Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-03 / 2. szám

10. OLDAL SPORT 2002. Január 3., csütörtök Jó passzra várva Sándor Tamás: Jeruzsálemben kézzelfogható a félelem Sporthírek L’Equipe: hiányos az év válogatottja Labdarúgás - A FIFA által az év labdarúgójának választott portu­gál Luis Figo, valamint a második, illetve harmadik helyen záró an­gol Beckham és spanyol Raúl sem került be a L’Equipe nemzetközi válogatottjába, amelyet a francia sportláp a 2001-es teljesítmények alapján állított össze. Az álomcsapatban négy francia játékos kapott helyet... Az év válogatottja: Oliver Kahn (német, Bayern München)- Cafu (brazil, Roma), Lucio (brazil, Bayer Leverkusen), Sami Hyypiä (finn, Liverpool), Bixente Lizarazu (francia, Bayern Mün­chen) - Francesco Totti (olasz, Roma), Patrick Vieira (francia, Arsenal), Ivan Helguera (spanyol, Real Madrid), Zinedine Zidane (francia, Real Madrid) - Michael Owen (angol, FC Liverpool), Thierry Henry (francia, Arsenal). München: több új főszponzorjelölt Labdarúgás - Az Opel meglepetésszerű kiszállása után 24 órával már több cég is jelezte, hogy szívesen lenne a Bajnokok Ligája- győztes Bayern München főszponzora. A Bild című lap értesülése szerint a Deutsche Post AG lesz a befutó, de a BMW, a Siemens a Coca-Cola és az Allianz is átvenné az Opel helyét. A megállapodás 2003-ban jár le, de az autógyár, amely 1989 óta évente 30 millió márkával támogatja a bajor gárdát, már júniusban felbontaná a szerződést. Ferrari: kész az áj autó Forma-l - A Ferrari vadonatúj autóval vág neki a 2002-es vb-soro- zatnak. Michael Schumacher, az istálló négyszeres világbajnoka szerint az új jármű minden eddiginél jobb lesz. A Ferrari 2001-ben a konstruktőrök világbajnokságát és Schumachernek köszönhetően a pilóták versenyét is nagy fölénnyel nyerte. A 2002-es vb március 3-án a melboume-i Ausztrál Nagydíjjal kezdődik. Nemzeti Utánpótlás Intézet Jeruzsálem a világ egyik legszebb városa, ám a he­lyiek mostanság nem fog­lalkoznak ezzel, hiszen fé­lelemben élnek. Merényle­tek, robbantások követik egymást, a legtöbben csak akkor mennek ki az utcára, ha halaszthatatlan dolguk akad. Ilyen körülmények között persze háttérbe szo­rulnak a máskor oly fontos dolgok, így például a fut­ball is. A bajnokság azért nem állt le, s pályára lép az izraeli nagyváros legnép­szerűbb csapata, a Beitar is. Itt játszik a debreceni szur­kolók egykori kedvence, Sándor Tamás is. A középpályás napjait is meghatá­rozza a terror. „Az utóbbi időben csak a legfontosabb helyekre men­tünk el - mondja a futballista. - Edzésre, meccsekre ugyan járok, de a gyerekek nem mennek iskolába, óvodába, s a feleségem is csak a leg­szükségesebb dolgokén szalad le a közéd boltba. Izraelben egyébként is megszokott látvány, hogy fegyve­resek járnak az utcán, sőt ez in­kább biztonságérzetet ad az ember­nek, a mostani hangulat azonban más: szinte kézzelfogható a félelem mindenfelé. Nehéz ilyen helyzet­ben a focira koncentrálni, de nincs mit tenni, játszani kell. ” A Beitar Jeruzsálem nyáron nagy válságot élt át, sokáig az is kérdéses volt, hogy a csapat egy­általán elindulhat-e a bajnokság­ban. A gondok végül rendeződ­tek, s ha nem is csillog régi fényé­ben a csapat, már az is eredmény, hogy egyáltalán létezik. „Álmom­ban sem gondoltam volna, hogy ilyen előfordulhat, rémes időszak volt - emlékszik Sándor Tamás. - A csapat körül épphogy rendeződ­tek a dolgok, amikor jött ezahá­Az elmúlt százegy év során csupán kétszer fordult elő, hogy apa és fia is szerepelt a Fradi futballcsapatában. Ráadásul mindkét esetben egyezik a papa és a csemete keresztneve. Az első az Al­bert família, míg a második egy légiós dinasztia, a Kuz- nyecov család. A kis Flóri és a nagy Szergej még játszott együtt a ’90-es évek elején. Idén pedig már a kis „Kuzi” is bemutatkozott az első csapatban.- Kilencéves voltam, amikor ide­jöttünk, így sokszor láttam az Aput játszani és emlékszem is a meccsekre, nem kell videón visz- szanéznem - kezdi ifjabb Szergej Kuznyecov. - Otthon, Apu klub­borús helyzet. Úgyhogy nyugod­tan mondhatom, a 2001-es esz­tendő korántsem volt tökéletes. Ennél csak jobb jöhet. ” Sándor tagja volt a magyar lab­darúgás utolsó eredményt felmu­tatni képes csapatának, annak a Dunai Antal irányította olimpiai válogatottnak, amelyik kiharcolta az atlantai szereplés jogát. Akkor jában a Csernomorecben kezd­tem focizni, tavaly lehúztam egy évet a felnőttek között a finn első osztályban is, ahol alig 18 évesen rendre kaptam 10-20 percet. Ám közben mindig arról álmodtam, hogy én is Fradi-focista leszek és pályára lépek az Üllői úton is. Már nyáron lehetőséget kap­tam egy edzőmeccsen. Aztán a Dunaferr ellen játszottam az első bajnokimat, igaz, másnak nem is örülhettem, mert kikaptunk 3-0- ra. A következő héten viszont kezdtem Szombathelyen, s lecse­réltek, de nyertünk, otthon pedig megünnepeltük a részsikert. sokan úgy gondolták, hogy a kö­zéppályás biztos tagja lesz a nagyválogatottnak is. Bicskei Ber­talan csapatában azonban alig szerepelt. Sándor legutóbb a len­gyelek elleni barátságos meccsen kapott lehetőséget - éppen régi si­kerei helyszínén, Debrecenben. „Nehéz most az én posztomon bekerülni a magyar válogatottba,- Előnyt vagy hátrányt jelent, hogy édesapját kedvelték az Üllői úton?- Megnehezítette a dolgomat, hiszen meg kellett felelnem a név miatt támasztott elvárások­nak. Az Apu szintjére pedig nem könnyű eljutni. A meccsek után elmondja a hibákat, majd dicsér, s a végén megint kritizál egy kicsit. Régen sokat gyako­rolt velem, így az edzőim mel­lett rengeteget tanultam tőle is. Sokan furcsállták, hogy míg apu védőt játszott, én a csatár posz­ton szerepelek. Egyszerű a ma­gyarázata: imádok gólt lőni. hiszen Lisztes Krisztiánnak és Dár­dai Pálnak is remekül szalad a sze­kér, ráadásul ők a Bundesligában fociznak. Az új kapitány persze mindig új esélyt is jelent. Remé­lem, nemsokára megint beférek a magyar válogatottba, hiszen ez azt jelentené, hogy ismét nagyon jó passzba kerültem. Ugyan pályára léptem néhány korosztályos válogatott mécs­esén az ukrán válogatottban, de ezek nem hivatalos összecsapá­sok voltak.- Csak nem arra gondol, hogy az élmezőnybe tartozó ukrán he­lyett a magyar válogatottat vá­lasztaná?- Ha megkapom a magyar ál­lampolgárságot még ez is előfor­dulhat. Mindkét ország közel áll hozzám, így valószínűleg ott szerepelek, ahol előbb számíta­nak rám. ____________________________ISCHILLERI Sportpolitika Hatszázmillió forint áll majd a magyar sport utánpótlásának biz­tosítására létrehozott Heraklész- program rendelkezésére 2002- ben, s a tennivalók koordinálását, a szervezeti keretet január 1-től a Nemzeti Utánpótlás Intézet biz­tosítja. Értesülésünk szerint az új költ­ségvetési intézmény kis létszá­mú stábból áll majd, munkájá­ban azonban szép számmal vesznek részt