Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-30 / 253. szám
A cél: közös projektek kidolgozása A francia és a magyar állam együttműködésének történetében nagy jelentőségű eseményre, a francia—magyar partnerség első fórumára és gazdasági kiállításra került sor a „Magyar kultúra éve Franciaországban” elnevezésű eseménysorozat keretében 2001. október 11-től 13-ig Budapesten, a Műcsarnokban. A kiállításon megyénk francia testvérmegyéivel, Dordogne-nyal és Pas-de-Calais-vel közös standon mutatta be gazdaságát, kulturális értékeit, idegenforgalmi látványosságait. A fórum, melynek központi témája a decentralizált együttműködés volt, elsősorban a meglévő közigazgatási kapcsolatok megerősítését, valamint új együttműködések kialakítását tűzte ki célul. A fórumon bemutatkozó ötven francia területi, helyi önkormányzaton kívül részt vett egy tucat francia transznacionális, továbbá több kereskedelmi vállalat, és az ipari kamara is, ami a magyar regionális vidék- fejlesztési irodák számára gazdasági együttműködés lehetőségét biztosította. A rendezvény célja volt többek között az is, hogy a magyar és francia testvérmegyék, települések közös standon mutassák be régióikat, megyéjüket, városukat, termékeiket, és különböző témájú kerekasztal-be- szélgetések keretében tárgyaljanak a további együttműködésről. Megyénk bemutatkozása a kiállítás három napján sikeres volt. Számtalan cég képviselője kereste fel standunkat, ahol 33 megyei cég mutatkozott be Tárgyalások a megyét bemutató standon. Balról jobbra: Roger Pruvost, Pas-de-Calais megye közgyűlésének tagja, Kékessy Dezső párizsi magyar nagykövet és Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke. kiállítóként, illetve kereste üzleti partnerét, főbb tevékenységi köreit ismertetve. A Dordogne megyei küldöttséggel a megyei önkormányzat, és a vízügyi ágazat képviselői vették fel a kapcsolatot. Egymást kölcsönösen tájékoztatták a Tisza és a Dordogne folyó helyzetéről, az árvízi és egyéb problémákról, a megoldásban részt vevő szervezetek működéséről. Mindezt tették annak reményében, hogy ezeknek a megbeszéléseknek közös európai uniós projektek készítésében lesz a folytatása. A szakemberek a vendégeknek megmutatták a szolnoki Tisza-part árvízvédelmi szempontoknak megfelelően újjáépített, magasított szakaszát, a töltéseket, a Holt-Tiszát, a nagykörűi Tisza-szakaszt, valamint az ártéri gazdálkodás helyszíneit, melyek alapjául szolgálhatnak egy közös uniós projektben való részvételnek. Ezek elnyerésére dr. Kékessy Dezső, a Magyar Köztársaság franciaországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerint akkor van esély, ha régiók pályáznak^_____________________________H.V. Sok szakma, sok lehetőség A szolnoki Sípos Orbán Szakközép- és Szakiskola épületét nemrég újították föl. A diákok az újjávarázsolt épületben lassan elfelejtik az építkezés nehéz he- teit-hónapjait. Néhányukat arról kérdeztük, hogy milyen tervekkel jöttek az iskolába, hogy érzik ott magukat, és mire készülnek, ha véget érnek a diákévek. Túró Sándor öt éve jár az iskolába, és a mezőgazdász szakma után most szerzi a második szakmáját. Asztalos lesz. Szeret ide járni, ahol szavai szerint „sok szakma, sok lehetőség” várja. Hétvégeken kertészkedik, hasznosítja az első szakmájában tanultakat. Azt tervezi, hogy visszamegy a falujába, Tiszaburára. Amikor megjegyeztem, hogy ott nagy a munkanélküliség, mosolyogva válaszolta, hogy jó szakmával ott is lehet dolgozni, ő már tudja is, hogy hol kap munkát. Azt mondják rá, hogy örökmozgó típus, ezt maga sem vitatta: szereti a sportot, különösen a túrázás áll közel hozzá. A rákócziúj falui Papp Krisztina három éve jár az iskolába, varrni tanul. Szeretne leérettségizni, majd dolgozni, és később talán tovább tanulni, de még nem tudja, hogy hol. Az átépítés időszakáról azt mondja, ki lehetett bírni, bár a nagy zaj, a kopácsolás nem volt kellemes. Az iskola azonban úgy megszépült, hogy megérte a nehézségeket. A lányok közül többen is érettségizni akarnak, például a szolnoki Pálinkás Tímea, a tiszasülyi Ba- gi Krisztina vagy Agócs Judit Rákó- cziújfaluból. 0 levelezőn szeretné megszerezni az érettségit, minél hamarabb dolgozni akar. Bagi Krisztina, ha tervei valóra válnak, valósággal gyűjteni fogja a szakmákat. Azt tervezi, hogy a varrónői szakképesítés után érettségizni fog, azután megszerzi a fodrász és a cukrász oklevelet is. Hogy miért? Több szakmával könnyebb elhelyezkedni, ő pedig biztosra akar menni. Még nem tudja, hogy visszamegy-e Tiszasülyre, lehet, hogy még Jászapátit is útba ejti az újabb szakmaszerzés során. Kollégista, mint mondta, szereti a kollégiumi életet, jobbak a feltételek a tanulásra, jó az ellátás, és az sem mindegy, hogy nem kell naponta órákat buszozni. Mind egyetértettek abban, hogy az iskola sokféle lehetőséget kínál a szabadidő eltöltésére, szakkörök működnek, színjátszó csoport alakult, ahol kiélhetik a táncszenvedélyüket, szerepelnek az ünnepségeken, többen részt vettek a „Roma ki mit tud?”- on. Van rajzszakkör, lehet sportolni, mint Túró Sándor említette, a túrázáson kívül focizhat, atletizálhat, akinek ahhoz van kedve. A lányok egy része a varrószakkörbe jár, és amikor megkérdeztem, hogy a tanulás után miért járnak még a szakkörbe is varrni, a legtermészetesebb módon válaszolták, hogy azért, mert pluszt ad a tanultakhoz. Aki a lányok közül meg akar maradni a varrás mellett, magán- vállalkozóként képzeli el az életét. Keveslik a fizetést, amit varrodában kaphatnak. Bíznak önmagukban, remélik, hogy elég ügyesek lesznek, és önállóan jobban boldogulhatnak. Nem hiszik, hogy a konfekció eltűnteti a szakmájukat, biztosak benne, hogy a méretre varrott ruhák iránt min- dig lesz kereslet. ______________■ Há rom diploma munka mellett Hajdúné Gácsi Mária gyerekkorában megfogadta, hogy három diplomát fog szerezni, és meg is tartotta a fogadalmát. Jelenleg a megyei ön- kormányzat pénzügyi irodájának a vezetője. Pályájáról, munkájáról kérdeztük. — Csépán töltöttem a gyermekkoromat, ott jártam általános iskolába. A szüleim most is ott élnek. Édesapám, bár szeretett volna, nem tanulhatott, ez vezetett ahhoz az elhatározásomhoz, hogy ha felnövök, én három diplomát szerzek. Kunszentmártonban jártam gimnáziumba. Nagyon jó tanáraim voltak, nem véletlen, hogy az osztályban majdnem mindenki egyetemen-főiskolán tanult tovább. Rögtön az érettségi után, 18 évesen férjhez mentem. Hajdúné Gácsi Mária- Ezek szerint a három diplomát munka mellett szerezte.- Eddig szinte megszakítás nélkül tanultam. Ehhez persze megfelelő családi háttér is kellett. Az első kereskedelmi és vendéglátó-ipari üzemgazdász diploma volt. Amikor gyesen voltam, elvégeztem a közgazdasági egyetemet. Ez úgy volt lehetséges, hogy az első diploma alapján kedvezményeket kaptam, ezért csak három évet kellett végeznem. Végül posztgraduális képzésben az ELTE jogi karán ’95-ben jogi szakokleveles közgazdadiplomát szereztem. Ez doktori címmel nem jár, a képzésben elsősorban a gazdasági életben szükséges joganyag szerepel.