Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-16 / 13. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Január 16., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. január 15.) Borsodchem 4 450 Ft Ú Egis 11375 Ft ú Matáv 1010 Ft Á Mól 5 385 Ft ú OTP 17600 Ft ű Richter 15 550 Ft Ű TVK 3 030 Ft Zalakerámia 1600 Ft ___Q BUX: 7635,38 +0,60% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,96 Cseh korona 7,54 Euró 244,05 Japán jen (100) 208,68 Lengyel zloty 67,83 Svájci frank 164,96 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 273,66 HÍREK JELZÁLOGBANK. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete aláírta az OTP Jelzálogbankjának működési engedélyét. Az OTP számításai szerint a jelzálogbank mintegy 25 milliárd forint kihelyezett hitelállománnyal kezdheti meg működését. A használt lakás vásárlására, bővítésére igényelhető forráshitel kamatai a jelzálogbank keretein belül 2-2,5 százalék- ponttal mérséklődhetnek, (mth FÖLDHÖZRAGADTAK. A világ légi közlekedése a tavalyi évben 13 milliárd dollár veszteséget szenvedett el - tette közzé a Finnair vezetősége tulajdon becslését. A szeptemberi terror- cselekmények következtében drasztikusan csökkent az utasszám, legmarkánsabb az észak-amerikai járatokon tapasztalható csökkenés. Ezzel egy időben növekedtek a biztonsági és biztosítási költségek, (mti) KEVESEBB MARHA. Csökkent a hazai szarvasmarha-állomány, tavaly december 1-jén 783 ezer volt, ami 22 ezer darabos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A tehenek száma 368 ezer volt, az egy évvel korábbinál 12 ezerrel kevesebb. A tyúkfélék száma meghaladta a 34 milliót, ami 3,6 millióval több, mint egy évvel korábban, és a libaállomány is nőtt. A sertések száma megegyezik az egy évvel korábbival, (mid AFGÁN MILLIÁRDOK. A Világbank, az ENSZ fejlesztési programja és az Ázsiai Fejlesztési Bank megállapítása szerint Afganisztán pénzügyi szükségletei a következő két és fél évben 5 milliárd dollárra rúgnak, és Kabulnak 10 év alatt 15 milliárd dollárra lesz szüksége. A nemzetközi intézmények 15 milliárd dolláros becslése jóval elmarad az átmeneti kormány vezetője által jelzett 45 milliárd dolláros igénytől, (mtd GYARAPODÓ UKRAJNA. Re kordütemben, 9 százalékkal nőtt Ukrajnában tavaly a hazai össztermék, előző évben a bővülés 5,8 százalék volt. A javulás közel egy évtizedes recesz- szió után kezdődött. Az éves infláció tavaly 6,1 százalék volt, míg egy évvel korábban 25,8 százalékot tett ki. (mtd ■ Sokat ígértek, keveset adtak Tavaly több mint 94 milliárd forintot ítéltek oda a Széchenyi- terv programjaira pályázóknak, amelyből az év végéig csak ötmilliárdot fizettek ki. A GM azt ígéri, idén dinamikusan nő majd a kifizetések aránya. Budapest A Széchenyi-terv keretein belül tavaly 7300 pályázó összesen 94,2 milliárd forint támogatást kapott, ebből azonban az év végéig csak mintegy ötmilliárd forintot fizettek ki - hangzott el a Széchenyi-terv első évét értékelő sajtótájékoztatón. A Gazdasági Minisztérium (GM) illetékesei azonban azt is hozzátették, hogy idén a gyorsító intézkedések hatására nő majd a kifizetések aránya. A megítélt 94 milliárd forint segítségével 386,6 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg és csaknem 29 ezer új munkahely létesül - mondta el Nagy Róza, a GM közigazgatási államtitkára. A Minisztérium még nem végzett a pályázatok elbírálásával, a tavaly beérkezettek közül még négyezer vár elbírálásra. Ezekre további csaknem 30 milliárd forintja van az államnak, hiszen a teljes 2001-es keret 123 milliárd forintot tett ki. /A vállalkozáserősítő, a lakás-, a turizmusfejlesztési, valamint a regionális gazdaságépítési programhoz kapcsolódóan összesen 13600 pályázat érkezett, amelyek összesen 160 milliárd forint támogatást igényeltek. A vállalkozáserősítő programra megítélt támogatások közül a legnagyobb summát szánták: 31,3 milliárd forintot osztottak ki. Ez