Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-01 / 280. szám
4. OLDAL TÜKÖR MEGYE 1 2001. December 1., szombat Teljes szellemi frissességben Az ember harminc-negyven éves korára néha kétszer is visszamegy megnézni, vajon bezárta-e az ajtót, elzárta-e a gázt, becsukta a félig nyitott ablakot? Ilyenkor mondják, meszesednek az erek, már feledékenyebbek vagyunk. Mindez azért jut eszembe, mert él Fegyverneken egy házaspár. Doroszlai Elek nyugalmazott tanító, aki a kilencvenegyediket tapossa, illetve szerető párja, Etelka néni, aki még „csak” nyolcvanöt lesz. De ez csak papíron ennyi, mert a valóságban évtizedeket letagadhatnának. Kezdjük Etelka nénivel, aki néhány napja kapott két csodálatos levelet. Az egyiket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából, melyen tudatták vele, pályázatáért 50 ezer forint üti a markát. Mert Etelka néni évtizedek óta jeles nyelvápoló, nyelvművelő. Nemcsak nézi ezen műsorokat, rendszeresen dolgozik is az Édes Anyanyelvűnk folyóiratba. Rejtvényeket készít, nyelvhelyességi feladatokat old meg vagy éppen szerkeszt. Ezt a munkáját hetekig írta, mégpedig írógéppel. Sajnos, kézzel már nem bír írni, tizenöt éve Parkinson-kóros, meg még megkörnyékezte vagy hatféle kisebb- nagyobb betegség. De a szelleme friss, hiszen ide, erre a pályázatra is küldött hatféle rejtvényt, ami összesen 184 darabból állt. Grétsy László professzor külön kedves levélben gratulált neki, mint a legidősebb sikeres pályázónak. Hogy Etelka néni élete miképpen kapcsolódik Elek bácsihoz, az egy kész regény. A párja 1911. január 2-án született Do- roszlón, egy dél-bácskai faluban. Igen ám, de jött a világháború, Trianon, és elszakították őket az anyaországtól. A 16 éves legény 1926. október 23-án átjött Magyarországra, és elfelejtett visszamenni. Az édesapját soha többé nem láthatta, hiszen amikor 1936-ban temették odakinn, ott akart lenni, de egy belső hang súgta, haza ne menj, mert ott kaA Doroszlai házaspár - Elek bácsi és Etelka mama - hatvanötödik éve hű társak tonaszökevénynek tartanak! így is volt, a temetőben - ahogyan írták - négy civil ruhás detektív figyelte, jön-e a magyarországi fiú. Tanítóképzőt végzett, de állás nem volt. Még temetkezési vállalatnál is szorgoskodott, hogy eltarthassa magát. Kalocsán élt, és a harmincas évek közepén húsvétra kerékpárral elpedálozott Fegyvernekre. Ismerősei voltak ott, meglocsolta Major Etelkát, későbbi feleségét is. Etelkának azonnal megtetszett a deli tanító úr, aki később ebben a községben kapott állást. Úgy tűnik, időközben a szerelem kölcsönössé vált, és 1937-ben házasodtak. Etelka már egyetemista volt, elsőéves magyar-német szakos, de inkább a családot választotta, otthagyta az iskolát. Elek bácsi Fegyverneken tanított, onnan került nyugdíjba. Hat gyerekük született, öt él. Köztük kettő ugyanezen a településen. Unokák, dédunokák sorjáznak, és nagy szeretettel veszik körül a szellemi frissességben élő dédiket. Elek bácsi még sok mindent elintéz, Etelka mamának nehezebb a mozgás. Őt leköti a magyar nyelv szeretete, ápolása. Mindig kitalál valamit, ostorozza a magyartalan kifejezéseket, cikkeket ír a nyelvápolásról, nyelvművelésről. A férje sem unatkozik. Olvas, pakol, várja a