Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

4. OLDAL MEZŐ­E S E R DÖGAZDASÁG 2001. Október 26., péntek Hl Egy lépés előre, kettő hátra Gyengélkedő agrárvállalkozások a megyében Minősített erdősítések Továbbra is Jász-Nagyknn-Szolnok az egyik legfátlanabb megye Agrárgazdaság Miközben az ipari ágazatok termelése számottevően bő­vül, a mezőgazdaságban el­lenkező irányú folyamatnak lehetünk tanúi. A megye ag­rárgazdálkodóinak tavalyi árbevétele a megelőző évhez képest három százalékkal csökkent, s az ágazat egésze veszteséges volt, ami nem csupán a természeti csapá­sokkal van összefüggésben. A kettős könyvvezetésű mező- gazdasági vállalkozások a rendkí­vüli ár- és belvíz, majd az aszály, de nem utolsósorban a piaci ano­máliák hatásaként sovány ered­ményekkel zárták a múlt évet. E gazdálkodói kör együttesen 40,5 milliárdos árbevétel mellett 602 milliós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Az egyéni vállalkozó mezőgazdák összességében szin­tén veszteségesek voltak, a pénz­ügyi negatívum átlagosan ötö­dével nőtt a megelőző évhez ké­pest. A nemrégen megjelent Top 50 kiadványba, a legnagyobb forgal­mú megyei cégek közé a korábbi évekkel ellentétben csupán egy agrárcég került, a tehenészetéről elismert Alcsiszigeti Mezőgazda- sági Rt., mely a 47. helyet foglalja el a rangsorban. A mezőgazdaságra azonban ma már nem jellemző az, hogy a nagy cégek dominálnak. Ezt bizo­nyítja, hogy az ágazat tíz legna­gyobb forgalmú képviselője együttesen a megye kettős könyv­vitelű mezőgazdasági vállalkozá­sai árbevételének alig egyharma- dát adja. Ugyanakkor az agrár top tíz, összességében 16,3 százalék­kal növelte árbevételét egy év alatt, miközben az ágazat egészé­nél forgalomcsökkenés mutatha­tó ki. Az ágazati tízes lista viszony­lag állandó, ennek oka a termő­föld mennyiségi korlátossága, va­lamint a nagy kockázat miatt visszafogott tőkeallokáció - ol­vasható a kiadványban, A korábbi években kiadott Top 50 adatsorait böngészve ki­derül, hogy 1997 óta a legna­gyobb agrárvállalkozások folya­matosan lemaradnak más ágaza­tok reprezentánsaitól — állítja Papp László, a megyei agrárka­mara titkára. Véleménye szerint az agrárium súlyvesztése azzal is alátámasztható, hogy 1996-1999 között 1,8-1,9 milliárd forintos nettó árbevétellel lehetett valaki ágazati listavezető, 2000-ben azonban elég volt ehhez 1,7 milli­árd is. Eközben más gazdasági ágazatok önmagukhoz képest is jelentősen, az agrárvállalkozá­sokhoz viszonyítva pedig kiugró dinamikával tudták növelni árbe­vételüket. Figyelmet érdemlő az agrári- umra épülő, közvetlen szolgálta­tó, kereskedelmi, feldolgozóipari vállalkozások helyzetének szinte törvényszerűen bekövetkezett romlása is. Ezek a vállalkozások átlagosan 3-4 helyezést veszítet­tek. Leépülés, jó esetben stagnálás A megyei agrárkamara által öt év óta rendszeresen feldolgozott mérlegadatok, termelési muta­tók, és az ezek alapján összeállí­tott elemzések egyértelműen rá­világítanak a megyei agrárium válságára. Míg az ipari, kereske­delmi, feldolgozóipari, szolgálta­tó vállalkozások képesek beruhá­zásaik és fejlesztéseik révén az árbevétel egyik évről a másikra történő ugrásszerű növelésére, addig az agrárgazdaságban a le­épülés, illetve jó esetben a stag­nálás a jellemző — mutat rá Papp László. Hozzáteszi: a TOP 50 he­lyezések és annak átrendeződé­sei a jövedelem, a saját tőke, az export alakulásában, a foglalkoz­tatottság és a bruttó hozzáadott érték vonatkozásában mind alátá­masztják ezt a tendenciát. A szakember szerint a megye agrárágazatának produktuma az utóbbi 8-10 évben 35-40 száza­lékkal esett vissza. A piacvesztés, a belső fogyasztás drasztikus szű­külése, a termelés jelentős csök­kenése állandósulni látszik. Külö­nösen érzékeny terület a vágóál­lat és állati termékelőállítás csök­kenése, valamint a zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztés vissza­szorulása. A kamara titkára úgy véli, a nettó árbevétel alakulásában nem elhanyagolható tényező az egyes ágazatoknál tapasztalható terme­lési színvonal-csökkenés, vala­mint a korábban meghatározó­nak számító termeltetői, feldolgo­zói kapacitások kiesése. Elsősor­ban a megyére tradicionálisan jel­lemző hús-, baromfi- és tejipari kapacitások leépítése szűkítette, illetve szűkíti a termeltetői, fel­dolgozói keresletet, alapanyag igényt. Statisztikailag igazolt tény, hogy a megye élelmiszer- iparának termelése az utóbbi fél évtizedben 37 százalékkal esett vissza. A legnagyobb vesztes az állattenyésztés Mindezek tükrében nem csoda, hogy folyamatosan csökken az agrárium hozzájárulása a megyei GDP-hez. Ennek okaként elsősor­ban az agrártermelés szerkezeté­nek leegyszerűsödését kell meg­említeni. Megváltozott a két alap­vető főágazat egymáshoz viszo­nyított aránya, nagyobb vesztes­nek pedig az állattenyésztés lát­szik. A kamarai vezető szerint a kedvezőtlen tendenciák ellenére is meghatározó a mezőgazdaság szerepe, és az is marad. Különö­sen igaz ez, ha más megyékhez vagy az országos átlaghoz viszo­nyítunk, beleértve ebbe az ágazat foglalkoztatásban betöltött szere­pét is.- Más gazdasági ágakhoz vi­szonyítva mindeddig nem sike­rült dinamikusabb növekedési pályára állítani az ország, és ezen belül a megye mezőgazdaságát. Eredményekről, sikerekről gya­korta hallhatunk, de ezeket a vé­lekedéseket nem támasztják alá a vállalkozók mindennapos tapasz­talatai. Ennél csak az a sajnálatosabb, hogy a hivatalos statisztikai, ha­tósági elemzések sem. Társadal­mi szempontból szerteágazó ha­tással lehet, ha erős, teljesítő- és fejlődőképes lesz a megye mező- gazdasága, de az is, ha a jelenle­gi tendencia folytatásaként to­vább épül le. Különösen felérté­kelődik mindez az európai uniós csatlakozással összefüggésben. Az oly sokszor emlegetett agrár­válság nem megalapozatlanul hangzik el. Nehezen hihető ugyanis, hogy a gazdasági élet más szereplői te­hetségükkel, szorgalmukkal, szakmai hozzáértésükkel — amit senki nem von kétségbe - képe­sek fejlődni, megújulni, ekkora lépéselőnyre szert tenni. Bizo­nyos, hogy az előbb említett té­nyezők adottak az agrárvállalko­zások döntő többségénél is. Vala­mi más hiányzik. Ezt az esélyt a mindenkori po­litikai elhatározás és gyakorlat adhatja meg az agráriumnak, mint ahogy megadja a gazdasági élet többi szereplőjének — össze­gezte álláspontját Papp László. L. z. A LEGNAGYOBB ÁRBEVÉTELŰ AGRÁRVÁLLALKOZÁSOK A MEGYÉBEN rangs. név értékesítés árbevétele (millió Ft) 1999 2000 1. Alcsiszigeti Mg. Rt. 1327 1654 2. NEFAG Rt. 1201 1485 3. Középtiszai Mg. Rt. 1569 1466 4 Nagykun 2000 Mg. Rt. 1413 1359 5. Cihákért Kft. 722 1200 6. T.miklósi Mg. Rt. 1232 1105 7. Jászárokszállási Kossuth Mgtsz. 957 917 8. Hungarobest-Juh Kft. 853 891 9. Agrosprint Kft. 417 785 10. Mongol-Agrár Rt. 301 754 FORRÁS: MEGYEI APEH Erdőgazdálkodás Az erdészeti hatóság a nem­rég zárult műszaki átvételek során 5500 hektárnyi új tele­pítésű, valamint felújított er­dőben vizsgálódott a megyé­ben. A tapasztalatok összes­ségében kedvezőek. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Debreceni Igazgatósága Szolnoki Osztálya tevékenységé­nek egyik fontos mozzanata az úgynevezett műszaki átvétel, amelynek során ellenőrzi az er­dőtelepítéseket és erdőfelújításo­kat, valamint minősíti az előző év őszén és idén tavasszal elvégzett ápolási munkákat. A hatósági el­lenőrzés az erdőtulajdonosoknak is roppant fontos, ugyanis ennek során dől el, hogy mennyi állami támogatáshoz jutnak. Az elmúlt hónapokban lezaj­lott ellenőrzés tapasztalatairól Czeglédi István, az AESZ szolnoki osztályvezetője tájékoztatta la­punkat. Mint elmondta, a munka során 1250 erdőrészletet kerestek fel, összesen 5500 hektáron vizs­gálódtak, ebből ezer hektár volt a folyamatban lévő új erdőtelepí­tés, a többi felújítás, azaz a kiter­melt fák pótlása. Örvendetes, hogy 275 hektár tavaly még szán­tó volt, most pedig már erdő dísz­ük rajta. A tavaly ősszel és idén tavasz- szal elvégzett erdősítések döntő hányadát magán erdőtulajdono­sok, valamint azok társulásai vé­gezték el, bizonyítván, hogy az összefogás e területen is sikerrel kecsegtet. Az erdészeti szakember pozi­tív tapasztalatként említette, hogy nőtt az őshonos fafajok ará­nya, s ugyancsak kedvező, hogy a sarj-erdő arány kisebb mint az or­szágos átlag, azaz túlnyomórészt jó minőségű munkát végeztek az erdőgazdák. Az erdőtulajdonosok örömét fokozza, hogy az idei az első év, amikor az ősszel elvégzett erdő­sítés után járó állami támogatás felét már most megkapják, szemben a korábbi esztendők gyakorlatával, amikor az ezért kifizetett szubvenció csak a nyár elején jutott el az érintet­tekhez. L. Z. A MEGYE ERDŐTERÜLETE 2001-BEN (HEKTÁR) erdőgazdaság 8900 egyéb állami 4513 közösségi 1078 magánerdő, ebből- magánhasználatú 2747- erdőbirtokosság 1985- erdőszövetkezet 2969- egyéni gazdasági társulás 1068 mg. szövetkezet 5080 ‘rendezetlen 5271 összesen 32543 Aron alul sem kell a hagyma? Az intervenciós alap forrásaim is szükség lehet JÁSZLADÁNY Továbbra is rendkívül nehéz helyzetben vannak a hazai hagymatermelők, hiszen a pörköltbe valót csak az ön­költségi ár alatt tudják érté­kesíteni, ha egyáltalán kell valakinek. Dankó István, a Hagyma Terméktanács tag­ja, a ladányi Jász Föld Mező- gazdasági Rt. vezérigazgató­ja nem tudta megerősíteni azon értesülésünket, mely szerint volt, aki kilónként 10 forintért adta el a hagymáját. A szakember elmondta, hogy to­vábbra is nyomott, húsz forint körüli áron kapnak ajánlatokat a vöröshagymára, melyből német- országi és olaszországi exportra is szánnak jó néhány tonnát. Ez az ár azonban nem fedezi még az önköltséget sem. Szerkesztőségünk arról kapott információt, hogy a kialakult helyzetért bizonyos mértékig a termelők is felelősek. A felvásár­lók ugyanis azt kérnék a gazdák­tól, hogy méret szerint válogas­sák szét a hagymát, de erre sokan nem hajlandók. Dankó István el­mondta, a részvénytársaság által integrált, mintegy 650-700 hagy­matermelő mindegyike hajlandó az igények szerint szétválogatni terményét, s ilyen módon már ér­tékesítettek pörköltbe valót eb­ben az évben. Azt viszont lehet­ségesnek tartja, hogy azok a ter­melők, akik csak ad hoc jelleggel, esetlegesen kezdtek „hagymáz- ni”, nem akarják elvégezni a plusz munkát. A vezérigazgató úgy gondolja, ez a magatartás rendkívül rossz hatással lehet a hagyományos termelőkre is, hi­szen a jó minőségű, válogatott áru értékét is csökkenti. da. Dankó István valószínűnek tartja, hogy a terméktanács által létrehozott intervenciós alapot is igénybe kell majd venni, de ez a pénzügyi forrás természetesen csak azokat a termelőket fogja se­gíteni, akik legális úton, tehát számla ellenében adják el a hagy­májukat, illetve korábban rend­Szekeres Imre, jászsági országgyűlési képviselő a Parlamentben egy hónappal ezelőtt írásbeli kérdést intézett Vonza András földművelési és vidékfejlesztési miniszterhez a hagymatermelők helyzete ügyében. Ebben kitért arra, hogy a vöröshagymából származó bevétel a Jászságban mintegy hatezer ember megélhetését befolyásolja. A tárca vezetője válaszában vázolta a termékpálya szabályozását, ebben a ter­méktanács szerepét. Tájékoztatása szerint az idén az ország­ban 147 ezer tonna hagyma terem, ebből 30-40 ezer tonnát a külpiacokon kell értékesíteni. Felhívta figyelmet arra, hogy a hagymapiac törékeny egyensúlyát könnyen felboríthatja a piaci ismeretek nélkül előállított áru, akár néhány száz, ter­meltetési szerződés nélküli kistermelő hagymája is. Jelezte: az FVM támogatja a termelők integrációját, a termelői értékesítő szervezetek létrehozását és működtetését. Vonza András egyúttal ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja a piaci beavatkozás szükségességét. A képviselő, miután úgy ítélte meg, hogy nem történt semmi előrelépés az ügyben, szerdán nyílt levélben szólította fel a minisztert, hogy október 31-ig adjon határozott választ a felvetett problémára. A Hagyma Terméktanács to­vábbra is szükségesnek látja a ki­alakult helyzetben az állam be­avatkozását, várakozásuk szerint kilónként hét-nyolc forintos tá­mogatást kellene adni ahhoz, hogy legalább a befektetett pénz megtérüljön a gazdáknak. Hason­ló intézkedésre az alma- és a bor­termelők esetében már volt pél­szeresen fizették hozzájárulásu­kat az alapba. Az érintett termelő­kön az államnak — a hatályos tör­vények értelmében — kötelező se­gíteni. Az intervenciós alap meg­nyitására azonban csak jövőre nyílik lehetőség - mondta a Hagyma Terméktanács tagja la­punknak. Növényvédelem ______ A vegetációs időszak vége fe­lé is komoly növényvédelmi problémák adódnak. Első­sorban a különböző polifág károsítok, köztük a gabona- futrinka, a repcedarázs és a mezei pocok elleni védeke­zésre kell kiemelt figyelmet fordítani — tudtuk meg a me­gyei növény és talajvédelmi szolgálattól (NTSZ). A legnagyobb gondot a mezei po­cok okozza. A károsító életmódjá­ra az egész vegetációs időszak kedvezően hatott, így nem megle­pő, hogy elszaporodtak, elsősor­ban azokon a területeken, ahol nem történt meg időben a talaj­munka. Jelenleg az egyedek jól fejlet­tek, egészségesek és rendkívül szaporák. Az ellenük való védeke­zés a jogszabályok szerint min­Pocokinvázió a határban az őszi gabonák és a repce nö­vényegészségügyi helyzetét is el­lenőrizni kell. Az előbbinél mó­den mezőgazdasági terület tulaj­donosának, illetve használójának kötelessége. Az NTSZ felmérése alapján a megyében 58 ezer hek­A mezei pocok (Microtus arvalis) Európa leggyakoribb pocok­faja. Testhossza 9-12,5 cm, tömege 14-50 g. Nyílt területe­ken, szántókon, réteken él. Mozgékony állat, elsősorban éjjel tevékenykedik. Hajtásokkal, gyökerekkel, magvakkal, gabo­nacsírával táplálkozik. Roppant szapora, a nőstény 3 heti vemhesség után évente akár hétszer 4-12 kölyköt hoz a világ­ra. A pocok három hetes korára már önálló és ivarérett. Bár természetes ellenségei, mint a róka, a hermelin, a menyét, az egerészölyv, a vörös vércse és a bagoly sokat elpusztítanak közülük, szaporodásuk annyira gyors, hogy ezzel a ragado­zók nem tudnak lépést tartani. Az igen nagy egyedsűrüség a mezei pockoknál stresszhatást vált ki, amely szaporodásukat is kedvezőtlenül befolyásolja. Védekezésre jelenleg a Reden­tin 75 rágcsálóirtó szer használha­tó fel. A kezelést a növényvédelmi felügyelő, vadgazdálkodási szak­ember és a területileg illetékes nö­vényvédelmi szakember által megállapított fertőzött területen szabad végrehajtani. A szakemberek egyszeri al­kalommal maximum 80 hektár összefüggő terület szakaszos kezelését javasolják, hogy a mezei vadaknak legyen hova menniük. Az alkalmazott dózis a fertőzöttség mértékétől füg­gő. A mezei pocok felmérésekor nokultúrás termesztés esetén a gabonafutrinka, az utóbbinál a repcebolha és a repcedarázs fertő­zés mértékére kell különös figyel­met fordítani. Mivel a repce jól fejlődik, ezért a repcebolha kártétele nem oko­zott komolyabb problémát. Ennél sokkal nagyobb jelentőségű a rep­cedarázs, amely foltokban, köze­pes, illetve erős kártételt okoz. Az ellene való védekezést a helyi megfigyelésre alapozva kell meg­szervezni. Az NTSZ felmérése szerint a gabonafutrinka lárvakelése folya­matos, pillanatnyilag még gyenge fertőzést okoz. A károsító számá­ra a környezeti tényezők kedvez­tek, ezért monokultúrás termesz­tés mellett a terület ellenőrzése feltétlenül indokolt. táron alakult ki fertőzöttség, en­nek harmadán már úgynevezett gradációs felszaporodás, azaz erős fertőzöttség észlelhető. —"——; ' fmmmm —m—'m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents