Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-31 / 254. szám
2001. Október 31., szerda ROMA OLDAL 9. OLDAL Hírhozó [y ÖSZTÖNDÍJAK. Jász Nagy kun-Szolnok megyéből 927 roma fiatal - általános és középiskolai tanuló, illetve egyetemi, főiskolai hallgató — tanulmányait támogatja ösztöndíjjal a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. AKTIVISTAMÉRLEG. A megyei munkaügyi központ és a kisebbségi önkormányzatok munkamegbeszélésen vitatták meg a roma közösségfejlesztő aktivisták foglalkoztatásával összefüggő kérdéseket, az országban is egyedülálló program eddigi tapasztalatait. A fórumon javaslatokat fogalmaztak meg a jövő évi feladatokra is. ROMANAP. November 10-én a cigány kisebbségi önkormányzat szervezésében romanap lesz Kunmadarason. A rendezvény keretében az érdeklődők fórumon válthatnak szót országos romavezetőkkel a cigányság helyzetéről. A programot cigánybál zárja. FELMÉRÉS. Szociológiai felmérés készül Szolnok peremterületein élő cigányokról. A cigány önkormányzat alkalmazásában álló roma asszisztensek által végzett kutatás helyzetéről is tájékoztatást kaptak a kisebbségi képviselők legutóbbi ülésükön. Áttekintették a települési önkormányzat rendeletéit is, értékelve azokat a romák felzárkóztatása szempontjából. Egymásra is figyelve Egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő- testületek. Sorozatunkban — pont azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. Mezőtúron egy dologra biztosan nem panaszkodhatnak a cigány önkormányzat tagjai, hogy nem kapnak kellő figyelmet a település vezetőitől. A polgármesteri hivatal egy köztisztviselője ugyanis munkaköri kötelességül kapta: amiben tud, segítse a kisebbségi képviselők munkáját. Ennek, Szujáné Jaksits Ildikó segítségének is köszönhető, hogy bár a cigány önkormányzat évente csupán a törvényekben kötelezően előírt hat alkalommal tanácskozik, ám azokon a lényegi munkára, a romák problémáinak orvoslására koncentrálhat. így például a képviselők idén már megvitatták - az ÁNTSZ egyik szakemberének segítségével - a városban élő cigány lakosság egészségügyi, közegészségügyi helyzetét. Nem is eredmény nélkül, hiszen a képviselők ígéretet tettek, minden tőlük telhetőt megtesznek szakember által felvetett problémák mérséklésére. A soron következő ülésen pedig a családsegítő szolgálat tapasztalatairól cserélnek eszmét a képviselők és az intézmény munkatársai. A cigány önkormányzat munkáját a települési képviselők is igyekszenek segíteni. Éppen ezért kétévente közös ülésen vitatják meg a tennivalókat, beszélik meg a romákat érintő egészségügyi, oktatási, kulturális kérdéseket. A kisebbségi önkormányzat ugyanakkor több kezdeményezése volt az elmúlt években. Az Autonómia Alapítvánnyal közösen indított szociális földprogram ugyan az első esztendő után megfeneklett, ám más téren azonban sikereket értek el. így például egyre nagyobb népszerűségnek örvend — cigányok és nem cigányok körében is - az évente gyermeknapkor megrendezett családi nap. __________________________________j Ké slekedő önkormányzatok A második ciklusban a kisebbségi önkormányzatok felkészültebben láttak munkához, mint négy esztendővel korábban. Míg 1994-ben a megyénkben megalakult 30 kisebbségi önkormányzat közül hat megszűnt a ciklus végére, addig az 1998-ban létrejött 34 cigány kisebbségi testület közül csupán a tiszaderzsi számolta fel magát azzal, hogy a törvényben előírt létszám alá csökkent a kisebbségi képviselők száma. A kisebbségi önkormányzatok üléseinek jegyzőkönyvei azonban még mindig gyakran késve érkeznek be a közigazgatási hivatalhoz. De előfordul, hogy elmarad a törvényben kötelezően előírt közmeghallgatás, vagy éppen a költségvetést, illetve a zárszámadást a határidő lejárta után fogadják el a kisebbségi képviselők.______________ ■ A haj „halljakendje” Lóié Gyula papír szerint fél esztendő múlva lesz férfi- és női fodrász, ám a tanműhelyben már saját vendégkörrel büszkélkedhet. Mindez nem is csoda, hiszen a 18 éves, jászladányi fiatalember már nem egy országos fodrászversenyen szerepelt kitűnő eredménnyel. A tanulás mellett azonban diáktársai gondjaira is jut ideje, első osztályos kora óta iskolája, a szolnoki ruhaipari szakiskola diáktanácsának elnöke. Lóié Gyula mindig is vonzódott a fodrászathoz, a szakmával azonban akkor jegyezte el magát — valószínűleg örök életre —, amikor nyolcadik osztályos diákként egy nyílt napon belépett a szolnoki ruhaipari szakiskola tanműhelyébe. Egy csapásra beleszerelmese- dett az iskolába és a fodrászatba. Édesanyja örült fiú döntésének, édesapja azonban kezdetben jobban szerette volna, ha más szakmát választ. Mára azonban már ő sem bánja, hogy a gyerek a fodrászmesterség mellett kötelezte el magát. Az elmúlt években bizonyította, nem akármilyen mestere lesz a szakmának. Az országos fodrászversenyeken ugyanis nemigen talált legyőzőkre.- Jobb eredményeket a férfifodrászatban értem el, egy országos versenyen lettem első. Női fodrászatban, kontykészítésben egy hasonló megméretésen második helyen végeztem. Ennek ellenére jobban szeretek női frizuLólé Gyula a tanműhelyben már saját vendégkörrel büszkélkedhet Kiénekelt győzelem Négy város öt iskolájának hetven cigány származású diákja versengett a napokban Szolnokon. A Sípos Orbán Szakképzőiskola immár második alkalommal adott otthont a roma fiatalok Ki mit tud?-jának. Az intézmény néhány évvel ezelőtt egy PHARE- pályázat nyerteseként a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó iskoláknak egyfajta hálózatépítői feladatát is elvállata. Ennek keretében szervezik meg a tehetségkutató napot. Idén a házigazdák mellett szegedi, budapesti, kunhegyesi iskolák, illetve a szintén szolnoki Hegedűs T. András alapítványi középiskola diákjai tették próbára tudásukat éneklésben, zenében, táncban, vers- és prózamondásban. A megméretésen részt vevő hetven diák között a Sípos Orbán szakiskola tanulói alaposan kitettek magukért. Énekben dobogó közelébe sem engedtek más iskolák nebulóit. E kategóriában Jakab Mária vitte el a pálmát. De Sárközi Ildikó és Varga Erika, illetve Nagyhajú Tibor, Fazekas Gábor, Tokodi Zsanett, Dana Margit jóvoltából „itthon” maradt a második és a harmadik helyezettnek járó díj is. A modem táncban pedig az iskola 11. évfo- lyamosai diadalmaskodtak. ■ Eséllyel A romák társadalmi helyzetének javítása érdekében hosszú távú kisebbségpolitikai irányelveket dolgoztak ki — mondta az igazságügy-miniszter. Dávid Ibolya roma származású, a közigazgatásban és a közszolgálatban dolgozókkal találkozva kiemelte: idén 8 ezer cigány fiatal kapott tanulmányi ösztöndíjat, jövőre 12 ezren is lehetnek. A szociális földprogram 5 ezer romacsaládnak adhat megélhetést. Bizottság vizsgálja át a jogszabályokat, hogy azok megfelelnek-e az anti- diszkriminációs feltételeknek. ■ Hcd és háló TELEKI JÓZSEF Szegénység és cigányság - hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni a két fogalom közé, még akkor is, ha tudjuk, a nincstelenek között nem csak romák találhatók. Talán ez a rossz beidegződés miatt nem hiányoztak a szegénység elleni küzdelem világnapjára készített különböző ösz- szeállításokból a többségében romák lakta falvak. Tény, hogy ezek a települések talán a szegények között is a legszegényebbek. Ahhoz sem férhet kétség, hogy arányait tekintve a cigányok között jóval nagyobb számban találunk a létminimum alatt tengődő, különböző szociális juttatásokra szoruló családokat. Csakhogy a ma már halmozottan hátrányos helyzetű falvak szegénységének fő oka nem a cigányságban keresendő, még akkor sem, ha egy-egy vállalkozót esetleg éppen a romák magas számaránya riaszt el egy-egy befektetéstől. Mint ahogy a szegénység is csak „eredménye” a romák elmaradt társadalmi integrációjának. Több mint egy évtizeddel a rendszerváltoztatás után ma már hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy a cigányság perifériára szorulását az új társadalmi rend hozta magával. Pedig nem történt más, mint a gazdasági változások nyomán mindenki számára érzékelhetővé vált a már korábban meglévő társadalmi deficit. A romák nagy többségének az államszocializmus évtizedeiben is csupán az ipari munka legalsó, képzettséget nem igénylő, rosszabbul fizetett állásai váltak hozzáférhetővé. Felhalmozott pénz, konvertálható tudás hiánya tette esélytelenné a cigányokat a rendszerváltoztatást követően. Az évtizedek alatt felgyülemlett társadalmi deficit megszüntetése — sajnos — nem lehetséges egyik napról a másikra. Mert hiába adunk hal helyet hálót a rászorulók kezébe, ha nem tanítjuk meg őket halászni. Ehhez pedig idő kell. A cigány kultúrát tanulják A közoktatási törvény alapján a karcagi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények felülvizsgálták pedagógiai programjukat. Az Arany János és a Zádor Úti Általános Iskolában, valamint a Madarász Imre Egyesített Óvodában, igazodva a szülői igényekhez, megkezdődött a cigány kisebbségi óvodai nevelés, oktatás és az interkultu- rális oktatás. Ezen intézményekben évek óta külön tanterv alapján végzik a cigány etnikumhoz tartozó gyermekek felzárkóztató oktatását, nevelését. Most elkészült évfolyamokra lebontva a módosított pedagógiai program. A törvény értelmében a cigány kisebbségi értékeinek megismerését, tanítják a történelmét, irodalmát, képzőművészetét, hagyományait. A programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a törvény igénye esetén lehetővé teszi azt. A szülők nyilatkozata alapján a városban csak magyar nyelóvodai nevelés folyhat a kisebbség nyelvén, két nyelven vagy a cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven. A kisebbségi oktatás lehetséges formái közül Karcagon a cigány kisebbségi oktatás és az interkulturális oktatás valósul meg a fenti két iskolában. Biztosítják a cigány tanulók számára a cigányság kulturális ven folyik az oktatás. A tanórai foglalkozásokon együtt tanulnak a kisebbségi oktatásban részt vevők és nem részt vevők, így az interkulturális oktatás bevezetése is indokolt volt. A magyar gyermekek szakköri keretekben ismerkednek meg a cigány kultúrával, történelemmel, hagyományokkal. Elvesztett nyelv A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egymás mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. így — szemléletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kívánjuk oldani a cigányság történetét vázlatosan (a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének segítségével) ismertető sorozatunkban. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1961-es határozatát követően, mely szorgalmazta a cigányok állandó munkahelyhez és megfelelő lakáshoz juttatását, a cigánygyermekek beiskolázását, a romák egészségi állapotának és körülményeinek javítását, megyei intézkedési tervek.születtek. Részben ennek hatásait is lemérendő 1971-ben az Akadémia szociológiai kutatóintézete egy vizsgálatot végzett megyénkben. Ekkorra a megyében az egy évtizeddel korábbi 2,8 százalékról 3,8 százalékra nőtt a cigány lakosság aránya. A roma népesség azonban — a vizsgálat megállapításai szerint - még egy-egy településen belül sem alkotott egységes etnikai csoportot. A cigányok egy része zárt telepeken élt, egy másik csoportjuk úgynevezett pszeudó telepen, azaz egy nem cigány településen belül létrejött, gyakran teljesen zárt koncentrá- tumban. Léteztek ugyanakkor szórványok, a településbe beékelődött szegmentumok is. A megyében 1976 után a tanács Cigányügyi Koordinációs Bi: zottsága irányításával készültek felmérések a romák helyzetéről. Az adatokból kitűnik, hogy a cigány népesség számaránya tovább nőtt, ugyanakkor fokozódott a differenciáltságuk. A cigány nyelv csupán néhány településen (Öcsöd, Csépa, Mezőtúr, Tiszafüred, Újszász, Szolnok) élt. A különböző dialektusokat beszélők számát egy felmérés 2000 főre tette. ■ Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. rákat készíteni - meséli Gyula, aki nemcsak a tanműhelyben, ollóval és fésűvel a kézben tesz ki magáért. Elsős kora óta ugyanis ő az iskola diáktanácsának elnök is. így minden, az intézmény, a tanulók sorsát érintő kérdésben véleményt kell mondania. A fiatalember szerint azonban ez is, hogy évről évre megválasztják e tisztségre, a fodrászatnak köszönhető. A fodrászműhelybe ugyanis gyakran betérnek az iskola diákjai, akik hamar megismerték és megkedvelték a nem éppen szófukar társukat. A „szavasság” — ahogy Lóié Gyula mondja - éppúgy hozzátartozik a jó fodrászhoz, mint a titoktartás. A vendégek többsége ugyanis szeret beszélgetni, ám amit elmond hajvágás közben, azt nem szívesen hallaná vissza mástól. Mindemellett a fodrásznak - állítja a fiatalember — kézügyességnek és türelemnek sem szabad híján lennie. A frizurakészítés ugyanis nem ötperces munka, egy szép menyasszonyi konty elkészítése például fél napot is igénybe vehet. No és persze a divat iránti fogékonyság sem árt. Lóié Gyula ebből a szempontból is szerencsés, hiszen már egyszer divatot teremtett az iskolában. Egy versenyre készülve - a különleges hatás kedvéért — ugyanis saját haját vörösre festette. Nem sokkal később már sorba álltak az iskola diákjai a tanműhelyben festésre várva. A versengésre alig maradt vörös festék. Fodrásztehetségére azonban nem csak az iskolában figyeltek fel. A versenyeken már egy világcég magyarországi leányvállalata, a Best Hungary támogatja a fiút. Tudományának persze már otthon, Jászladányon is híre kelt. így nem egyszer kopogtatnak lakása ajtaján ismerősök. Lóié Gyulának pedig ilyenkor gyakran fáj a szíve, mert megesik, el kell küldenie a vendéget, hogy a másnapi órákra felkészüljön. Tanulni muszáj, mert nem csak saját iizletgt sze- retne nyitni, hanem távlati célként érettségi, majd mestervizsga lebeg a szeme előtt. így továbbadhatja a fodrászat titkait, és ülhet fodrászversenyek ítészei között. ____________________!
