Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Október 26., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. október 25.) Borsodchem 4 075 Ft a Egis 11495 Ft ű Matáv 840 Ft t Mól 4 275 Ft ű OTP 14 750 Ft Ű Richter 15 850 Ft ff TVK 2 670 Ft •0­Zalakerámia 1530 Ft a AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 403,34 Cseh korona 7,56 Euró 251,95 Német márka 128,82 Osztrák schilling 18,31 Lengyel zloty 68,50 Svájci frank 170,17 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 282,87 HÍREK KITÜNTETÉS. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést ado­mányozta Ewald Kistnek, az ING pénzügyi csoport elnöké­nek a magyar-holland gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. INNOVÁCIÓ. A gazdaságilag és oktatási színvonalát tekintve is fejlett közép-dunántúli régió célja, hogy az ország innovációs központjává váljon - közölte Heinrich Péter, a Közép-dunán­túli Régió Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatója a térség külföldi­ek számára szervezett bemuta­tó rendezvényén Budapesten. UKRÁN KAPCSOLAT. A ma­gyar-ukrán kereskedelmi kap­csolatokban 2001 a gyors fejlő­dés éve - mondta Koczka Géza, a két ország kormányközi gaz­dasági bizottságának vezetője. Hozzátette: a külkereskedelmi forgalom 343 millió dolláros 1999. évi mélypontja után ta­valy 14 százalékkal, míg az idei év első felében további 31 szá­zalékkal bővült az árucsere vo­lumene, ami 52 millió dolláros ukrán aktívumot mutat. TÁMOGATÁS. A jövő évi ag­rártámogatások összege leg­alább 40 milliárd forinttal ki­sebb az agrárgazdaság fejleszté­séről szóló törvényben rögzített mértéknél - jelentette ki Mészá­ros Gyula, a Magyar Agrár­kamara (MÁK) főtitkára. VÁLLALKOZÁSOK. A működő vállalkozások száma a harma­dik negyedévben 17,46 ezerrel emelkedett, és szeptember végén 824 ezer volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH adatai szerint 2001. szeptember végén 1201196 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, amelyek közül 906133 ténylegesén működött. KÍNAI MEGRENDELÉS. A Rá ba-csoporthoz tartozó Rába Futómű Kft. a Xiangfan futó­műgyártóval kötött technológiai transzferszerződés alapján 2002-től busz futóműveket szállít Kínába. A kínai együtt­működés 2002-ben 1,2 millió dollárt meghaladó eredményt biztosít a Rába-csoportnak. ■ Tőig László apja az óriási százhalombattai tó­gazdaság alapítója volt; s lánytestvérével együtt gyakran játszott a tóparton. Már nyolc­éves korában halászott dobóhálóval. Most a Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatójaként azokkal dolgozik együtt, akik akkoriban istá- polták.- Egy százéves mezőgaz­dasági nagyüzemet vet­tem át, ez szakmailag és erkölcsileg is kötelez - mondta Tőig László. - Középtávon a balatoni halászati jogot gyakorló állami cég fejlesztése és átalakítása a feladat. A jövőt illetően azonban nincs sok változat, mert ezt meghatározzák az ökológiai, halbiológiai tények. A nyolcvanas évekig a termelési, élel­mezésügyi feladatok vol­tak az elsődlegesek, mára előtérbe került az öko­lógiai szemléletű hal­gazdálkodás és a hor­gászturizmus. A hatvan­ezer hektáros Balatonon azonban több évtizedben mérhető bármiféle áta­lakítás. Az egyik legfontosabb feladat a halállomány őrzése. Ehhez jobb motorcsónakokra, táv­csövekre és rádiókra lenne szükség, hogy hatékonyabbak legyenek, az orvhalászoknak ugyanis nagyon jó a felszerelésük. Tőig László azt mondta: változtatásra szorul a jogszabályi háttér is, erről tájékoztatják a törvényalkotókat. A halászoknak jobb eszközökre lenne szükségük FOTÓ: LANG RÓBERT Névjegy Tóig László 32 éves, Budapesten született. Elvégezte a gödöllői agrár- tudományi egyetemet, a halászatra szakosodott. Vállalat-gazdaságtanból is szerzett diplomát. A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi kutatóintézetében dolgozott halbiológusként, onnan hívták el 1999-ben a Balatoni Halászati Rt. ter­melési vezérigazgató-helyettesének. 2000- töl megbízott vezérigazgató. Most készíti doktori disszertációját. Angolul és németül beszél. Hobbija minden, ami a hallal kapcsolatos, kivéve a pecázást. Nős, két lánya van: Réka 6, Rita 3 éves.- Erősíteni kell a részvénytársaság piaci szere­plését, sokkal rámenősebb marketinggel kell nép­szerűsíteni a balatoni halat - tette hozzá. - Magasabb árat szeretnénk kapni érte. Ezzel össze­függő feladat egyebek között a balatoni halászati technológia olcsóbbá és hatékonyabbá tétele, valamint az irmapusztai halfeldolgozó üzem korszerűsítése. Mindez sok évre munkát ad. A tógazdaság továbbra is szerepel Tőig László életében; az ország negyedik legnagyobb tórend­szerében, 1500 hektáron termelnek halat; itt foglalkoztatják a cég dolgozóinak kétharmadát. Jó minőségű, a fogyasztói igényeknek megfelelő húst állítanak elő; a háziasszonyok a korábbi egykilós helyett a 1,5-2 kilós pontyot keresik, és alapkövetelmény hogy ne legyen zsíros. Az ivadékokból pedig rendszeresen nagy mennyi­séget telepítenek a Balatonba, hogy a horgászok igényeit kielégítsék. ____________ czene attila he lyiekkel, Nálunk a takarékszövetkezet a mindennapi élet része. Pénzügyeinket hozzáértő munkatársak segítségével, barátságos légkörben intézhetjük. Hiszen mindannyian itt élünk, munkánkkal saját környezetünk fejlesztéséhez járulunk hozzá. Ha pénzügyekről van szó, a helyi emberek egyértelmű választása a takarékszövetkezet. BUX: 6609,59 +0,08% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 17-5 6700 6600 Őrzik a balatoni halat Egy forint ötöt mozgat Budapest A Gazdasági Minisztérium az idén közei 55 milliárd forint támogatást ítélt oda a Széche­nyi-terv programjai kereté­ben, amelynek legnagyobb részét a mikro-, kis- és közép- vállalkozások kapják. E tá­mogatások nyomán minden negyedik hazai településen megvalósul valamilyen beru­házás - közölte Matolcsy György, a gazdasági tárca vezetője. A Széchenyi-terv GM által kezelt programjai­ra az idén eddig közel nyolcezer pályázat ér­kezett, közülük több mint négyezret bíráltak el és 3307 pályázó ka­pott csaknem 55 milli­árd forint támogatást, ami a 100 milliárd forin­tos éves keret időarányos része. Egy forint állami támogatás átla­gosan öt forint közvetlen beruhá­zást segít elő, amihez további öt forint közvetett beruházás kap­csolódik - jelentette be tegnap Matolcsy György. Ezáltal az idén várhatóan 21600 új munkahely jön létre, csaknem háromezer új bérlakás épül, és összességében legalább másfél százalékponttal nagyobb lesz a gazdasági növe­kedés. A támogatásokból gyakor­latilag ugyanakkora arányban ré­szesülnek a dunántúli, illetve a Dunától keletre fekvő megyék, míg a főváros részesedése tíz szá­zalék körül mozog. Összesen 838 helységben, vagyis minden ne­gyedik magyarországi települé­sen megvalósul valamilyen beru­házás. Az új munkahelyeknek is valamivel több mint fele a Duná­tól keletre jött létre. A támogatási torta legna­gyobb, 30 milliárd forintos szele­te a vállalkozásoknak jut (ezen belül a mikro- , kis- és középvállalko­zások szám szerint 90 százalékot, a támogatá­sok mértékét tekintve közel háromnegyedes arányt képviselnek) és a vállalkozások az álla­mi támogatás segítsé­gével 227 milliárd fo­rint értékű beruházást valósíta­nak meg. A nyertes vállalkozá­sok majdnem 90 százaléka ma­gyar tulajdonú, és a támogatások kétharmadát is e kör kapta. Az önkormányzatok 19 milliárd fo­rint segítséget kaptak a Széchenyi-terv révén, főképp a bérlakás-építési program által, amelyben a keleti megyék a leg­aktívabbak. D. L. Kis boltokban vásárolunk Továbbra is a hipermarketek ter­jeszkedése nyomja rá bélyegét a napi fogyasztási cikkek kereske­delmére - állapítja meg a GFK Piackutató Intézet tanulmánya. A korszerű bolttípusok egyhar- maddal növelték piaci részesedé­süket és elérték a 16 százalékot. Egy-egy vevő az átlagszámítások alapján 3330 forintot hagy a pénztárnál. A nem lánchoz tartozó, lakó­hely közeli, önálló kis boltok a leglátogatottabbak. A lakosság 94 százaléka vásárol náluk heten­ként háromszor, de alkalman­ként csak 780 forintot fizetnek a pénztárnál. A diszkontokat a háztartások 72 százaléka látogat­ja, egy bevásárlókosár átlaga 1580 forint volt. ___________________ IKT) Az állam nem vásárol tengerit Budapest Az Országos Gabona Termék­tanács szerint a kukorica­ágazatban kialakult piaci za­varok azonnali intézkedést tesznek szükségessé. Az ag­rártárca által nemrégiben megjelentetett intézkedés nem egyértelmű. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium tájékozta­tása szerint amennyiben a kuko­rica piaci ára a 18 ezer forintos in­tervenciós irányár alá esik, akkor a rendeletben felsorolt piacsza­bályozási eszközök közül bárme­lyiket alkalmazhatja az ár növelé­se érdekében. Felvásárlási kötele­zettsége azonban a minisztéri­umnak nincs, ilyen jellegű köte­lezettség csak a garantált árra vonatkozik, amely tonnánként 14 ezer forint. Ezen az áron a ter­melők nem adnák oda a termést. Mivel a piaci ár 18 ezer forint alá esett, az FVM már korábban meghirdette a közraktározás tá­mogatását. E szerint a termelők a 2001. október 1. és 2002. május 31. között a közraktárban elhe­lyezett kukoricára felvett hitelek után a jegybanki alapkamat 100 százalékáig kamattámogatást, to­vábbá hetenként és tonnánként 15 forint tárolási támogatást vehetnek igénybe. ________-ug­Át lagos a hagymatermés Nincs piaci zavar, de ingadoznak az árak Budapest Hagymából várhatóan a tava­lyinál többet takarítanak be a termelők, de nem lesz túlzot­tan nagyobb az idei a termés, mint bármely más esztendő­ben. A jó minőségű árunak mindenkor van piaca - jelen­tette ki lapunknak Füleki László, a Hagyma Termék- tanács titkára. Az idén várhatóan 145-150 ezer tonna vöröshagyma terem az or­szágban. A terméktanács titkára nem tagadta, hogy némi feszült­ség van a piacon, ami elsősor­ban abból adódik, hogy a be­takarítás túlzottan elhúzódott, a hosszan tartó esőzés eltartható­ság szempontjából nem kedve­zett a növényeknek, és azoknak a termelőknek, akik a csapadé­kos időjárás előtt nem tudták be­takarítani a termést. Füleki el­mondta: akinek jó minőségű áruja van, az talál piacot. A fel- vásárlási árakról szólva kifejtet­te: a szerződésben kikötött átvé­teli árak stabilak, a szabad árak viszont a jelenlegi ilyen piaci helyzetben meglehetősen inga­doznak. A hűtőipar kilónként 20-24, a szárítóipar 27-30 forintot fizet a gazdáknak. A belföldi fogyasztás évente 40-50 ezer tonna, a fenn­maradó mennyiséget a konzerv-, a hűtő- és szárítóipar vásárolja fel, illetve nyersáruként exportál­ják. Import csak abban az eset­ben jön be az országba, ha a hazai termés kevés. Piaci zavar jelenleg nincs - hangsúlyozta a titkár -, azt még nem lehet tudni, hogy a későbbi­ek során szükség lesz-e beavat­kozásra az állam részéről. Akik időben nem tudták a termést be­takarítani, azok a földben maradt hagymát feltehetően beszántják. Ez az áru hiányozni fog, de hogy ez mekkora mennyiség, azt je­lenleg még nem lehet megmon­dani, csak a betakarítás végez­tével derül majd ki. ________________________________________(ÚJVÁRI! Matolcsy György I

Next

/
Thumbnails
Contents