Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-13 / 290. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2001. December 13., csütörtök Új szobor a városnak Amikor a nyugdíjasszerve­zetek a kohói Petőfi—Szend- rey-szobor létrehozásán fá­radoztak, sokan megjegyez­ték: Szolnokon is lehetne több szobor, hisz a hasonló nagyságú városokban mint­ha nagyobb kultusza lenne a köztéri szobroknak. Gróf Szapáry Gyuláról, szűkebb hazánk első országgyűlési képvi­selőjéről, akiről Szolnokon utcát is elneveztek, keveset tud az át­lagember. Simon Ferenc szob­rászművész gyönyörűen formá­ba öntötte a gróf alakját. Több érv szól amellett, hogy érdemes lenne a az alkotást a róla elneve­zett utcában elhelyezni. Terveink szerint a szobor avatását majdan a Szolnoki Művésztelep fennállá­sának századik évfordulójára le­hetne időzíteni. Az elképzelés megvalósításához szükséges pénz előteremtésében számítunk a városban működő bankokra is, hiszen a gróf munkássága a bankszakmához fűződik. Remé­nyünket erősíti, hogy az utcában jelenleg öt pénzintézet is műkö­dik. A Szapáry úton lakóknak, a társadalmi szervezeteknek, de a város lakóinak is nagy bátorítást jelent az a levél, amelyet a koráb­bi pénzügyminiszter, Járni Zsig­mondi, a Magyar Nemzeti Bank elnöke december 3-án küldött cí­münkre: „Nemes és szép kezde­ményezésükhöz gratulálok, és nagyon sok sikert kívánok tervük megvalósításához. Kívánom Önöknek, hogy sok örömük, bol­dogságuk legyen városukban, an­nak fejlesztésében, szépítésében, s mindehhez kívánok nagyon jó egészséget.” A szobor sorsát eldöntendő a képzőművészet barátait, a téma iránt érdeklődő városlakókat, a civil szervezetek képviselőit ma 17 órakor várjuk a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) Szapáry u. 19. szám alatt találha­tó székházában, ahol többek kö­zött Simon Ferenc szobrászmű­vész is vendégünk lesz. DÉNES PÁL, SZOLNOK A Dunától keletre Olvastam a november 28-ai lap­ban a fonyódi eszmecseréről, ami az M7-es környezeti hatás- vizsgálatát taglalta. Az íráshoz tartozó térkép címe: Útfejlesztési javaslat. A nyomvonalakról folyt a vita - olvasható a térkép alatt. Ahová gyorsforgalmi út vezet, oda mennek a befektetők, követ­kezésképp: javul a foglalkozta­tottság. Az Alsó-Jászság központ­jának nevezett Jászapáti már ipa­ri parkkal is rendelkezik, de üzemtelepítő befektetők hiá­nyoznak a közlekedési viszo­nyok miatt. Az Alsó-Jászságot minden megelőzi a fejlesztésben - sőt az egész Jászságot is. Persze, tudom, hogy a fonyódi vita az M7-es továbbépítéséről szólt és nem a keleti országrész bajairól. De egyre türelmetleneb­bek vagyunk, mert csak várunk és várunk, és nincs döntés oda­fent arról, hogy végre mi is kilép­hetünk az elmaradottságból. SZABARI PÁL, JÁSZAPÁTI Ahol elmaradt a rendszerváltás Mérlegre állítva a gazdaság és a morál helyzetét, látnunk kell, hogy amíg az első gyarapszik, tö­kéletesedik — még ha a teljesít­ményben, a szociális viszonyok­ban, az életfeltételek rendezettsé­gében vannak is jelentős eltéré­sek — utóbbi rohamosan romlik, az utolsó az emberi értékek rang­sorában. A jó erkölcsbe és jog­rendbe ütköző bűnök végelátha­tatlan sorának vagyunk tanúi. A gazdasági és politikai erők tör­vényt, morált sértő vétkeiért nagy árat fizetünk. A technikai-gazdasági gyara­podás visszafogása az etikátlan magatartások visszaszorítására természetesen nem járható út, mert ez alapvető feltétele az élet­minőség javulásának. Másfajta megközelítéssel kell megtalálni a módját a morális kérdések keze­lésének. A nyilvánosságra került esetek figyelmeztetnek arra, hogy a probléma megoldása sür­gető. A rendszerváltás fölforgatta, átformálta az értékeket, ezért a jog és erkölcs is új rendet követel. Humánum nélküli demokrácia ugyanis nem képzelhető el. Az anyagiak hajszolása az erkölcsi gátlásokat feloldotta, a tettek megítéltetésében és a következ­ményekben nincs visszatartó erő; kicsi a kockázat, nincs mitől tartani, az esetleges retorzió nincs arányban a haszonnal. Ezért az értékrendeknek miha­marabb a helyükre kell kerülni­ük, mert úgy gondolom, a gyara­podás lehetséges útja csak a hu­mánus értékekhez igazodva, az­zal összhangban jelölhető ki. ______________DR. BÁUHT SÁR POR, SZOLNOK A kislányok ma már nagymamák Negyven évvel ezelőtt érett­ségizett a karcagi Gábor Áron Gimnázium IV/c le­ányosztálya. Az egykori diá­kok osztálytalálkozót szer­veztek régi középiskolájuk­ban. lányok igen elevenek voltak, né­ha problémát okoztak, különösen ha híre ment a tanáriban egy-egy báli kimaradásnak. - Katona ta­nár úr igyekezett erős kézben tar­tani diákjait, amire már csak azért is szükség volt, mert az ak­Izabellára és Hitter Piroska tanár­nőre is. Ma már'mindannyian nyugdí­jasok — miként osztályfőnökük is -, néhányan azonban még dol­goznak. A szélrózsa minden irá­nyába vetette őket á sors. A hu­A lányok - ma már többségük nagymama - 1957-ben Katona Mihály osztályfőnökkel kezdték a gimnáziumi éveket, aki akkor először lett osztályfőnöke egy osztálynak. Sok év távlatából visszatekintve megszépülnek az emlékek - mondta az egykori osztályfőnök -, tény, hogy a kis­kort diákok között a legszebb leá­nyok hírében álló osztály tagjai után megfordultak a fiúk. A diákok Katona tanár úrnál emelt óraszámban tanulták a matematikát, szerették Horváth Sárika történelemóráit és szíve­sen emlékeznek Csávás tanár úr­ra, B. Major Laci bácsira, Farkas szonöt lányból - hárman sajnos már nem élnek, és többen meg­özvegyültek - hatan lettek peda­gógusok, egy építészmérnök és jogász is van köztük, heten pénz­ügyi területen dolgoztak, de szü­lésznő, orvos írnok, diatetikus és altatónővér is akad. A közigazgatás kettős mércéje Az úgynevezett „kis-Thököly” úton lakók szeptember 18-án — a világot rengető esemé­nyek után egy héttel — keresték meg a szol­noki önkormányzatot az őket foglalkoztató problémáikkal. A sérelmezett anomáliák ugyan jóval kisebb léptékűek, mint a fönt említett történés, azonban ennek a kis kö­zösségnek legalább olyan fontos. A világke­reskedelmi központ lerombolásával össze­függésben azóta már szerteágazó, határozott lépések történtek nem úgy, mint ügyükben — állítja Hasznos Sándor, aki a dolgok állá­sát a következőkben foglalta össze:- Többször érdeklődtem a hivatal városüzemelte­tési főosztályán, a polgármesteri és alpolgármes­teri titkárságon, tudakozódtam november 14-én egy lakossági fórumon a késlekedő válasz okairól a jelen lévő polgármestertől és alpolgármestertől, s ők ígérték: utánanéznek a dolognak. Azóta is „néma csend”. Az 1957. évi IV. törvény 15. § (1) bekez­dése 30 napos határidőt ír elő a válaszadásra a kérelem előterjesztésétől számítva. „A közfeladatot ellátó szer­vek azonban minden kon­zekvencia nélkül késleked­hetnek az ügyintézésben” - állapítja meg az Al­kotmánybíróság a 72/1995(XII. 15.) számú hatá­rozatában. Ezenkívül megjegyzi még, hogy: „A jogbiztonság és a jogállamiság alkotmányos köve­telménye sérül ezért ama törvényhozói mulasztás miatt, mely az egyébként tételesen előírt határ­idők - a közigazgatási szerv mulasztásából eredő — be nem tartása ellen nem nyújt hatékony jogvé­delmi eszközt az ügyfél számára.” Nincs aktuális jogi háttere tehát annak, hogy az egyszerű polgár a válaszadási mulasztást sérelmezze. A hivatal ví­gan (vagy cinikusan) késlekedik, mivel bár nem etikus, de jogszerű a tétlenkedés. Nem túl szeren­csés ez a mentalitás, ami bebizonyosodott már a „na és akkor mi van”-szerű politizálással, közéle­ti magatartással kapcsolatban is. A politikai reto­rikában már szinte „terminus technicus” a polgár és annak jogai, kötelességei, tulajdonságai. A pol­gár attribútumai közé kell tartozniuk a felelősség-- érzetnek, a tenniakarásnak saját és polgártársai sorsát, környezete állapotát, lakóhelye körülmé­nyeit illetően. Ideje lenne már méltányolni ezeket a jogokat a közigazgatás alacsonyabb szintjein, az önkormányzati hivatalokban is. Szükségszerű lenne felszámolni azt a gyakorlatot, amely alapján a hivatalnak jogai, a polgárnak csak kötelességei vannak. A konkrét ügynél maradva: az önkor­mányzatnak joga van nem intézked­ni, az állampolgár­nak kötelessége adott estben meg­határozott időn be­lül cselekedni, fi­zetni stb. Az önkor­mányzat büntetés terhe mellett kötelezi például a polgárt a tulajdonában lévő ingatlan rendben tar­tására, ugyanakkor a város kezelésében lévő terü­letekkel nem teszi ő is ugyanezt (pl. vígan virág­zik a parlagfű). Vígan „virágzik” hát a kettős mér­ce rossz elve is, negatív hatást gyakorolva a még csak alakuló polgári létformára. _________ ■ A közfeladatot ellátó szervek minden konzekvencia nélkül késlekedhetnek az ügyintézésben Önfeledt órák A szolnoki Hetényi Géza kór­házban már több évtizedes szép hagyomány, hogy ilyentájt talál­kozóra hívják a nyugdíjasokat. Az idei mégis más volt, mint a többi, mert először fordult elő, hogy nemcsak a nyugdíjas szak- szervezeti tagokat, hanem a kórház valamennyi nyugdíjasát meghívták — és a meghívó mel­lé egy borítékban még ajándékot is mellékeltek. A zsúfolásig megtelt ebédlő­ben öröm volt látni az önfeled­ten beszélgető egykori munka- ! társakat. A táskákból sorra elő- j kerültek az unokákról készült fényképek. A jó hangulathoz I hozzájárult az igényesen össze­állított menüsor is, amit a kony- j hai dolgozók és lelkes segítőik | udvarias szívélyességgel szol­gáltak fel. Nyugdíjas társaim ne­vében köszönet a kórház veze­tőinek, az EDDSZ munkatársai­nak, a konyhai dolgozóknak és mindenkinek, akik a találkozó­ért fáradoztak, hogy örömteli órákat szereztek nekünk. NÉMETH MIHÁLYNÉ, SZOLNOK, NYUGDÍJAS GYERMEKÁPOLÓNŐ Jól csengő szavak, alig csengő forintok A nyugdíj-kiegészítés idén is két címen történik. Emelés másfél, a kamat 0,2 százalék. A megosz­tás jól hangzik, és a kormány jó- lelkűségét tükrözi. De mindez csak arra jó, hogy mint a koráb­bi évben is, a decemberi nyug­díjnál körülbelül 100 forintot megtakarítsanak, és a követke­ző évben szebben nézzen ki az emelés mértéke. Szeretném, ha a 2002. évi nyugdíjamat novem­berben egy összegben folyósíta­nák, azonos kamatfeltételekkel. Ez a 0,2 százalékos kamat ugyanis valójában évi 36 száza­lék kamatjövedelmet jelent 30 napos lekötésű kamatszámítás­sal (közel másfél havi nyugdíj) - ami a jelenlegi 8-9 százalékos betétkamatok ismeretében nem semmi. s. béla, szolnok A levelekből válogatunk. A ki­választott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövi­dített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írá­sok közlését mellőzzük. Szer­kesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikke­ket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Tiszteletre méltó emberek között Vendégségbe mindig boldogan megyek, hiszen többnyire a családtagok, a rokonság vagy a barátok invitálnak. Ez utób­bi történt legutóbb, amikor a tiszagyendai mozgássérültek hívtak meg bennünket — köztük a megyei egyesület titká­rát, a térség országgyűlési képviselőjét, valamint Tiszagyen- da polgármesterét — egy finom ebédre. pénzből, sok önzetlen támogatás­ból ez alkalomra még tombolára is jutott. A találkozón lehetőség nyílt kötetlen, baráti eszmecseré­re és a mozgássérülteket foglal­koztató gondok megbeszélésére is. Ez a kis falu sokat szépült az utóbbi időben, az itt élők szeretik lakóhelyüket. Szeretik annak el­lenére, hogy munkalehetőség még az egészségeseknek sem, de különösen a sé­rült embereknek egyál­talán nincs, és gyógyke­zelésre is messzire kell utazniuk. (A bajokat so­rolhatnám.) Ezért is tisz­teletre méltó a faluban élő sérültek törekvése, melyet őszinte szívvel ajánlunk a környező fal­vakban élő sorstársak­nak. LADÁNYI ISTVÁNNÉ, TÖRÖKSZENTMIKLÓS, A MEOSZ HELYI Simon Jánosné, a megyei egyesület titkára és a helyi csoport vezetője köszönti a meghívottakat CSOPORTVEZETŐJE VIRÁGOK ÉS AJÁNDÉKOK jelezték, családi ünnep van a tiszafüredi Erdei családban. Nagy Julianna és Erdei György ugyanis éppen ötven éve esküdött hűséget egymásnak. A fél évszázada tett fogadalmu­kat most az anyakönyvvezető előtt is megerősítették. A jubiláló házaspárt három gyermeke és hét uno- kája köszöntötte. _______________________________________________________iamatőr fotói i szólt, aki támogatásukról biztosí­totta az alig néhány éve működő l lelkes kis közösséget. A kevés A vendégeket elsőként Bugyi Fe rencné csoportvezető üdvözölte majd a megyei egyesület titkár;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents