Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám

Ü 2002. Január 12., szombat G A Z P A S Z E M M E L 7. OLDAL Növényvédelmi távelőreielzés A növényvédelmi felügyelők adatfelvételezései alapján a megyei növény- és talajvédel­mi szolgálat minden évben el­készíti az elkövetkező idő­szakra vonatkozó távelőrejel­zését. A búzával kapcsolatos károsítóhelyzet alakulásáról és ennek várható következ­ményeiről Kasza Imre előre­jelző tájékoztatta lapunkat. Gabonafutrinka A kártevő felszaporodásához ta­valy a feltételek adottak voltak. Sok volt a gondozatlan tarló, a szalma­maradvány. Kedvezett az időjárás is a nagy mennyiségű imágó tojás­rakásához és a lárvakeléshez. Ez október végéig a tarlókon megtör­tént, és már egyes monokultúrás táblákon a kikelt őszi búzán és őszi árpán észlelési szinten érzékelhe­tő. Mindenképpen indokolt a ve­szélyeztetett területek fokozott és rendszeres ellenőrzése. Vetésfehérítő bogarak A kártevő ellen tavaly sehol sem kellett általánosan védekezni. Az előző évben a károsítás időszaká­ban táplálkozás szempontjából előnyben részesítette a frissebb és gyengébben fejlett tavaszi vetésű gabonaféléket. Ez a tendencia ha­sonló kömyezeü tényezők mellett idén is jellemző lehet. A telelőre vonult népesség jelentősen nem tér el az elmúlt évek átlagától, így 2002-ben is átlagos fertőzöttségre és kártételre lehet számítani. Egyéb rovarkártevők Helyi jelleggel, tábla- vagy tábla- részszinten 2002-ben is előfor­dulhat, hogy jelentősen meg­emelkedik a gabonaszipolyok és a gabonapoloskák egyedszáma. Ez a termesztés biztonságát még nem befolyásolja. Gabonalisztharmat Az ez évi fertőzés mértékét a ve­getációs időszak időjárása és a növényállomány-állapota alakítja ki. A várhatóan jól fejlett állomá­nyok kedvező meteorológiai vi­szonyok mellett fogékonyak lesz­nek a fertőzésre. Vörösrozsda A fertőzőanyag a betegség szá­mára kedvező környezeti viszo­nyok mellett és a kezeletlen tarló­kon, az árvakeléseken jelentősen megemelkedett, így 2002-ben a mérsékelten csapadékos és me­leg időjárásban járványveszélyes helyzet is kialakulhat. Sárgarozsda A 2001. április végére kialakult táblaszintű erős fertőzések so­rán, helyileg jelentős mennyisé­gű fertőzőanyag képződött, így a betegség számára kedvező kör­nyezeti viszonyok mellett számí­tani lehet az átlagtól erősebb fer­tőzések kialakulására is. Búzafuzárium A betegség szaporítóképletei mindenhol nagy mennyiségben megtalálhatóak. Az ez évi fertő­zés a virágzástól a betakarításig eltelt időszak időjárásától függ. Ha ekkor hűvös, csapadékos lesz az időjárás, és a csapadékos na­pok száma meghaladja a húszat, akkor erős fertőzések kialakulá­sára lehet számítani. ■ A mézgásodás okai IIMIIIIHIIIIIHI ..........IMI.......II llllllll I I III IIBIB Ilin—I 1)1 WIIJi.H) ,UT A mézgásodás jelenségét a fás szárú növényeken az edény­nyalábok eldugulása idézi elő, aminek következtében felszínre bukkan egy gyanta­szerű váladék. Főként a kajszi- és az őszibarack törzsén látható, de gyakran elő­fordul kiterjedtebb mézgásodás a cseresznye- és a meggyfák tör­zsén és a vastagabb ágain is. Kí­nozza a mézga a szilvafák és a ringló korosabb részeit is, sőt a szilva gyümölcséből is kibugy- gyan. Kifejezetten figyelmeztető jelenség. A mézgacseppek meg­jelenése után ugyanis rendsze­rint az ágak rákosodására és elha­lására lehet számítani, ami vi­szonylag gyorsan be is követke­zik. Sokféle oka lehet a mézgáso- dásnak. Ezek közül a leggyako­ribb a talaj nagyon magas mész- tartalma, a nem megfelelő alany (amelyre a gyümölcsöt oltották), a magas vagy ingadozó talajvíz, a megismétlődő kemény és tartós téli fagy. A késő tavaszi fagy is oka lehet a mézgásodásnak, sőt okozhatják rovarkártevők is (pél­dául a kis és nagy farontó her­nyó). Nagyon gyakori, hogy a metszési sebeken keresztül gom­bás, baktériumos vagy vírusos fertőzés éri a fa edénynyalábjait, és ezek okozzák a mézgacseppek kiválását. Magát a mézgásodást tüneti kezeléssel kúráljuk ki. Gondosan 1 szedjük le a mézgacseppeket, az alattuk levő elhalt, elbarnult vagy elfeketedett szövetrészeket éles késsel vágjuk ki egészen az egészséges rétegig. Ezután a seb­felületet ajánlatos háztartási ecet­tel bedörzsölni, amivel fertőtle­nítjük a sebet. Erre vigyük fel a sebkenőcsöt (Fabalzsam, Vulne- ron, Ceheid stb.), amivel a káro­sodott szövet regenerálódását elősegítjük. A legfontosabb, hogy megtaláljuk és megszüntessük a mézgásodás okát. ___________■ A kisemberekre ki gondol? „Az egyik kormány a másik után adta a pofonokat” A hetvenhét éves Németh Sándor és három évvel fiatalabb felesége, Irénke olyan messze élnek a világtól, hogy arrafelé a nap is már csak jókedvében kukkant ki. A bogarasi tanyák, Tiszakürtön túl, nem tartoznak a forgalmas helyek közé, de ott is emberek laknak. Sanyi bácsi több mint ötven éve kisgazdá­nak vallja magát. Várta, hogyne várta volna a rendszerváltozást, bár így fogalmazott:- Az egyik kormány a másik után adta a pofonokat. A magunkfajtá­nak, a pár holdon, hektáron gazdálkodóknak. Akik nem jószántukból túrják a földet, metszik, kapálják, permete­zik a szőlőt, hanem azért, mert a nyugdíjból éhen hal­nának. Vagy sorban állhatná­nak segélyért a községházán, de hát az a magunkfajtának nem megy - összegzi tömö­ren. Mindkettőjüknek ez a má­sodik házassága. Irénnek meghalt az ura, gyerek nem volt. A mostam párjának, Sa­nyi bácsinak igen, kettő is. Ők elváltak, de a fiatalok azért jönnek, rájuk néznek, segítenek a maguk módján. Irén mama meg úgy szereti őket, mintha a sajátjai lenné­nek.- Nem tagadom, nem pártoltam soha a Kádár-rendszert, a szekerét se toltam. Ugyanakkor bevallom, aki akkor dolgozni szeretett, haladt. Mi is vettünk tévét, motort, sőt még kocsit is. Tudtuk, ha élére rakjuk a forintokat, mi következik. Erre tessék, ránk szakadt a fene nagy demokrácia. Mehetnék Nyugatra, de minek, nyaralhatnék, de mi­ből? Azt se tudom, mit hoz a holnap! De nem csak én vagyok ezzel így, kopogjon be a többi tanyába is, majdnem ugyanezt hall­ja vissza - kesereg az öreg gazda. Ezek a hízók a saját terméstől híznak - mutatja Németh Sándor, a bogarasi tanyáján FOTÓI BAKOS JUDIT Kicsit leül, mert így, „kéthetesen” már ne­héz a hosszú állás. Számolni kezd: kettőjük­nek, a feleségével 41 ezer S00 forint a havi nyugdíja. A fele gyógyszerre megy el, a töb­biből tessék megélni. Neki 30 ezret hoz a postás, az asszony 11 ezer 500-at kap. Hogy mit csinált? Dolgozott, meg gondozott öt öreget. A sírig, hogy ne kerüljenek szociális otthonba, a sajátjukban érje őket a vég. Sán­dor bácsira is nehezebb évek jöttek. Megjár­ta a kórházat, túl van két infarktuson. Tesz- vesz, az akolban hízók gömbölyűdnek, re­méli, ebben a hónapban elszállítják őket. Még ő úgy-ahogy bírja magát, bár három ki­lónál többet nem emelhet, megtiltotta az or­vos.- Tönkrement a fél ország, tönkremen­tek a hozzánk hasonlóak. Felelős nincs, csak kevés nagyon gazdag, meg ma­gunkfajták, ketten havi 41 ezerrel. Olvasok erről a farmergazdaságról, meg nézem a tévét. Itt, errefelé nem lesz ilyen, csak muta­tóba, vagy több száz em­bertől el kell venni ezt a kicsit, ami ad nekik vala­mit a nyugdíjon kívül. Nagy keservesen 1900-ért vitték el a búzát. Felfogha­tatlan, hogyan lesz ebből jóval százon felüli a ke­nyér ára. Látja, mi is sztrájkolhatnánk, mint sok, szerintem gazdag ember, de minek... Lassan odajutunk: vagy a gyógy­szer, vagy a tűzrevaló. Kikísér a tanya, a kert­ajtó elé, és a lelkemre köti:- írja már le legalább maga, ránk, a ki­csikre is gondoljanak végre! Mert errefelé, ahol én lakom, ebből sokkal, de sokkal több van, mint nagyból. Ahogy a magyar földbirtokszerkezetet is­merem, másfelé is ... D. SZABÓ MIKLÓS A meggyfák metszése Szinte kivétel nélkül minden gyümölcsfacsemetét rendsze­resen metszeni kell. A fásmet­szést addig kell alkalmazni, amíg a csemeték termőre for­dulnak. Nincs ez másképpen a meggyfák esetében sem. Mi több, a termő meggyfát is rendszeresen kellene metsze­ni. Sajnos ezt csak kevesen tudják. Sok településen díszük a Pándi és a cigánymeggy az utcákon. A hozzá nem értők számára lehet, hogy szép látványt nyújtanak a szomorúfűzre emlékeztető koro­naformák. Valójában azonban nem jó, ha a meggyfa a szomorú­fűzre hasonlít. Ennek oka a kö­vetkező: a meggyfák termőrügyei az egyéves vesszőkön helyezked­nek el. Ha belőlük virág és gyü­mölcs fejlődött, vagy valami ok­nál fogva nem hajtottak ki, akkor a helyükön csak egy ripacs ma­rad. A vessző csúcsán mindig haj­tórügy van. Visszametszés nélkül ebből mindig hajtás fejlődik, de a hajtás évről évre rövidebb, gyen­gébb lesz. Mivel a metszetlen vesszők nem vastagodnak meg, a hosszú vesszők egy idő elteltével csüngő alakot vesznek fel. Hosz- szan felkapaszkodnak, és csak a csúcsokon lesz néhány virág. Ahogy a fa koro­sodik, úgy lesz rajta egy­re több csüngő vessző (hacsak nem végezzük el a metszést). Ezért ja­vasolják a szakemberek, hogy a gazdák a meggy­fákat minden tavasszal, rügyfakadás előtt metsz- szék meg. Egy-egy ágvégződésen ne hagyjuk meg a lecsüngő 4-6 hajtást, hanem kíméletlenül vág­juk vissza úgy, hogy egyetlen rü­gyező, valamerre elhajló hosszú vessző maradjon. Mondhatjuk úgy is, hogy a túl hosszúra nőtt, csüngő „ostoro­kat” az ágtőhöz közel álló, erős, egyéves vesszőre vágjuk vissza. Ügyeljünk arra, hogy ne a felko­paszodott ágrészeket metsszük rövidebbre. Ha ezt tennénk, ak­kor nem érnénk el a kívánt célt, hiszen a vesszők oldalán nincse­nek hajtórügyek. Az „ostorok” folyamatos visz- szametszésével, az egymást ke­resztező vesszők tőből való ki­metszésével laza, áttekinthető ko­ronát alakíthatunk ki. Nem kell attól tartam, hogy a megmetszett meggyfák kevesebbet teremnek majd. Ellen­kezőleg, éppen a meg­felelő metszéssel ser­kentjük a fát arra, hogy bőségesen teremjen és a termés szép, nagy szemű legyen. A még nem termő fiatal meggyfák alakító metszése meghatározza a későbbi életüket és termőképességüket. Erre az alakító metszésre a kiültetéstől a termőre fordulásig minden ta­vasszal, még a rügyfakadás előtt kerítsünk sort. Gondosan ügyel­jünk arra, hogy a fák ágai szim­metrikusan helyezkedjenek el, mert egyes meggyfák (például az Érdi bőtermő) hajlamosak a szét­hasadásra. Indián rizs Vadrizsnek, feketerizsnek is ne­vezik az észak-amerikai földré­szen őshonos, a rizsnél hosz- szabb szemű, barnás-fekete hé­jú magot hozó növényt, amelyet több mint tíz éve hazánkban is, a Nagykunságban és a Viharsa­rokban termesztenek. Az indián rizs (Zizania aqua- tica) alakilag ugyan hasonlít az Oryza nemzetségbe tartozó ázsiai rizshez, de nem rokona, sőt nem sorolható a gabonafélék közé sem. A vadon termő nö­vény egykoron az ojibway indiá­nok legfőbb táplálékául szolgált. Az újabb vizsgálatok kimutat­ták, hogy kedvező aminosav- és vitamin-összetétele révén növeli a szervezet ellenálló képességét. Termesztése a múlt század elején kezdődött meg, jelentő­sebb termésmennyiséget azon­ban csak 1972-ben sikerült beta­karítani az USA Minnesota álla­mában. Ezt követően terjedt el Európában, 