Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-12 / 263. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TÜKÖR 2001. November 12., hétfő Sokarcú az idei évjárat Országszerte Szent Márton napján ünnepelték az újbort Egy régi szokást felelevenítve öt éve ünnepük országszerte Szent Márton napján az újbort, amely egyben kiváló alkalom a borászoknak a bemutatkozásra. Mint borászkörökben mondják: igazi „hétköznapi ünnep”, amely az élet örömét, jó bort, jó ételt kínál, kis meg­állást a rohanó világban. _______________Budapest- A legenda úgy tartja, hogy az újbort kóstolva megállapítható, milyen az átlőtt évjárat. Nos, mi­lyen? - kérdeztük Zilál Zoltántól, a Corvinum Bo­rászati és Befektetési Kereskedelmi Rt. főborászá­tól a Szent Márton-bor szombati bemutatkozásán.- Egy szóval jellemezve: sokarcú. Az utóbbi év­tized legnagyobb mennyiségű, előzetes becslések alapján 4,54,8 hektoliter bornak való szőlő ter­mett az országban. A bor minőségét tekintve azonban már nem olyan kiemelkedő az évjárat. Egyes borvidékeken - elsősorban a szeptemberi időjárásnak köszönhetően - gyengébb lesz a mi­nőség. A belföldi fogyasztás évente mintegy 3-3,5 millió hektoliter körül alakul, és általában egymil­lió hektoliter kerül exportra. Tavaly csak 800-850 ezer hektoliter került a külpiacokra. Az export visszaesésének okát a bormarketing forrásainak csökkenésében látja Zilai. Az elmúlt két-három esztendőben a korábbinál kevesebb ál­lami támogatást kapott az ágazat. A szakember szerint évente legalább 300-350 millió forintot kel­lene fordítani arra, hogy a magyar borok verseny- képesek legyenek a nemzetközi piacokon. Szent Márton bora minden évben Bock József vülányi borász kékoportójából készül.- Szeptember közepén még tőkén volt az a sző­lő, amiből most kóstolunk. Azt mondják, a szoká­sosnál nagyobb hozzáértést igényel a bozsolé el­készítése. Igaz ez?- Nagyon nagy lelkesedést, hozzáértést, és fő­leg odafigyelést igényel az újbor elkészítése. A Szent Márton borát a szüretet követően hat hét alatt kellett elkészíteni, hogy palackba kerülhes­sen a bemutatását megelőzően tíz nappal. Na­gyon fontos a technológia, azok a műveletek, fo­gások, amelyek egy átlagos borkészítésnél hosz- szabb időt vesznek igénybe. A primőr bor nálam nem kerül fahordóba. Az eljárásban vannak irá­nyított dolgok, amiket egyébként az idő oldana meg, azt a borásznak kell megoldani. Együtt kell lenni a szőlővel, az erjedő anyaggal és a készülő borral. A legfontosabb a frissesség, és az is, hogy az újborok hat hónapon túl is élvezhetők ma­radjanak. A kiváló borász reméli, hogy az ágazat kilábal Bock József Szent Márton borával FOTÓ: EUROPRESS/GIGOR jelenlegi átmeneti válságából, s a jó magyar borok visszanyerik presztízsüket, és ismét nagyobb mennyiségben lesznek eladhatók külföldön. Eh­hez azonban - mint mondotta - komoly marke­tingre van szükség, amelyet a kormánynak, az ál­lamnak kell átvállalnak De nem elég hogy jó, sokat kell róla beszélni is, az árát pedig úgy kell kialakítani, hogy az utaljon arra: a palackban érté­kes ital van. újvári gizella Kamarai terv a felkészítésre Az EU-ba induló vállalkozások igénylik a segítséget A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara komplett program­tervet készített a hazai vállalkozások EU-integrációs felkészí­tésére. A decentralizált képzési szemináriumsorozatokat, megyei tájékoztató rendezvényeket, kiadványokat magába foglaló program költségvetése 79 millió forint. BÁT-ÖSSZEFOOLALÓ Tovább drágult a búza A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,4 milliárd értékű áru­val kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon közel 15 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - de­rül ki egyebek között a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. Az ótermésű búza jegyzései 590-1090 forinttal csökkentek, míg az új termésűeké 510-1200 forinttal drágultak. A decemberi lejárat 24010 forinton állapodott meg. Az extrabúza ára decem­berre 28400 forintra emelke­dett. A kukorica piacán az óter- mésűek a hétfői nyitó árszint­hez képest a kereskedés utolsó napján alacsonyabban zártak. A kukorica értéke 370-990 forint­tal gyengült, decemberi elszá­molóára 18 730 forintra süllyedt. A legnagyobb veszteséget a jövő év májusi termin szenvedte el, így 20 500 forinton fejezte be a kereskedést. A takarmánybúza - 450 forinttal - 19460 forintra emelkedett, a takarmányárpa vi­szont 18000 forint maradt. Az olaj napraforgó piacán az ár­folyamok 1210-2400 forinttal erősödtek, decemberre 67160 forintért lehetett jegyezni. A szója ára ugyanerre a határidőre 68 700 forint maradt. A határidős pénzpiacon vál­tozatlanul az euró volt a legke­lendőbb. Az európai közös valu­ta árfolyamai közül a leg­nagyobb, 3,20 forintos érték- csökkenést a novemberi lejárat könyvelhette el. Az euró decem­beri elszámolóára 252,40 forin­ton állapodott meg. Az amerikai dollár jegyzései 0,88-2,50 forint­tal csökkentek. A zöldhasú no­vemberben 282, decemberre 284 forintot ér. __________-uo­Mű szaki elitképzés a Pannon GSM-nél Budapest A felsőfokú műszaki tanulmá­nyok során elsajátítható elméle­ti és gyakorlati ismeretek - le­gyenek bármilyen alaposak és korszerűek - gyakran nem es­nek egybe a frissdiplomásokat alkalmazni kívánó cégek, külö­nösen a távközlési vállalatok igényeivel. Ezt megelőzendő, a Pannon GSM a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomá­nyi Egyetemmel, a Budapesti Műszaki Főiskolával, a Széche­nyi István Főiskolával és a Mis­kolci Egyetemmel karöltve ki­dolgozott egy, a maga nemében páratlan, hosszú távú szakmai ösztöndíjrendszert. Az ösztöndíjakat az általá­nos gyakorlat szerint felsőokta­tási intézmények, alapítvá­nyok, diák- vagy kormányzati szervezetek alapítják, illetve ír­ják ki. A vállalatok általában csak a szakmai terepgyakorla­tot biztosítják a hallgatóknak. A Pannon GSM Magyarorszá­gon elsőként kidolgozott új programja annyiban tér el a megszokottól, hogy ebben az esetben az ösztöndíjat maga a cég alapította, és a hagyomá­nyos akadémikus, kutatói ösz­töndíjak jellemzőit ötvözi a gyakornoki terepmunkával. A Pannon GSM műszaki igazgatóságain összesen hu­szonkét témakörre írnak ki pá­lyázatot, minden témában 1-1 pályázó nyerheti el a cég ösz­töndíját. A képzés során ezen igazgatóságok vezető szakem­berei lesznek a hallgatók kon­zulensei, akik az ösztöndíj idő­tartama alatt napi szinten, sze­mélyesen foglalkoznak majd a hallgatókkal, együtt dolgozva a pályázó által választott té­mán. Azokkal, akik megfeleltek a szakmai elvárásoknak, a Pan­non GSM Távközlési Rt. leg­alább kétéves munkaszerző­dést ír alá. ■ Budapest A kamara stratégiai célkitűzése, hogy szoros együttműködésben a hatóságokkal és más érdek-képvi­seleti szervekkel aktívan szerepet vállaljon a hazai vállalkozások eu­rópai uniós felkészítésében, köz­reműködjön az erre irányuló tö­rekvések koordinációjában. A gaz­dasági önkormányzat álláspontja szerint az idő sürget, ezért nagyon fontos, hogy már a jövő év elején egy átgondolt országos program induljon ebben a témában. A kamarai program megvalósí­tásának fontos részesei lehetnek a területi kamarák. Az előzetes fel­mérések alapján mind maguk a kamarai tagok, mind a decentrali­zált szervezetek komoly várako­zással tekintenek a grandiózus fel­adat elé. A felkészítés fontos ele­me a megfelelő tájékoztató infor­mációs anyagok elő- és elkészíté­- Mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek az üzletrésze olyan szö­vetkezetnél van, amely ellen fel- számolási eljárás indult? - kér­deztük Bérezi Norberttól, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkárától.- Már elkezdődött azoknak a külsőüzletrész-tulajdonosoknak a felmérése, akik a vételi ajánlat­ból kimaradtak. A céginformá­ciós szolgálattól a tárca pontos adatokat kért a felszámolási eljá­rás alatt álló szövetkezetekről. Ezt követően a kormány megvizs­se. A hatékonyság érdekében fon­tos szerephez juthatnak azok a kamara által tervezett decentrali­zált szemináriumok, illetve inten­zív tájékoztatási fórumok', ame­lyek egységesen ugyanazokat az ismereteket terjesztenék minden régióban. Egybehangzó kamarai véle­mény szerint szükséges, hogy a kidolgozott program mindenkép­pen illeszkedjen a kormány Szé- chenyi-tervben megfogalmazott törekvéseihez, ugyanakkor szük­ségszerű figyelembe venni az uniós tagországokban működő kamarák sikeres felkészítési programjainak tapasztalatait is. Ez utóbbiak alapján az országos program két nagy szakaszban va­lósítható meg. Az elsőben a csat­lakozás által közvetlenül érintett vállalkozók, a másodikban pedig az euró bevezetésében érintett szereplők tájékoztatására kerül a gálja annak a lehetőségét, miként lehetne rendezni ezeknek az em­bereknek az ügyét is.- Mikor kapják meg pénzüket azok, akiknek az állam most megvásárolta a külső üzletrészét?- A szerződés megkötéséről számított 45 napon belül. Akiket valamilyen okmány pótlására kel­lett felszólítani, azokkal később tudták az FM-hivatalok megkötni a szerződést.- December elsején kezdődik a nyugdíjasok üzletrészének felvá­sárlása. Tőlük mennyiért veszi meg az állam a birtokukban lévő vagyonrészt, és mi a teendőjük?- Az MFB Üzletrész-hasznosí­hangsúly. A kamara számításai szerint mintegy 236 szemináriu­mon lehetne hatékonyan eljuttat­ni a szükséges ismereteket a vál­lalkozókhoz. A gazdálkodók ré­széről az előzetes felmérések alapján élénk érdeklődésre lehet számítani, közülük mintegy 7000 vállalkozót, cégvezetőt készíte­nének fel a kurzusok. Az elképzelések szerint a vállal­kozások országos EU-integrációs felkészítését szolgáló program ka­marai részét a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara saját koordiná­cióban kívánja megvalósítani. Az MKIK a program végrehajtására közvetlenül szerződne a Gazdasá­gi Minisztériummal, majd a terüle­ti kamarákkal külön megállapodás szerint irányítaná az országos programot. A kamarai programjavaslat jövő évi költségvetése megközelíti a 80 millió forintot. Ennek két legjelen­tősebb eleme a 236 szeminárium megszervezése és lebonyolítása 48, illetve az információs ki­adványsorozat előállítása 25 mülió forinttal. tó Kft. az 1992. évi vagyonnevesí­téskor bejegyzett névértéken tesz vételi ajánlatot. Ha valaki úgy gondolja, hogy üzletrésze a Kft. által meghirdetett vételárnál érté­kesebb, akkor azt nem kell elad­nia. Nincs eladási kötelezettség. A nyugdíjasok december else­je után vehetik át a nyomtatvá­nyokat a falugazdászoknál, illet­ve a megyei földművelésügyi hivatalokban.- Hány igénylőre számítanak?- A nyugdíjas üzletrész-tulaj­donosok száma az 1992-es va­gyonnevesítéskor 400 ezer volt. Az azóta eltelt kilenc év alatt so­kan elhaláloztak, illetve nyugdíj­ba mentek. Hogy pontosan hány embert érint az ajánlattétel, az csak az igénybejelentés lezárultá­val derül majd ki. _____________________________________(ÚJVÁRI) KASZÁSÉ. Kifizetés 45 napon belül Lejárt a külső szövetkezeti üzletrészek felajánlásának határideje Október1 végén lejárt a külső szövetkezeti üzletrészek felaján­lásának határideje. Az agrártárca adatai szerint összesen 256633 tulajdonos ajánlotta fel vagyonrészét az államnak megvételre. Budapest Kérdéses a hétrégiós variáció Konkrét döntések nehezen születnek Budapest A politikai szándékok arra mutatnak, hogy régiók lép­nek majd a megyék helyére. Arról azonban még nincs kor­mányzati döntés, hogy a je­lenlegi megyerendszert ala­kítsák át, vagy megváltozta­tott határokkal a mostaninál több térséget hozzanak létre. Minden jel szerint nem a mostani hét régió lesz a to­vábblépés alapja - értesült a Világgazdaság. A jelenlegi tervezési-sta­tisztikai régiókat kijelölő országgyűlési határoza­tot több mint négy évvel ezelőtt fogadták el, de ar­ról még mindig nem szü­letett döntés, hogy ezen régióhatárok mentén szerveződik-e újjá a köz- igazgatás, illetve felvált­ják-e a megyei önkormányzatokat a regionálisak. A döntéshez az al­kotmányt és több kétharmados törvényt is módosítani kellene, amihez olyan széles körű politikai konszenzus szükséges, amelynek jelenleg a csírái sincsenek meg. A közigazgatás továbbfejlesztésé­nek 2001-2002. évi feladatairól szóló kormányhatározat szerint ez év december 31-ig a kabinet elé kell kerülnie az átalakítás lehetsé­ges megoldásainak. Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tájé­koztatása szerint ugyan konkrét kormánydöntés még nem szüle­tett, de minden szándék arra mu­tat, hogy esetleg 2006-tól önkor­mányzati régiók lépjenek a me­gyék helyére. Az államtitkár kifej­tette: még nyitott kérdés, hogy hány régió legyen, s felmerülhet a mostani, a megyehatárokkal egy­beeső régióhatárok módosítása is. Ez azonban úgy képzelhető el, hogy több, szakmailag egyenlő ér­tékű koncepció készül ezek előnyeinek és hátrányainak elem­zésével. A választott testületekkel, saját rendeletalkotási, adókivetési és gazdálkodási joggal bíró önkor­mányzati régiók kialakítása nem európai uniós elvárás, a tagállam­okban sincs egységes gyakorlat - szögezte le az államtitkár. Az EU számára, illetve az uni­ós fejlesztési források megszerzése szem­pontjából megfelelő a jelenleg meglévő hét tervezési-statisztikai ré­gió. A területi közép­szint megerősítése, il­letve átalakítása saját érdek, amelyet az ön- kormányzati rendszer jobb működése, a gazdasági és te­rületfejlesztési források koncent­rálása, a közszolgáltatások racio­nálisabb, hatékonyabb meg­szervezése tesz szükségessé. A rendszerváltás során a helyi ön- kormányzatok ugyanis jelentős önállósághoz jutottak, a megyék viszont elvesztették integráló­szerepüket. A megye-régió vita a rendszer- váltás előtti időkre nyúlik vissza, s jelenleg is megosztja a szakmai közvéleményt és a politikai erő­ket. Az mindenképpen politikai döntést igényel majd, hogy a tér­ségek kialakításának és a megyék megszüntetésének, .esetleg a je­lenlegi megyerendszer átalakítá­sának előkészítését kezdje meg a jogalkotás - fejtette ki az állam­titkár. ■ Emelkedő közlekedési díjak Budapest A közlekedési hatósági eljá­rási díjak 2002. január 1-jén várhatóan 8-9 százalékkal emelkednek, ami érinti a köz­úti járművek forgalomba he­lyezési, a környezetvédelmi felülvizsgálati és a közleke­dési engedélyek díjait - jelen­tette be Fónagy János közle­kedési és vízügyi miniszter. A miniszter közölte: a díjak emelését kezde­ményezte Varga Mihály pénzügyminiszternél. Hozzátette: a közleke­dési tárca programjá­ban kiemelt helyen sze­repel a közúti közleke­dés biztonságának nö­velése, amelyben kulcs­szerepet kap a közlekedési ható­ság ellenőrzési rendszere. Hunyadi István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója el­mondta: az elmúlt tíz évben mintegy 15 millió műszaki és 19 millió környezetvédelmi felül­vizsgálatot végeztek el. Kiadtak több mint 800 ezer vezetői jogo­sítványt, és felügyeleteiknél meg­fordult 50 millió ügyfél. A főigaz­gató kiemelte, hogy 1991 óta 34 közlekedésbiztonsági beruházást valósítottak meg mintegy 6-8 mil­liárd forintért. Tavaly 14 milliárd forint árbevétel után az idén mintegy 15,5 milliárd forintra számítanak, aminek 6-8 száza­lékát elsősorban infor­matikai fejlesztésekre fordították. Összesítőjükből ki­derül, hogy 2000 végén összesen 2,364 millió személygépkocsit tar­tottak nyilván, ame­lyeknek átlagos kora 11,77 év és kétharma­duk 10 évesnél öre­gebb. Tehergépjárművekből a múlt év végén 328,4 ezer volt Ma­gyarországon 9,2 éves átlagélet- korral, amelyeknek csaknem a fele 10 évnél idősebb. Szigorodó vadászatok Garantálni kell a védett fajok biztonságát Budapest A vadászati szabá­lyok szigorítására van szükség, amely garantálná a védett fajok biztonságát - nyilatkozta Turi- Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter a hét végén. A környezetvédelmi tárca aggo­dalommal tapasztalja, hogy a je­lenlegi vadászati szabályok nem biztosítanak megfelelő védelmet a kártékony, és a vadászat elemi szabályait semmibe vevő bér­vadászokkal szemben. A miniszter azért döntött a szigorítás kezdeményezéséről, mert újabb madártetemek kerül­tek elő egy hűtőház­ból. Ezt megelőzően a múlt héten a Baranya megyei udvari határnál fogtak el két olasz ál­lampolgárt, akik mint­egy 280 millió forint értékű védett madarat akartak átvinni a hatá­ron. A miniszter el­mondta: ezek alapján úgy látja, nem egyedi esetekről van szó, így meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Túri-Kovács Béla elmondta: a jövő hét elején kezdik az elő­készítő munkákat. Amennyiben lehetséges, kormányrendelettel szigorítanák a feltételeket, de ha szükséges, módosítják a vadá­szatról szóló törvényt. Fónagy Janos Turi-Kovacs Béla 1

Next

/
Thumbnails
Contents