az érintett korosz­tályban és elsősorban az olimpi­ai sportágakban Tevékenykedő edzők, szakemberek. Dénes Fe­Profi ökölvívás Újabb tettlegességbe bonyolódott Mike Tyson, az egykori világbaj­nok nehézsúlyú profi ökölvívó. A botrányairól (is) elhíresült ameri­kai ezúttal egy havannai szállo­dában randalírozott. A 35 éves sztár dührohamot kapott, amikor a liftből kilépve meglátta a rá váró újságírókat: felemelt ököllel, ordítva indult meg feléjük, s a hall díszleteként renc, az ISM sportért felelős he­lyettes államtitkára szerint az eddig is rendelkezésre álló és „működő” állami források minél hatékonyabb felhasználásához kívánnak megfelelő szervezeti hátteret adni az intézet felállítá­sával. A Nemzeti Utánpótlás Intézet igazgatója a magyar sport „hát­országát” kiválóan ismerő Sza­bó Tamás lesz, aki eddig a Nem­zeti Sportmódszertani Kutatási Intézetet irányította, korábban pedig a Központi Sportiskola egyik elismert, vezető munka­társa volt. szolgáló üveggolyókkal dobálta meg őket.- Teljesen bepörgött, pedig csak interjút akartunk kérni tőle — mondta a Reuters hírügynök­ség munkatársa, akit fejen talált az egyik „lövedék”. A Kubában nyaraló Tyson korábban három évet ült börtönben, sőt jelenleg is eljárás folyik ellene, mivel jú­lius 16-án állítólag megerősza­kolt egy 50 éves nőt. Sándor Tamás, amikor méa Debrecenben szlalomozott fotó: hbn/czeglédi zsolt Tyson újabb botránya Százéves küzdelem Egy bizonyos, a mára már mindenki által jól ismert francia arisztokrata, Pierre de Coubertin a Francia Atlétikai Sporttár­saságok Egyesületének kongresszusának keretében 1894. jú­nius 23-án, az általa jó előre kiválasztott személyek segítsé­gévei egy Nemzetközi Olimpiai Bizottság felállítását, az óko­ri olimpiai játékok felújítását indítványozta, egyben javasol­ta, hogy Athénban rendezzék meg az első újkori játékot. A tizennégy tagú új testületben helyet kapott a magyar Kemény Ferenc is, aki párizsi egyetemi éveiből volt jó barátja a bárónak. Dr. Kemény reáliskolai igazgató­ként a magyarországi testnevelés­ügy egyik első hazai, kellőképpen lelkes és kellőképpen sokszor megbántott képviselője volt. A ma már alig ismert tanárember­nek köszönhetjük, hogy a nem­zetközi olimpiai mozgalom alapí­tó atyái között tartják számon Magyarországot. De nemcsak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megszületésénél voltunk jelen, hanem a legelsők között szervez­tük meg saját nemzeti olimpiai bizottságunkat. Olyan illusztris, kivétel nélkül olimpiát rendezett országok mellett, mint Görögor­szág és Franciaország, amelyek 1894-ben, Ausztrália és az Egye­sült Államok, amelyek 1895-ben hozták létre nemzeti bizottságu­kat. 1895 végén a mi nemzeti bi­zottságunk is megalakult: a testü­let létrehozásában jelentős szere­pet játszott Kemény Ferenc, aki az egyesülés titkára lett. Elődeink nem voltak híján a merészségnek és a fantáziának. Látva a görög rendezés körüli ne­hézségeket 1894 végén Kemény Ferenc levélben érdeklődött de Coubertinnél: nem lehetne-e ösz- szekötni a magyar millennium megünneplését az első olimpia megrendezésével? A ma már fan­tasztikusnak tetsző ötlet a maga korában nem is tűnt olyan kivite­lezhetetlennek. A báró így idézte fel az esetet az 1932-ben magya­rul is megjelent visszaemlékezé­seiben: „Magyarországon, dacá­ra, hogy egészen elfoglalták ma­gukat az ezeréves fennállás ugyanezen évre -1896 - tervezett megünneplésével, nem hanya­golták el az olimpizmust. Csáky gróf (gróf Csáky Albin ekkor már lemondott vallás- és közoktatás- ügyi miniszter tisztéről, helyét Eötvös Lóránd vette át) dr. Ke­mény útján tapogatózott nálam épp abban az időben, mikor baj volt az üggyel Athénban, hogy nem lehetne-e beiktatni az olim­piai játékokat Budapesten az ün­nepségek sorába? En őrizkedtem visszautasítani ezt a közeledést, mégis egyelőre csak arra használ­tam föl, hogy ezzel a kínálkozó eséllyel a görögöket zaklassam. ” Noha túlzás lenne ezt a jelzést hi­vatalos pályázatnak számítani, mindenképpen figyelemreméltó a millenniumi Magyarország lel­kesedése az olimpiai eszme iránt. A múlt század első évtized­ében aztán úgy tűnt: Magyaror­szág sok tervezgetés és elképze­lés után olimpiát rendezhet. Elő­ször az 1916-os rendezés kerül szóba, azonban az 1912-es stock­holmi kongresszuson az előbb jelentkezett Berlin kapja meg a a magyar olimpiáért játékokat. 1914. július 14-én rendkívüli ülést hívott össze a Magyar Ohmpiai Bizottság. A pá­rizsi olimpiai kongresszusról ha­zatérő Andrássy Géza és Múzsa Gyula szenzációs bejelentést tesz: az 1920-as olimpiára pályá­Gyarmati Dezső pólólegenda: játékosként háromszoros, edzőként egyszeres olimpiai bajnok zó Budapest és Antwerpen közül (bár ez utóbbi város képviselői már kész tervekkel érkeznek a helyszínre) a küldöttek 21:7 arányban Budapestnek szavaz­nak bizalmat. S noha ez a vote d’ opinionnak (véleményszava­zásnak) nevezett eljárás nem je­lentett hivatalos végeredményt, az erőviszonyok nekünk kedvez­tek. A történelem azonban közbe­szólt, két hét múlva már indultak a felvirágzott katonavonatok... A háborús vereség, a trianoni trauma ellenére Klebelsberg Kuno minisztersége alatt meg­kezdődnek az előkészületek egy, a játé-kok rendezésére alkalmas, Nemzeti Sport Stadionnak neve­zett létesítmény építésére (a tervből Népstadion néven lesz valóság) és 1938-ban újra ott van Budapest a pályázók között Lausanne, Helsinki, London és Athén társaságában. Az 1944-es rendezés jogát végül London kapja, ám a játékokra 1948-ig várnia kell az angol városnak. A háború utáni kommunista ha­talomról már sokszor és sokan le­írták, hogy állami szintre emelte a sportot és politikai kérdést csinált a sikerekből. Nem véletlen, hogy a rendszer egyik legnagyobb sportberuházása, a Népstadion 1953. augusztus 23-ai megnyitó­ján Avery Brundage, a NOB akko­ri elnöke kijelentette: „A Népstadi­on feltétlenül alkalmas olimpia rendezésére.” 1955. február 18-án Budapest Főváros Végrehajtó Bi­zottsága hivatalosan is elküldte a NOB-hoz az 1960. évi nyári olim­piai játékokra vonatkozó pályáza­tát. A nemzetközi testület 1955. június 18-án döntött: bár Buda­pest bejutott a máso-dik forduló­ba (megelőzve Brüsszelt, Mexikó­várost és Tokiót), ott Detroit társa­ságában kiesett és az olimpiát vé­gül Lausanne-nal szemben Róma kapta meg. Áz elmúlt száz évben olimpiát szeretett volna rendezni a mo­narchia világa és a szocialista rendszer is, s nagyon különböző pártállású, világnézetű emberek százai dolgoztak azon, hogy Ma­gyarország fogadhassa a világot. Elgondolkodtató az is, hogy az éremtáblázatok tanúsága szerint a sporttörténelem 10 legeredmé­nyesebb nemzete közül egyedül Magyarország nem rendezhetett még olimpiát. Vajon a huszon­egyedik században meg tudjuk valósítani az ő álmaikat is? ■ Szervusz, Szergej!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents