Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám

2002. Január 14., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Roma kerekasztal Szolnok Új roma konzultációs fó­rum létrehozását kezdemé­nyezte dr. Pálfi Miklós, az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) elnökhe­lyettese. Az Új Roma Kerék­asztal néven létrejövő szer­vezet a tervek szerint janu­ár 18-án bont zászlót Szol­nokon. Dr. Pálfi Miklós érdeklődésünk­re elmondta: az alakuló ülésre visszajelzések alapján az ország összes megyéjéből és a főváros­ból is érkeznek roma vezetők, kisebbségi önkormányzati kép­viselők, sőt a Lungo Dromból korábban kivált csoportok meg­bízottai is. Az OCÖ elnökhelyettese sze­rint az elmúlt négy évben a javu­ló gazdasági eredmények elle­nére tovább nőtt az a szegények tábora. Mindez azt mutatja, hogy a honi jobboldali és kon­zervatív pártok értékrendjébe nem épült be kellő súllyal a tár­sadalom perifériájára szorult családok helyzetének javítása. A kerekasztal a jobb oldallal elkö­telezett Lungo Drommal szem­ben kíván alternatívát megjele­níteni, ám az új szervezet létre­hozásával - az OCÖ elnökhe­lyettesének megfogalmazása szerint - nem a tagadás a cél­juk. Olyan szakmai programo­kat kívánnak kidolgozni, me­lyek felgyorsítják a cigányság integrációját, _____________tn. A hősökre emlékeztek Karcag A doni katasztrófa több mint 400 helyi áldozatára emlékeztek tegnap a karca­gi református templomban tartott istentiszteleten. % Nagy Kálmán református espe­res emlékezett az eszméletlen vérontás áldozataira, akikre a hozzátartozók ennyi év után is fájó szívvel gondolnak. Sok kar­cagi család is hiába várta haza a szeretett gyermeket, családapát, férjet, nagyapát. A hozzátarto­zók szívében ma is eleven, mély a seb. Az igehirdetés után Galsi Já­nos katolikus plébános, majd Pesti Csaba baptista lelkész imádkozott és emlékezett azok­ra a jeltelen sírokban és teme­tőkben nyugvó hősökre, akik vérüket adták a hazáért. Ezt kö­vetően a résztvevők megkoszo­rúzták a II. világháborús emlék­művet. DE Hirtelen nagy lett a lakás A kis falvakban, de még a nagyobb községekben is fejtörést okoz: mi lesz a gyerekekkel, ha felnőnek? Visszatérnek-e a szülői házba, vagy olyan pályát választanak, ami a városhoz köti őket? JÁSZKARAJENŐ Hasonló helyzetbe ke­rültek Kele Árpádné ■ Ibolyáék is Jászkaraje- nön. Virtigli idevalósi­ak: a gyökerek, az ősök, a szülők kötöt­ték ide őket. Ibolya Nagykőrösön érettsé­gizett, majd Szege­den biológia-mező­gazdasági ismeretek­ből kapott oklevelet. Ennek hovatovább huszonhét éve, és természetesnek tartotta, hogy hazajön a szüleihez. Ez az első, egyben az utolsó munkahe­lye is, hiszen leszázalékolt nyug­díjas, bár óraadóként még vissza­jár a karai gyerekeket okítani. Közben azért történt egy és más: férjhez ment, és két gyerekük született. A fiuk már 25 éves és informatikus mérnök, a kisas­szony pedig angol-magyar szakos főiskolás. Átlagcsaládnak szá­mítottak, számítanak: két felnőtt, két gyerek. Építkezésbe fogtak 1981-ben, és bizony ös­sze kellett húzni a nad­rágszíjat ahhoz, hogy 1985-ben beköltözhes­senek a szép, új otthon­ba, ahol mindenkinek jutott külön szoba. Árpád, Ibolya férje gazdálkodó, őstermelő. Hogy ez manapság nem kimondottan irigyelt kenyérkere­set, arról sokat tudna beszélni. Ibolya pedig okította, okítja a he­lyi gyerekeket. A gyakorlókért jó másfél kilométerre volt az iskolá­tól, s bizony adódott olyan eset, hogy ezt a távolságot naponta há­romszor is megtették, természe­tesen gyalog. Időközben leszáza­lékolták, de nem szakadt el az is­kolától, ha már élete egy tekinté­lyes részét ott töltötte. Noha a pá­lyán ledolgozott