a csomag vonzotta a legtöbb magántőkét is, a pályázatok összesen 211 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. A tavaly beadott kérelmek 84 százaléka vidékről, 16 százaléka pedig Budapestről érkezett. A nyertes pályázatok 43-43 százaléka kelet-, és nyugat-magyarországi, a fővárosé pedig 14 százalék. Még tovább csökkent Budapest súlya az odaítélt pénzösszeget vizsgálva: a főváros mindösz- sze 10 százalékát kapta a támogatásoknak, a fennmaradó 90 százalék fele-fele arányban a Dunántúlra, illetve a Dunától keletre jutott. A támogatásban részesített pályázók több mint 40 százaléka vállalkozás, amelyek összesen több mint 55 milliárd forinthoz jutottak. Az állami segítséggel együtt ezek a társaságok összesen 308 milliárd forintnyi beruházást valósítanak meg. A támogatott cégek kilenctizedé mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek döntő többsége hazai tulajdonú. Munkahelyteremtő támogatások 5,5 milliárd forint pályázati pénz a vidékfejlesztési célelőirányzatban Vidékfejlesztési pályázatokra 2,9 milliárd, a területfejlesztési célok között szereplő munkahelyteremtő programra több mint 900 millió, míg a kilenc leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére 400 millió forint jutott. A támogatások révén 19 milliárd forint értékű beruházás valósult meg vidéken. Budapest A vidékfejlesztés fő célja mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon a vidéki népesség megélhetésének biztosítása és a vidék népességmegtartó erejének fokozása. A költségvetési törvény által biztosított keretek között az FVM- fejezetben a tavalyi évre 4,5 milliárd, idén pedig 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vidék- fejlesztési támogatásokra - jelentette be tegnap Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A pályázati rendszer alapvető célkitűzése az, hogy a mezőgazdaságból élő vidéki népesség esélyegyenlőségén, jövedelemtermelő képességén, foglalkoztatásán segítsen úgy, hogy közben a helyben fellelhető adottságokra alapozzon. 2001-ben a vidékfejlesztési célelőirányzat pályázati kiírására 780 munkát adtak be, ebből 440 a nyertes pályázat. A 2,9 milliárd forintnyi támogatás 2,6 milliárd forintnyi saját erőt mozgat meg, ami azt jelenti, hogy a társfinanszírozással együtt 5,5 milliárd forint érA 2001-ES NYERTES PÁLYÁZATOK SZÁMA RÉGIÓNKÉNT ÉS AZ ELNYERT TÁMOGATÁSI ÖSSZEGEK Régió Nyertes pályázatok (db) Közép-magyarországi 7 Támogatás (millió forint) 30,9 Észak-alföldi 58 401,2 Dél-dunántúli 86 435,2 Észak-magyarországi 69 470,6 Dél-alföldi 110 761,5 Közép-dunántúli 35 290,1 Nyugat-dunántúli 77 465,7 A pályázattal kapcsolatos tanácsadást, információnyújtást a Regionális Vidékfejlesztési Irodák (REVI) végzik. A részletes pályázati felhívás megtalálható a minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Erről a címről a pályázati egységcsomag is beszerezhető, letölthető. tékű fejlesztés valósul meg. A kilenc leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására 24 pályázó kapott 400 millió forint állami segítséget. A területfejlesztési célok között szereplő munkahelyteremtő programra több mint 900 millió forint jutott. A támogatások révén 19 milliárd forint értékű beruházás valósult meg vidéken. A legtöbb nyertes pályázat a dél-alföldi régióból érkezett, ahonnan 110 munkát nyújtottak be, A VFC pályázati jogcímei 2002-ben 1. Ökológiai programok támogatása (Ökológia alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása) 2. Helyi élelmiszer-feldolgozás támogatása (Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek, és ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása) 3. Kismesterségek támogatása (Hagyományos kézműipari kismesterségek támogatása) 4. Helyi természetes alapanyagok hasznosításának támogatása (Nem élelmiszercélú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és értékesítésének támogatása) 5. Falusi és agroturizmus támogatása (Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása) 6. Falumegújítás támogatása (Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok támogatása) 7. Vidéki infrastruktúra fejlesztése (Vidéki infrastruktúra fejlesztésének és javításának támogatása) ezt követi a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió. Felzárkózott a középmezőnybe az észak- magyarországi és az észak-alföldi régió is, amelyek 69, illetve 58 pályázatot készítettek el. A vidékfejlesztési célelőirányzat idei pályázatai hét jogcímen, folyamatosan nyújthatók be 2002 szeptember 15-ig. __________________istsi Ki kötők épülnek a Drávára Dráva mente Öt hajókikötő épül az idén Barcs és Drávaszabolcs között a Dráván. A PHARE által támogatott beruházás már elkezdődött, legkésőbb március elejére elkészül. A legnagyobb fejlesztésre Barcson kerül sor. Itt a kikötőépítéssel párhuzamosan több más beruházást is elindított az ön- kormányzat: másfél kilométeres sétányt építenek a Dráva-hídig, valamint szabad strandot, vízi sportcentrumot és táborhelyet alakítanak ki. A somogyi szakaszon, Drávatamásiban kezdődik még építkezés, illetve hasznosítják a már meglévő szentborbási kikötőt. Baranyában Drávasztá- rán és Drávaszabolcson épülnek kikötőhelyek és kiszolgáló létesítmények. Ilyen volt a barcsi kikötő a 1930-as években A kikötőépítőknek a pénz előteremtése után a folyó nagy víz- szintingadozása jelenti a legnagyobb fejtörést. A Dráva felsőbb szakaszain épült vízierőművek miatt naponta változhat a folyón a vízmagasság. Végül is olyan kikötők épülnek, amelyeknek mozgó elemei együtt emelkednek és süllyednek a folyó vízszintjével. Úgynevezett úszó pontonok kerülnek a folyó fölé, amelyeket híd köt össze a parttal. A pontonokat és lejáratokat Fa Nándor cége építette az új drávai kikötőhelyekre. NAGY LÁSZLÓ Exportsiker lehetne A forint erősödése folytán az elmúlt évben 10-15 százalékkal visszaesett a magyar gyógynövénykivitel értéke. Ennek ellenére a termesztők és a gyűjtők az ágazat körül uralkodó rendezetlen jogszabályi viszonyokra, a támogatás hiányára panaszkodnak. Magyarországról évente mintegy 100 ezer tonna gyógynövény kerül a hazai, illetve az exportpiacokra. Ennek értéke folyó áron eléri a 20 milliárd forintot. A megtermelt, illetve begyűjtött gyógynövények egyharmadát külföldön értékesítik, az export- bevétel évente 6-8 milliárd forint között mozog. A forint árfolyamsávjának szélesítését követő árfolyam-erősödés kedvezőtlenül érintette mindazokat, akik terméküket külföldre adják el, hiszen egy euró, dollár vagy éppen norvég korona kevesebb forintot ér, mint korábban. A forint erősödése miatt becslések szerint az elmúlt évben 10-15 százalékkal visszaesett a magyar gyógynövénykivitel értéke. A szakértők szerint azonban az ágazat jövője szempontjából nem a hazai fizető- eszköz erősödése jelenti a legnagyobb veszélyt. A Gyógynövényszövetség és Terméktanács álláspontja szerint az EU-csatlakozásig sikerágazat lehetne a gyógynövénytermesztésből, ám az ilyen profilú vállalkozások szinte teljes egészében kimaradnak a jelenleg futó agrár- támogatásokból. Az érintettek szerint tarthatatlan, hogy a gyógynövények sem az idei Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) támogatott termékkörében nem szerepelnek, és a vállalkozások sem kapnak segítséget az ültetvénytelepítésekhez. (Holott az FVM szerint az NAKP éppen a környezetbarát gazdálkodást végzőknek kíván segítséget nyújtani.) Miközben a termesztés feltételei évek óta nem javultak, a gyűjtéssel foglalkozók sincsenek jobb helyzetben. Az ő munkájukat az egyre gyarapodó, természetvédelmi oltalom alatt álló területek nehezítik. A szövetség képviselői a tiltó szabályozás helyett a szakszerű gyűjtést lehetővé tevő engedélyek kiadását szorgalmazzák. Ilyen módon sem a környezet- védelmi, sem az ágazat szakmai érdekei nem sérülnének. Az ágazat helyzetének mielőbbi rendezése sürgős lenne, hiszen a nemzetközi piacon ve- télytársak jelentkeztek. Az utóbbi években Lengyelország érdemben veszélyezteti Magyarország vezető pozícióját az ágazatban, de komoly előrelépések történtek Szlovákiában és Romániában is. Megfelelő támogatottság esetén a magyar termelőknek és gyűjtőknek nem lehetne félnivalójuk, ugyanis az ország ökológiai adottságai, speciális flórája mennyiség és minőség szempontjából is előnyt jelentenek a vetélytársakkal szemben. Magyarországon a növények 65-70 százalékát az erdőkből, mezőkről gyűjtik, a fennmaradó hányadot termesztik. Becslések szerint mintegy 500-600 ezer embernek jelent időszakos vagy állandó megélhetési forrást a gyűjtés, termelés, feldolgozás. KASZÁS ENDRE Nem fizetnek a nagyok Rekordszámú késedelmes fizetés a vállalatoknál Egyesült Államok Tavaly rekordszámban késtek adósságaik törlesztésével a világ nagyvállalatai. A hitelminősítéssel bíró, a törlesztésükkel késedelembe esett cégek száma először haladta meg a 200-at - áll a Standard and Poor’s (S&P) nemzetközi hitelminősítő éves ösz- szesítésében. Az S&P jelentése szerint 2001-ben 211, hitelminősítéssel nyilvántartott vállalat vált nem fizetővé összesen mintegy 115,4 milliárd dollárnyi adósság után. Egy évvel korábban a legnagyobbak közül csupán 132 esett késedelembe 42,3 milliárd dollárnyi adósság törlesztésével, ám már ez is rekordnak számított. A globális vállalati szféra összes minősített adósságkibocsátójának 3,99 százaléka jelentett be nemfizetést adósságára tavaly. A tavalyi nagy nem teljesítők között említette a Standard and Poor’s - két kaliforniai energia- szolgáltató mellett - az Enront, a világ legnagyobb energia-nagykereskedőjét, amely a negyedik negyedévben jutott csődbe. E három cégé volt a nem teljesítéstől érintett globális tavalyi vállalati összadósság 20 százaléka. A nem teljesítő cégek közül tavaly 162 volt amerikai, 15 argentin, 9 kanadai, 5 brit, 4 ausztrál, 3 lengyel, 2 mexikói; több más országban egy-egy ilyen nagyobb eset történt. Az argentin nem fizetők között 10 bank volt. A Standard and Poor’s szerint a nem teljesítő vállalati adósok száma a gazdasági visszaesés mélypontja után fél évvel tetőzik. Az elemzők szerint az amerikai gazdaság 2002 első negyedében jut túl a jelenlegi recessziós ciklus alján, vagyis a nem teljesítő vállalati adósok aránya a nyáron tetőzik. Állandó határra várva Sármellék Az idén már több mint 150 chartergépre számít a sármelléki repülőtér. A megnövekedett utasforgalmat segíti többek között a Malév és az LRI közreműködésével végzett eszközfejlesztés is. Egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a sármelléki repülőtér, amely tavaly már csaknem 100 charter- járatot fogadott, a reptéren több mint 13 ezer utas fordult meg. Az üzemeltetők idén ennek akár másfélszeresére is számítanak. Az LRI és a Malév a jelentősen megnövekedett utasforgalom kiszolgálásához elengedhetetlen technikai eszközöket adott a sármelléki reptérnek - mondta el Zóka István, a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke. Jutányos áron megvehették, illetve bérbe kapták az üzemeltetéshez szükséges gépeket és berendezéseket. A többmilliós tranzakcióval a működés ésszerűbbé és olcsóbbá vált. Zóka azt is elmondta, hogy a megindult fejlesztés folytatásaként további tárgyalásokat folytatnak a Maléwal, így a szezonkezdetre tovább bővülhet a technikai eszközök parkja. Ezzel párhuzamosan a közlekedési tárcával is folynak az egyeztetések, hogy idővel a sármelléki és a debreceni reptér is megkaphassa a kereskedelmi reptér minősítést, s létrejöhessenek az állandó határátkelőként is működő légikikötők. A kis reptereken nem működik állandó határátkelő, ezért a repülős vendégeknek egy nappal korábban kell kérnie a határnyitást, amely 30-50 ezer forintba kerül. A Vidéki Repülőterek Szövetsége azt szeretné, ha minél előbb elkészülne az egységesített határnyitási koncepció. ________takács zoltán
