Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-07 / 259. szám

2001. November 7., szerda M EGYE! TŰKOR 5. OLDAL Sorokban GÖRKORIPÁLYA. Több tucat mezőtúri fiatal kérésére csütör­tökön a helyi képviselő-testület soron kívüli nyilvános ülésén egy görkorcsolyapálya kialakítá­sának lehetőségéről is tárgyal. Amennyiben az előterjesztést a város vezetői megszavazzák, úgy az önkormányzat tulajdo­nában lévő, egykori KRESZ- park átépítése mintegy három­millió forintból még ebben az évben megtörténhet. A beren­dezések beszerzéséhez szüksé­ges összeget pedig Mezőtúr jö­vő évi költségvetéséből finan­szírozza majd a hivatal. BIZTONSÁGOS STRAND. Az egyre felkapottabb cserkeszőlői gyógyfürdő már nem csupán vi­zéről és szép strandjáról lehet nevezetes, hanem a közbizton­ságáról is. A nyári szezonban egyetlen turistának sem kellett ellopott csomagjait keresgélnie, s ebben komoly szerepe van a Tourist Police állandó jelenlé­tének is. KÉSELÉS. Összeszólalkozást követően egy húszéves békési munkanélküli megkéselte élet­társát és annak édesanyját ked­den a kora esti órákban Béké­sen, a Tárház utcában. Az anyát a nyakán, a mellkasán és a há­tán, míg a lányát a nyakán érte szúrás. A szomszédok hívták ki a rendőröket, s a mentők a két sérült nőt a békéscsabai kór­házba szállították. A tettest a sértettek vallomása alapján a rendőrök előállították. KIADVÁNYOK ’56-RÓL. Az 1956-os Intézet-Közalapítvány gondozásában megjelent Sza- kolczai Attila Az 1956-os forra­dalom és szabadságharc, vala­mint Eörsi László Corvinisták 1956 című monográfiája, míg az írott Szó Alapítvány támoga­tásával, Győri László szerkeszté­sében egy versgyűjtemény lá­tott napvilágot Piros a vér a pes­ti utcán címmel. Ez utóbbi kö­tetbe — ötven ismert költő és író művei mellett - parasztem­berek, munkások, diákok versei kerültek. A költemények a for­radalom és a megtorlás első éveiben születtek. A köteteket tegnap mutatták be Budapes­ten. ■ A tudományt ünnepelték (Folytatás az 1. oldalról) A szekciókra is jellemző volt a tematikai sokszínűség, mindhá­romban hangzottak el például orvosi, műszaki, pedagógiai, történelmi és más előadások. Ez a rendezők évek óta követett el­ve, amelyet az indokol, hogy a tudományok művelői ismerked­jenek meg egymás eredményei­vel is, ez egyes határterületeken akár inspiráló hatást is gyakorol­hat a kutatókra. A rendezvény plenáris ülés­sel fejeződött be, ahol a szekci­ók vezetői beszámoltak a vég­zett munkáról. ba Talán még idén kihantolják a szolnoki teme­tőben nyugvó német katonák sírját. A tervek szerint ugyanis egy, a fővároshoz közeli nyughelyen temetnék újból el a második vi­lágháborúban hazánk területén elesetteket. ___ Szolnok Gajd os János temetőgondnok pontosan nem tud­ta megmondani, hány német katona nyugszik a szolnoki temetőben. Ám abban biztos volt, hogy háromszáznál is több sírban fekszenek a Wehr­macht katonái. Az újratemetéssel megbízott ala­pítvány képviselői azonban pontos adatokkal rendelkeznek. A német katonai nyilvántartások­ból ugyanis még olyan dokumentumokat is be­szereztek, melyekből kiderül, hogy az egyes par­cellákba kiket temettek el több mint fél évszázad­dal ezelőtt. Az alapítvány képviselői információink szerint hétfőn tárgyaltak az exhumálásról a szolnoki te­metőt kezelő Római Katolikus Egyházzal, illetve az önkormányzat illetékesével. Rontó Antaltól, a polgármesteri hivatal főmunkatársától megtud­tuk, az alapítvány már beszerezte az ÁNTSZ hoz­zájárulását, és az önkormányzat sem emelt kifo­gást a tervek ellen. Csupán azt kérték, hogy tart­sák szem előtt a kegyeleti szempontokat, illetve az exhumálás után állítsák helyre a sírhelyeket. Egy televíziós műsorban egyébként a közel­múltban elhangzott, hogy Szolnokon a katonasí­rok meglehetősen elhanyagoltak. Mindezt azon­ban tegnap a temetőgondnok a leghatározottab­ban cáfolta. Gajdos János elmondta, hogy hétfőn a német katonasírok ügyében Szolnokon járt de­legáció is megnyugvással fogadta a nyughelyek állapotát. Az azonban tény, hogy hiányoznak a sírkövekről a fémtáblácskák. A sírok gondozását végző Zöld Világ Kft. egyik munkatársától meg­tudtuk, hogy legutóbb halottak napja előtt tették rendbe a katonasírokat. Az önkormányzat megbízásából egyébként évente 3-4 alkalommal tisztítják a nyughelyeket. Ennek ellenére előfordulhat, hogy időnként ma­gas fű lepi el a hantokat. T. J. Vízben mért lehetőségek Nem apadt el a természeti kincs Új kórokozók Növényvédelem Kengyel A település alatt rendkívül magas jódtartalmú termál­víz bugyog, amelyet lassan húsz éve lefojtottak. Az ön- kormányzat a közelmúltban többmilliós beruházásba kezdett, mivel hasznosítani akarja a földben rejlő termé­szeti kincset. Czédly Gyula polgármester la­punk érdeklődésére elmondta, kistérségi pályázati pénzekből négy és fél millió forintot sikerült elnyerniük, ehhez másfél millió forint önerőt biztosítottak. A hat­vanöt fokos, percenként hétszáz liter hozamú termálvíz - melyet több évtizede tártak fel, de húsz esztendeje lefojtottak - egy hu­szonhat hektáros, önkormányza­ti tulajdonú földben rejtezik. Nemrégiben újra felélesztették a jódos víz erejét, ezzel a benne rejlő lehetőségeket is. Megtisztí­tották, felújították az égbe nyúló kút részeit, mindezt abban a bi­zonytalanságban, hogy az eltelt hosszú idő alatt a földben rejlő természeti kincs akár el is apad­hatott volna. De nem így történt. Hasznosítására jelenleg a Gazda­sági Minisztérium Széchenyi- terv pályázata nyit távlatokat. Egy termálfürdő ugyanis fellen­díthetné Kengyel idegenforgal­mát, a település a falusi és a gyógyturizmus számára is von­zóvá válhatna. Az önkormányzat azonban a hazai és külföldi befektetőcso­portok érdeklődése elöl sem zár­kózik el - hangsúlyozta a polgár- mester. (M. G.| KÉZMŰVESSÉG AZ ÓVODÁBAN. A szolnoki Hétszínvirág óvodában a helyi programokhoz kapcso­lódóan Tóth Andrásné szalmafonó munkáiból nyílt kiállítás. A népművész a gyerekeket is bevezette a szalmafonás rejtelmeibe. _______________________________________________ fotő; mészáros jános „K öltöző” német katonasírok A növényvédelmi jogszabályok már teljes mértékben megfelel­nek az európai uniós szabályo­zásnak; sok változtatás nem kel­lett a jogharmonizáció során, ugyanis a magyar növényvéde­lem példaértékűnek számít - hangzott el tegnap a Debreceni tudományos napok keretében rendezett háromnapos tanács­kozás megnyitóján. A tanácsko­záson megvitatják az új kóroko­zók megjelenésével kapcsolatos növényvédelmi kérdéseket, eljá­rásokat is. Példaként a kukorica­bogár, a tűzelhalás-betegség és a burgonya barnagumó-rothadá- sának a megjelenését említették. __________________________________________(MTI) VÉ LEMÉNY HORVÁTH GYŐZŐ Bicska a zsebben Sok ember él különféle tárgyak bűvöletében. Kit a faragottak, kit a régiségek, kit az éksze­rek, márkás időmérők vagy egyéb más holmik finom kidolgozásainak tanulmányozása, cso­dálata, kézbevétele tesz boldoggá. Hasonlók miatt sokan gyűjtenek különféle fegyvereket, köztük szúró- és vágóeszközöket is. Valóban szép lehet egy kü­lönleges igénnyel megmunkált, nemes anyagból készült kés vagy tőr is. Ezekben az esetekben nyilván mit sem számít, hogy maga az eszköz - eredeti rendeltetését alapul véve - gyilkolásra is al­kalmas, a gyűjtőt csakis a tárgy esztétikai megjelenése, netán eszmei vagy pénzben kifejezett értéke ejti rabul. Az egyik hazai tévécsatornán különös reklám látható. A rövid­ke klipben egy kifejezetten késekkel foglalkozó színes magazint ajánlanak a szúró- és vágóesz­,Minden zsebbe bicska kell” közök szerelmeseinek figyelmé­be. Szemlátomást borotvaéles, vakítóan csillogó pengék tűnnek .. fel sorjában. Az nem lehet vitás, ho gy kiváló minőségű portékák képei peregnek a néző szeme előtt, az viszont már kevésbé egy­értelmű, hogy valójában kiknek és milyen használatra készülnek ezek az eszközök. Merthogy a reklámfilmből praktikus tanácso­kat kaphatunk arról, miként helyezhetők el ezek a veszélyes szerszámok a ruházatunkban, nadrágszíjunkon úgy, hogy azokat tokjukból a lehető leggyorsabban ránthassuk elő. De minek? A tárgyak szépségének élvezetéhez miért olyan fontos ez? Vagy ta­lán másra biztatnak a képek? Ráadásul mindehhez egy igen talá­ló szlogent is társítottak: „Minden zsebbe bicska kell” - hangzik a hirdetés summázataként. Kérdés, a nézőből milyen érzelmeket és cselekvéssort váltanak ki a látottak. Kétségtelen, hogy lesznek, akik a reklám hatására megveszik az újságot és persze a késeket is, hogy odahaza gyönyörködhessenek az új szerzeményben. Nem kizárt azonban, hogy valaki használni is fogja ezeket a tár­gyakat, méghozzá rendeltetésszerűen. Azért feltehetően akad­nak olyanok is, akiket kiábrándítanak, esetleg feldühítenek az erőszakra biztató reklámképek. Nekik viszont ettől csak a zse­bükben nyílik ki a bicska. A nyugdíjasok megyéje Megyei információ _____ Me gyénket akár a nyugdíja­sok megyéjének is lehetne nevezni, hiszen a 411 600 fő­ből már 136 ezren tartoznak a nyugdíjasok, járadékosok táborába. Az év elején a me­gyei nyugdíjátlag 36 600 fo­rint volt, ami több ezerrel alacsonyabb az országos kö­zépértéknél. A nyugdíjak nagysága két ténye­zőtől, az átlagkeresettől és a szol­gálati időtől függ. Jelenleg az át­lagkeresetbe 1988. január 1-től számítanak a keresetek. A mini­mumnyugdíj havi 18 ezer 310 fo­rint, de ennél kisebb összegű nyugdíjak is előfordulnak, ha ke­vés volt az átlagkereset vagy a szolgálati idő. Van úgynevezett előrehozott öregségi nyugdíj is, ami férfiak esetében legalább 60 éves kort jelent, illetve 38 mun­kában eltöltött évet. Megyénkben - tudtuk meg Báli Lászlóné főosztályvezetőtől - 70-80 ezer forint már magas nyugdíjnak számít. A kilencven­ezer körüli, feletti pedig jószeré­vel fehér holló, két kézen meg le­het számolni, hányán vesznek fel havonta ennyit a postástól. Ko­rábban létezett úgynevezett mél­tányossági nyugdíjemelés, ez is jelentett párezer forintot, és a kis­nyugdíjasoknak háromévente le­hetett kérni. Ez a rendkívüli nyugdíjemelési lehetőség 2000. január 1-jétől megszűnt. A nyug­díjasokon kívül járadékosok is vannak, a rendszeres szociális já­radék most 14 ezer 750 forint, és legalább ötvenszázalékos mun­kaképesség-csökkenés kell hoz­zá. A rokkantsági nyugdíj leg­alább 67 százalékos munkaké­pesség-csökkenést jelent, de ez megfelelő szolgálati időhöz kö­tött. Mivel rengeteg a nyugdíjas, a nyugdíjat valamilyen módon intéző, a megyei igazgatóságon óriási az ügyfélforgalom. Éppen ezért vidéken is fogadják az ér­deklődőket: Karcagon, Tiszafüre­den, Jászberényben kéthetente tartanak fogadónapot. Noha a megyei átlagéletkorral nincs mit dicsekednünk, mégis elmondha­tó, a nyugdíjasok száma ha las­san is, de nő. Igaz, ebből a két nem még megközelítően sem egyformán részesül, hiszen az idősebb nyugdíjasok között egy­re kevesebb a férfi. D. SZABÓ MIKLÓS Segítene adójával a szülőknek? Pénztelen közalapítványok Egyesítésekről dönt a közgyűlés Az egyik közelmúltban napvilágot látott kormányzati elkép­zelés szerint a jövőben lehetővé kellene tenni, hogy a munka- vállalók szüleik megsegítésére is felajánlhassák adójuk egy százalékát. Lapunk ennek kapcsán tegnap arra volt kíváncsi, a járókelők élnének-e ezzel a lehetőséggel. A megyei közgyűlés pénteki ülésére készült előterjesztés szerint egyesítenének három közalapítványt, mivel azok mű­ködése külön-külön veszélybe kerülne. ___Megyei információ A megyei közgyűlés által a hu­mán területen létrehozott közala­pítványok beszámoltak az alapí­tónak a 2000. évi tevékenységük­ről és gazdálkodásuk főbb adatai­ról - áll az előterjesztésben. A beszámolók alapján megállapít­ható, hogy a „Filmszínházakért” Közalapítvány és „A Vidéki Fiata­lok Zenei Műveltségéért” (Jász- Nagykun-Szolnok Megye Ko­molyzenei Közalapítványa) ren­delkezésére álló forrás annyira le­csökkent, hogy az már az alapító okiratban előírt alapítványi cél megvalósítását veszélyezteti. A közalapítványok részére a pályá­zati lehetőségek beszűkültek, ezért nem várható, hogy a közel­jövőben ezek a közalapítványok a forrásaikat bővíteni tudják. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Művészeti Közalapítvány a múlt év végén 907 285^ forint készlettel zárt. Beszámolója alap­ján azonban tavaly semmilyen te­vékenységet nem folytatott. Az előterjesztés szerint az érintett közalapítványok alapító okiratai­ban előírt célok megvalósítása ér­dekében szükséges a közalapít­ványok egyesítése. A három ala­pítvány tevékenységét a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Művé­szeti Közalapítvány folytatná to­vább, céljai közé beépülnek a má­sik két alapítvány céljai is. Az egyesített közalapítvány működésével kapcsolatos teendő­ket a megyei művelődési, tovább­képzési és sportintézetre bíznák. Döntés az ügyben a megyei köz­gyűlés pénteki ülésén várható. ____________________________________________(BGY) Körkérdés Marton János, 39 esztendős karbantartó: - Természetesen ha az elképze­lés megvalósul, én is élek majd ezzel a lehető­séggel. Nem tartom rossz öt­letnek, bár véleményem szerint inkább jelképes értéke, mintsem gyakorlati jelentősége volna egy ilyen döntésnek. Ahol ugyanis szegény a család, ott az adó egy százaléka sem tesz ki komolyabb summát. Aki pedig jól keres, az megtalálja a módját, hogy ettől függetlenül is segítse a szüleit. Magyariné Szarnák Magdolna, 41 éves laboráns: - Őszintén szólva én alap­vetően az ötlet tálalását tar­tom egy kissé visszatetsző­nek. Vélemé­nyem szerint ugyanis a szü­lők támogatása a társadalmi és családi össze­tartozás egyik legtermészetesebb megnyilvánulása. Az tehát már régen rossz, ha ezt célzott kor­mányintézkedésekkel kell kipro­vokálni. Ennek ellenére én csu­pán azért nem ajánlanám fel adóm egy százalékát a szüleim­nek, mert ők még mindig jobban állnak anyagilag, mint mi. Pék Ferenc, 42 esztendős daru­kezelő: - Kimondottan helyes­lem ezt a ter­vet. Sőt, én úgy hallottam, hogy ez az ösz- szeg a gyerme­kek oktatásá­nak finanszíro­zására is fel­használható lesz. Mivel ne­kem idős szülőm és továbbtanu­lás előtt álló gyermekem is van, még nem tudom, melyiküknek jön majd jobban a segítség. BUGÁNY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents