Motorolaj SAE 30101 3.640 Ft Hidraulikaolaj 101 3.690 FI HajtóműolajlOl 4.040 Ft Áraink az áfát tartalmazzák! ■ VISZONTELADÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK! Melegágy a palántáknak KISÜSTI FESZTIVÁL. Április 12-14. között Gyulán rendezik meg a III. Nemzetközi Kisüsti Fesztivált és Kiállítást, valamint ennek keretében a X. Országos Kisüsti Gyümölcspálinka Versenyt azzal a céllal, hogy a magyar pá­linka elfoglalhassa az őt megillető helyet. Az eseményre ingyen ne­vezhetnek a pálinkafőzők és a bér­főzető polgárok, a megméretésre szánt pálinkákat február 25-ig kell eljuttatni a szervezőknek. _____■ TA VASZI FELKÉSZÜLÉS KEDVEZŐ ÁRON: MTZ (50,80,892,920,1025,1221), T-150K, T-25, JUMZ, EO, BH. Pótkocsi, vetőgép, eke, kombinátor alkatrészek, ékszíjak, csapágyak, stb. és 4300 féle javítási segédanyag. MTZ Hungária Márkakereskedés. | (JARÁGÚBT.'} 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 58. Tel.: 59/326-740,59/336-067,06-30928-1449,06-309354518. Ha a korai zöldségfélék vagy a korán nyíló virágok palán­táit magunk akarjuk meg­termelni, vagy a főszezon­nál előbb kívánunk zöldség­félét fogyasztani, melegágy­ra van szükségünk. A melegágyban a szabad légtér hőmérsékleténél magasabbat, s nagyobb széndioxid-koncentrá­ciót kell előállítanunk. Ezt a két célt együtt az úgynevezett biofű- téses melegággyal valósíthatjuk meg. 40-50 centiméter mély, üve­ges vagy fóliázott ablakunk mé­reteinek megfelelő szélességű és hosszúságú gödröt kell kiás­nunk. Aljára előzőleg jól begyul- lasztott trágyát vagy trágyával ke­vert szalmát, lombot tegyünk, majd helyezzük a gödör fölé az előre összeállított keretet. A keret déli irányba nézzen és lejtsen! Ültetés, illetve hajtatás előtt te­gyünk a beüvegezett ablakkeret­re kukoricaszárból vagy más al­kalmas anyagból takarót és borít­suk le zsákoidcal! Néhány nap el­teltével ellenőrizzük hőmérővel, hogy a gödörben bomló meleg­talp termelt-e elegendő hőt. Leg­alább 40-50 fokos meleget kell mérnünk a melegtalp belsejében. A lombot, a trágyát vagy a szalmás trágyát beöntözzük víz­zel, hogy nedves legyen, prizmá­ba rakjuk, kétszer alaposan átfor­gatjuk, hogy szellőzzön. Ezután letakarjuk és megvárjuk, amíg begyulíad. Csak ekkor terítsük szét egyenletesen a gödör alján! Ha ez megvan, akkor szórjunk rá 20 centiméter vastagon jó minő­ségű virágföldet vagy komposz- tos földet. Ennek a talajnak mint­egy 18-20 fokra kell felmeleged­nie. Ebbe vessük a melegigényes zöldségfélék magvait vagy a kis szikleveles palántákat! _______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents