Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám
Ü 2002. Január 12., szombat G A Z P A S Z E M M E L 7. OLDAL Növényvédelmi távelőreielzés A növényvédelmi felügyelők adatfelvételezései alapján a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat minden évben elkészíti az elkövetkező időszakra vonatkozó távelőrejelzését. A búzával kapcsolatos károsítóhelyzet alakulásáról és ennek várható következményeiről Kasza Imre előrejelző tájékoztatta lapunkat. Gabonafutrinka A kártevő felszaporodásához tavaly a feltételek adottak voltak. Sok volt a gondozatlan tarló, a szalmamaradvány. Kedvezett az időjárás is a nagy mennyiségű imágó tojásrakásához és a lárvakeléshez. Ez október végéig a tarlókon megtörtént, és már egyes monokultúrás táblákon a kikelt őszi búzán és őszi árpán észlelési szinten érzékelhető. Mindenképpen indokolt a veszélyeztetett területek fokozott és rendszeres ellenőrzése. Vetésfehérítő bogarak A kártevő ellen tavaly sehol sem kellett általánosan védekezni. Az előző évben a károsítás időszakában táplálkozás szempontjából előnyben részesítette a frissebb és gyengébben fejlett tavaszi vetésű gabonaféléket. Ez a tendencia hasonló kömyezeü tényezők mellett idén is jellemző lehet. A telelőre vonult népesség jelentősen nem tér el az elmúlt évek átlagától, így 2002-ben is átlagos fertőzöttségre és kártételre lehet számítani. Egyéb rovarkártevők Helyi jelleggel, tábla- vagy tábla- részszinten 2002-ben is előfordulhat, hogy jelentősen megemelkedik a gabonaszipolyok és a gabonapoloskák egyedszáma. Ez a termesztés biztonságát még nem befolyásolja. Gabonalisztharmat Az ez évi fertőzés mértékét a vegetációs időszak időjárása és a növényállomány-állapota alakítja ki. A várhatóan jól fejlett állományok kedvező meteorológiai viszonyok mellett fogékonyak lesznek a fertőzésre. Vörösrozsda A fertőzőanyag a betegség számára kedvező környezeti viszonyok mellett és a kezeletlen tarlókon, az árvakeléseken jelentősen megemelkedett, így 2002-ben a mérsékelten csapadékos és meleg időjárásban járványveszélyes helyzet is kialakulhat. Sárgarozsda A 2001. április végére kialakult táblaszintű erős fertőzések során, helyileg jelentős mennyiségű fertőzőanyag képződött, így a betegség számára kedvező környezeti viszonyok mellett számítani lehet az átlagtól erősebb fertőzések kialakulására is. Búzafuzárium A betegség szaporítóképletei mindenhol nagy mennyiségben megtalálhatóak. Az ez évi fertőzés a virágzástól a betakarításig eltelt időszak időjárásától függ. Ha ekkor hűvös, csapadékos lesz az időjárás, és a csapadékos napok száma meghaladja a húszat, akkor erős fertőzések kialakulására lehet számítani. ■ A mézgásodás okai IIMIIIIHIIIIIHI ..........IMI.......II llllllll I I III IIBIB Ilin—I 1)1 WIIJi.H) ,UT A mézgásodás jelenségét a fás szárú növényeken az edénynyalábok eldugulása idézi elő, aminek következtében felszínre bukkan egy gyantaszerű váladék. Főként a kajszi- és az őszibarack törzsén látható, de gyakran előfordul kiterjedtebb mézgásodás a cseresznye- és a meggyfák törzsén és a vastagabb ágain is. Kínozza a mézga a szilvafák és a ringló korosabb részeit is, sőt a szilva gyümölcséből is kibugy- gyan. Kifejezetten figyelmeztető jelenség. A mézgacseppek megjelenése után ugyanis rendszerint az ágak rákosodására és elhalására lehet számítani, ami viszonylag gyorsan be is következik. Sokféle oka lehet a mézgáso- dásnak. Ezek közül a leggyakoribb a talaj nagyon magas mész- tartalma, a nem megfelelő alany (amelyre a gyümölcsöt oltották), a magas vagy ingadozó talajvíz, a megismétlődő kemény és tartós téli fagy. A késő tavaszi fagy is oka lehet a mézgásodásnak, sőt okozhatják rovarkártevők is (például a kis és nagy farontó hernyó). Nagyon gyakori, hogy a metszési sebeken keresztül gombás, baktériumos vagy vírusos fertőzés éri a fa edénynyalábjait, és ezek okozzák a mézgacseppek kiválását. Magát a mézgásodást tüneti kezeléssel kúráljuk ki. Gondosan 1 szedjük le a mézgacseppeket, az alattuk levő elhalt, elbarnult vagy elfeketedett szövetrészeket éles késsel vágjuk ki egészen az egészséges rétegig. Ezután a sebfelületet ajánlatos háztartási ecettel bedörzsölni, amivel fertőtlenítjük a sebet. Erre vigyük fel a sebkenőcsöt (Fabalzsam, Vulne- ron, Ceheid stb.), amivel a károsodott szövet regenerálódását elősegítjük. A legfontosabb, hogy megtaláljuk és megszüntessük a mézgásodás okát. ___________■ A kisemberekre ki gondol? „Az egyik kormány a másik után adta a pofonokat” A hetvenhét éves Németh Sándor és három évvel fiatalabb felesége, Irénke olyan messze élnek a világtól, hogy arrafelé a nap is már csak jókedvében kukkant ki. A bogarasi tanyák, Tiszakürtön túl, nem tartoznak a forgalmas helyek közé, de ott is emberek laknak. Sanyi bácsi több mint ötven éve kisgazdának vallja magát. Várta, hogyne várta volna a rendszerváltozást, bár így fogalmazott:- Az egyik kormány a másik után adta a pofonokat. A magunkfajtának, a pár holdon, hektáron gazdálkodóknak. Akik nem jószántukból túrják a földet, metszik, kapálják, permetezik a szőlőt, hanem azért, mert a nyugdíjból éhen halnának. Vagy sorban állhatnának segélyért a községházán, de hát az a magunkfajtának nem megy - összegzi tömören. Mindkettőjüknek ez a második házassága. Irénnek meghalt az ura, gyerek nem volt. A mostam párjának, Sanyi bácsinak igen, kettő is. Ők elváltak, de a fiatalok azért jönnek, rájuk néznek, segítenek a maguk módján. Irén mama meg úgy szereti őket, mintha a sajátjai lennének.- Nem tagadom, nem pártoltam soha a Kádár-rendszert, a szekerét se toltam. Ugyanakkor bevallom, aki akkor dolgozni szeretett, haladt. Mi is vettünk tévét, motort, sőt még kocsit is. Tudtuk, ha élére rakjuk a forintokat, mi következik. Erre tessék, ránk szakadt a fene nagy demokrácia. Mehetnék Nyugatra, de minek, nyaralhatnék, de miből? Azt se tudom, mit hoz a holnap! De nem csak én vagyok ezzel így, kopogjon be a többi tanyába is, majdnem ugyanezt hallja vissza - kesereg az öreg gazda. Ezek a hízók a saját terméstől híznak - mutatja Németh Sándor, a bogarasi tanyáján FOTÓI BAKOS JUDIT Kicsit leül, mert így, „kéthetesen” már nehéz a hosszú állás. Számolni kezd: kettőjüknek, a feleségével 41 ezer S00 forint a havi nyugdíja. A fele gyógyszerre megy el, a többiből tessék megélni. Neki 30 ezret hoz a postás, az asszony 11 ezer 500-at kap. Hogy mit csinált? Dolgozott, meg gondozott öt öreget. A sírig, hogy ne kerüljenek szociális otthonba, a sajátjukban érje őket a vég. Sándor bácsira is nehezebb évek jöttek. Megjárta a kórházat, túl van két infarktuson. Tesz- vesz, az akolban hízók gömbölyűdnek, reméli, ebben a hónapban elszállítják őket. Még ő úgy-ahogy bírja magát, bár három kilónál többet nem emelhet, megtiltotta az orvos.