1990-től pedig Ma­gyarországon. Megyénkben, il­letve Békésben ma már olyan mennyiségben termesztik, hogy exportra is jut. VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI PÁLYÁZAT A Magyar Mezőgazdaság mellékleteként január második hetében megjelentek az AGRÁRTÁMOGATÁSOK 2002 ke­retében meghirdetett mezőgazdasági vízkárelhárítási fel­adatok pályázati felhívásai. A közcélú vízkárelhárítási létesítmények beruházási támo­gatására pályázhatnak egyrészt vízgazdálkodási társulatok, másrészt azok az önkormányzatok és mezőgazdasági ter­melők, akik külterületi vízgazdálkodási művek tulajdonosai (állami tulajdonú művek esetén kezelői). A közcélú vízkárelhárítási létesítmények fenntartási támo­gatására csak vízgazdálkodási társulatok pályázhatnak. A pályázati kiírások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján (www.fvm.hu) is megtekinthetők. Felvilágosítás az FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Föld­művelésügyi Hivatalánál kérhető: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. fsz. 28. (Megyeháza épülete). Telefonszám: 56/505-386 és 56/505-358. A pályázatokat szintén a Megyei Földművelésügyi Hiva­talhoz kell benyújtani 2002. január 30-án, 16 óráig. V___________________________________________________________________ ‘74195' J TAVASZI FELKÉSZÜLÉS KEDVEZŐ ÁRON: MTZ (50,80, 892,920,1025,1221), T-150K, T-25, JUMZ, EO, BH. Pótkocsi, vetőgép, eke, kombinátor alkatrészek, ékszíjak, csapágyak, stb. és 4300 féle javítási segédanyag. MTZ Hungária Márkakereskedés. Í (jMAGÜBT.f) 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 58. Tel.: 59/326-740,59/336-067,06-3&S28-1449,06-30/935-4518. Hogyan irtsuk a tarackot? Vitathatatlan, hogy a kertek és a szántóföldek legkellemetle­nebb gyomnövénye a tarack. Hazánkban mindenhol, minden­féle talajon gyakori ez az egyszikű, mélyen gyökerező növény. Azért kellemetlen gyom, mert a földben fejlődő, vízszintesen haladó, fehéressárga tarackok átjárják a talajt. Ezek szinte minden tápanyagot elszívnak a vetemények elől. A földben élnek, és minden el­ágazásuk végén árszerűen he­gyes szúrórészük van, amely ké­pes átfúrni a burgonyát, a répát, a dália gumóját is. Ha a tarack ele­gendő táplálékot és vizet talál, összefüggő szőnyeget képez a kertben. Magja rendkívül köny- nyű, a szél játszva széthordja. Fontos, hogy az első, fiatal nö­vényeket pusztítsuk el, mielőtt még a tarack elburjánozna! A ta­rackirtás ősi és jól bevált módsze­re az ásás, illetve az ásóvilla hasz­nálata. Minél többször és minél alaposabban lazítjuk fel kertünk talaját, annál kisebb esélye marad a taracknak arra, hogy elszaporodjon. A kiszedett taracko­kat ne hagyjuk a föld felszínén, mert újra gyökeret vernek! Amint végeztünk a ta­lajlazítással, a tarac­kot szedjük össze és égessük el! Kom- posztba se rakjuk, mert sajnos minden része képes életre kelni. A gazdák azt szokták mondani: minél apróbb részekre vágjuk a tarackot, annál több sarjadzik ki. A megtisztított földben érde­mes például egy évig repcét vagy rozst termeszteni. E növények sű­rű állománya ugyanis leárnyékol­ja a talajt és elnyomja a tarack hajtásait. Egyszikű növények irtá­sára alkalmas, felszívódó gyomir­tó vegyszert is bevethe­tünk. Ebben az esetben azonban egy-két évig más egyszikű növényt nem termeszthetünk. Léteznek környezetba­rát, méheket, halakat és madarakat kímélő gyomirtók is, amelyek­kel eredményesen irtha­tó a tarack. Csakhogy ezeket a szereket legin­kább ősszel tudjuk kijuttatni. Biokertekben jól bevált módszer a sertések szabad tartása. Ajánla­tos a disznókat a vetésforgó min­den hetedik évében kiengedni a tarackos táblára.

Next

/
Thumbnails
Contents