Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-28 / 301. szám

6. OLDAL ROMA KÖRKÉP 2001. December 28., péntek || A roma integráció élmezőnyében Egymillió forint tanulmányi támogatásra Idén csaknem egymillió forinttal támogatta a megyei önkormányzat a cigány származású fiatalok középiskolai tanulmányait. A ki­sebbségi, szociális és foglalkoztatási bizott­ság vezetője reméli, hogy jövőre 200-300 ezer forinttal többet fordíthatnak erre a célra. Különösen fontos a cigány fiatalok iskoláztatásá­nak támogatása, mert ők képezik a következő ge­neráció gerincét — véli a megyei önkormányzat illetékes bizottságának elnöke. Fazekas János ép­pen ezért tekinti nagy eredménynek, hogy im­már harmadik esztendeje évről évre egyre na­gyobb összeggel tudják segíteni a középiskolák 9-13. osztályába járó roma diákokat. Idén a bi­zottság 980 ezer forintot oszthatott szét tanulmá­nyi támogatás címén a rászorulók között. A megnövekedett összeg részben annak is kö­szönhető, hogy a Bursa Hungarica beindulásával ebben az esztendőben a főiskolások, egyetemis­ták támogatására szánt forintokat is a középisko­lások segítésére tudták fordítani. A támogatást — a minél magasabb, jobb iskolai végzettség meg­szerzését ösztönözve - differenciálták, így tanul­mányi eredménytől függően 9-20 ezer forintra számíthattak a roma származású tanulók. A bi­zottság ezen kívül 300 ezer forinttal támogatta a CÉSZ szervezetét is. Fazekas János a pénzbeli segítség mellett jelentősnek ítélte a roma közös­ségfejlesztők munkába állását. Az eredmények felmutatásához azonban idő kell - vélte a képvi­selő, aki ezért vette örömmel, hogy a közösség- fejlesztők ténykedésének támogatását a munka­ügyi központ egy évvel meghosszabbította. A cigányok felzárkóztatását szolgálja a Szolno­ki Népfőiskola kezdeményezése is. Pályázaton nyert pénzből Tiszafüreden, Kunszentmárton- ban és a megyeszékhely büntetés-végrehajtó in­tézetében teremtették meg a lehetőséget a 16 évesnél idősebbeknek az általános iskola elvég­zésére. A közgyűlés idén tárgyalta meg a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítását célzó megyei koncepciót. A bizottság te­vékenységét értékelve Fazekas János úgy látta, hogy a két roma származású külsős tagja - Far­kas András és Bódi László - alapos felkészültség­ről tett tanúbizonyságot, és sokat segített a mun­kában. Talán ennek is — és annak, hogy a Lungo Drom székhelye Szolnokon van —, köszönhető, hogy megyénk az ország más területeinél elő­rébb tart a cigányság integrációjának folyamatá­ban. Díjazott jóakarat Karácsonyi ajándék is jutott az újszászi gyerekeknek FOTÓ: CSABAI ISTVÁN Kis lépésekkel közeledve ______________ TELEKI JÓZSEF______________________ Is mét a politika homlokterébe került a cigány ság. Még a kisebbségek parlamenti képviseleté nek - az elmúlt egy-két esztendőben a társada lom tudatalattijába „száműzött” - ügye is új hangsúlyokat ka­pott. (Az utóbbi kérdést jól jellemzi, hogy míg néhány éve az Eu­rópai Bizottság országjelentése bőszen sürgette a mulasztásos al­kotmánysértés megszüntetését, addig idén például csak a romák „közéletbe való bevonásáról” szólt.) Mindez az év végi szokásos értékeléseknek, vagy a választások közeledtének tudható be? Va­lószínűsíthető, hogy mindkettőnek, hiszen a két nagy párt verse­nyében minden voks, így a romák szavazata is döntő lehet. Ám ugyanakkor a is tény, hogy az elmúlt esztendőkben a ci­gányság felzárkóztatására hozott intézkedések eredményei most kezdenek kirajzolódni. így például az ösztöndíj-támogatásokra for­dított összegek emelése. Idén félmilliárd forintot költött erre a cél­ra - alapítványok és minisztériumok által - az állam. Az összes - a pályázati feltételeknek megfelelő - támogatásért folyamodó ro­ma diák, az általános iskolástól az egyetemistáig, ösztöndíjban ré­szesült. így a mostani tanévben 12 és félezren kaptak állami segít­séget iskoláik folytatásához, míg öt esztendővel ezelőtt, az 1996— 97-es tanévben mindössze 785 roma fiatal mondhatta el magáról: „ösztöndíjas vagyok”. A felsőfokú tanulmányokat folytató roma hallgatók között is egy fajta „váltás” figyelhető meg. A többség ugyan még mindig humán szakon (például pedagógus, szociálpo­litikus, szociális munkás) tanul, ám a múlt évhez képest egyre több a jogi, műszaki, vagy egészségügyi pályát választó fiatal. Mindez pedig még akkor is méltányolandó eredmény, ha a leg­utóbbi uniós országjelentés éppen az oktatás — elsősorban az ál­talános iskolai - kapcsán szegregációról beszél. Még akkor is, ha Brüsszel szerint jócskán van mit tenni a hátrányos megkülönböz­tetés visszaszorításáért. Azt ugyanis a legkritikusabbaknak is e kell ismerni: a,társadalmat a rendszerváltás óta (sőt a felszín alatt már jóval korábban is) feszítő gondok nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Az integráció hosszú, valószínűleg több gene­ráción át tartó folyamat, hiszen nemcsak a romákat kell helyzet­be hozni, de a többségi társadalom gondolkodásában is változá­sokra van szükség. A megtett lépéseket figyelve bízhatunk ab­ban, hogy: „nekünk a holnap lesz majd szép”. Pályázatokra ösztönözve _______Hírhozó_______ KI SEBBSÉGEK NAPJA. A Szolnoki Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat idén is megrendezi a kisebbségek napját. A szerve­zők meghívott szakemberek se­gítségével számot vetnek a me­gyeszékhelyen élő cigányság in­tegrációs folyamatáról. Ünnep­ség keretében elismeréseket ad­nak át a cigányság érdekében a oktatás, a foglalkoztatás és a kultúra területén kiemelkedő munkát végzőknek. ÉVBÚCSÚZTATÓ. Zenével, tánccal, búcsúztatta az óeszten­dőt a Jászjákóhalmi Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat. A ren­dezvényen a helyi általános isko­la diákjai és az óvodások mellett fellépett a község cigány tánc­csoportja, a Hegedűs T. András Szakiskola színjátszói és a jász- kiséri Kéknefelejcs Klub tagjai. TISZTÚJÍTÁS. A CÉSZ megyei elnöksége legutóbbi ülésén tiszt­újításokról is döntött. A korábbi elnökhelyettes, Murzsa Miklós- né távozott posztjáról, helyét - az elnökhelyettesi teendőiddel egyetemben — Balogh Erika fog­lalta el. Az elnökség tagja lett ugyanakkor Pege Béláné. KARÁCSONYI SEGÉLY. A Lungo Drom és a Nemzeti Etni­kai Roma Érdekvédelmi Szövet­ség közös karácsonyi segélyakci­ót szervezett. Pálfi Tibor, a szö­vetség szolnoki szervezetének alelnöke érdeklődésünkre el­mondta, a megyében két telepü­lésen, Tiszabőn, illetve a megye- székhelyen a Motor úti telepen meleg ruhákkal ajándékozták meg a rászoruló családokat. ■ Támogatás a cigány irodalomnak A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma jövő évre 38 pá-/ lyázatot ír ki, amelyek révén mintegy kétmilliárd forintot jut­tat kulturális és művészeti alko­tások létrehozásának előmozdí­tására. A Nemzeti Kulturális Alap Programnál kiosztható, szintén kétmilliárd forintnyi összeggel együtt négymilliárd forinttal támogatják majd a kul­turális területen alkotókat. E pénzből természetesen a ma­gyarországi kisebbségi kultúrát is támogatják. A pályázati felhí­vások között helyet kap a civil társadalomfejlesztési program támogatása, nemzetiségi nyel­ven íródott könyvek kiadásának segítése, kulturális kezdeménye­zések finanszírozása, cigány iro­dalmi művek megjelentetésének segítése, a cigányság kulturális kezdeményezéseinek támogatá­sa, valamint a cigány kisebbség­hez tartozó gyermekek számára szervezett népismereti, életmód­anyanyelvi, kézműves- és olva- sótáborok támogatása. ■ Az újszászi cigány önkor­mányzat idén először osztot­ta ki a kisebbségi díjakat. A romák integrációjáért legtöb­bet tevők közül ünnepi mű­sor keretében hárman vehet­ték át az elismerést. De meg­ajándékozták a szegény sor­sú családok gyermekeit is. Soha ennyi újszászi roma nem járt még középiskolába, illetve fő­iskolára, egyetemre, mint idén — mondta el az ünnepséget megelő­zően a kisebbségi önkormányzat elnöke. Rónavölgyi Sándor azon­ban nem csak ezért tekint vissza büszkeséggel az elmúló esztendő­re. Idén ugyanis pályázatok útján minden eddiginél több diákot si­került ösztöndíjhoz juttatniuk. Mindezen túl több mint félszáz is­kolást tudtak üdültetni a Balaton­nál, de az újszászi fiatalok szép számmal vettek részt a Lungo Drom szolnoki, valamint a Szege­di Egyetem felkészítő táborában is. A kisebbségi vezető azt is ered­ményként könyvelte el, hogy a helyi Lungo Drom szervezet idei költségvetésének 93 százalékát támogatásokra tudták fordítani. Rónavölgyi Sándor szerint ugyanakkor ahhoz, hogy sikere­sen zárták az esztendőt, hozzá­járult a települési önkormány­zattal és az intézményekkel ki­alakított jó kapcsolat is. Ezt kí­vánták megköszönni a Kisebbsé­gi Díj létrehozásával. Az okleve­let és emlékplakettet idén hár­man - Csermák Ferencné főelő­adó, Zana Ignácné előadó, Szé­kelyfalvi Gábomé tanárnő - ve­hették át a cigányság integráció­jáért végzett munkájuk elismeré­seképpen. Nagyné dr. Szelmák Erika polgármestert pedig orszá­gos kitüntetésre terjesztették fel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz. A meglepetésekből a gyerekeknek is kijutott. A kisebb­ségi önkormányzat, hagyomá­nyaihoz híven, ugyanis ajándék­kal kedveskedett az ünnepségen fellépő iskolásoknak. Egyiknek sikerül, a másik­nak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos me­gyénk kisebbségi önkor­mányzatai között még min­dig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő kép­viselő-testületek. Soroza­tunkban — éppen azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — ar­ra próbálunk választ keres­ni, az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. Útépítés, rászorulók segítése, új munkahelyek - többek között ezeket köszönheü Alattyán a ci­gány kisebbségi önkormányzat­nak. Idén a kisebbségi képviselők több alkalommal szervezték meg a különböző karitatív szerveze­tektől érkező adományok szétosz­tását. A ruhaneműkből minden szegény sorsú család — cigány és nem cigány egyaránt — részesed­hetett. De ugyanígy csak a rászo­rultságot vették figyelembe a ka­rácsonyi csomagok kiosztásánál. A cigány önkormányzat mind­ezen túl a település kasszáját is gazdagította. Az Országos Cigány Önkormányzat területfejlesztési bizottságától ugyanis egymillió fo­rintot nyertek útépítésekre. A két önkormányzat - a kisebbségi és a települési - a roma közösségfej­lesztő kezdeményezésére tervbe vette egy közhasznú társaság lét­rehozását. A kht. az elképzelések szerint húsz, javarészben roma származású embernek adna mun­kát, elsősorban az olyan közeljö­vőben induló beruházásoknál, mint a csapadékvíz-elvezető rend­szer kiépítése, a csatornázás. Koczkás Gábor polgármester úgy látja, az, hogy a kisebbségi önkormányzat beruházásokban, munkahelyteremtésben is tevőle­gesen részt vesz, annak is kö­szönhető, hogy egy sajátos ösz­tönző rendszert vezettek be. Minden, a kisebbségi képviselők közreműködésével elnyert pályá­zati pénz tíz százaléka ugyanis a cigány önkormányzat büdzséjét gyarapítja. A település vezetői persze ezen kívül is igyekeznek segíteni a kisebbségi képviselők munkáját. így például idén kor­szerűsítették az irodájukat, kiala­kítva egy új vizesblokkot, és elké- szíttették a gázvezetéket is. ■ Ahol a Mikulás jár A piacgazdaság súlya alatt Karácsonyi hangulatot árasztó zene tölti be a tiszaburai kultúr- ház nagytermét. Betölti és el­nyomja az általános iskola tanu­lóinak zsibongását. A muzsika elhalkul. A tanárok csitítani pró­bálják a gyerekeket. Az izgalom azonban nagyobb, így beletelik egy-két percbe, míg a mikrofon­nál álló igazgatónő megszólal­hat. Az iskola tanulóinak jelene­tét konferálja be a szeretetről. Az előadásnak gyorsan vége. A ta­nárok gyakorlott mozdulatokkal terelik a gyerekeket a színpad elé, ahol két idősebb hölgy nagy ládákból Mikulás-csomagokat osztogat. A „Télapó” a háttérből irányít. „A kimaradt vissza a ko­csira — harsogja. - Egy, kettő, drei, vier”. A Mikulás töri a ma­gyart! De ez senkit sem zavar. Különösen a gyerekeket nem, akik közül mindenki — cigány és nem. cigány — egyaránt kap egy csomagot. „Sokuknak semmi sem került a csizmába” — mondja Molnámé Káló Katalin igazgatónő, akinél kevesen tudják jobban, milyen körülmények között is élnek a burai gyerekek. A faluban a mun­kaképes korú lakosság 90 száza­léka állástalan. A családokban gyakran 4-5, sőt akad, amelyik­ben kilenc gyermek nevelkedik. A jövedelmi viszonyokat pedig jól jellemzi, hogy szinte kivétel nélkül minden család jogosult a kiegészítő családi pótlékra. Míg a „Télapó” kocsiba száll és az óvoda felé veszi az irányt, ki­derül: egy egri székhelyű német karitatív szervezet munkatársai ők. A tiszai árvíz után egy televí­ziós híradásban figyeltek fel Ti- szaburára és döntötték el, hogy segítenek. Az óvodában talán még na­gyobb az izgatottság, mint az is­kolában volt. A vers és az ének azonban itt sem marad el, valamit ők is adni szeretnének a vendé­geknek. Az egyik idős hölgy már az ajándékok mögött áll. Ám mie­lőtt hozzákezdene kiosztásuk­hoz, elmagyarázza a kicsiknek, hogy ők bizony egy német se­gélyegylet Mikulásai. A gyerekek nem nagyon értik, de a csomago­kat önfeledt izgalommal bontják. Már minden apróság kezében szorongatja ajándékát, amikor a „Télapó” lép a terem közepére, nagy lendülettel szórja a földre az óvodának hozott játékokat. „Éz a papa, mint egy rossz gyerek” - kacag fel az idős hölgy. A gyere­kek azon nyomban játszani kez­denek a szőnyeget beborító koc­kákkal. A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egy­más mellett, ám a tanköny­vekben a mai napig alig vagy egyáltalán nem esik szó a ro­mák történetéről. így — szem­léletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az elő­ítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kí­vánjuk oldani a cigányság történetét vázlatosan (a Ver­seghy Ferenc. Megyei Könyv­tár helyismereti gyűjtemé­nyének segítségével) ismerte­tő sorozatunkban. Az államszocializmus korszaká­ban a romák nagy többségének csupán az ipari munka legalsó, képzettséget nem igénylő, rosz- szabbul fizetett állásai váltak hozzáférhetővé. Viszonylagos szegénységük pedig konzerválta a másodrendű állampolgári stá­tusukat, azaz a cigányok legfel­jebb a szegények jogfosztott kö­zösségében számíthattak befoga­dásra. Az 1980-as évek végén be­következő politikai fordulat, a pi­acgazdaság kiépülése még ebből a másodrendű státusból is kive­tette a romákat. Pontosan azok az ágazatok, vállalatok (például az építőiparban tevékenykedők) váltak versenyképtelenné és bo­csátották el a munkásokat, ame­lyek a rendszerváltás előtt sok ro­mát foglalkoztattak. A munka- nélküliség a romák körében nemcsak magas aránya miatt vált drámaivá, hanem azért is, mert a munkahelyvesztések tartósnak bizonyultak. Családok vesztették el véglegesnek tűnőén megélhe­tési forrásaikat. A munkaerő-piaci esélyeik ja­vításához elengedhetetlen lett volna a megfelelő iskolai végzett­ség, szaktudás megszerzése. Csakhogy a 1990-es esztendők­ben a romák lemaradása az isko­lázottság terén is szembetűnően megnőtt a többségi társadalom­mal szemben. Miközben egyre több fiatalt vettek fel a gimnáziumok, szakis­kolák, főiskolák, egyetemek, a roma tanulók száma nem nőtt ezekben az oktatási intézmé­nyekben. Az általános iskolákban a cigány tanulók lemorzsolódása ugyan csökkent, de a kilencvenes évek elején még mindig több ta­nuló maradt ki az iskolákból, mint ahányan befejezték az alap­fokú tanulmányaikat. Az utóbbi fél évtizedben azonban szeren­csére megjelentek a roma tanulók átfogó képzését felvállaló intéz­mények. Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az OCÖ viseli. A. i r i

Next

/
Thumbnails
Contents