Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-24 / 20. szám

6. OLDAL ALMA MATER 2002. Január 24., csütörtök DR. HEGEDŰS T. ANDRAS ALAPÍTVÁNYI SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM - SZOLNOK Csodatévők között A Pécsi Tudományegyete­men tanító dr. Forrni R. Ka­talin büszke a szolnoki isko­lára. Nemcsak azért, mert az a roma esély programot ki­gondoló férje, Hegedűs T. András nevét viseli, hanem mert az intézmény több ta­nulója ma már hallgatója az egyetemen.- Hihetetlenül nehéz egy új is­kolát alapítani, fenntartani, mű­ködtetni, különösen, ha azt a gyerekcsoportot, vagy a fiatalok­nak azt a csoportját célozzuk meg, mint a Szolnoki Hegedűs T. András szakiskola - állítja a pé­csi egyetem tanárnője. Dr. Forrai R. Katalin szerint az iskola létre­hozásának, életben tartásának egyik fő nehézségét az adta, hogy nem volt, és jelenleg sincs olyan szülői háttér, amely kiegé­szítené a pénzügyi forrásokat, amely nyomást tudna gyakorolni a döntéshozókra gyermekük is­kolázása érdekében. Amikor az iskola megszerve­ződött, a tanárnő a háttérből se­gített férjének, Hegedűs T. And­rásnak — akinek a nevét ma az intézmény viseli — és drukkolt a sikerért. Akkor sikernek számított az is, hogy egy év után talpon ma­radt az iskola. (Ez a PHARE-tá- mogatásnak is feltétele volt.) „Sokan nem hittek benne, de fontosabb, hogy voltak, akik hit­tek és csinálták. Nekik volt iga­zuk” - vallja a professzor asz- szony. Abban azonban, hogy a Hege­dűs iskola tekintélyes, nagy in­tézménnyé vált — a vezetők, a ta­nárok, az alapítványi kurátorok elkötelezettsége, tehetsége, ren­geteg munkája mellett - legna­gyobb szerepe annak volt, hogy a diákok magukénak érzik, sze- reük az iskolát. A talpon maradáson túl ezt a gyerekre figyelő, barátságos lég­kör megőrzését tarja a legna­gyobb eredménynek Forrai R. Katalin. Bár sokszorosára nőtt a tanulók és a tanárok száma, min­den diák annyi törődést kap, mint a kicsi iskolában. Az iskola növekedése úgy történt, hogy ki­ki magából a legjobbat tudja ki­hozni, javíthatja a tévedéseket, s olyan életpályát alakíthat ki, amely legjobban megfelel képes­ségeinek. Talán ez magyarázza meg azt a csodát, hogy e kallódó fiatalok közül, akik annak idején elkezdték a tanulást a szakiskolá­ban, ma már sokan nemcsak szakmát szereztek, hanem érett­ségiztek, sőt heten főiskolára is beiratkoztak. A Pécsi Tudományegyetem ta­náraként Forrai R. Katalin büsz­ke azokra az egykori, furcsa táj­szólást beszélő, bátortalan ci­gány és hátrányos helyzetű nem cigány kamaszokra, akik ma az egyetem diákjai. De büszke len­ne rájuk az iskola névadója is. A türelem iskolapéldája A Hegedűs T. András szakiskolában olyan oktatás folyik, mely a kultúra sokszínűségéből indul ki — állítja az intéz­ményt fenntartó alapítvány elnökhelyettese. Dr. Kerékgyártó T. István társadalomkutató szerint a többféle értékrend megismertetésével olyan tudatos pedagógiai építkezés fo­lyik az iskolában, amiben nem a másság hangsúlyozása a fontos, hanem a kultúra egysége, a türelem. A társadalomkutató szerint a ci­gány kultúra túlhangsúlyozása tévútra vezethet. A kultúrák egyenértékűek, de a többségi kultúra elsajátítása akkor is fon­tosabb, mint a kisebbségi kultúra reprezentációja az iskolában. Ép­pen ezért - véli a társadalomku­tató —, az oktatásnak mindenek­előtt a kultúra sokszínűségéből kell kiindulnia. Az egymás mel­lett álló többféle értékrend meg­Akiknek esélyt adnak-14. életévüket betöltő, esetleg a dolgozók esti iskolájába járó tanköteleseknek;- az általános iskolát befejezett, továbbtanulni akaró fiataloknak;- valamely középfokú tanintézetből kimaradt, lemorzsolódott fiataloknak;- a szakma után érettségizni szándékozóknak;- az ifjúsági munkanélkülieknek, akik szakmát akarnak szerezni;- az érettségi után újabb szakmát szerezni kívánóknak. ismertetése nyitottságot jelent, olyan tudatos pedagógiai építke­zést, amiben nem a másság hangsúlyozása a fontos, hanem a kultúra egysége, a tolerancia, a türelem. Az emberei kapcsola­tokban cigány és nem cigány kö­zött el kell indulnia egy párbe­szédnek. A szociológus szemé­vel nézve pedig a szolnoki iskola egy ilyen dialógusműhely. Esélyteremtés — jeles Az idei a hatodik tanév a „Roma Esély” program szolnoki is­kolájában. A kezdetben hatvan tanulót befogadó kis intéz­mény napjainkra európai hírű regionális oktatási centrum­má vált. A több mint kétszázötven nappali tagozatos és a A siker titkai százötven főt is meghaladó létszámú esti-levelezős érettségi képzésben részt vevő tanulót oktató középiskola eredményei többszörösen túlhaladták az eredeti elképzelésben megfo­galmazottakat. Gyerekhez „közelített” iskola- Mi a siker titka? - kérdezzük Csilléi Béla igazgatót.- Ha röviden kellene válaszol­nom, csak annyit mondhatnék, szívós, kitartó munka és töretlen hit. De ennél azért természetesen többről van szó. A tapasztalatok és az utóbbi évek kutatásai iga­zolják, hogy egyre több az olyan fiatal, aki nem találja a helyét a hagyományos iskolarendszer­ben. Egyrészt az általános iskolá­ban folyamatosan utolsó helyen álló, kudarcélményekkel gazda­gon rendelkezők keresik a szak­képző intézeteket, hogy akár a legcsekélyebb értékű, de mégis valamiféle végzettséggel rendel­kezzenek. A szakképző iskolák­ba felvett gyerekek túlnyomó többsége jelentős szociális, mű­velődési-műveltségi hátránnyal érkezik, ami komoly mértékben meghatározza az iskolához, az oktatáshoz való hozzáállásukat.- Miben más akkor ez az isko­la?- A jelenlegi magyar iskola merev rendszere kizárólag a beil­leszkedést, a szokásokat, az élet­módot elfogadó magatartást teszi lehetővé. A mi iskolánk gyökere­sen szakított ezzel a felfogással. Itt minden gyerek megőrizheti egyéniségét, teret kapnak vágyai, kibontakoztathatja tehetségét.- Milyen elismertséget szerzett a program és az iskola?.- Iskolánk a kezdetekkor el­nyert és a munkánkat megalapo­zó PHARE-támogatást követően jelenleg két nagyobb horderejű PHARE-programot indított. Az el­ső segítségével, közel százmilliós Amit tanítanak A Hegedűs T. András szakisko­lában az alapfokú iskola elvég­zése után négy szakma közül választhatnak a tanulók:- gépíró-szövegszerkesztő,- számítógép-kezelő,- ABC-eladó,-varrómunkás. Érettségi után a diákok a PHARE- program támogatásával újabb szakmákat sajátíthatnak el:- pedagógiai asszisztensit,- nyomdai szövegrögzítőt. j Az előbbi képesítést megszerző | fiatalok iskolákban, szociális in­tézményekben helyezkedhetnek el. Az utóbbi szakma oktatásával pedig hiányt pótol a intézmény. A nyomdászok iskolarendszerű képzése öt esztendővel ezelőtt szűnt meg a megyében. Egyetemistaként iskolapadban Tavaly tavasszal érettségizett az első osztály a Hegedűs T. András szakközépiskolában. A fiatalok közül heten — köz­tük Mága Erika és Nagy Renáta — a Pécsi Tudományegyete­men tanulnak, és immár sikeresen túl vannak az első sze­meszteren is. A két lány sorsa igen hasonlít. Hat esztendővel ezelőtt, amikor az első tanulók között átlépték a szakiskola küszöbét, gondolni sem mertek az egyetemre, sőt még az érettségire sem. Vágyuk csupán az volt, hogy szakmát szerezzenek. Ez néhány év alatt mindkettőjüknek meglett, ám a tanulást nem hagyták abba. Úgy döntöttek, megpróbálják az érett­ségit. Mága Erikának ehhez nem kis elhatározás kellett. Családja nem nézte jó szemel, hogy továbbra is az iskolapadot koptatja. Ma már a szülők is büszkék a fiatal lányra, aki nemcsak érettségizett, de si­keresen felvételizett is. Most művelődésszervezőnek tanul a pécsi egyetem levelező ta­gozatán. A régi iskolájához sem lett hűt­len, hiszen az egyetemmel párhu­zamosan pedagógiai asszisztens­nek is képezi magát. így reméli, közelebb kerül álmához, a kated­rához. Nagy Renáta szintén egyszerre végzi a két iskolát. „Még úgy sem könnyű egyszerre járni az egye­temre és a pedagógiaiasszisztens­képzésre, hogy néhány tantárgy hasonló. De ldtartás kell, ha vala­mit el akarunk érni” — vallja a pé­csi egyetem diákja. A kitartásá­hoz támogatást kap tanáraitól is, akiktől bármikor segítséget kér­het, ha elakad a leckével. Nagy Renáta művelődésszer­vezést hallgat Pécsett, ám gyer­mekkori álma, hogy egyszer rendőrruhát ölt. Ha ez nem sike­rülne, akkor legszívesebben ne­velő lenne annak az iskolának a kollégiumában, amitől oly sokat kapott. A két lány és öt társa egy lépés­sel már közelebb került tervei va­lóra váltásához, hiszen a közel­múltban mindannyian sikeresen letették félévi vizsgáikat az egye­temen. beruházással bővítettük a tehet­séggondozó kollégiumot. A má­sik PHARE-siker éppen ezeknek a fiataloknak a tehetséggondozá­sát, szakmához, érettségihez va­ló segítését támogatja. Részesei vagyunk továbbá egy pedagógus­továbbképzési és egy dajkaképző projektnek is, melyet a megyei pedagógiai intézettel közösen va­lósítunk meg. Európai kapcsola­taink, a hollandiai Emmen kö­zépiskolájával, valamint az erdé­lyi Szováta gimnáziumával közö­sen benyújtott pályázataink, a brüsszeli EFECOT-szervezet tá­mogatása további ismertséget biztosíthat iskolánknak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakmai közvélemény előtt. Je­lenleg olaszországi és egyesült államokbeli szervezetek érdek­lődnek programunk iránt.- Könnyebb itt tanulni, mint má­sutt? — kérdeztük az első érettsé­gizők osztályfőnökét, az intéz­mény igazgatóhelyettesét, Varga Andreát.- Határozottan könnyebb. Bár a matematika, kémia és a többi tantárgy ugyanolyan, mint má­sutt, hiszen ezzel kapcsolatban nincs és nem is lehet enged­mény, a tanulás-tanítás módsze­re másabb. Türelmesebben, cso­portbontásban, vagy akár egyéni haladási tervvel tanulnak a gye­rekek. Mód van délutáni tanulás­ra, felzárkóztatásra és tehetség- gondozásra egyaránt. Ugyanak­kor a speciális tantárgyak, mint a tanulásmódszertan, pályaorien­táció és a személyiségfejlesztő­önismereti órák a beilleszkedést segítik elő. Valamennyien tanul­nak cigány népismeretet heti két A Magyar Tudományos Akadémia kutatói diját a közelmúltban vehette át pedagógiai mun­kájáért, kutatásaiért, a Roma esély programért Csilléi Béla. Az elismerést dr. Kroó Norbert fizikus, az Akadémia főtitkára adta át az iskolaigazgatónak. órában, ami nemcsak egymás megismerését teszi lehetővé, de minden bizonnyal segített abban is, hogy az iskola történetében még nem fordult elő etnikai jelle­gű konfliktus.- Mi lesz abból, aki „nagy” lesz?- Elsősorban szakmát szerez­het, hiszen a tizedik osztály befe­jezése után szakmát tanulhat. Aki az erősebb haladási progra­mon jutott túl — mi úgy nevez­zük, hogy dinamikusan haladók -, az érettségire készülhet fel. Ezt követően lehet jelentkezni fő­iskolára, egyetemre, vagy marad­hat, és második szakmát szerez­het. Esélyt adunk továbbá az álta­lános iskolát be nem fejezett, már nem tanköteles fiataloknak is. Ők a dolgozók általános iskolájában tanulhatnak.- Rendelkezésükre ád-e mind­ehhez a szükséges anyagi és szak­mai támogatás?- A normatív támogatás egy ilyen programhoz kevés. A hi­ányzó összeget pályázati úton szerezzük meg. Sokat segít a me­gyei munkaügyi központ, a szol­noki önkormányzat, az Oktatási Minisztérium, a megyei közala­pítvány és a cigány fiatalokat tá­mogató közalapítványok. Számí­tógépes és nyomdász szaktanter­meink is ilyen támogatásból jöt­tek létre. Céljaink közé tartozik az önálló gimnáziumi tagozat be­indítása és a nyelvoktatás fejlesz­tése, többek közt a lovári nyelv oktatásának a bevezetésével. Távlati célunk pedig egy kihelye­zett főiskolai tagozat fogadása. Tehetséggondozó kollégium Hamarosan hivatalosan is átadják az iskola új, kibővített kollégiumát. A diákok azonban már birtokba vették az Ok­tatási Minisztérium és az Európai Unió PHARE-programja támogatásával épült regionális tehetséggondozó kollégiu­mot. A Hegedűs T. András szakiskola diáknak tudtak helyet biztosíta- kollégiumában korábban ötven ni. Az emeletráépítés és korsze­rűsítés után azonban már 78 ta­nulót vár családias környezet. A bővítést - állítja Venczel János, a diákotthon vezetője - a „Roma Esély” program életrevalósága mellett elsősorban az tette szük­ségessé, hogy egyre több hátrá­nyos helyzetű gyerek kerül be a közoktatásba. A kollégiu­mot irányító pedagógus szerint ugyanis az is hát­rányos helyzetnek tekint­hető, ha valaki nem tudja megoldani az iskolába já­rást. A kollégium bővítése - a sikeres PHARE-pályá- zat után — tavaly augusz­tusban kezdődött el, és az év végén már be is köl­tözhettek az új szobákba a diákok. Venczel János állítja: a bővítéssel nem veszett el a kollégium legfőbb értékének tartott családias hangulat. A ne­velők továbbra is a mesz- szemenőkig megpróbál­nak érzelmi és anyagi vé­dettséget biztosítani a di­ákoknak. A kollégiumi nevelő munkában ugyanakkor nagy szerepet kap a te­hetséggondozás is. Min­den újonnan érkezőnek igyekeznek felmérni a ké­pességeit, és azt fejleszte­ni, amiben tehetsége mutatkozik. Éppen ezért a kollégiumban a 2-4 ágyas hálók, az egyéni fejlesztést lehetővé tevő tanulószobák mellett egy könyvtárat és egy infor­matikai termet is kialakí­tottak. Az új tehetséggondozó kollégiumban csaknem 80 diákot vár családias környezet Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents