Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-01 / 229. szám

7. OLDAL ü 2001. Október 1., hétfő Kreatív, nyughatatlan életút Nyughatatlan vénáját édesanyjá­tól örökölte. Annak sem voltak tétlenül eltöltött órái. Ha csitult a házimunkák pergő üteme, akkor gobelineket készített, s színes ru­hadarabokból képeket mintázott. Úgy tűnik, családja génjeibe ágyazódott a szépség szeretete, az önkifejezés sürgető vágya. Mi­ért volna akkor kivétel a szolnoki Falusi Zoltán? Példáját követve a fia is szépen festeget, a lánya tet­szetős divatterveket készít, fog- technikus unokája pedig kis­plasztikával foglalkozik. A felesé­ge is készít gobelineket. Néha kát (az egyiken tíz középkori cí­mer volt), s amikor az üzletekben megjelentek a tranzisztorok, ak­kor órákat, jelzőberendezéseket készített. A Falusi Zoltán által festett ké­pek száma háromszáz körül ala­kul. Az ország sok területén meg­találhatók. A szolnoki Damjanich Múzeum képtára öt festményét őrzi. A Verseghy megyei könyv­tárnak is adományozott belőlük. A keszthelyi Balaton Múzeum­ban is van képe, s néhány ikonja a miskolci képtárban. A rákóczi- új falui templomot négy ikon dí­Falusi Zoltán képei között versenyeztek is, hogy melyikük tud szebbet alkotni. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnál eltöltött évtizedek, s nyugdíjazása után kezdett intenzívebben foglalkoz­ni a festészettel. Könyvtárnyi szakkönyvet s olyan videokazet­tákat szerzett be, melyek nagy művészek munkamódszerét is­mertették. Megfogadta Lyka Kár­oly Kossuth-díjas művészettörté­nész, festő tanácsát, aki arra a kérdésre, hogy mit tegyen egy kezdő festő, azt válaszolta: má­soljon, másoljon. Nagy-nagy igyekezetében egy­szer csak arra döbbent, hogy a részletek kimunkálását elhanya­golja képein. Szigorú leckét adott fel saját magának. Nekifogott két nagy ikon elkészítésének. Az egyiken huszonhárom, a mási­kon harminckét kép van. A rész­letek finom művű kidolgozása eredményesnek bizonyult. Talán akkor érezte igazán, hogy a festészet az ő világa. Korá­ban mással is foglalkozott. Készí­tett intarziákat, faragott óratoko­szíti. Mindegyik az ő munkája. A Szolnokon most épülő görög ka­tolikus templomnak egy ikont szándékozik adományozni. Több száz rajzot, grafikát tar­talmazó kiadványai is sok helyre eljutottak. A „Szolnoki képek” cí­műből például hatszáz a város is­koláiba került. Átlag kétévenként állítja ki ké­peit. Volt már három kiállítása Szolnokon, s amellett Miskolcon, Keszthelyen és Szombathelyen. Falusi Zoltán azt vallja magá­ról: - Autodidakta festő vagyok. A természet, a hazai tájak, az em­berek állnak érdeklődésem kö­zéppontjában. Egyik kritikusa a következőket írta róla: „Realista ... Műveiben az emlékek és a képzelet világa nemegyszer költeményszerűen tárul elénk. Felkészültséggel, biz­tos ecsetkezeléssel készülnek ké­pei, melyek a romantikát is meg­villantva jelennek meg. A művé­szetet és a festés mesterségét hit­tel szerető ember.” így igaz! „RÁK ELLEN A FLAVONOIDOK” kongresszus lesz Szolnokon! Nem gyógyszer - mégis használ A „segítőkész” flavonoid műtét előtt és után is al­kalmazható. Napjainkra számos bizonyí­ték gyűlt össze a szer hatásos­ságáról: a világ jelentős labo­ratóriumai és klinikái erősítet­ték meg előnyös tulajdonsá­gait. Bizonyítottan gyulladás- csökkentő, hozzásegít az érel­meszesedés megelőzéséhez, és olyan hatóanyagokat tartal­maz, amelyek gátolják a daga­natos sejtek osztódását, sőt részben már kialakulásukat is.- Természetesen ez sem csodaszer - hangsúlyozza dr. Erdős Sándor. - De tapasztala­taim meggyőztek arról, hogy bizonyos esetekben rendkívül hatékony, kiváltképp például az emlődaganatok esetében. Volt eset, hogy a flavonoidos gyümölcskoncentrátum há­rom hónapos szedése után számottevően csökkent a da­ganat mérete és az áttétek ki­fejlődése. A kristályos és ampulla for­mában előállított flavonoidki- vonat sajátos „mellékhatása”, hogy jelentősen mérsékli a ke­moterápiás gyógyszerek mel­lékhatásait: szedése nyomán normálissá válik a májműkö­dés, csökken a hajhullás, ja­vul a betegek közérzete. To­vábbi előnye a különleges „gyümölcskoktélnak”, hogy nincs ellenjavallata: a beteg­ség bármelyik stádiumában - műtét után is - alkalmazható. A történethez tartozik, hogy ezt az ígéretes, teljes egészében magyar szellemi terméket képviselő szert egy­előre egy egri üzemben gyárt­ják - mondja befejezésül Er­dős doktor. - Jómagam is csak egy zárt láncú értékesítő háló­zat útján jutok hozzá a bete­gek kezeléséhez szükséges mennyiséghez. A zalaegerszegi onkológus úgy véli: a flavonoidtartalmú koncentrátum hivatalos meg­ítélése a Béres cseppek sorsá­hoz hasonlít. Reméli azon­ban, hogy - az orvosi gyakor­latban már bebizonyított hasznossága ismeretében - nem kell ugyanazt a húszéves kálváriát végigjárni ahhoz, hogy valódi gyógyszerré nyil­vánítsák. (PR) Orvosok közreműködésével Flavin 7 kongresszus lesz 2001. október 6-7-én, a Hotel Pelikánban. Bővebb információ: 56/240-259 Kamilla Biyo Bt. Kutyafuttában Kárpátalján „Munkács szép várának / Kövei peregnek. / Zrínyi Ilonának / Könnyűi erednek. / Köny- nyűi erednek, / Sárral keverednek. / Vala­hol titokban / Zászlókat temetnek.” Tárczy Andor Ungnak és Tiszának című szép ver­sét tanulják a Szolnok városi nyugdíjasklub Kár­pátalját járó tagjai. Egyre erősödik bennük az a tu­dat, hogy ezen a tájon magyarnak lenni évszáza­dokon át egyet jelentett a zászlók temetésével, a magyarságtudat örökös megaláztatottság közbeni ápolásával. Meghatódva hallgatják a csoportjuk idegenve­zetőjéül szegődött tanítónő szavait: A II. vüághá- ború után a técsői református templom falán lévő, az első világháború hősi hatottainak nevét őrző márványtábla összetörésére adtak utasítást az uk­rán hatóságok. A harangozó leszedte és egy sírba rejtette az emléktáblát. Márványtöredékeket sze­rezve „igazolta” az utasítás végrehajtását. Halálos ágyán árulta el tettét a lelkésznek. Az emléktábla mostanában került vissza eredeti helyére. Beregszászon a Bethlen-, illetve a Rákóczi-bir- tok udvarházának falán van egy emléktábla „Bethlen 1629” felirattal. Felújítás címén többször levakolták, ám a magyarok mindig letisztították. Hosszú huzavona után most tisztán áll a tábla a helybeliek által grófudvarnak nevezett épület- A munkácsi vár tömb falán. A beregszásziak minden lehető módon bizony- épületén. Itt működik az Illyés Gyula Színház is - gatják magyarságukat. Minden olyan jeles ma- bár kevés az értő közönsége, gyár személynek, akinek akár csak egy kis köze is A kárpátaljai életszínvonalról csak annyit: be­volt városukhoz, emléktáblát vagy szobrot emel- regdédai házigazdám forintra átszámított nyugdí- tek. Negyven ilyen alkotást őriznek most is, pedig ja havi ötezer, a feleségéé pedig háromezer. A szű- néhány veszendőbe ment. Az ízekre szedett régi kös körülmények ellenére Krőzusként fogadták országzászló talapzatának köveiből szovjet hősi és szállásolták el a szolnoki nyugdíjasokat a be- emlékművet emeltek. Petőfi bronzszobrának ta- regdédaiak. lapzatára - Dénes Pál méltató szavai után - oda- A helyiek részben a szegénységnek tudják be kerül a szolnoki nyugdíjasok koszorúja. azt, hogy - a korábbi gyakorlattól eltérően - az Kárpátaljáról negyvenezer, Beregszászról ti- ukránok között is nő a reformátusok száma. Azok zenötezer magyart hurcoltak „malenkij robotra”, ugyanis jelentős támogatást kapnak Hollandiá- Sok ezren odavesztek. Ilyen vérveszteségek után ból. szívhez szóló, tiszteletre méltó a helyiek féltve őr- Vidámabb témákra váltva: Beregszászon van zott magyar mivolta, ami mostanában - úgy tű- Fedák Sári volt kastélya. Csoportunk derülve hall- nik - egyre jobban szétsugárzik. Kísérőnk öröm- ja az idegenvezetőnktől: helyi hagyományként a mel újságolja, hogy Gyertyánosligeten megnyílt a színésznő azért kapta a kastélyt Schönborg gróf­századik magyar iskola. Kárpátalján nem csökken tói, mert megengedte, hogy meztelen hasán kár- a magyar iskolába járók száma. Az ukránok közül tyázzanak az urak. Állítólag sok beregszászi asz- is sokan magyar iskolába íratják gyermekeiket, szony ugyanígy tenne egy ilyen szép kastélyért. Ennek oka egyszerű: „Odaát jobb.” Fejlődik a ma- Útban a Vereckei-hágóhoz, a Latorca felett sok gyár felsőfokú képzés is. Beregszászon a régi Ro- himbálódzó kötélhidat látunk. Azt tartják róluk, yal szállót most alakítják át magyar főiskolai kol- hogy ha a férj rájuk küldi a feleségét, s jól megráz- légiummá. Beregszászon a lakosság ötvenegy za az egyébként is ingatag függőhidat, akkor az százaléka magyar. A hetvenes évek elejéig sok, asszony mindent bevall. Emlékeinkben őrzött pil­lanatképek közé soroljuk a világörökségi tagságban re­ménykedő munkácsi vár szép kontúrját, az alatta gon­dosan rendbe hozott város- központot. Örök élmény ma­rad számunkra a Vereckei- szoros lenyűgöző látványa, az ott szétvert magyar em­lékmű torzója, a Kiss Béla megemlékezését követő ko­szorúzás, a Himnusznak a szoros felett szárnyaló dalla­ma. Ugyanígy az elhurcoltak szojvai emlékművének ko­szorúzása, a Kárpátok fensé­ges karéja. Legmaradan­dóbbként azonban valószí­nűleg a kárpátaljaiak ma­gyarságtudata él bennünk. Az, amit a bevezetőül emlí­tett vers így sűrít: „Ungnak éi Tiszának / Örök a járása, /Mint konok szívünknek / Szilaj lobogása. / Szilaj sodorása / Ungnak és Tiszának, / Őrzői vagyunk még/Ezeréves lángnak. ____________■ Sor okban ÚJ EGYESÜLET. Szolnokon megalakult a Nyugdíjasok Or­szágos Képviseletének megyei egyesülete. A Nyugdíjasok Or­szágos Szövetségéhez tartozó megyei nyugdíjasok kulturális és érdekvédelmi egyesülete is képviselteti magát az új egyesü­letben, amely a hathatósabb ér­dekvédelmet tűzte célul. Erre szükség is volna, hiszen a nyugdíjasok kulturális igényei­nek kielégítése elfogadható, de az érdekvédelme kevésbé. MEGYEI KÜLDÖTTÉRTE­KEZLET. A megyei nyugdíja­sok kulturális és érdekvédelmi egyesülete szeptemberi küldött- értekezletén új alapszabályt fo­gadott el. Eszerint az egyesület társadalmi szervezetként mű­ködik, közhasznú tevékenysé­get folytat, és nem zárja ki - il­letve kifejezetten elősegíti -, hogy tagjain kívül más is része­sülhessen közhasznú szolgálta­tásaiból. Vállalkozási tevékeny­séget csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azo­kat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület politikai tevékeny­séget nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, illetve nem fogad el. Országgyűlési, fővárosi, megyei önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, s a jövőben sem fog állítani, illetve támogatni. VIDÁM MÜVEK FESZTIVÁLJA. A tiszaszentimrei művelődési ház és nyugdíjas-egyesülete im­már harmadik alkalommal ren­dezi meg a „Vidám művek fesz­tiválját”. A rendezvény október 21-én, a művelődési ház szín­háztermében lesz. A fesztivált vers, próza, dal, színpadi jelenet és egyéb kategóriában hirdették meg. Jelentkezni a művelődési ház címén (Tiszaszentimre, Pe­tőfi út 13.) vagy az 59/356-240- es telefonszámon lehet. SZÜRETI BÁL. A Ságvári Ka­baré Dalkör október 13-án szü­reti bált rendez a szolnoki repü­lőtéri művelődési házban. A vi­dám hangulatúnak ígérkező rendezvényen fellépő művé­szek nevét meglepetésnek tar­togatják a rendezők. A nyugdí­jasok részvételi szándékukat az 56/344-875-ös telefonszámon vagy az 5000 Szolnok, Liget u. 3. VT./l. címen jelenthetik be. NYUGDÍJASOK SPORTNAPJA. A nyugdíjasok megyei kulturá­lis és érdekvédelmi egyesülete szeptember közepén sportna­pot rendezett Szolnokon, a Holt-Tisza melletti szabadidő- központban. Több nyugdíjas­klub tagjai vettek részt a játékos programokon. Kedvező benyo­másokkal távoztak onnan - an­nak ellenére, hogy az időjárás nem volt kegyes hozzájuk. ■ A nyugdíjasok oázisa Áttekinteni is sok, mintegy hétezerféle cikket forgalmaz Szolnokon a Dr. Dro­géria. Két fő profilja van: a gyógyásza­ti segédeszközök, illetve a Magyaror­szágon forgalomba hozható gyógynö­vények, gyógyhatású termékek, gyógykozmetikumok, különböző tisz­tálkodási, életvitelt segítő eszközök árusítása. A nyugdíjasoknak nem csak azért kedvelt bevásárlóhelye ez, mert az itt árusított cik­kekre elsősorban nekik van szükségük, ha­nem a Baross úton lévő drogéria sokirányú szolgáltatása miatt is. Ezért keresik fel a me­gye távoli településeiről is. A drogéria nagy kiszolgálóterén a gyógyhatású termékeket, gyógyteákat úgy csoportosították, hogy az egy betegségre való termékeket egy csoport­ban találja meg a vevő. Egészségügyi szak­emberek - élükön dr. Kocsis Károlyné üzlet­vezetővel - dolgoznak az üzletben, tehát szakmai segítséget is tudnak nyújtani. A ki­szolgálótér mellett van egy gyógyászati se­gédeszközöket bemutató termük. Ott ismertetik azt is, hogyan lehet a bete­geket fektetni, járni segíteni, higiénés dolga­ikat végeztetni. Szakmai útmutatást nyújta­nak abban a tekintetben is, hogy a beteg mi­lyen betegségben milyen segédeszközre jo­gosult. Ebben a bemutatóteremben az orvo­sok számára is rendszeresen tartanak to­vábbképzéseket. Ha a beteg a gyógyászati segédeszköz ha­zaszállítását családi, rokoni segítséggel sem tudja megoldani, akkor az üzlet ingyen ki­szállítja azt a megye bármelyik településére, s megtanítja az eszköz használatát. Ingye­nes mértékvétel után — a beteg saját méreté- j re szabva - készítik el a gyógyászati segéd­eszközöket. Júniustól diszkontházként mű­ködik a Dr. Drogéria. Ez azt jelenti, hogy a vásárlók húsz százalékot megtakaríthatnak a cikkek árából. Évszakonként különböző akciókat is szerveznek. Ilyen alkalmakkor újabb öt szá- í zalékot engednek a diszkont árakból. Mit te- gyünk hozzá? Talán annyit: ez kell a nyug- j díjasoknak! Példamutató piknik Az a tény, hogy nem először, s a nyugdí­jasok sokaságával rendezték meg a zagyvarékasi pikniket, arra vall, hogy szükség van az ilyen programokra. Ha nem így volna, akkor nem érkeztek volna Rékasra a megye távolabbi területeiről is, pél­dául Kunszentmártonból. Busszal, gépkocsik­kal érkezett a népes nézősereg. Tizennyolc nyugdíjasklub képviseltette magát - megany- nyi szervezőmunkát adva a helyieknek, akik kitűnően oldották meg feladataikat. Elismerést érdemelnek érte — elsősorban Földes Imre fő­szervező. A vendégek kedves fogadását az általános iskola mazsorettcsoportja és a Margaréta nép­tánccsoport bemutatkozása színesítette. Kö­szöntötte őket dr. Baranyi Imre, a megyei ön- kormányzat aljegyzője is. A szentmise, majd az ebéd után a klubok műsora következett, méghozzá nem is akár­milyen sikerrel. A közönség sokszor az elő­adókkal együtt énekelt. Szép volt, jó volt a rékasi piknik. Példáját máshol is hagyományszerűen lehetne követni. magát magyarnak valló, az értelmiségi réteghez tartozó zsidó család vándorolt ki. A magyarok létszáma miatt így is magyar zász­ló leng az ukrán mellett a polgármesteri hivatal (FOTÓ: GYÖRGYEI JÁNOS) { Szolnokiak egy csoportja vereckei emlékmű torzójánál

Next

/
Thumbnails
Contents