- Megáll a három diplománál?- Megállók, azóta csak a kötelező közigazgatási szakvizsgát tettem le két éve.- Milyen munkahelyeken dolgozott, mielőtt a jelenlegi helyére került?- A Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ-nél kezdtem, majd a kunszentmártoni városgondnokságra, onnan egy általános iskolai gondnokságra, majd Cserkeszőlőre mentem. Tisza- kürtön lakunk, ott a helyi képviselő-testületnek és a megyei közgyűlésnek is tagja voltam 1990-94 között. Megválasztottak a pénzügyi bizottság elnökének, így a kezdetektől ismerem a megyei önkormányzatnál folyó gazdálkodást. 1996-ban megkerestek, hogy legyek pénzügyi irodavezető-helyettes, majd irodavezető lettem.- Tiszakürtről jár be dolgozni?- Naponta három órát utazom. Ez soknak tűnik, de megszoktam. A buszon jól lehet dolgozni, vagy éppen beszélni az utasokkal. Sok érdekes, hasznos dolgot, véleményt hallhat az, aki rendszeresen beszélget az emberekkel.- Mivel foglalkozik a vezetése alatt működő iroda?- Röviden úgy határozhatnám meg, hogy döntés-előkészítő és -végrehajtó munkát végzünk. Feladatunk az önkormányzat teljes költségvetésének elkészítése, egyeztetése az intézményekkel, a közgyűlés elé terjesztése. Ez a legnagyobb rész a munkánkban. Egyéb munkaterületeink például a 12 milliárdos pénzügyi forgalom pénzügyi és számviteli bonyolítása, de vannak munkaügyi és számfejtési feladataink, valamint mi tartjuk nyilván és kezeljük az önkormányzat vagyonka- taszterét. Feladatkörünkbe tartozik az intézmények felügyeletiköltségvetési ellenőrzése. Mindezt tizenöt nő végzi, sőt a velünk szoros kapcsolatban lévő 25 intézmény gazdaságvezetője is mind nő. BJC. Hasznos ismeretek az Unióról Európai információs pont (HP) a megyei könyvtárban A Külügyminisztérium kezdeményezésére 1996- tól szervezték meg Magyarországon az úgynevezett Európai Információs Pontokat (EIP). Az első a MTESZ keretében alakult meg a szolnoki Technika Házában. Most 2001. október 1-től a könyvtár lesz a Jász-Nagykun-Szolnok megyei EIP. A könyvtár már kezdettől foglalkozott az Európai Unióra vonatkozó információk gyűjtésével és továbbításával, az érdeklődők jelentős része ugyanis onnan várta ilyen irányú igényeinek kielégítését. A mintegy tízezer beiratkozott I olvasó, a napi hét-nyolcszáz látogató az Európai Unióról szóló in- | formációk terjesztése számára jó j lehetőségeket biztosított. Gondot okozott viszont, hogy a dokumentumok egy része igen drága, a könyvtár számára önerőből elérhetetlen, fontos kiadványokhoz pedig azért nem jutott hozzá, mivel nem szerepelt a könyvkiadók kínálati listáján. Ez a helyzet most változik, a minisztérium megküldi a kiadványokat, illetve kétmillió forintot ígért az Európai Információs Pont kialakítására, bár a szerződést még nem kötötték meg. A Verseghy könyvtár rendelkezik mindazokkal a feltételekkel, amelyek szükségesek egy jól működő információs bázis kialakításához: megfelelő olvasószobával, konferenciateremmel, a látogatók számára hozzáférhető számítógépekkel, internethasználattal, fölkészült szakemberekkel, valamint megfelelő kapcsolatokkal más, a megyén belül és kívül működő könyvárakkal. Az épület második emeletén elkülönített állomány szolgálja a gyors tájékoztatást. Megyei könyvtárban információs pont egyébként a szolnokival együtt összesen csupán öt van az országban. Elsősorban a középiskolások és a főiskolások körében merül föl az igény az Európai Információs Pont szolgáltatásai iránt, de a legkülönbözőbb korú és foglalkozású olvasók is jelentkeznek, például vállalkozók, akiket az Unió gazdasági, pénzügyi, jogi normái érdekelnek. A könyvtár mellett a MTESZ is folytat információs tevékenységet, a vállalkozóknak pedig a kereskedelmi és iparkamara is ad szakmai jellegű felvilágosítást. A Verseghy könyvtár információs munkája nem marad meg az épület falai között, hiszen a megye közművelődési könyvtárainak közvetítésével részt vesz az egész lakosság tájékoztatásában. E munka színvonalának további emelése érdekében a vidéki könyvtárak pályázhattak tájékoztató anyagok beszerzésére, és a megyében előzetes hírek szerint 18 pályázat készült, amelyek koordinálásában részt vett a megyei könyvtár. Egy élet az oktatás szolgálatában Vincze Sándor a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány szakmai ügyintézője. Életútja azonban csak hosz- szabb idő után kanyarodott a hivatali munkához. Korábban végigjárta a pedagógusmunka szinte minden állomását. Volt beosztott gimnáziumi tanár, iskolaigazgató, kollégiumigazgató, szakfelügyelő. 1973 óta a megyei tanács művelődési osztályán dolgozott, előbb osztályvezetőhelyettesként, majd osztályvezetőként. 1991. július 31-től nyugdíjas, de ma is bejár egykori munkahelyére, a megyeházára. A szobája alig néhány ajtónyira van egykori irodájától. Tavaly júliusig egyedül dolgozott, ám a munka megszaporodott, mert örvendetesen megnövekedtek a közalapítvány anyagi lehetőségei, így most ketten intézik az ügyeket. A közalapítvány pályázatokat ír ki minden év elején. A beérkezett pályázatokat szakértőknek adják ki a pedagógiai intézetbe, majd a bírálatok alapján döntésre terjesztik azokat a kuratórium elé. A döntés után a munka a szerződések megkötésével folytatódik. Mióta ketten vannak, megoszthatják a feladatokat, Vincze Sándor inkább az elemzésekkel foglalkozhat. „Szeretem a számszerű adatok elemzését — mondta —, matematika-fizika szakos vagyok, de a matematika közelebb áll hozzám. A doktori disszertációmat is részben matematikai jellegű témából írtam, elemeztem a kisújszállási gimnázium eredményességét a továbbtanulás szempontjából az 1957—73 közötti időszakban, azaz amikor ott dolgoztam.,, A szerződések megkötésével korántsem fejeződik be a munka. Következik a szakmai és pénzügyi beszámolók értékelése, és folyamatosak az ellenőrzések. A közalapítvány öt évig jogosult a pályázatban foglaltak megvalósulását ellenőrizni. Jövőre a munkájuk viszonylag könnyebb lesz, hiszen a kétéves költségvetés miatt ismerik a rendelkezésükre álló összeget, haVincze Sándor marabb ki tudják írni az általános közoktatási pályázatokat. A szakképzési támogatásokra fordítható pénz összegét még nem ismerik, az csak az év vége felé lesz ismeretes. Ezekben a napokban érkeznek hozzájuk az idei nyertes szakképzési pályázatok benyújtóinak beszámolói, és utalják a pénzeket, ugyanis ez évtől kezdve utólag fizetik ki a pályázaton elnyert összegeket. Közben az ellenőrzéseket is végzik, és Vincze Sándor, korántsem mellékesen, kiadványt is szerkeszt, amelyben a közalapítvány ötéves működését örökítik meg.