betérőket, mert hozzájuk mindig érkezik valaki. Amikor otthagyta Bácskát, újra 1942-ben mehetett vissza szülőfalujába. A testvérei fele is Magyarországon él, illetve élt, mert ma már csak ő van életben. A vezetéknevét is falujáról, Doroszlóról vette fel. Hogy mi a szellemi frissesség titka ebben a magas korban, erre a mama így válaszol: — Azt hiszem, sejtem. Az agyat is mindig dolgoztatni kell, nem csak a testet. Azután kevés alkohol, semmi cigaretta, kávé. És még van egy fontos: a boldog, szép házasélet. Hát kérem, íme röviden a recept. Náluk remekül bevált, immáron hatvanötödik éve! D. SZABÓ MIKLÓS Nézőpont Adventi gyertyák Az ünnep mércéje a szeretet legyen, ne a pénz Hazánkban ma a lakosság közel harmada havi 25 ezer forintnál kevesebb pénzből él. A szegénység nemzetközileg elfogadott mértéke szerint a magyarok 70 százaléka szegénynek számít, és ma több mint egymillió ember tengődik olyan anyagi körülmények között, ahonnan önerőből lehetetlenség kitörni. Magyarországon ma legalább 500 ezer gyerek nyomorog. Nem eszik húst, nincs fürdőszobája, még sosem nyaralt és nem kapott új cipőt. Se könyvet, se játékot. Azt mondják a szakemberek, országunkban a társadalmi szolidaritás a nullára csökkent. Én hiszem, hogy az egyéni még nem. Szókincsünkben igenis léteznek olyan fogalmak, mint segítőkészség, együttérzés. Legföljebb tenni nem tudunk. Nem merünk. Nem divat, vagy nincs rá időnk. Vasárnap meggyújtjuk az első adventi gyertyát. Miközben lángtáncát lejti, fogadjuk meg, hogy az idei karácsonyra elsősorban lélekben készülünk. Hogy ezúttal nem engedünk a bóvli csábításának. Hogy az ünnep mércéje a szeretet lesz, nem a pénz. És hogy segítünk legalább egy tőlünk szegényebbnek. Nézzünk csak szét a rejtekhelyeken! Kutakodjunk a kinőtt- megunt gyerekruhák, cipők, mesekönyvek, játékok között. Talán akad régi tévé, konyhagép, használaton kívüli edény, ágynemű. Vagy a papa meleg kabátja. Ő már nincs közöttünk, de biztos örülne, ha segíthetne. Persze számoljunk azzal: kapni is nehéz. Tiltakozik a büszkeség, sokaknak fáj a tudat, hogy hiába dolgoznak, hiába küszködnek megszakadásig, kevés a látszatja. Eltolja a segítő kezet az oktalan sértődés, a rátarti visszautasítás. Ilyenkor segít az ünnep, a tapintat, a megbocsátás. Vasárnap - ha meggyújtjuk az első adventi gyertyát - gondoljunk azokra is, akik tőlünk nehezebb helyzetben vannak. És segítsünk... (---„A politika csak egy játék” Mikola Istvánt nem zavarják a támadások Az egészségügynek 10-12 éves lemaradást kell behozni — véli a szakminiszter. Mikola István ebben a munkájában még a támadások sem zavarják, mert mint állítja, a politika egy játék, amiben örömét leli.- Miniszteri kinevezése után nagy lendülettel látott munkához. Intézkedései nem kis vihart kavartak szakmai és politikai körökben. Mi az, amit „megúszhatott” volna? Mi az, amit elődei a bársonyszékben már megtehettek volna, ám - nem vállalva az esetleges összeütközéseket - elmulasztották? - kérdeztük a minisztert csütörtöki látogatásakor Ti- szabőn. — Hogy mit tehettek volna meg az elődeim, nem tudom. Nem is foglalkozom azzal, hogy ki mit hibázott, mulasztott el. Tíz-tizen- két éves lemaradást kell behozni, hiszen nem történt meg a szerkezetátalakítás, az egészségügy új alapokra helyezés^. Hamarosan megszületik az a törvény, amely- lyel elindulhat az átalakulás.- Ezt az átalakulást azonban igencsak sok ellenérzés kíséri. Mikola István: - Minden változás ellenérzésekkel jár FOTÓ: cs. i.- Minden változás ellenérzésekkel jár. Az orvostársadalom megosztott, és megosztottak az egészségügyben tevékenykedők is. A multinacionális vállalatok izgatottak. Ez utóbbi nem is meglepő, hiszen az elmúlt időszakban jelentős szigorításokat vezettünk be a gyógyszerpiacon.- Meglehetősen rövid idő áll rendelkezésére az elképzelései megvalósításához. Nem fél, hogy a választásokkor önön kérik számon az egészségügy minden gondját, baját?- Nem félek semmitől. Fatalista vagyok. Munkámban eddig sikeres voltam, és most is teszem a dolgomat. Az pedig egyelőre nem érdekel, mi lesz a választások után.- Szakemberként került a miniszteri székbe. Hogy viseli el mindazokat a támadásokat, amelyek politikusként érik?- A politika játék nagyfiúknak és nagylányoknak. Ebben a játékban azonban lehet képviselni nagy dolgokat. Ilyen az egészségügy is. En ezt igyekszem tenni. Mindebben pedig örömömet is lelem. T. J. Tánczos idegállapota romlik Tánczos Gábor sorozatos rosszullétei miatt a múlt heti tárgyaláson a bíróság az ítélet kihirdetése helyett a vádlott egészség- ügyi vizsgálatát rendelte el. A körmendi gyermekgyilkossággal vádolt fiatalember védője szerint Tánczos komoly ideg- rendszeri problémákkal küszködik. Budapest- Olyan tüneteket, amilyeneket a tárgyaláson rosszul lett vádlott produkált, nem lehet szándékosan előidézni - véli Somos Zoltán, Tánczos ügyvédje. A körmendi gyermekgyilkossággal vádolt Tánczos Gábor büntetőperében kétszer is el kellett halasztani az ítélet kihirdetését, mert a fiatalember a perbeszédek közben összeesett. Bár az orvos mindent megtett azért, hogy a vádlottat magához térítse, ez mégsem sikerült. A tanácsvezető bíró Tánczos igazságügyi egészségügyi szakértői vizsgálatát rendelte el, melynek eredménye hamarosan megszületik.- Tánczos elmeállapotát már az eljárás kezdetekor megvizsgálták. A szakvélemény szerint a vádlott teljes mértékben beszámítható, azonban ettől még idegrendszeri problémái lehetnek - fogalmazott az ügyvéd. A jogász szerint nem csoda, hogy valaki a három és fél éve tartó letartóztatást rosszul tűri, különösen akkor, ha nem érzi magát bűnösnek. A vádlott idegeit nagyon megviseli, hogy már két alkalommal elítélték, s a megismételt eljárás során 13 év börtön- büntetés fenyegeti. Somos Zoltán elképesztőnek nevezte, hogy a bírói testület nem hallgatja meg Tánczost, pedig a fiatalember többször jelezte: vallomást kíván tenni. A vádlott kitart amellett, hogy a körmendi kislányt nem ő ölte meg, a védelem pedig azt szeretné elérni, hogy a rendkívül sok mulasztással végzett nyomozás csupán közvetett bizonyítékai alapján Tánczost ne ítéljék el. Az ügyvéd szerint nem bizonyítható, hogy Tánczos volt az elkövető, ugyanakkor a rendőrség számos nyomnak nem nézett utána, ami pedig védence ártatlanságát bizonyíthatná.- Az igazságszolgáltatás egyedüli lehetséges bűnösnek Tánczost nevezi meg, a feltételezés alapja ugyanakkor rendkívül ingatag - véli az ügyvéd, aki ebben a helyzetben már csak a bizonyítottság hiányában való felmentésért harcol. Fehér szakállú ajándékhozó Közelednek az év végi ünnepek, s egyre gyakrabban tűnik fel az utcákon a Mikulás, aki december 6-a táján látogatásával sok-sok örömet szerez a legkisebbeknek (is). Tevékenységét általában rejtély övezi. Ezért még a zsúfolt jövő heti programja előtt, a felkészülés napjaiban kértük meg arra, avasson be bennünket nem túl hagyományos munkájának titkaiba. lakba, máris elfelejti ezt a kis apróságot. A piros öltözékű látogató igen eredményes szokott lenni. Amivel kapcsolatban a szülők korábban nem tudtak eredményt elérni csemetéjüknél, az a Mikulásnak rendszerint nem okoz problémát. Könnyedén rábeszéli például az érintetteket, hogy egy bizonyos kor után hagyjanak fel a cumizással. Mellesleg a megyeszékhely óvodáiban, iskoláiban is fel szokták keresni a legkisebbeket. Csaképületet. Itt egy-egy szoba lakóihoz szokták kérni a rendhagyó látogatást, amelynek jogát Hosszú Csaba, a Mikulás szolnoki kirendeltségének vezetője általában fenntartja magának. Mint minden szakmához, ehhez is elhivatottság kell. A gyerekeknek örömet szerezni egyébként is kellemes élmény. De a felnőttek ugyancsak szívesen látják őket, legfeljebb először egy kicsit meghökkennek a találkozáskor. Pedig felesleges. A rangidős MiA Mikulás, aki Hosszú Csabaként mutatkozott be, a szolnoki főposta irodájában fogadott bennünket, ahol elmondta, ő maga egy csapatban dolgozik. Ezekben a napokban már rengeteg kérés érkezett hozzájuk. Jelenleg folyamatban van ezek feldolgozása. Kollégáival hosszasan tanulmányozzák a gyerekek és szüleik leveleit, akciótervet készítenek, kidolgozzák az útvonalakat, melyik Mikulásnak kiket kell meglátogatnia egy-egy estén. Azt is emlékezetükbe vésik, melyik gyermekről mit lehet megtudni, hogyan is viselkedtek az idén. A levelekről egyébként általános tapasztalatuk, hogy pár soros bemutatkozás után az érintettek rögtön és hosszasan a kívánságaikra térnek. Egy kisgyermek például egyszer csak a következőket írta magáról: „Azt mondják rólam, hogy rossz vagyok. De nem az vagyok, csak eleven.” A tapasztalatok szerint az apróságok közel kilencven százaléka maradéktalanul hisz a Mikulásban, s ez így is marad 8-9 éves korukig. E különös és meglehetősen szezonális szakmának megvannak a maga sajátosságai. Először is a Mikulásnak meg kell nyernie a gyerekeket. Amikor kimegy a szülők által megadott címre, nagyon oda kell figyelni már az első pillanatokban is. Megesik például, hogy a temérdek tennivalója miatt kicsit késik. Ilyenkor azután töredelmesen bevallja, hogy a rénszarvasok nem bírták az iramot. Ha pedig a gyerek véletlenül mégis észreveszi, hogy a várva várt jövevény autóval érkezett, elég csak odaintegetni neki az abA Mikulás (Hosszú Csaba), kezében csokoládémásával. Mint minden szakmához, ehhez is elhivatottság kell. fotó, bakos judit nem minden évben megfordulnak a főiskolai kollégiumban, a Student diákszállóban is, ám e munkáért valóságos küzdelem zajlik a Mikulások között. Tudniillik zömében lányok lakják az kulás éppen ezért azt kéri, ne lepődjünk meg, ha a december 6-ig összefutunk velük a szolnoki utcákon, s esetleg még kisebb ajándékot is kapunk. MOLNÁR G. ATTILA •< f £ t * \