- Tönkrement a fél ország, tönkrementek a hozzánk hasonlóak. Felelős nincs, csak kevés nagyon gazdag, meg magunkfajták, ketten havi 41 ezerrel. Olvasok erről a farmergazdaságról, meg nézem a tévét. Itt, errefelé nem lesz ilyen, csak mutatóba, vagy több száz embertől el kell venni ezt a kicsit, ami ad nekik valamit a nyugdíjon kívül. Nagy keservesen 1900-ért vitték el a búzát. Felfoghatatlan, hogyan lesz ebből jóval százon felüli a kenyér ára. Látja, mi is sztrájkolhatnánk, mint sok, szerintem gazdag ember, de minek... Lassan odajutunk: vagy a gyógyszer, vagy a tűzrevaló. Kikísér a tanya, a kertajtó elé, és a lelkemre köti:- írja már le legalább maga, ránk, a kicsikre is gondoljanak végre! Mert errefelé, ahol én lakom, ebből sokkal, de sokkal több van, mint nagyból. Ahogy a magyar földbirtokszerkezetet ismerem, másfelé is ... D. SZABÓ MIKLÓS A meggyfák metszése Szinte kivétel nélkül minden gyümölcsfacsemetét rendszeresen metszeni kell. A fásmetszést addig kell alkalmazni, amíg a csemeték termőre fordulnak. Nincs ez másképpen a meggyfák esetében sem. Mi több, a termő meggyfát is rendszeresen kellene metszeni. Sajnos ezt csak kevesen tudják. Sok településen díszük a Pándi és a cigánymeggy az utcákon. A hozzá nem értők számára lehet, hogy szép látványt nyújtanak a szomorúfűzre emlékeztető koronaformák. Valójában azonban nem jó, ha a meggyfa a szomorúfűzre hasonlít. Ennek oka a következő: a meggyfák termőrügyei az egyéves vesszőkön helyezkednek el. Ha belőlük virág és gyümölcs fejlődött, vagy valami oknál fogva nem hajtottak ki, akkor a helyükön csak egy ripacs marad. A vessző csúcsán mindig hajtórügy van. Visszametszés nélkül ebből mindig hajtás fejlődik, de a hajtás évről évre rövidebb, gyengébb lesz. Mivel a metszetlen vesszők nem vastagodnak meg, a hosszú vesszők egy idő elteltével csüngő alakot vesznek fel. Hosz- szan felkapaszkodnak, és csak a csúcsokon lesz néhány virág. Ahogy a fa korosodik, úgy lesz rajta egyre több csüngő vessző (hacsak nem végezzük el a metszést). Ezért javasolják a szakemberek, hogy a gazdák a meggyfákat minden tavasszal, rügyfakadás előtt metsz- szék meg. Egy-egy ágvégződésen ne hagyjuk meg a lecsüngő 4-6 hajtást, hanem kíméletlenül vágjuk vissza úgy, hogy egyetlen rügyező, valamerre elhajló hosszú vessző maradjon. Mondhatjuk úgy is, hogy a túl hosszúra nőtt, csüngő „ostorokat” az ágtőhöz közel álló, erős, egyéves vesszőre vágjuk vissza. Ügyeljünk arra, hogy ne a felkopaszodott ágrészeket metsszük rövidebbre. Ha ezt tennénk, akkor nem érnénk el a kívánt célt, hiszen a vesszők oldalán nincsenek hajtórügyek. Az „ostorok” folyamatos visz- szametszésével, az egymást keresztező vesszők tőből való kimetszésével laza, áttekinthető koronát alakíthatunk ki. Nem kell attól tartam, hogy a megmetszett meggyfák kevesebbet teremnek majd. Ellenkezőleg, éppen a megfelelő metszéssel serkentjük a fát arra, hogy bőségesen teremjen és a termés szép, nagy szemű legyen. A még nem termő fiatal meggyfák alakító metszése meghatározza a későbbi életüket és termőképességüket. Erre az alakító metszésre a kiültetéstől a termőre fordulásig minden tavasszal, még a rügyfakadás előtt kerítsünk sort. Gondosan ügyeljünk arra, hogy a fák ágai szimmetrikusan helyezkedjenek el, mert egyes meggyfák (például az Érdi bőtermő) hajlamosak a széthasadásra. Indián rizs Vadrizsnek, feketerizsnek is nevezik az észak-amerikai földrészen őshonos, a rizsnél hosz- szabb szemű, barnás-fekete héjú magot hozó növényt, amelyet több mint tíz éve hazánkban is, a Nagykunságban és a Viharsarokban termesztenek. Az indián rizs (Zizania aqua- tica) alakilag ugyan hasonlít az Oryza nemzetségbe tartozó ázsiai rizshez, de nem rokona, sőt nem sorolható a gabonafélék közé sem. A vadon termő növény egykoron az ojibway indiánok legfőbb táplálékául szolgált. Az újabb vizsgálatok kimutatták, hogy kedvező aminosav- és vitamin-összetétele révén növeli a szervezet ellenálló képességét. Termesztése a múlt század elején kezdődött meg, jelentősebb termésmennyiséget azonban csak 1972-ben sikerült betakarítani az USA Minnesota államában. Ezt követően terjedt el Európában, 1990-től pedig Magyarországon. Megyénkben, illetve Békésben ma már olyan mennyiségben termesztik, hogy exportra is jut. VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI PÁLYÁZAT A Magyar Mezőgazdaság mellékleteként január második hetében megjelentek az AGRÁRTÁMOGATÁSOK 2002 keretében meghirdetett mezőgazdasági vízkárelhárítási feladatok pályázati felhívásai. A közcélú vízkárelhárítási létesítmények beruházási támogatására pályázhatnak egyrészt vízgazdálkodási társulatok, másrészt azok az önkormányzatok és mezőgazdasági termelők, akik külterületi vízgazdálkodási művek tulajdonosai (állami tulajdonú művek esetén kezelői). A közcélú vízkárelhárítási létesítmények fenntartási támogatására csak vízgazdálkodási társulatok pályázhatnak. A pályázati kiírások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján (www.fvm.hu) is megtekinthetők. Felvilágosítás az FVM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatalánál kérhető: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 2. fsz. 28. (Megyeháza épülete). Telefonszám: 56/505-386 és 56/505-358. A pályázatokat szintén a Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz kell benyújtani 2002. január 30-án, 16 óráig. V___________________________________________________________________ ‘74195' J TAVASZI FELKÉSZÜLÉS KEDVEZŐ ÁRON: MTZ (50,80, 892,920,1025,1221), T-150K, T-25, JUMZ, EO, BH. Pótkocsi, vetőgép, eke, kombinátor alkatrészek, ékszíjak, csapágyak, stb. és 4300 féle javítási segédanyag. MTZ Hungária Márkakereskedés. Í (jMAGÜBT.f) 5340 Kunhegyes, Rákóczi út 58. Tel.: 59/326-740,59/336-067,06-3&S28-1449,06-30/935-4518. Hogyan irtsuk a tarackot? Vitathatatlan, hogy a kertek és a szántóföldek legkellemetlenebb gyomnövénye a tarack. Hazánkban mindenhol, mindenféle talajon gyakori ez az egyszikű, mélyen gyökerező növény. Azért kellemetlen gyom, mert a földben fejlődő, vízszintesen haladó, fehéressárga tarackok átjárják a talajt. Ezek szinte minden tápanyagot elszívnak a vetemények elől. A földben élnek, és minden elágazásuk végén árszerűen hegyes szúrórészük van, amely képes átfúrni a burgonyát, a répát, a dália gumóját is. Ha a tarack elegendő táplálékot és vizet talál, összefüggő szőnyeget képez a kertben. Magja rendkívül köny- nyű, a szél játszva széthordja. Fontos, hogy az első, fiatal növényeket pusztítsuk el, mielőtt még a tarack elburjánozna! A tarackirtás ősi és jól bevált módszere az ásás, illetve az ásóvilla használata. Minél többször és minél alaposabban lazítjuk fel kertünk talaját, annál kisebb esélye marad a taracknak arra, hogy elszaporodjon. A kiszedett tarackokat ne hagyjuk a föld felszínén, mert újra gyökeret vernek! Amint végeztünk a talajlazítással, a tarackot szedjük össze és égessük el! Kom- posztba se rakjuk, mert sajnos minden része képes életre kelni. A gazdák azt szokták mondani: minél apróbb részekre vágjuk a tarackot, annál több sarjadzik ki. A megtisztított földben érdemes például egy évig repcét vagy rozst termeszteni. E növények sűrű állománya ugyanis leárnyékolja a talajt és elnyomja a tarack hajtásait. Egyszikű növények irtására alkalmas, felszívódó gyomirtó vegyszert is bevethetünk. Ebben az esetben azonban egy-két évig más egyszikű növényt nem termeszthetünk. Léteznek környezetbarát, méheket, halakat és madarakat kímélő gyomirtók is, amelyekkel eredményesen irtható a tarack. Csakhogy ezeket a szereket leginkább ősszel tudjuk kijuttatni. Biokertekben jól bevált módszer a sertések szabad tartása. Ajánlatos a disznókat a vetésforgó minden hetedik évében kiengedni a tarackos táblára.