évek során mi­niszteri dicséretet is kapott, vala­hogyan úgy van ezekkel a díjak­kal, hogy a legnagyobb elismerés a gyerekekből sugárzott. Ha csil­logtak a szemeik, ha látszott, hogy érdekli őket, amit hallanak, ez az igazi öröm, amit megfizetni lehetetlen. Mivel Árpád és Ibolya gyerekei jól tanultak és tanulnak, nagy a valószínűsége annak, hogy ők már aligha térnek vissza a két­szintes, mutatós otthonba. Leg­feljebb hétvégeken, esetleg a nyá­ri szünetben. A fiukat a szakmája a fővároshoz köti: ott él és dolgo­zik. A lányuk is csak átmeneti vendég, mióta főiskolás. Talán néha maguknak sem vallják be, de csak foglalkoztatja őket a jövő, a hogyan tovább. Na­gyon nagy lett a szép otthon, ket­tőjük munkájának gyümölcse. És ha a gyerekeket másfelé sodorják a mindennapok, mégiscsak az az élet rendje, hogy ők fognak köze­lebb húzódni hozzájuk. Persze lehet, hogy ehhez még évek, eset­leg egy, másfél évtized szükségel­tetik, de ahogyan a szólásmondás állítja: ami késik, nem múlik. D. SZABÓ MIKLÓS Kele Árpádné tanárnő FOTÓ: BAKOS J. VÉLEMÉNY NIEDZIELSKY KATALIN Csak semmi pánik! Borús égbolt, semmi napfény, goromba szél vagy eső - a zord időjárástól sosem lesz jó­kedvünk. Nem véletlen, hogy az örökké kö­dös, esős tájakon élők között sokkal több a de­pressziós, mint a ragyogó délvidék lakossága körében. Az éghajlat káros hangulati hatásait csak fokozza a kíméletlen vekker, hogy hideg van és sötét, kiöm­lik a kávé, meg egyébként is minden kiesik a kezünkből, hiszen bal lábbal keltünk fel. S ez a nap már csak így folytatódik: vala­mit otthon felejtünk, mellmagasságban leszakad a blúz gombja, felszalad a vadiúj harisnya, nincs aprópénz a parkoláshoz... Más sem hiányzik ilyen­kor, mint hogy kedvesen rá­kérdezzenek: De hát mitől van rosszkedved?! Egy oszt­...............................i.. rák pszichológus szerint két ok l ehetséges. Vagy testünk még fáradt, viszont gondolataink már szárnyalnak; vagy a test már friss, de a fej még alszik, nehéz. A szakértő megállapítását saját tapasztalatból a harmadik variánssal toldanám meg: fej és test egyformán fáradt, nehéz. Mi a teendő, ha hiányzik az összhang fej és test között? Ha hangulatunkon, munkakedvünkön az éghajlat is inkább csak ront, mint javítana? Az imázsközpont sem segít, nagy viszont az időjósok felelőssége. Brazíliában börtönbüntetés fenyeget egy meteorológust, akinek téves, vészjósló előrejelzése állítólag pá­nikot keltett. Hazánkban még nem volt hasonló esetre példa, ná­lunk a téves előrejelzés önmagában nem büntetendő, amíg nem okoz tömegkatasztrófát. A meteorológust legfeljebb rémhírter­jesztés, illetve gondatlan veszélyeztetés miatt lehet felelősségre vonni; előbbi arra vonatkozik, ha megijeszti az embereket, utób­bi arra, ha elhallgatja a veszélyt. A jóslat persze nem mindig válik be, talán ezért sem vesszük túl komolyan az előrejelzést. S ahelyett, hogy az időjárással mentegetőznénk, helyesebb, ha rosszkedvűnket - és másokét - inkább önfegyelemmel, türelemmel igyekszünk kúrálni. Új vámparancsnok VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG Vezetőváltás történt a Szol­noki Vámhivatal élén. 2002. január 1-jétől elődje nyugál­lományba vonulása miatt Pintér Mihály pénzügyőr százados látja el ezt a tiszt­séget. Pintér Mihály 1987-től dolgozik a Szolnoki Vám­hivatal hivatásos munka­társaként. Azóta több szakterületen, többféle be­osztást látott el. Legutóbb parancsnokhelyettesként tevékenykedett. Az új vámparancsnok nak elmondta, továbbra is foly­tatni szeretnék a hivatal régi hagyományait, azaz céljuk az ügyfélcentrikus szemlélet mind lapunk­Névjegy: Születési hely, idő: Szolnok, 1965. Iskolái: Rendőrtiszti Főiskola, szak­mai tanfolyamok Család: nős, két gyermeke van szélesebbé tétele. Mivel szakterü­letükön meglehetősen gyakoriak a jogszabályváltozások, ezért nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a továbbiakban is a változásokkal kapcsolatos tájékoztatásra. Idén is szerveznek előadásokat vállal­kozók, gazdálkodók és cégek ré­szére, annak érdekében, hogy mielőbb megszerezhessék azo­kat az ismereteket, amelyek se­gítségével felkészülhetnek tevé­kenységük szabályos keretek kö­zött történő folytatására. Az idei év egyik kiemelt feladata lesz, hogy minél széle­sebb körben ismertté és alkalmazottá válja­nak az egyszerűsített eljárások. Ennek kö­szönhetően adott esetben jelentős ad­minisztrációt spó­rolhatnak meg a lehetőséggel élő ügyfelek. Míg ko­rábban 24-26 óra telt el a vámhatár­hoz történő belé­péstől, amíg a vámáru bekerült a termelési rendszerbe, addig az egyszerűsí­tett eljárás miatt ez az idő 4-6 órá­ra szűkülhet le. hot Pintér Mihály Nehéz idők járnak a vadakra Ezen a télen több ezer tonna takarmányt juttatnak ki a vadászok A tavalyi takarmánymennyiség dupláját használják fel ezen a télen vadetetésre megyénkben. Az állatok ennek ellenére megszenvedik a szokatlanul kemény hideget és az elmúlt őszi betakarítások eredményességét. Megyei információ A megyei vadászszövetség tájé­koztatása szerint a térség 56 va­dászatra jogosult szervezete az utóbbi hetekben fokozott figyel­met fordít a vadvédelemre. Erre elsősorban azért van szükség, mert a hosszú ideje nem tapasz­talt, zord telet szinte valamennyi vad nehezen viseli. A legjobb helyzetben aránylag a fácánpo­puláció van. Ezek a szárnyasok ugyanis a vadrózsa, ezüstfa és olajfűz terméseit, valamint a szántóföldeken itt-ott elszórt magvakat csipegetve könnyeb­ben hozzájutnak a létfenntartá­sukhoz szükséges élelemhez. Ellenben nem jellemző ez a nyulakra és az őzekre, melyek — a legkeményebb téli ítéletidőt le­számítva — általában szabad terü­leteken csoportosulva kutatnak ennivaló után - kevés sikerrel. Persze ilyenkor az erdő sem nyúj­tana számukra menedéket, hi­szen a szabályos és illegális faki­termelések miatt ezek sem nevez­hetők nyugalmas élettérnek. A földeken viszont az őszi vetések többsége még nem erősödött meg annyira, hogy számottevő táplá­lékbázist nyújtson. A tavalyi esz­tendő betakarítási munkái pedig a korábbi évekkel ellentétben szinte mindenhol maradéktala­nul befejeződtek. így lábon álló gabonát, takarmánynövényeket sem talál a vadállomány. Egyetlen lehetőség a repcetáblák meg- dézsmálása. A zöld növények fogyasztása inkább a vadállományt, mint a gazdálkodókat veszélyezteti. A növény ugyanis tavasszal minden hátrányos következmény nélkül újrasarjad, ám az egyoldalú táp­lálkozás miatt az állatok megbete­gedhetnek. Ezt igyekszik meg­előzni az a több mint kétszáz me­gyebeli vadász, akik naponta 60- 70 traktorral járják az etetőket és a vadak tartózkodási helyeit, hogy lucernaszénával és abrakta­karmánnyal egészítsék ki a szű­kös étrendet. A társaságok felké­szültek erre, így annak ellenére nincsen hiány élelemből, hogy úgy tűnik: „védenceik” idén egy átlagos téli mennyiség dupláját igénylik majd. Bár az ősz óta regisztrált elhul­lások száma másfélszerese az ilyenkor szokásosnak, a szakem­berek reménykednek abban, hogy a több ezer tonnányi éle­lem, amelyet kijuttatnak, a legkri­tikusabb időszakokon átsegíti majd a vadállományt. BUGÁNY A cukorgyár jó éve (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek ismeretében is figyelemre méltó, hogy a tavalyival azonos nagyságú területről ezúttal dup­la termést takarítottak be. A kampány 78 napja alatt félmillió tonna répát dolgoztak fel, és 66 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ez elegendő a készletek feltöltésére, sőt így a gyárnak némi exportárualapja is keletkezett. Rész­ben ez is indokolja, hogy a tavalyi, inflációt meg­haladó áremelés után 2002-re nem várható jelen­tős drágulás a hazai cukorpiacon. Bár az elmúlt tizenkét hónap mérlegének ké­szítése még folyamatban van, a vezérigazgató annyit elárult: hosszú évek után először nyereség­gel zárták az esztendőt. Jelentős összeget fordítottak egy diffúziós to­rony felépítésére, ennek köszönhetően az eddigi 5400-ról napi nyolcezer tonnára nőtt az üzem név­leges kapacitása. Ám a termelékenység növelését célzó fejlesztések még nem értek véget. A vezető a jövőben a gyár egyéb területein található szűk ke­resztmetszetek kiküszöbölését tartja a legfonto­sabb teendők egyikének. A legnagyobb költségve­tésű beruházás azonban annak az 50 ezer torma befogadóképességű cukorsilónak az építése lesz, amelyet több mint egymilliárd forintból előrelát­hatóan két év alatt állítanak a gazdaságosabb és környezetkímélőbb termelés szolgálatába. BUGÁNY Megérné több kecskét tartam (Folytatás az 1. oldalról) Nem csak elősegíti tejmennyiség növelését, de az állat-egészségügyi helyzetre is kedvezően hathat. Mégpedig azért, mert ahhoz, hogy ezt a támoga­tást igénybe vehesse a termelő, bizonyos állat­egészségügyi előírásokat be kell tartania. A szigo­rítások az ágazat jelenére és jövőjére nézve - még ha költségnövelő vonzatúk is van - mindenkép­pen jótékony hatásúak. A rendeletben megjelent felvásárlási árról, a 95 forint plusz áfáról a főtanácsos elmondta, az az önköltségi ár fölött van. Még úgy is, ha figyelembe vesszük a rárakódó költségeket (állatorvosi és la­borvizsgálatok, szállítás stb.), azaz megéri az ext­ra kecsketejjel foglalkozni. Aki tenyésztésszerűen foglalkozik kecskével, az tud olyan feltételeket te­remteni, hogy a megtermelt tej 90 százaléka extra minőségű legyen. A szakembertől megtudtuk, kecsketej-feldolgozás megyénkben csak Kun- szentmártonban van. A térségünkben még Eger­ben, Berettyóújfalun és Encsen található feldolgo­zó. A feldolgozói háttér tehát viszonylag meglen­ne, de az értékesítés terén piaci problémák jelent­keznek - húzta alá dr. Zöld Károly. Hazánkban ugyanis lanyha a kereslet a kecsketermékek iránt. Pedig a kecsketej nagyon magas tápértékű, igaz, az ára nem teszi versenyképessé. ____________™ Hu ngarikum lehet a szódából? aen ez nem vezet eredményre, él- íi fog a hiányosság szankcionálá­sának törvény adta lehetőségei­vel. így súlyosabb esetben minő­ségvédelmi bírság, a gyártás leál- itása, vagy akár az üzem időleges aezárása is szóba kerülhet. ______________________________buoAmy ve i a január 1-jei határidő ellené­re az üzemek többsége még el sem kezdte a program kidolgozá­sát, a tárca ez év nyaráig felmé­rést készít a HACCP-t alkalmazók köréről. A rendszert még nem al­kalmazó üzemeknek ezt követő­en felszólítást küld, ám amennyi­(Folytatás az 1. oldalról) A konferencián részt vett dr. Dá­csái Tamás, a Földművelési és Vi­dékfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője, aki az új élelmi­szer-biztonsági rendszer beveze­tésének jelentőségéről és nehéz­ségeiről beszélt. Rámutatott: mi­GALAMBKIÁLLÍTÁS. Több mint négyszáz galamb, valamint papagájok, kanárik, díszbaromfik és nyulak serege várta hét végén az érdeklődőket a V-53-as Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének szolnoki kiállításán, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. fotó: bugány jános Amikor az imázsközpont sem sesít...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents